Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megváltozott a pszichiátria bibliája
Számos ponton megváltoztatta az Amerikai Pszichiátriai Társaság a mentális rendellenességekrõl szóló referenciakönyvét a hétvégén megtartott éves konferenciáján. Kikerült az autizmus enyhe változata, az Asperger-szindróma mint önálló kórkép, valamint nem számÃt többé betegségnek a transznemûség, ugyanakkor bekerült például az evésroham és a kényszeres felhalmozás.
A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve cÃmû alapmû - amelynek idáig érvényes kiadását DSM-IV néven ismerték a szakemberek - 1994-ben esett át legutóbb komolyabb változtatásokon. A könyv változtatásait a szakmában rendszeresen hosszas, éles viták övezik.
Az Asperger-szindróma nem a kötetbõl került ki, csak az autizmus spektrumzavar cÃmszava alá sorolták. Bekerült a rendellenességek közé a rohamszerû evés, a kényszeres felhalmozás és az akut hangulatkontroll-zavar, amelyet olyan gyerekek esetében diagnosztizálnak, akik legalább egy éven keresztül, hetente legalább háromszor súlyosan hisztiznek. Ezt, a röviden DMDD-nek emlegetett állapotot korábban már számosan kritikával illették, mivel az olyan zsák lehet, amelybe számos viselkedéstÃpus belegyömöszölhetõ, akár például az is, ha egy gyerek kiborul egy elvesztett tárgy miatt, ha nem Ãrta meg a házifeladatát, vagy ha dühös, mert szétbomlott a copfja.
h i r d e t é s
A depresszió meghatározása szélesebb értelmezést nyert, mivel a közeli hozzátartozó elhunyta immár nem kizáró tényezõ. Bekerült a DSM-V-be egy rendkÃvül ritka jelenség, a bõrcsipkedés - vagyis a bõr kényszeres tépkedése, ami szövetkárosodással jár. Az ennél sokkal gyakoribb trichotillomania, vagyis hajtépés már régen szerepel a listákon. Annak ellenére, hogy a pszichiátriai kamara tagjainak nagy része szorgalmazta, mégsem lett önálló kórkép a hiperszexuális zavarból, vagyis a szexfüggõségbõl.
A mostani változtatásnak hosszútávú hatásai lesznek: az a kérdés ugyanis, hogy mi számÃt mentális betegsének, sok millió ember - elsõsorban amerikai - életét befolyásolhatja. David Kupfer pszichiáter, a DSM-V szerkesztõbizottságának elnöke megállapÃtotta, hogy a jelenlegi kézikönyv szám szerint ugyanannyi zavart listáz, mint eddig. Ezzel cáfolta a korábbi kritikákat, amelyek szerint a pszichiátria a DSM-5-tel növekvõ számban megjelenõ személyiségtulajdonságot és viselkedést patologizál, és ezzel szükségtelenül gyógyszeres kezelésre Ãtéli ezeket az állapotokat.
Link
A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve cÃmû alapmû - amelynek idáig érvényes kiadását DSM-IV néven ismerték a szakemberek - 1994-ben esett át legutóbb komolyabb változtatásokon. A könyv változtatásait a szakmában rendszeresen hosszas, éles viták övezik.
Az Asperger-szindróma nem a kötetbõl került ki, csak az autizmus spektrumzavar cÃmszava alá sorolták. Bekerült a rendellenességek közé a rohamszerû evés, a kényszeres felhalmozás és az akut hangulatkontroll-zavar, amelyet olyan gyerekek esetében diagnosztizálnak, akik legalább egy éven keresztül, hetente legalább háromszor súlyosan hisztiznek. Ezt, a röviden DMDD-nek emlegetett állapotot korábban már számosan kritikával illették, mivel az olyan zsák lehet, amelybe számos viselkedéstÃpus belegyömöszölhetõ, akár például az is, ha egy gyerek kiborul egy elvesztett tárgy miatt, ha nem Ãrta meg a házifeladatát, vagy ha dühös, mert szétbomlott a copfja.
h i r d e t é s
A depresszió meghatározása szélesebb értelmezést nyert, mivel a közeli hozzátartozó elhunyta immár nem kizáró tényezõ. Bekerült a DSM-V-be egy rendkÃvül ritka jelenség, a bõrcsipkedés - vagyis a bõr kényszeres tépkedése, ami szövetkárosodással jár. Az ennél sokkal gyakoribb trichotillomania, vagyis hajtépés már régen szerepel a listákon. Annak ellenére, hogy a pszichiátriai kamara tagjainak nagy része szorgalmazta, mégsem lett önálló kórkép a hiperszexuális zavarból, vagyis a szexfüggõségbõl.
A mostani változtatásnak hosszútávú hatásai lesznek: az a kérdés ugyanis, hogy mi számÃt mentális betegsének, sok millió ember - elsõsorban amerikai - életét befolyásolhatja. David Kupfer pszichiáter, a DSM-V szerkesztõbizottságának elnöke megállapÃtotta, hogy a jelenlegi kézikönyv szám szerint ugyanannyi zavart listáz, mint eddig. Ezzel cáfolta a korábbi kritikákat, amelyek szerint a pszichiátria a DSM-5-tel növekvõ számban megjelenõ személyiségtulajdonságot és viselkedést patologizál, és ezzel szükségtelenül gyógyszeres kezelésre Ãtéli ezeket az állapotokat.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Advaita
- 2012. December 05. 15:11:20
#2 |
Perje
- 2012. December 05. 20:26:40
#3 |
kukackac
- 2012. December 05. 20:37:03
#4 |
Maguskacska
- 2012. December 06. 01:14:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték