A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexén rangsorolt 176 ország kétharmada erõs korrupciós fertõzöttséget mutat. Dánia, Finnország és Új-Zéland vezeti a rangsort, Magyarország az európai mezõny alsó harmadában végzett, régiós összehasonlításban azonban nem vagyunk leszakadva.

A 2012-es indexben rangsorolt 176 ország kétharmada 50 pont alatti értéket ért el egy 0-tól (nagyon korruptként érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedõ skálán. Ez azt jelzi, hogy a közszférának sokkal átláthatóbban kell mûködnie, a közhatalom gyakorlóinak pedig ténylegesen számot kell adniuk tevékenységükrõl.

Régiós szinten elöl vagyunk, uniós összehasonlításban nem ilyen rózsás a kép

CPI-lista Helyezés és pontszám:

1. Dánia (90)
1. Finnország (90)
1. Új-Zéland (90)
4. Svédország (88)
5. Szingapúr (87)
6. Svájc (86)
7. Ausztrália (85)
7. Norvégia (85)
9. Kanada (84)
10. Hollandia (84)
11. Izland (82)
12. Luxemburg (80)
13. Németország (79)
14. Hong Kong (77)
15. Barbados (76)
16. Belgium (75)
17. Japán (74)
17. Egyesült Királyság (74)
19. Egyesült Államok (73)
20. Chile (72)
...
46. MAGYARORSZÁG (55)

A módszertanról lásd lent!

Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a CPI-felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett (mögöttünk vannak a csehek, a szlovákok és románok is), az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarországot tehát továbbra is súlyosan érinti a korrupció, még mindig igen gyengén szerepel európai összehasonlításban. Az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelõ elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyõzése.

Etikai kódex készül a köztisztviselõknek

A TI nem rég keményen kritizálta a kormányt korrupcióellenes politikája miatt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint azonban a korábbi, "amerikai típusú" lobbiszabályozás nem mûködött jól. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára hétfõn nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, melyben elmondta, készül a közszféra dolgozóinak szánt etikai kódex, mely szabályozza, hogyan viselkedjenek a köz- és kormánytisztviselõk munkájuk során, milyen hivatásetikai normák szerint, és tiltásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan helyezkedhetnek el az államigazgatás egykori dolgozói a versenyszférában.

A Transparency International Magyarország kiemeli, hogy Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredõ korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezõként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelõzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során. A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tõle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentõsen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét - véli a szervezet.

Fent és lent

Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben az elsõ helyen állnak 90 ponttal, mert ezekben az országokban magas szintû a közérdekû információkhoz való hozzáférés és megfelelõek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek.

Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsõfokán végzett. Ezekben az országokban a felelõs állami vezetés és a hatékony közintézmények hiánya egyértelmûen jelzi, hogy sokkal erõteljesebb kiállásra van szükség a korrupció elleni küzdelemben.

Fontos a számonkérhetõség

Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó anti-korrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek mûködésének pedig számon kérhetõnek kell lennie.

Módszertan
A Transparency International 2012-ben teljesen megújította a Korrupció Érzékelési Index (CPI) módszertanát. A 0-100 pontig terjedõ skálán a 0 erõsen korruptat, a 100 pedig nagyon átláthatót jelent. Az új módszertan alapján készült rangsorokban az országok helyezése a jövõre nézve idõben összevethetõ lesz, így a CPI-helyezések minden egyes ország esetében valódi idõsort fognak alkotni.

A Korrupció Érzékelési Index 13 olyan felmérés felhasználásával készül, amelyek valamilyen módon a gazdaság, a társadalom, az állami intézményrendszer korrupciós fertõzöttségét mérik világszerte, és rangsorba állítják az országokat. Ahhoz, hogy egy ország szerepeljen a Korrupció Érzékelési Indexen minimum három háttérfelmérésben kell szerepelnie. 2012-ben 176 országról állt rendelkezésre megfelelõ adat. A háttérindexek pontszámait egy 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertõzött országokat jelzi. A pontszámok átlagából számítja a Transparency International berlini Titkársága az indexet.
Link