Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Éhséglázadáshoz vezethet a nincstelenség
Már a középréteg is megindult a lejtõn, a szegénység egyre reménytelenebb méreteket ölt hazánkban. A szakember szerint – ha a helyzet nem javul - nem zárható ki egy esetleges éhséglázadás sem.
A magyar népesség 31 százalékát, vagyis megközelÃtõleg 3,1 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy a szociális leszakadás 2011-ben – derül ki az Eurostat legfrissebb felmérésébõl. Ezzel az eredménnyel hazánk a görögökkel holtversenyben az ötödik legrosszabb helyzetben van. Nálunk gyorsabban csak a bolgár, a román, a lett és a litván lakosság csúszik le gyorsabban. Az elmúlt években ez az arány ráadásul folyamatosan emelkedett: 2008-ban még csak 28,2 százalék volt, 2010-ben pedig 29,9 százalék.
Azon túl, hogy folyamatosan romlik a szegények helyzete, egyre több a „leszakadó" réteg, vagyis nõ a relatÃv szegények száma, azoké, akik valamilyen tekintetben nélkülözni kényszerülnek. Tavaly 1 millió 360 ezer ember élt Magyarországon szegénységben, 160 ezerrel többen, mint 2010-ben. Becslések szerint az úgynevezett minõségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendõ húshoz, húskészÃtményhez vagy az ezeket helyettesÃtõ fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Minden negyedik ember ma azt vallja: komoly nehézséget okoz neki a megélhetés.
Fotók: Neményi Márton
Az Eurostat három csoportba sorolta az érintetteket: akiknél fennáll az elszegényedés veszélye az államtól kapott járadékok, juttatások után is, akik már a gyakorlatban is hátrányos helyzetûek, és akik olyan háztartásban élnek, ahol nagyon kevés az egy fõre esõ (fizetett) munka.
Csõd fenyeget
Egy uniós kérdõÃv nemrég hasonló eredményre jutott: e szerint a magyar családok többsége – vélhetõen a válság miatt – már felélte a megtakarÃtásait, és nem tud félretenni pénzt a hónap végén. Egy hirtelen jövõ, nem várt kiadásra egyre kevesebben vannak pénzügyileg felkészülve, vésztartalékkal körülbelül már csak minden ötödik ember rendelkezik.
Másfél évvel ezelõtt százból még 28 embernek volt valamilyen vésztartaléka, most már csak 22-nek. De az õ félretett pénzük is megcsappant: mÃg idén márciusban 20 hónapig tudtak volna – szûkösen, de – megélni, addig szeptemberre ez az idõszak 17 hónapra rövidült.
Ferge Zsuzsa Széchenyi-dÃjas szociológus egy 2008-as vizsgálatában rámutatott: régiók szerint Észak-Magyarországon a legerõsebb a szubjektÃv szegénység megélése és Észak-Dunántúlon a legkisebb. Település-tÃpusok szerint a szegénység érzete legerõsebb a községekben és legkisebb mértékû a városokban.
Egy korábbi vizsgálatában a szakember azt is kiszámolta: hazánkban a legszegényebb egy millió embernek a vagyona akkora, mint a két – akkori - leggazdagabb magyaré összesen.
Szlovák példa fenyeget
Bass László szociológus szerint is egyre tarthatatlanabb a hazai szociális helyzet, vannak kifejezetten veszélyeztetett csoportok, például a gyerekes családok, akiknek az esélyei „szélsõségesen rosszak". A szakember szerint az évek óta emelkedõ elszegényesedési arány legfõbb oka, hogy a családoknak egyre kevesebb a bevételük, miközben a kiadásuk folyamatosan nõ. A támogatások, segélyek köre szûkül, a foglalkoztatás pedig egyre romlik.
„A foglalkoztatási ráta jelenleg körülbelül 58 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes emberbõl csupán 58 dolgozik. És ennek nem az az oka, hogy ezek az emberek inkább segélybõl élnének, hanem az, hogy nincs munkalehetõség. Hosszú-hosszú ideje nem sikerül érdemben növelni a foglalkoztatást. Fõképp a kistérségekben, vidéken az emberek képzetlenek, az infrastruktúra rossz és a nagy beruházások is elmaradnak" – magyarázta lapunknak Bass.
Jön a segélyezési plafon
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány segélyezési plafont vezet be a havonta kifizethetõ szociális támogatásoknál, jelenleg elõkészÃtik az ehhez szükséges a jogszabályokat, a számÃtásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi - közölte még szeptemberben az Emberi Erõforrások Minisztériuma.
A közlemény szerint a segélyplafon bevezetésének célja, hogy segélybõl ne lehessen magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából.
A szociológus kiemelte: ezzel párhuzamosan az egyenlõtlenségi mutatók is romlanak, és egyre inkább érezhetõbb, hogy már a középréteg is csúszik lefelé. A szakadások szakadékká növekednek, az „alul" és a „felül" rétegek egyre távolabb kerülnek egymástól. A korábbinál sokkal mélyebb, reménytelenebb a szegénység, és egyre markánsabban megjelenik a „társadalom alatti osztály".
„Ha a helyzet nem változik, sõt tovább romlik, akkor akár egy, a szlovák éhséglázadáshoz hasonló állapot nálunk is bekövetkezhet. Már emberek százezrei élnek olyan körülmények között, hogy tovább már egyszerûen nem lehet feszÃteni a húrt. A legrémisztõbb az, hogy közben gyerekek nõnek fel úgy, hogy az esélyeik a jobb életre, a változtatásra szinte egyenlõ a nullával" – tette hozzá Bass.
A számok tükrében
- A GDP (Magyarország bruttó hazai terméke) a második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához képest.
- 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 463 ezer fõ, a munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos volt.
- A családok átlagos nettó havi összjövedelme az elmúlt két évben 10 százalékkal (185 ezer forintról 170 ezer forintra) csökkent.
- 2009-ben a háztartások bevételeinek 30 százalékát, 2011-ben már 42 százalékát kellett lakásfenntartási költségekre fordÃtani.
- Bár 2012-ben a nettó minimálbér 60 600 forintról 60 915 forintra emelkedett, ám ez az infláció miatt ez mégis 3 százalékkal kevesebbet ért.
- A foglalkoztatást helyettesÃtõ támogatást (korábbi nevén bérpótló juttatást) 28 500 forintról 22 800 forintra redukálta a kormány.
- Kivezették a helyi lakásfenntartási támogatást.
- Tavaly az egy fõre jutó bruttó jövedelem évi 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki átlagosan.
- 2011-ben a közfoglalkoztatottaknak járó bér nem érte el a minimálbért.
- A családi pótlék reálértéke jelenleg elmarad a 22 évvel ezelõtti szinttõl. Sõt, a különbség meghaladja a 30 százalékot. Ennyivel ért többet a családi pótlék 1990-ben.
- Januárban a 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emelkedett.
- Szeptemberben 6,6 százalékra ugrott az infláció.
Családban marad
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es felmérése szerint az átlagosnál 15 százalékkal nagyobb eséllyel lett szegény felnõtt abból a gyerekbõl, aki egyszülõs családban nõtt fel, mÃg azoknál, akiket nagyszülõk vagy rokonok neveltek fel, ez az arány csaknem 21 százalék. Legrosszabb helyzetben azok vannak, akik intézetben nevelkedtek, több mint harmaduk szegénységben él.
Ózd, a Hétes-telep határa
A felnõttkori szegénység azzal is összefügg, hogy kinek hány testvére van. Akik egykeként nõttek fel vagy csak egy testvérük van, azok körülbelül tÃz százaléka él szegénységben, a háromgyerekes családokban felnõtteknél ez az arány már 15 százalékos, négy vagy több gyerek esetén pedig több mint 30 százalékos.
A vizsgálat továbbá rámutatott: az Ãrástudatlan szülõk gyerekeinek harmada felnõttként szegénységben él, az alapfokú végzettségû szülõk esetében 16 százalék az arány. Ezzel szemben, ha valakinek közép- vagy felsõfokú végzettségû szülei vannak, az átlagosnál kisebb eséllyel lesz belõle szegény felnõtt.
40 ezer gyerek éhezik
Az UNICEF adatai szerint jelenleg körülbelül 30 millió gyermek él szegénységben a világon. A legnagyobb fokú nélkülözést Romániában (70 százalék), Bulgáriában (50 százalék) és Magyarországon (31 százalék) mutatták ki.
Király Gábor, a Gyermekétkeztetési AlapÃtvány kuratóriumi elnöke lapunknak korábban elmondta: "Jelenleg hazánkban több mint 40 ezer gyermek éhezik. És egymillióra tehetõ azoknak a száma, akik nyomorognak. Többségük olyan sorban él, hogy az egyetlen étkezési lehetõsége az óvodai vagy az iskolai napközi. Tulajdonképpen ezeket a gyerekeket az iskolai menza tartja életben" – nyilatkozta az elnök.
Link
A magyar népesség 31 százalékát, vagyis megközelÃtõleg 3,1 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy a szociális leszakadás 2011-ben – derül ki az Eurostat legfrissebb felmérésébõl. Ezzel az eredménnyel hazánk a görögökkel holtversenyben az ötödik legrosszabb helyzetben van. Nálunk gyorsabban csak a bolgár, a román, a lett és a litván lakosság csúszik le gyorsabban. Az elmúlt években ez az arány ráadásul folyamatosan emelkedett: 2008-ban még csak 28,2 százalék volt, 2010-ben pedig 29,9 százalék.
Azon túl, hogy folyamatosan romlik a szegények helyzete, egyre több a „leszakadó" réteg, vagyis nõ a relatÃv szegények száma, azoké, akik valamilyen tekintetben nélkülözni kényszerülnek. Tavaly 1 millió 360 ezer ember élt Magyarországon szegénységben, 160 ezerrel többen, mint 2010-ben. Becslések szerint az úgynevezett minõségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendõ húshoz, húskészÃtményhez vagy az ezeket helyettesÃtõ fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Minden negyedik ember ma azt vallja: komoly nehézséget okoz neki a megélhetés.
Fotók: Neményi Márton
Az Eurostat három csoportba sorolta az érintetteket: akiknél fennáll az elszegényedés veszélye az államtól kapott járadékok, juttatások után is, akik már a gyakorlatban is hátrányos helyzetûek, és akik olyan háztartásban élnek, ahol nagyon kevés az egy fõre esõ (fizetett) munka.
Csõd fenyeget
Egy uniós kérdõÃv nemrég hasonló eredményre jutott: e szerint a magyar családok többsége – vélhetõen a válság miatt – már felélte a megtakarÃtásait, és nem tud félretenni pénzt a hónap végén. Egy hirtelen jövõ, nem várt kiadásra egyre kevesebben vannak pénzügyileg felkészülve, vésztartalékkal körülbelül már csak minden ötödik ember rendelkezik.
Másfél évvel ezelõtt százból még 28 embernek volt valamilyen vésztartaléka, most már csak 22-nek. De az õ félretett pénzük is megcsappant: mÃg idén márciusban 20 hónapig tudtak volna – szûkösen, de – megélni, addig szeptemberre ez az idõszak 17 hónapra rövidült.
Ferge Zsuzsa Széchenyi-dÃjas szociológus egy 2008-as vizsgálatában rámutatott: régiók szerint Észak-Magyarországon a legerõsebb a szubjektÃv szegénység megélése és Észak-Dunántúlon a legkisebb. Település-tÃpusok szerint a szegénység érzete legerõsebb a községekben és legkisebb mértékû a városokban.
Egy korábbi vizsgálatában a szakember azt is kiszámolta: hazánkban a legszegényebb egy millió embernek a vagyona akkora, mint a két – akkori - leggazdagabb magyaré összesen.
Szlovák példa fenyeget
Bass László szociológus szerint is egyre tarthatatlanabb a hazai szociális helyzet, vannak kifejezetten veszélyeztetett csoportok, például a gyerekes családok, akiknek az esélyei „szélsõségesen rosszak". A szakember szerint az évek óta emelkedõ elszegényesedési arány legfõbb oka, hogy a családoknak egyre kevesebb a bevételük, miközben a kiadásuk folyamatosan nõ. A támogatások, segélyek köre szûkül, a foglalkoztatás pedig egyre romlik.
„A foglalkoztatási ráta jelenleg körülbelül 58 százalék, ami azt jelenti, hogy 100 munkaképes emberbõl csupán 58 dolgozik. És ennek nem az az oka, hogy ezek az emberek inkább segélybõl élnének, hanem az, hogy nincs munkalehetõség. Hosszú-hosszú ideje nem sikerül érdemben növelni a foglalkoztatást. Fõképp a kistérségekben, vidéken az emberek képzetlenek, az infrastruktúra rossz és a nagy beruházások is elmaradnak" – magyarázta lapunknak Bass.
Jön a segélyezési plafon
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány segélyezési plafont vezet be a havonta kifizethetõ szociális támogatásoknál, jelenleg elõkészÃtik az ehhez szükséges a jogszabályokat, a számÃtásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi - közölte még szeptemberben az Emberi Erõforrások Minisztériuma.
A közlemény szerint a segélyplafon bevezetésének célja, hogy segélybõl ne lehessen magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából.
A szociológus kiemelte: ezzel párhuzamosan az egyenlõtlenségi mutatók is romlanak, és egyre inkább érezhetõbb, hogy már a középréteg is csúszik lefelé. A szakadások szakadékká növekednek, az „alul" és a „felül" rétegek egyre távolabb kerülnek egymástól. A korábbinál sokkal mélyebb, reménytelenebb a szegénység, és egyre markánsabban megjelenik a „társadalom alatti osztály".
„Ha a helyzet nem változik, sõt tovább romlik, akkor akár egy, a szlovák éhséglázadáshoz hasonló állapot nálunk is bekövetkezhet. Már emberek százezrei élnek olyan körülmények között, hogy tovább már egyszerûen nem lehet feszÃteni a húrt. A legrémisztõbb az, hogy közben gyerekek nõnek fel úgy, hogy az esélyeik a jobb életre, a változtatásra szinte egyenlõ a nullával" – tette hozzá Bass.
A számok tükrében
- A GDP (Magyarország bruttó hazai terméke) a második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához képest.
- 2012. augusztus–októberben a munkanélküliek létszáma 463 ezer fõ, a munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos volt.
- A családok átlagos nettó havi összjövedelme az elmúlt két évben 10 százalékkal (185 ezer forintról 170 ezer forintra) csökkent.
- 2009-ben a háztartások bevételeinek 30 százalékát, 2011-ben már 42 százalékát kellett lakásfenntartási költségekre fordÃtani.
- Bár 2012-ben a nettó minimálbér 60 600 forintról 60 915 forintra emelkedett, ám ez az infláció miatt ez mégis 3 százalékkal kevesebbet ért.
- A foglalkoztatást helyettesÃtõ támogatást (korábbi nevén bérpótló juttatást) 28 500 forintról 22 800 forintra redukálta a kormány.
- Kivezették a helyi lakásfenntartási támogatást.
- Tavaly az egy fõre jutó bruttó jövedelem évi 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki átlagosan.
- 2011-ben a közfoglalkoztatottaknak járó bér nem érte el a minimálbért.
- A családi pótlék reálértéke jelenleg elmarad a 22 évvel ezelõtti szinttõl. Sõt, a különbség meghaladja a 30 százalékot. Ennyivel ért többet a családi pótlék 1990-ben.
- Januárban a 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emelkedett.
- Szeptemberben 6,6 százalékra ugrott az infláció.
Családban marad
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es felmérése szerint az átlagosnál 15 százalékkal nagyobb eséllyel lett szegény felnõtt abból a gyerekbõl, aki egyszülõs családban nõtt fel, mÃg azoknál, akiket nagyszülõk vagy rokonok neveltek fel, ez az arány csaknem 21 százalék. Legrosszabb helyzetben azok vannak, akik intézetben nevelkedtek, több mint harmaduk szegénységben él.
Ózd, a Hétes-telep határa
A felnõttkori szegénység azzal is összefügg, hogy kinek hány testvére van. Akik egykeként nõttek fel vagy csak egy testvérük van, azok körülbelül tÃz százaléka él szegénységben, a háromgyerekes családokban felnõtteknél ez az arány már 15 százalékos, négy vagy több gyerek esetén pedig több mint 30 százalékos.
A vizsgálat továbbá rámutatott: az Ãrástudatlan szülõk gyerekeinek harmada felnõttként szegénységben él, az alapfokú végzettségû szülõk esetében 16 százalék az arány. Ezzel szemben, ha valakinek közép- vagy felsõfokú végzettségû szülei vannak, az átlagosnál kisebb eséllyel lesz belõle szegény felnõtt.
40 ezer gyerek éhezik
Az UNICEF adatai szerint jelenleg körülbelül 30 millió gyermek él szegénységben a világon. A legnagyobb fokú nélkülözést Romániában (70 százalék), Bulgáriában (50 százalék) és Magyarországon (31 százalék) mutatták ki.
Király Gábor, a Gyermekétkeztetési AlapÃtvány kuratóriumi elnöke lapunknak korábban elmondta: "Jelenleg hazánkban több mint 40 ezer gyermek éhezik. És egymillióra tehetõ azoknak a száma, akik nyomorognak. Többségük olyan sorban él, hogy az egyetlen étkezési lehetõsége az óvodai vagy az iskolai napközi. Tulajdonképpen ezeket a gyerekeket az iskolai menza tartja életben" – nyilatkozta az elnök.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2012. December 05. 11:36:16
#2 |
lalapapa
- 2012. December 05. 17:05:10
#3 |
miskolcilaci
- 2012. December 05. 20:39:00
#4 |
Maguskacska
- 2012. December 06. 01:17:10
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték