Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Polgárháború fenyeget Egyiptomban
Mondottam, ez egy átmeneti idõ. Még elõttünk áll. Ismét tízezrek tüntetnek Egyiptom elnöke ellen, csak immár nem Hoszni Mubarak a célpont, hanem az elsõ szabadon választott államfõ. Mohamed Murszi pedig elõdjéhez hasonlóan hetek óta hallgat, s ez nem segít sokat az indulatok csillapításán. Az új alkotmányról a jövõ heti népszavazás dönt majd.
Mohammed Murszi Egyiptom elsõ demokratikusan választott elnöke. Már a júniusi elnökválasztás során is a befolyásos hadsereggel, és a múlttal küzdött: kihívója Hoszni Mubarak utolsó miniszterelnöke, Ahmed Safík tábornok volt. A katonai tanács irányította az országot a tavalyi forradalom gyõzedelme óta. A tábornokok mintegy hat évtizede, a királyság megdöntése óta a legfontosabb politikai szereplõk. Egyiptom hadseregét a világ tíz legjelentõsebbje között tartják számon, habár a történelem azt mutatja, fõleg a belbiztonságot tudják szavatolni, külsõ ellenség ellenében már elvéreznek. Azonban nem kis vagyonra tettek szert az Egyesült Államoktól kapott éves segélyek által: az egyiptomi GDP mintegy negyven százaléka a katonaság kezében van.
HIRDETÉS
Nos, ezzel a hadsereggel találta magát szembe Mohammed Murszi megválasztásakor. Számos csatát vívott ellenük a nyári hónapok alatt, azonban sokszor engedett is a hatalomért cserébe, vélik elemzõk. Az egyiptomi elnök elsõ száz napját végignézve még kevés eredményt láthattunk, azóta viszont felgyorsultak az események. A tavalyi forradalom által megtépázott ország gazdaságát helyre kell állítani, ahogy az egyik legfõbb bevételt hozó turizmust is. A lázongások nem csak a turistákat, de a külföldi befektetõket is elriasztották. A devizatartalékok a katonai tanács átmeneti kormányzása alatt majdnem a felére estek, a költségvetési hiány pedig immár 28 milliárd dollár, az egyiptomi GDP 11 százaléka. Murszi az öreg kontinenshez, Európához és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért. Az EU ötmilliárd euróval segíti ki Egyiptomot, az IMF további 4,8 milliárd dolláros kölcsön-megállapodást kötött az elnökkel.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor Murszi elnöki jogköreit szélesítette: ideiglenesen, az alkotmány megszületéséig "megtámadhatatlanná" nyilvánította döntéseit. A 2011. január 25-ei felkelésen domináló fiatal, liberális réteg azonnal utcára vonult. Az ellenzék egységbe tömörült a "fáraó" ellen, Murszi összes ellenlábasa csatlakozott a Front a Haza Megmentéséért szövetségbe, amely a rendelet felfüggesztéséig nem hajlandó tárgyalni a vezetéssel. Az elnökválasztáson induló ellenzéki vezetõ, Mohamed el-Baradei egyenesen a jogállam elleni puccsnak nevezte Murszi rendeletét. A határozat az iszlamisták által dominált felsõházat és az alkotmányos tanácsot is védelmébe vette: a két testületet nem oszlathatja fel igazságügyi hatóság. Az ellenzék szerint az elnök így kívánja bebetonozni a Muzulmán Testvériség és saját hatalmát - egyeduralmi törekvésekkel, s a már megdöntött diktatúra visszaállításával vádolták meg Murszit. Az államfõ válaszul kijelentette, a dekrétum csupán a demokráciába való átmenetet, a forradalom vívmányait hívatott megvédeni, hogy minél elõbb megszülessen az új alaptörvény, s utána megkezdhessék az elõrehozott parlamenti választásokat.
Az egyiptomi elnök úgy vélte, ha megszületik az új alkotmány, s hatályát veszti a jogköreit szélesítõ rendelet, csillapodnak a kedélyek. Rosszul számolt: az alkotmánytervezet sebtiben elfogadott, s jóváhagyott szövege még jobban felbõszítette a lakosságot. Szakértõk szerint az új alaptörvény nem védi kellõen a szabadságjogokat, a kisebbségek és a nõk jogait megkurtítja, túl nagy hatalmat biztosít a hadseregnek, s az iszlám törvénykezést (saría) tekinti fõ jogforrásnak. A sajtószabadságot korlátozó pontjai ellen tiltakozva nem jelentek meg ellenzéki és független napilapok, s egyes televízió csatornák is szüneteltették mûsoraikat. Pozitív része viszont, hogy megszabja, egy elnök csupán nyolc évig maradhat hatalmon. (Mubarak majd' harminc évig uralkodott.) A parlamenti választásokat az alkotmány életbe lépésétõl számított hatvan nap után tartanák.
Magáról az új alaptörvényrõl december 15-én népszavazás dönt majd. Addig azonban ki tudja, meddig jutnak a már erõszakba torkolló tiltakozások. A héten immár öt ember életét vesztette, s több százan megsérültek. A kairói elnöki palota elé tegnap már harckocsikat rendeltek ki, hogy szétválasszák Murszi híveit, s az ellene tüntetõket. Katonai közlemény szerint a fegyveres katonák, s a Köztársasági Gárda tagjainak csak a biztonság szavatolása a feladatuk. Sokan mégis egy újabb forradalom kitörésétõl tartanak. A lakosság egyre megosztottabb, két táborra: a liberálisokat, baloldaliakat és keresztényeket tömörítõ ellenzékre, valamint az iszlamisták és szalafisták közösségére szakadt szét. A két fél a történtek miatt egymásra mutogat. A Muzulmán Testvériség szóvivõje, Gehad al-Haddad összeesküvés-elméletet állított fel arról, mely csoport állhat a tegnapi erõszak hátterében. Ám hogy az iszlamista szóvivõ az amerikai katonai segélyre, vagy a Murszi által kötött IMF-kölcsönre célzott, nem tudni. Az EU közben az uniós támogatások megvonását helyezte kilátásba, ha felszámolják Egyiptomban a többpárti demokráciát. Az évi 200 millió dolláros gazdasági és 1,3 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtó Washington is aggodalmának adott hangot.
Jon Leyne, a BBC kairói riportere megjegyzi, azzal hogy Egyiptom sikeresen közremûködött az Izrael és a palesztin Hamász közti válság megoldásában, a tûzszünet aláírásában, Morszi nemzetközi tekintélyre tett szert, s "azt hiheti, ez majd segít neki elcsitítani a belsõ viharokat". Azonban az egyre nagyobb szakadék, az elmérgesedõ tiltakozások csak a bizalmat és hitelességet ássák alá, még mélyebbre süllyesztve Egyiptom gazdaságát.
Vészesen zuhant a tõzsde
Zuhantak az egyiptomi részvényárfolyamok tegnap a szerda éjszakai összecsapásoknak köszönhetõen. A kairói tõzsde legfontosabb részvényindexe, az EGX-30 a nyitást követõen tegnap délig közel 5 százalékos mínuszt produkált, s a többi mutató is követte példáját. A hétvégén még nagyobb, majd' tíz százalékos mínuszban állt az egyiptomi irányadó index. Történelmi minimumra került: ez volt a legnagyobb zuhanása azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök megbuktatása után, tavaly márciusban újra megnyitották a kairói tõzsdét.
Link
Mohammed Murszi Egyiptom elsõ demokratikusan választott elnöke. Már a júniusi elnökválasztás során is a befolyásos hadsereggel, és a múlttal küzdött: kihívója Hoszni Mubarak utolsó miniszterelnöke, Ahmed Safík tábornok volt. A katonai tanács irányította az országot a tavalyi forradalom gyõzedelme óta. A tábornokok mintegy hat évtizede, a királyság megdöntése óta a legfontosabb politikai szereplõk. Egyiptom hadseregét a világ tíz legjelentõsebbje között tartják számon, habár a történelem azt mutatja, fõleg a belbiztonságot tudják szavatolni, külsõ ellenség ellenében már elvéreznek. Azonban nem kis vagyonra tettek szert az Egyesült Államoktól kapott éves segélyek által: az egyiptomi GDP mintegy negyven százaléka a katonaság kezében van.
HIRDETÉS
Nos, ezzel a hadsereggel találta magát szembe Mohammed Murszi megválasztásakor. Számos csatát vívott ellenük a nyári hónapok alatt, azonban sokszor engedett is a hatalomért cserébe, vélik elemzõk. Az egyiptomi elnök elsõ száz napját végignézve még kevés eredményt láthattunk, azóta viszont felgyorsultak az események. A tavalyi forradalom által megtépázott ország gazdaságát helyre kell állítani, ahogy az egyik legfõbb bevételt hozó turizmust is. A lázongások nem csak a turistákat, de a külföldi befektetõket is elriasztották. A devizatartalékok a katonai tanács átmeneti kormányzása alatt majdnem a felére estek, a költségvetési hiány pedig immár 28 milliárd dollár, az egyiptomi GDP 11 százaléka. Murszi az öreg kontinenshez, Európához és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért. Az EU ötmilliárd euróval segíti ki Egyiptomot, az IMF további 4,8 milliárd dolláros kölcsön-megállapodást kötött az elnökkel.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor Murszi elnöki jogköreit szélesítette: ideiglenesen, az alkotmány megszületéséig "megtámadhatatlanná" nyilvánította döntéseit. A 2011. január 25-ei felkelésen domináló fiatal, liberális réteg azonnal utcára vonult. Az ellenzék egységbe tömörült a "fáraó" ellen, Murszi összes ellenlábasa csatlakozott a Front a Haza Megmentéséért szövetségbe, amely a rendelet felfüggesztéséig nem hajlandó tárgyalni a vezetéssel. Az elnökválasztáson induló ellenzéki vezetõ, Mohamed el-Baradei egyenesen a jogállam elleni puccsnak nevezte Murszi rendeletét. A határozat az iszlamisták által dominált felsõházat és az alkotmányos tanácsot is védelmébe vette: a két testületet nem oszlathatja fel igazságügyi hatóság. Az ellenzék szerint az elnök így kívánja bebetonozni a Muzulmán Testvériség és saját hatalmát - egyeduralmi törekvésekkel, s a már megdöntött diktatúra visszaállításával vádolták meg Murszit. Az államfõ válaszul kijelentette, a dekrétum csupán a demokráciába való átmenetet, a forradalom vívmányait hívatott megvédeni, hogy minél elõbb megszülessen az új alaptörvény, s utána megkezdhessék az elõrehozott parlamenti választásokat.
Az egyiptomi elnök úgy vélte, ha megszületik az új alkotmány, s hatályát veszti a jogköreit szélesítõ rendelet, csillapodnak a kedélyek. Rosszul számolt: az alkotmánytervezet sebtiben elfogadott, s jóváhagyott szövege még jobban felbõszítette a lakosságot. Szakértõk szerint az új alaptörvény nem védi kellõen a szabadságjogokat, a kisebbségek és a nõk jogait megkurtítja, túl nagy hatalmat biztosít a hadseregnek, s az iszlám törvénykezést (saría) tekinti fõ jogforrásnak. A sajtószabadságot korlátozó pontjai ellen tiltakozva nem jelentek meg ellenzéki és független napilapok, s egyes televízió csatornák is szüneteltették mûsoraikat. Pozitív része viszont, hogy megszabja, egy elnök csupán nyolc évig maradhat hatalmon. (Mubarak majd' harminc évig uralkodott.) A parlamenti választásokat az alkotmány életbe lépésétõl számított hatvan nap után tartanák.
Magáról az új alaptörvényrõl december 15-én népszavazás dönt majd. Addig azonban ki tudja, meddig jutnak a már erõszakba torkolló tiltakozások. A héten immár öt ember életét vesztette, s több százan megsérültek. A kairói elnöki palota elé tegnap már harckocsikat rendeltek ki, hogy szétválasszák Murszi híveit, s az ellene tüntetõket. Katonai közlemény szerint a fegyveres katonák, s a Köztársasági Gárda tagjainak csak a biztonság szavatolása a feladatuk. Sokan mégis egy újabb forradalom kitörésétõl tartanak. A lakosság egyre megosztottabb, két táborra: a liberálisokat, baloldaliakat és keresztényeket tömörítõ ellenzékre, valamint az iszlamisták és szalafisták közösségére szakadt szét. A két fél a történtek miatt egymásra mutogat. A Muzulmán Testvériség szóvivõje, Gehad al-Haddad összeesküvés-elméletet állított fel arról, mely csoport állhat a tegnapi erõszak hátterében. Ám hogy az iszlamista szóvivõ az amerikai katonai segélyre, vagy a Murszi által kötött IMF-kölcsönre célzott, nem tudni. Az EU közben az uniós támogatások megvonását helyezte kilátásba, ha felszámolják Egyiptomban a többpárti demokráciát. Az évi 200 millió dolláros gazdasági és 1,3 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtó Washington is aggodalmának adott hangot.
Jon Leyne, a BBC kairói riportere megjegyzi, azzal hogy Egyiptom sikeresen közremûködött az Izrael és a palesztin Hamász közti válság megoldásában, a tûzszünet aláírásában, Morszi nemzetközi tekintélyre tett szert, s "azt hiheti, ez majd segít neki elcsitítani a belsõ viharokat". Azonban az egyre nagyobb szakadék, az elmérgesedõ tiltakozások csak a bizalmat és hitelességet ássák alá, még mélyebbre süllyesztve Egyiptom gazdaságát.
Vészesen zuhant a tõzsde
Zuhantak az egyiptomi részvényárfolyamok tegnap a szerda éjszakai összecsapásoknak köszönhetõen. A kairói tõzsde legfontosabb részvényindexe, az EGX-30 a nyitást követõen tegnap délig közel 5 százalékos mínuszt produkált, s a többi mutató is követte példáját. A hétvégén még nagyobb, majd' tíz százalékos mínuszban állt az egyiptomi irányadó index. Történelmi minimumra került: ez volt a legnagyobb zuhanása azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök megbuktatása után, tavaly márciusban újra megnyitották a kairói tõzsdét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. December 07. 17:56:30
#2 |
Perje
- 2012. December 07. 18:24:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.