Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Magyarországot vissza kell hódítani


Az izraeli titkosszolgálat minden döntésnél jelen van Magyarországon
Az a szervezett erõ, amely parancsra van jelen a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli titkosszolgálat keresztbe-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ ementáli sajt - mondta a Demokratának Kozenkay Jenõ egykori kémelhárító tiszt.


- Ön a Kádár-rendszerben a III/II-es fõcsoportfõnökség hadnagya volt 1978 és 1985 között. Húsz éve leszerelt. Miért érezte szükségét most megszólalni?


- Nem akartam, hogy a fiam úgy nõjön fel, hogy azt vágják a fejéhez, az apád hazaáruló volt, gazember volt. Nem voltam az. A hazámat szolgáltam a magam lelkiismerete szerint. Az idegen kémtevékenység ellen dolgoztam. Az ügynökhisztéria sok tisztességes embert, köztük ma is a hazájukat szolgáló elhárítókat megalázott.



- Amikor az SZDSZ-hez köthetõ Political Capital nevû cég a honlapján közzétette a kommunista diktatúra állítólagos ügynökeinek nevét, illetve ezek egy részét, akkor ön feljelentést tett ismeretlen tettes ellen személyes adatokkal való visszaélés miatt. Azt is mondta, hogy az ügynökügy mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll. A bejelentésére többen úgy reagáltak, hogy a diktatúra hálózatait védi.



- Akit a kádári belbiztonsági szervek üldöztek, az tegyen panaszt, szolgáltassanak személy szerint neki igazságot, konkrét ügyekben. 1990-ben gyakorlatilag a III/III-as fõcsoportfõnökség kivételével a szolgálatokat átvették jogfolytonosan. Ha pedig így történt, akkor mindaz, ami velük kapcsolatos, az államtitok. Ezért írtam Lamperth Mónikának egy nyílt levelet, amelyben kértem, hogy vagy mondja ki, hogy már nem kötelez bennünket a titoktartás, vagy mentsen föl minket e kötelezettség alól, és akkor jöjjön, aminek jönnie kell, szabaduljon el a pokol. Itt nem arról van szó, hogy ki mit tett korábban vagy hogyan mûködött a Kádár-rendszer, hanem arról, hogy a jogfolytonosan átvett szolgálatok meggyengítése veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.



- Ez egybevág Kövér László véleményével, aki azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc köreibõl robbantották ki az ügynökügyet.



- Elég szomorú, hogy Kövér Lászlónak kell megvédeni bennünket a saját egykori állítólagos elvtársaink ellen. Felelõsségteljes megnyilatkozás volt ez tõle. Gyurcsány egy olyan KISZ-vezér volt, akiért - és a hozzá hasonlókért – nekem, mint állambiztonsági tisztnek adott esetben az életemet kellett volna áldoznom. Ma olyan vagyonokon trónolnak, amit az apám, az anyám és a többi ember halmozott föl korábban. Nyugodtan megírhatja, hogy én ezt egyszerûen lopásnak tartom. Ebbõl a körbõl találták ki, hogy ezzel a kis játékkal lejáratják az öreg kommunistákat, lejáratják az ellenzéket, miközben elterelik a figyelmet a kétségbeejtõ gazdasági helyzetrõl, majd megnyerik a választásokat. Egy varázspálcával sem lehet ekkorát suhintani. Az, hogy egy kormányfõ esetleg nem tudja, mit csinálnak a beosztottai, nem menti õt. A büntetõjog szerint hazaárulásnak minõsül, ha valaki egy idegen állam kormányával szövetkezik azért, hogy Magyarország területi integritását vagy alkotmányos rendjét sértse. Meggyõzõdésem, hogy az alkotmányos rend megsértését ezzel maximálisan megvalósították.



- Azt állította, hogy a Moszad egyik ügynöke egy budapesti közhivatalban ülve irányította ezt az akciót. Mibõl gondolja ezt?



- Kaptam egy információt, és azt továbbítottam. Két dolgot tényként leszögezhetünk. Az ügynökmizéria hirtelen kezdõdött, és hirtelen lett vége. Ezt senki sem tagadhatja. Ez egy jól szervezett operatív akció keretében zajlott, amihez többféle támogatás kellett. Szükséges volt, hogy a hazai titkosszolgálatok - magyarul mondva - ne pofázzanak bele, és szükség volt médiatámogatásra. Az a szervezett erõ, amely parancsra van jele a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét honlapján toborzó felhívás olvasható, amely arra hívja a zsidó fiatalokat, hogy vállaljanak fizetett munkát a Moszadnál, a hírszerzéstõl a kiszolgáló tevékenységig mindenféle területen. Az izraeli titkosszolgálat keresztbe-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ ementáli sajt. Tény, hogy a magyar nemzetbiztonság aláásása nem magyar, hanem idegen érdek. A mélységes hallgatás bizonyítja, hogy telibe találtam. Legfõképp két ember hallgatott, akiknek meg kellett volna szólalni ebben az ügyben. Az egyik Lamperth Mónika belügyminiszter asszony, a titokgazda, a másik Gyurcsány Ferenc, aki amúgy mindenhez hozzászól. Ebben az ügyben azonban még véletlenül sem hallatta a hangját. Azok, akik ebben a szakmában, ebben a titkosszolgálati közegben dolgoztak vagy dolgoznak, tudják, hogy nem csak arra kell figyelni, hogy ki mit mond, hanem arra is, hogy ki mit nem mond, vagy ki az, aki hallgat. Gyakran kell a sorok között olvasni.



- A feljelentését elutasították, a Nemzeti Nyomozó Iroda múlt héten megtagadta a nyomozást.



- Tudja, mi az érdekes ebben? A Magyar Hírlap már március 30-án megszellõztette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nem fog ebben az ügyben nyomozni. Ez azt jelenti, hogy valakik valahol nagyon pontosan tudták, mi fog történni. Ez is titkosszolgálati akcióra utal. Magyarországon a Moszad jelenléte a legerõteljesebb, õket követi a KGB, majd lemaradva a CIA.



- Milyen erõt képvisel az izraeli titkosszolgálat hazánkban?



- Magyarországon hétezer és tizenháromezer fõ között van a Moszad ügynökeinek a száma. Ezek nem mind hírszerzõk és kémelhárítók. Vannak köztük az operatív találkozások helyszínéül szolgáló lakások tulajdonosai, futárok, olyan cégvezetõk, akik a rendszer mûködtetéséhez biztosítják a pénzt, és mások. A Moszad minden megyében, minden városban a döntés-elõkészítõ és döntéshozó helyen jelen van.



- A polgármesteri hivatalokban, a megyei közgyûlésekben is?



- Minden olyan szervnél, ahol bizalmas információk vannak. Egy ilyen szervezet olyan, mint a rákos daganat. Nem árt azon elgondolkodni, hogy a "nagy" Amerika, amely Izrael leghûségesebb szövetségese, felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy a Moszad agresszív, a két ország bensõséges viszonyát figyelembe véve kifejezetten arcátlan módon lopja az Egyesült Államok titkait. Hogyan is gondolhatja bárki, hogy ez a titkosszolgálat nincs jelen meghatározó erõvel Magyarországon, ahol a hivatalos adatok szerint mintegy százezer zsidó él? Köztudott, hogy az izraeli tõke a befektetett pénz tekintetében jelenleg a területileg sokkal nagyobb és földrajzilag jóval közelebb esõ Németország után a második helyen áll Magyarországon, s az izraeli vállalkozók leginkább a telekommunikációs és ingatlanbefektetéseket kedvelik. Elképzelhetõ-e, hogy a Moszad nem követ el mindent a sajátjai megsegítésére, információkkal való ellátására? Erre persze azt szokták mondani, hogy a külföldi tõke milyen jó. Szerintem a fõ kérdés nem az, hogy mennyit fektetnek be, hanem hogy mennyi visznek ki. Az a kérdés, hogy mi a haszna ebbõl Magyarországnak, a magyar polgároknak. Jó, ha van befektetett tõke, de nem jó, ha cselédekké tesznek minket. Jó, ha a Moszad a maga hatékony eszközeivel segítséget nyújt az esetleges terrorcselekmények megelõzésében, de nem jó, ha közben ellopják minden üzleti titkunkat, és ezáltal lehetetlen helyzetbe taszítják a hazánkat.



- Tudna konkrét neveket említeni a hazai Moszad-ügynökök közül?



- Nézze, nem szeretnék neveket mondani. Az Interneten, a www.lakatospal.hu oldalon elég sok név szerepel, akiket a lap készítõi idegen szolgálatokkal való együttmûködéssel gyanúsítottak meg. Hogy ezek valóban idegen szolgálatok ügynökei vagy sem, arról nem kívánok beszélni. Tény, hogy ezzel az ügynökmizériával kinyitották Pandora szelencéjét, és sok mérges, dühös egykori állambiztonsági tiszt elkezdett beszélni. Annyi bizonyos, hogy a névsorban szereplõk egyike sem tett feljelentést.



- Kitõl kapta az információt?



- Az ügyészségnek címzett levelemben leírtam, hogy ha szükséges, megfelelõ garanciák mellett az informátorok is megszólalnak.



- Nem fél?



- Bármilyen abszurd, de a Moszad most nagyon vigyáz rám. Ezt kell tegye. Ha most bármi történne velem, az felérne egy beismerõ vallomással. Lehet, hogy másfél év múlva már nem fogom biztonságban érezni magam.



- Milyen következményei lehetnek ennek a bejelentésnek?



- A Moszad a titkosszolgálatok között a legnagyobb. Egy elefánt. De most betévedt a porcelánboltba, és legyünk õszinték, fenéken szúrtuk. Ebben szerepe volt az elbizakodottságnak is. A Moszad nevét sokáig ki sem volt szabad ejteni, nem szoktak hozzá, hogy valaki nyíltan beszél róluk, és nem kezeli õket valami különleges társaságként, hanem csupán egyként az ellenséges kémtevékenységet folytató szolgálatok közül. Ezt jelzi a mélységes hallgatás. Ha bárhol a világon vélt vagy valós sérelem éri a zsidó érdekeket, sírva szaladnak New York-ig panaszkodni, és mozgásba lendül az egész világot átfonó hálózat. Most azonban hallgatnak. Igaz, nem egy zsidó emberen esett sérelem, hanem egy idegen állam hírszerzõ-elhárító tevékenysége kapott egy pofont. Ha ennek az ügynek csak annyi hatása lesz, hogy a magyar titkosszolgálatok és azok vezetése felébred, és azt mondja, hogy azért mégse lopjanak szét minden fontos információt, akkor lehet lépéseket tenni. A moszados ügynökök ezt fékezik, de az elmúlt 40-50 évben Magyarországon kiépült ügynökség tagjai oly mértékben korrumpálódtak, belebonyolódtak saját kis ügyleteikbe, hogy a Moszad izraeli vezetése ezt nem nézi jó szemmel, így átszervezés várható. A mostani zavar után fõképpen. 2003-ban a Moszad vezetése felszámolt egy csomó kémelhárító-hírszerzõ rezidentúrát világszerte. Ennek hasonló okai voltak. Hogy mozgás van ezen a téren, azt az is jelzi, hogy szokatlanul sûrûn járnak mostanában Magyarországon izraeli delegációk. Ez nem volt jellemzõ a korábbi idõszakra. Lezsák Sándor egy nemrégi kijelentésével egyetértve én is azt mondom, hogy Magyarországot vissza kell hódítani.

Ágoston Balázs
(Magyar Demokrata, 2005. április 21.)


http://www.hufo.info/cgi-bin/main.cgi?szerv=agoston&action=view&message=110&location=messages

Link

Hozzaszolasok


#1 | taskeszi - 2012. December 07. 20:29:29
Eh!
Szabad meakulpázni,meg törleszteni is,mert a vége mindenképp lámpavas lesz!Ne mindegy hogy szarként lógnak rajta,vagy emberként!

A segítség jól jön!
#2 | gladiator07 - 2012. December 07. 20:41:10
Zoltán. Mind 2 nek, kevesek.
#3 | torokgyik - 2012. December 07. 22:15:04
4.bp.blogspot.com/_Oj5TwQepNB4/StOKu5sHCBI/AAAAAAAAAIA/_ngL9I97Vp8/s320/jewni.jpg
#4 | karikasostor - 2012. December 07. 22:32:46
Meg kell szerezni Kozenkay Jenõ Mossad listáját,majd feltenni a netre és aztán had szóljon!
#5 | Klotild - 2012. December 08. 07:43:46
Igem nekem is ez jutott az eszembe, hogy félnek, inkább megpróbálják elejét venni egy esetleges retorziónak. Ezért gyónnak, magyarázkodnak.
Mint pl. "Julius Andan" is.
#6 | ssman - 2012. December 08. 10:05:34
Lakatos Pál írásai kilõe. Nem tudható meg semmi.
#7 | kukackac - 2012. December 08. 10:29:05
Tel Avív-Paktum?

A magyar nemzetbiztonság megelégelte, hogy tizenöt éve nem dolgozhat a hazai érdekeket sértõ izraeli behatolások ellen. Informátorunk teljes tényállást adott át Orbán Viktor izraeli útjával kapcsolatos háttéranyagról. Miután a háttéranyag olyan adatokat is tartalmazott, amelynek ellenõrzésére szükség volt, ezért a Moszádba beépített magyar érdekeket védõ barátaink segítségét kértük.

Valamennyi most röviden felsorolt adatot ellenõrizték, íme megerõsített információ:

1. Orbán Viktor izraeli engedélyt kapott, hogy a választások után miniszterelnök lehessen.

2. Minden közszereplésének az izraeli és a zsidó érdek megjelenítését is tartalmaznia kell.

3. Az izraeli beruházók (behatolók) valamennyi befektetése a jövõben kikerül a magyar hatóság engedélyezési körébõl. Külön kiemelték, hogy ilyen „Grespik Lászlóféle” engedélyezési eljárás az új ciklus alatt nem megengedett. (Grespik László, mint a Budapesti- és a Pest megyei Közigazgatási Hivatal Orbán-kormány alatti elnöke csupán gyakorolta hatósági jogkörét, amikor korlátozta és a viszonossági elvre építette a külföldiek, ezen belül az izraeliek és a kínaiak lakásvásárlását, tulajdonhoz jutását, ezzel együtt hazánkban történõ letelepedését.)

4. Valamennyi egyéb eljárásban az európai uniós országok polgárainak elõnyeit élveznie kell az izraeli állampolgárnak.

5. Hatósági eljárást bármely izraeli állampolgár ellen Magyarországon csak és kizárólag a Moszád, tehát az izraeli követség engedélyével folytathatnak a magyar hatóságok.



***

Ez már nem a többszörösen letagadott Rózsadombi Paktum, hanem sokkal súlyosabb. Ez már hazaárulás. A Fidesz legbelsõbb vezérkarában komoly ellenérzést váltott ki az egyoldalúan megkötött paktum. Ez az ellentét már érzõdött a tusnádfürdõi beszéd váratlan fordulataiban.

[Magyar Világ, 2005.08.11.]

Közölte: www.lakatospal.hu
#8 | kukackac - 2012. December 08. 11:48:23
Ügynöklista

Íme a lista: /rövidített és nem a legfrissebb/


1. Aczél (Appel) György (Budapest, 1917. 08. 31.)

Az MSZMP KB titkára, a PB tagja, miniszterelnök- helyettes, feltételezett külföldi szervezet , a továbbiakban felt.szerv. : a Szabadkõmûves Páholynak és a bécsi cionista szervezetnek a tagja

2. Aczél (Acsádi) Endre

MNVK-2 Csf-ség, a Katonai Hírszerzés fõtisztje, sajtó attasé, a NAP-TV szerkesztõ riportere, felt. szerv. : Moszad

3. Andics Erzsébet (Berei Andorné, Budapest, 1902. 06. 22.) történész, MSZMP pártfunkcionárius , felt. szerv. : KGB

4. Annus Antal (Békéssámson, 1941. 01. 23.) , az Egyesített Tiszti Iskola elvégzése után a szovjet Vörös Hadsereg Vk. Akadémián szerzett diplomát, majd a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, felt.szerv.: GPU

5. Apró Antal (Szeged, 1913. 02. 08.), a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt-kormány tagja, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök helyettes, majd az országgyûlés elnöke, felt. szerv.: KGB

6. ifjabb Apró Antal, a BM III/II-1 o. kémelhárítója volt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feleségének nagybátyja, egyben a kormányfõ tanácsadója is, felt. szerv. Moszad, KGB

7. Barabás János (Bp. 1947. 06. 25.) 1982-tõl az MSZMP KB agit.prop.o. helyettes vezetõje, õ foglalkozott a külföldi sajtónyilvánosság alakításával, KB tag, majd ideológiai titkár, felt.szerv.: KGB

8. Bárd András (Blau Ármin) /Bp. 1900. 02. 16./ az 1919-es Vörös Hadseregben szolgált, az MKP újpesti pb titkára, majd 1956 után az MSZMP KB munkatársa, felt.szerv.: KGB

9. Benke Valéria (Gyönk, 1920. 07. 26.) 1941-tõl tagja a kommunista pártnak, 1943-ban együttmûködik Tito partizánjaival, az MSZMP KB tagja, a Magyar Rádió elnöke, miniszter, stb., felt.szerv.: jugoszláv hírszerzés és a KGB

10. Baló György, a BM III/I csf. hírszerzõje volt, a washingtoni magyar nagykövetség sajtó attaséja, TV hírigazgató, majd szerkesztõ-riporter, stb. felt.szerv.: CIA és Moszad

11. Berecz János (Ibrány, 1930. 09. 25.) , 1963-ban került ki Moszkvába aspirantúrára, az SZKP KB társ.tud. akadémiáján lett kandidátus, az MSZMP pb tagja, a KB titkára, stb. felt.szerv.: KGB

12. Berend T. Iván (Bp. 1930. 12. 11.), MSZMP KB tagja, az MTA elnöke, az 1970-es évek végétõl a nyugati kapcsolatait erõsítette, a Royal Historical Society tagja, a New York-i St. John Egyetem doktora, stb, felt.szerv.: CIA

13. Biszku Béla (Márok, 1921. 09. 13.), az MSZMP KB és PB tagja, belügyminiszter, majd KB titkár, felt.szerv.: KGB

14. Borbély Sándor (Nagybún, 1931. 12. 12.), a pártfõiskolát Moszkvában végezte el, a KISZ bp-i titkára, majd KB titkár, munkásõr altábornagy, a Munkásõrség országos parancsnoka, felt.szerv.: KGB

15. Baja Ferenc (Kecskemét, 1955. 07. 04.) 1988-tõl MSZMP tag, az MSZP alapító tagja, amelynek különbözõ tisztségeit töltötte be, jelenleg a kormány államtitkára, a „zsurki vodkagyár" témában indított vizsgálat egyik fõszereplõje, felt.szerv.: KGB

16. Bába Iván (Teplice, 1950. 06. 25.), 1988 decemberéig az FKGP-ben tevékenykedik, majd külügyminisztériumi államtitkár, késõbb Varsóban nagykövet, felt.szerv.: szlovák hírszerzés

17. Békesi László (Gyõr, 1942.) , az MSZMP bp-i bizottságának gazd.pol. titkára, majd pénzügyminiszter, felt.szerv.: Szabadkõmûves Páholy

18. dr. Bauer Miklós , az ÁVH alapítója, majd vizsgálótisztje, akinek a felesége is itt dolgozott, mint ÁVH-s fõhadnagy, felt.szerv.: KGB

19. Bauer Tamás (Bp. 1946. 05.06.), az MTA közg.tud bizottságának tagja, kezdettõl fogva kapcsolatban állt a demokratikus ellenzékkel, alapító tagja az SZDSZ-nek, annak gazd-pol. szakértõje, ogy-i képviselõ, felt.szerv.: Moszad

20. Csáki Sándor (Újpest, 1931. an.Dicher Regina), az Újpesti Dózsa SC alelnöke, majd a BM sajtóosztályának vezetõje volt, felt.szerv.: Moszad

21. Czinege Lajos (Karcag, 1924. 03. 24.) , az MKP KB adm.o.vezetõje, 1957-ben õ szervezi a „pufajkás" karhatalmat, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter volt, felt.szerv.: KGB

22. dr. Danis György (Kéty, 1945.06.15.) , körzeti orvos, 1987-tõl részt vett néhány politikai kezdeményezésben, az SZDSZ alapító tagja, 1990-tõl ogy-i képviselõ, felt.szerv.: CIA

23. Demszky Gábor (Bp. 1952.) , SZDSZ alapító, volt a párt ügyvivõje, ogy-i képviselõ, Bp. fõpolgármestere, felt.szerv. CIA, Moszad

24. Farkas Mihály (Lõwy Wolff Hermann) (Abaújszántó , 1904.07.18.) Moszkvában a Komintern titkára, majd az MKP fõtitkár -helyettese, volt honvédelmi miniszter, felt.szerv.: KGB

25. Fekete János (Bp.1918. 09. 04. an: Fuchs Regina), 1945. elõtt tagja a Szu KP-nak, az MKP, majd az MSZMP pártmunkása, ogy-i képviselõ, az MNB elsõ elnökhelyettese, stb. felt.szerv.: Szabadkõmûves Páholy, KGB, Moszad

26. Fenyõ János, a VICO sajtóbirodalom volt tulajdonosa, felt.szerv.: Moszad

27. Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. 09. 27), a Fidesz egyik alapítója, 1990-ben Fidesz listán ogy-i képviselõ, 1993. novemberétõl SZDSZ tag, jelenleg elnök szeretne lenni, felt.szerv.: Moszad

28. Gerõ Ernõ (Tergebec, 1898. 07. 08.) , a Komintern munkatársa, a szovjet GPU (a továbbiakban orosz katonai hírszerzés) spanyolországi rezidense, majd az MKP elsõ titkára és miniszter, feltl. szerv. még: KGB

29. Grósz Károly (Miskolc, 1930. 08.31.) az MSZMP KB ov.-je, Pb tag, miniszterelnök, MSZMP fõtitkára, felt.szerv.: KGB

30. Gyõri Imre (Hódmezõvásárhely, 1924. 04. 21.), az MSZMP KB titkára és PB tag, felt.szerv.: KGB

31. Haraszti Miklós (Bp. 1945) a „Beszélõ" szamizdat egyik szerkesztõje, az SZDSZ alapítója, ogy-i képviselõ volt, felt.szerv.: Moszad

32. Hodosán Róza, (Dabas, 1945) , a „Beszélõ" egyik készítõje, egy évet az USA-ban töltött ösztöndíjasként, az SZDSZ alapító tagja, ogy-i képviselõje volt, felt.szerv.: CIA Moszad;

33. Horn Gyula (Bp. 1932. 07.05), Rosztovban, a pártfõiskolán tanult, pufajkás karhatalmista, aki részt vett az '56-os forradalom leverésében, az MSZMP KB ov-je, külügyminiszter, az MSZP elnöke és miniszterelnök volt, felt.szerv.: Szabadkõmûves Páholy, KGB

34. dr. Kapolyi László, a moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktora, 1976-tól nehézipari miniszter volt, az MSZMP KB tagja, jelenleg ogy-i képviselõ, a szovjet államadósság aktív lebonyolítója, felt.szerv.: KGB és GPU

35. Kárpáti (Kurely) Ferenc (Putnok, 1926. 10. 16.) politikai fõcs.fõnök, majd honvédelmi miniszter, felt.szerv.: GPU, KGB

36. Keleti Ferenc (Losonc, 1910. 12.08.), „Kricsanov" orosz partizándandár politikai komiszárja, MDP adm.o.vezetõje, majd nagykövet, felt.szerv.: GPU, KGB

37. Keleti György (Losonc, 1946. 05. 18.), 1969-ben végezte el a Zalka Máté Katonai Mûszaki Fõiskolát, majd a Zrínyi Miklós KA hallgatója, KISZ vezetõként dolgozott, a HM Sajtóosztályának vezetõje, majd szóvivõje, az MSZP színeiben ogy-i képviselõ, volt honvédelmi miniszter, jelenleg az ogy. honvédelmi bizottságának elnöke, felt.szerv.: KGB

38. Korom Mihály (Mindszent, 1927. 10. 09.), az MSZMP PB tagja és a KB titkára, igazságügyi miniszter, felt.szerv.: KGB

39. Kõszeg Ferenc (Bp. 1939. 04. 26.), 1981-tõl a „Beszélõ" szerkesztõje, majd fõszerkesztõje, az SZDSZ egyik alapítója és ogy-i képviselõje, felt.szerv.: CIA

40. Ladvánszky Károly (Szeged, 1928. 04. 11.), az MKP tagja, a rendõrségnél különféle vezetõ beosztásokban dolgozik, 1956-ban tért vissza a Szu-ból, rendõr altábornyagy, belügyminiszter helyettes, a Szovjet Milicia Kiváló Dolgozója érem tulajdonosa, felt.szerv.: GPU

41. Lasz György (1947.01.17.) rendõrtiszt, a BM sajtóosztály vezetõje, majd az In-Kal Security ügyvezetõ igazgatója volt, felt.szerv.: Moszad

42. Nagy Lajos (1939. 01. 02.), a BM III/I-2 o. vezetõje volt, '90 után pár hónapig a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatója, az általa létrehozott S-komplex és Kockázat nevû cégekben tevékenykedik Vajda József, Somogyi Tamás volt elhárító tiszt, valamint Derce István és Meruk József volt hírszerzõk, felt.szerv.: Moszad

43. Németh Miklós (Monok, 1948.) MSZMP KB gazd.pol.o. munkatársa , majd ov., 1987-ben a KB titkára, majd a Minisztertanács elnöke, az MSZP orsz. eln. tagjává választották, amirõl rövid idõn belül lemond, felt.szerv.: CIA

44. Petõ (Richtmann) László (Bp. 1914 .04.12.), ÁVH-s alezredes, '56 után a Határõrségnél teljesít szolgálatot, majd munkásõr pk., felt.szerv.: KGB 45. dr. Petõ Iván (Bp. 1946.08.29.), az SZDSZ alapító tagja, szóvivõje, majd pártelnöke, a parlament frakció vezetõje is volt, felt.szerv.: Moszad 46. Péter Gábor, Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. 05.18.), az ÁVH parancsnoka, felt.szerv.: GPU

47. Rajk László (Bp. 1949.), a demokratikus ellenzék egyik alapítója, a szamizdat központ létrehozója, az SZDSZ alapító tagja, felt.szerv.: Moszad

48. Rajnai (Reich) Sándor (Bp. 1922. 08. 25.), ÁVH-s alezredes, majd '56 után rendõr vezérõrnagy, a BM III/I csf vezetõje, késõbb moszkvai nagykövet, felt.szerv: GPU

49. Révész (Reisch) Géza (Sátoraljaújhely, 1902. 08. 31), a szovjet hadsereg komiszárja volt, 1945 után honvéd tábornok, honvédelmi miniszter, hírszerzõ fõnök, majd moszkvai nagykövet, felt.szerv.: GPU

50. Uszta Gyula (Nagygót, 1914. 06. 22.), szovjet partizán pk., az '50-es években honvédelmi miniszter helyettes, felt.szerv. GPU

51. dr. Vida Ferenc („Tunisz";), 1934-ben Tel-Avivban a zsidó komm.párt tagja lett, ezt követõen részt vett a magyar kommunista mozgalomban, az IM fõosztályvezetõje, majd a Legfelsõbb Bíróság tanácsvezetõje, felt.szerv.: KGB és Moszad

52. dr. Gyekiczky András – Moszad - 1994. májusától a Belügyminisztérium kabinet vezetõje, õ felügyelte, hogy a minisztérium munkája az SZDSZ érdekeinek megfelelõen történjen. Kiemelt feladataként kezelte az Állambiztonsági Nyilvántartásnak az SZDSZ-esek érintettsége szerinti átvizsgálását, Tyekvicska Árpád közremûködésével. A nyilvántartóban dolgozók véleménye szerint valósággal „kiherélték” az állambiztonsági nyilvántartás azon anyagait, amelyekben SZDSZ-esek szerepeltek. Ezen kalózakcióban az SZDSZ több vezetõje, még Demszky Gábor is részt vett, aki ezt a törvénytelenséget kifogásolni merte, azt egyszerûen „kirúgták”.

53. Harangozó Szilveszter – KGB és Moszad – (1920. 01.25.) Az 1950-es években Péter Gábor titkárságán dolgozott, mint ÁVH-s százados, majd aktívan részt vett az ’56-os forradalom leverésében. Elõször BM III/III. Csoportfõnökség vezetõje, majd BM III-as fõcsoportfõnök és belügyminiszter helyettes. 1988. december 31-ig a felesége volt a BM Állambiztonsági Nyilvántartó vezetõje, de nyugdíjazása elõtt egy hónappal. Aczél György utasítására – egymás között csak Rita akciónak nevezett bizalmas átvizsgálás alkalmával – kiszedték a nyilvántartóból az alakuló SZDSZ jelentõsebb személyeire vonatkozó és a Moszad érdekeit veszélyeztetõ anyagokat.

54. Kende János – Deuxiéme Bureau (francia titkosszolgálat) – Párizsi állandó lakással rendelkezõ filozófia professzor. Az utóbbi idõben Magyarországon, mint közíró tevékenykedik.

55. Kenedi János – Moszad – Történész és levéltári kutató, aki jelenleg a Nyilvánosság Klub vezetõségének tagja. A „rendszerváltozás” elõtti állambiztonsági anyagok teljes nyilvánosságra hozatala mellett száll síkra, de több olyan szakértõ segíti a munkáját, aki elõzõleg aktívan részt vett az SZDSZ-esekre vonatkozó operatív anyagok állambiztonsági nyilvántartásból való kiszedésében. Közéjük tartozott többek között Tyekvicska és Gyekiczky is.

56. Kis János – szabadkõmûves páholy – CIA – 1943-ban született, 1967-ben az ELTE BTK-n szerzett filozófus diplomát, a demokratikus ellenzék egyik szervezõje, az SZDSZ elsõ elnöke. A New York-i Új Társadalomtudományi Fõiskola vendégtanára is volt 1988-ban. A szabadkõmûvesek Martinovics páholyának tagja.

57. Kovács László – KGB – (1939. Budapest) 1968-ban szerez egyetemi diplomát a Marx Károly. Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az MSZMP KB Külügyi O-nak h.vezetõje, 1986-tól külügyminiszter helyettes, majd külügyi államtitkár. Munkája során szoros kapcsolatban állt a Szovjetunió bp-i nagykövetségének szakreferensével. 1994-tõl külügyminiszter, majd az MSZP elnöke. Jelenleg az Európai Unió egyik biztosa.

58. Lakatos Ernõ – GPU és KGB – az 1950-es években, mint alezredes a Néphadsereg címû újság fõszerkesztõje volt, Ebben a szerkesztõségben hadnagyként dolgozott Vitray Tamás is. Lakatos Ernõ aktívan részt vett az 1956-os forradalom leverésében, majd az MSZMP KB agit.prop. o-nak vezetõje, késõbb berlini nagykövet.

59. Liszkai László – Deuxiéme Bureau – újságíró és szerkesztõ riporter, az MNVK-2 Csoportfõnökség hírszerzõ tisztje volt, több évig dolgozott külföldön is. Az 1990-es évek elején az RTL Klub egyik vezetõje, majd adócsalás miatt elítélték és börtönbe csukták.

60. Meruk József – KGB és Moszad – az édesapja Meruk Vilmos a spanyol polgárháborúban, mint szovjet GPU-s vett részt. Meruk József pedig a BM III/I-es Csoportfõnökség hírszerzõje volt, mint titkos munkatárs. Moszkvában, amikor az egyik napilapunk tudósítójaként dolgozott, ismerkedett meg egy KGB-s hölggyel, akit feleségül is vett. Eztán a KGB-s feleségével Madridban, mint az MTI tudósítója dolgozott. A „rendszerváltozás” után itthon újságíróskodott, 1993-ban a Kurír fõszerkesztõ-helyettese, 1998-ban pedig a Reformnál dolgozott. Jelenleg a kormány nemzetbiztonsági és sajtó tanácsadója, fizetést, mint a Mezõgazdasági Minisztérium vezetõ fõtanácsadója kap. Háttérbõl õ irányította a gazda demonstrációval kapcsolatos kormányzati sajtómunkát, de az õ nevéhez fûzõdik egy-két volt ügynök, illetve az ügynöklista nyilvánosságra hozatala is.Meruk közremûködik az „Index” szerkesztésében is.

61. Mécs Imre (1933. Bp.) – Intelligence Service (angol titkosszolgálat) – A BME-en tanult, 1957-ben letartóztatták és az ’56-os forradalomban kifejtett tevékenysége miatt elõször halálra ítélték, majd ezt életfogytiglani börtönre változtatták. Az SZDSZ alapító tagja, majd 1994-tõl országgyûlési képviselõ.

62. Pribula Gyula – KGB – kárpát-ukrajnai születésû, több nyelven beszélõ orosz állampolgár, aki a szovjet Déli-Hadseregcsoport parancsnokságán tolmács volt. Házasságkötéssel szerzett magyar állampolgárságot, majd a Hungarofruct-nál dolgozott vezetõ beosztásban.

63. Simics Sándor („Szása”) – KGB – szovjet állampolgárból házasságkötés útján szerzett magyar állampolgárságot. Az 1970-es és a ’80-as években több évig Benkei András belügyminiszter titkárságának vezetõje volt.

64. Szende Iván András – Moszad – Az „Ügynök voltam Magyarországon” – címû 2002-ben megjelent könyvében részletesen beszámol arról, hogy az 1970-es és a ’80-as évek elején a BRFK Állambiztonsági Szervének III/II-es alosztályán dolgozott, mint kémelhárító tiszt, majd újságíró lett. A könyvében írja, hogy „Éveket töltöttem a Közel-Keleten”, de arról nem tesz említést, hogy ezalatt Izraelt értette. A könyve arról sem szól, hogy Izraelben, mint volt kémelhárító disszidenst részletesen kihallgatták, majd átszervezték és a rendszerváltozás után visszaküldték Magyarországra. Jelenleg az In-Kal Security egyik vezetõje.

65. Tamás Gáspár Miklós (1949. Erdély) – Securitate (román titkosszolgálat) – diplomáját Romániában szerezte, az 1980-as években jött Magyarországra, majd Budapesten az V. kerületben egy „disszidens” család négy szobás lakásába költözött, ezért ekkor az V. kerületi tanács jogcím nélküli rosszhiszemû lakosnak nyilvánította. Ez után a Ceausescu-i titkárságról egy levél érkezett a Kádár titkárságra, kérve, hogy a román munkásmozgalom két harcosának a gyerekét ne tegyék ki a lakásból. Az SZDSZ egyik alapítója és jelenleg politológusként tevékenykedik.

66. Veres György – KGB – Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, az IMO-n (Insztitut Mezdnarodnyik Odnosényij) tanult, amit, a KGB diplomataképzõjét tartanak számon. A „rendszerváltozás” után Nagy Györggyel és más IMO-s társaival létrehozták a WALLIS Holding Kft-t, amely a saját anyagi gyarapodásaikon kívül hivatott volt az MSZP anyagi hátterét is biztosítani. A WALLIS Kft. Elsõ bejegyzett székhelye a Budapest, II. ker. Kondorkert u. l. szám alatt volt, mely villarészt 1996. októberében – a sajtóból ismert módon – dr. Gál Zoltán, az országgyûlés akkori elnöke vásárolta meg. (A WALLIS nevével akkor is megismerkedhettünk, amikor a libatenyésztõk ötmilliárd forintos eltûnt pénzük után tüntettek. Ekkor a sajtóból értesültünk arról, hogy e cég neve szerepelt a felvásárlók között.)

67. Zubek János – KGB – határõr fõtiszt, a „rendszerváltozás” elõtt a BM Határõrség szóvivõje, majd az MSZP sajtófõnöke lett. Tökéletes orosz nyelvtudása és szovjet baráti kapcsolatai révén segítette a két ország közötti olajügyletek lebonyolítását.

68. Szilágyi Sándor („Saci”) – CIA – alföldi származású értelmiségi, aki kezdettõl fogva a Beszélõ egyik szerkesztõje. A Bp. VIII. Dankó utcai lakásán a demokratikus ellenzék un. „Salom” csoportja részére szervezi a „Repülõ Egyetemet”. Fõleg ebbõl a csoportból kerülnek ki az SZDSZ alapítói. Szoros kapcsolatot tartott a budapesti USA nagykövetségen dolgozó Baltimore úrral.

69. Dr. Vajda József – Moszad – MNVK 2. Csoportfõnökség és a BM III/IV-es Csoportfõnökség közötti összekötõ-tiszt. Az Apró családdal közvetlen rokonságban áll.

70. Zoltai Gusztáv /Zucker Gerzson) – Moszad – volt munkásõr, a Vigadó kultúrcentrum egykori igazgatója, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója.

71. Lazarovits Ernõ – Moszad – A Mazsihisz külügyi vezetõje, Németh Péter újságíró, illetve fõszerkesztõ apósa.

72. Radványi (Reinitz) Dezsõ (1922. Bp. an. Hölczermacher Olga) – KGB és Moszad – 1945. január 16-án kezdi szervezni Budapesten az MKP V. ker-i pártszervezetét, majd politikai nyomozótiszt. Az ÁVH alapító tagja, s mint ÁVH-s õrnagy, a nevéhez fûzõdik a STANDARD-ügy vizsgálatának irányítása. Volt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió osztályvezetõje is. 1956-ban a szovjet csapatok oldalán részt vett a forradalom leverésében.

73. Fröhlich Róbert – Moszad – A HM dandártábornoka, mint „tábori rabbi”.

74. Máté László (Bp. 1952. 01.24.) KGB és Moszad – szakközgazdász, 1973-tõl a KISZ-ben, 1981-tõl az MSZMP-ben látott el különbözõ tisztségeket. Az MSZP elsõ fõpénztárnoka, majd alelnöke. A kilencvenes évek elején számos állami vagyon magánosításában vett részt. A becsült magánvagyona 4-5 milliárd forint. Kettõs, azaz magyar-izraeli állampolgár.

75. Dr. Jeszenszky Géza (1941. 11.10. Bp.) – CIA – 1966-ban szerzett diplomát az ELTE történelem-angol szakán. 1973-tól ösztöndíjas aspiráns volt az MTA Történettudományi Intézetében. 1976-tõl a MKKE adjunktusa, majd 1984-86 között a kaliforniai egyetemen, Santa Barbarában tanított. Az MDF alapító tagja, késõbb országgyûlési képviselõje, 1990-tõl külügyminiszter. Az 1970-es évektõl a BM III/III Csoportfõnökség, majd a III/I csf. Munkatársa, az USA-ban pedig átszervezték.

76.Gabányi András Moszad a rendszerváltás elõtt a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának munkatársa, de egyben Kádár Jánosné Tamáska Mária tanácsadója is. Jelenleg az Országgyûlés Sajtóosztályán dolgozik, mint fõosztályvezetõ helyettes.

77.Jozef von Ferenczi - állítólagos sajtómágnás, a katonai elhárítás nyugatra kidobott ügynöke. Feladata a KGB-s érdekek érvényesítése és bomlasztás a nyugati magyarságnál, így a magyar érdekek háttérbe szorítása. Rossz nyelvek szerint nála nehezebb megállapítani azt, hogy mely szervezeteknek nem dolgozott, mint amelyiknek igen. Hovatartozására jellemzõ, hogy Horn Gyula dandártábornoknak lépteti elõ, kvázi elismeri ügynöki munkáját.

78.Faragó András, az újonnan választott kormány, tehát Antall József elsõ szóvivõje. Miután idegen kötõdése bizonyított volt, ezért azonnali hatállyal Göncz Árpád vette át, ahol is folytathatta több országra kiterjedõ tevékenységét.

----------------------------------------


Olvasói levélben érkezett az alábbi négy név:

1. Acél György az MSZMP volt KB titkára nemcsak a szabadkõmûves páholynak és a bécsi cionista szervezetnek volt a tagja, hanem 7 évig volt a HAGANA(az izraeli titkosszolgálat, a Moszad külsõ akciócsoportja) magyarországi rezidense is. A politikai és állami vezetõknek megküldött „szigorúan titkos” és „bizalmas” állambiztonsági jelentéseket minden érintett vezetõ – elolvasás és a hírigényének a ráírása után – a belügyi futárral visszaküldte a BM Titkárságának. Ezeket az anyagokat azonban Aczél elvtárs nem küldte vissza a Belügyminisztériumba, hanem az érdekesebbjeit külön futárral kivitette az elõzõekben felsorolt szervezet bécsi központjába. Aczél elvtársnak az ilyen és más hasonló feladatok elvégésére külön futárja volt, aki nem volt más, mint az egyébként a vendéglátóiparban tevékenykedõ Radics Sándor r. alezredes, a BM III-as Fõcsp.fõnökség szt tisztje, aki diplomata útlevéllel is rendelkezett a futári tevékenység ellátásához.

2. Kovács Lászlóról kiegészítés – Kovács elvtárs, amikor az MSZMP KB-ban, illetve a Külügyminisztériumban a magyar külkapcsolatokat irányította, e feladatainak ellátásához nemcsak a szovjet nagykövetség szakreferensével állt szoros „munkakapcsolatban”, hanem a Külügyminisztérium szovjet tanácsadójával is, aki valójában a fõnöke is volt. (Ugyanis nemcsak a BM-ben és a HM-ben voltak szovjet tanácsadók, hanem a Külügyminisztériumban is.)

3. Harangozó Szilveszterrel kapcsolatos kiegészítés: Harangozó elvtárs, amikor a BM III/III-as csoportfõnöke és késõbb, amikor a BM III-as fõcsoportfõnöke volt, minden hét csütörtök délutánján személyesen találkozott Aczél György elvtársával és a miniszterek megkerülésével részletesen tájékoztatta õt az aktuális operatív helyzetrõl, különös tekintettel a „belsõ ellenzékre” és a kulturális területre vonatkozó titkos információkra. Ezeken a megbeszéléseken Harangozó elvtárs nemcsak jelentett, hanem feladatot is kapott, amirõl általában nem tájékoztatta még a miniszterét sem.

4. Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatójával kapcsolatosan érkezett kiegészítés: 1990-ben részt vett az un. Ügynöklista készítésében, több példányt másolt magának is, ezekbõl még el is adott külföldi szervezeteknek – Moszad, CIA -. Kende Péter a titkosszolgálatokról írt könyvének a 280. oldalán pedig említést tesz arról, hogy egy magas beosztású állambiztonsági tisztnek a válófélben lévõ felesége a lakáson megtalálta az ügynöklista másolatát. 1990-ben a feleség még a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is megjelent a listával és fel akarta jelenteni Nagy Lajost, aki egy „Szöcske” gúnynévre hallgató munkatársával visszalopatta a listát.

Turan|2005. április 26., kedd

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték