Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Budapestet még nem tudnák lõni
Ezért a címért már érdemes a 7 tevén elmélkedni? Nyugi van, csak viccelnek!
Kim Dzsong Un megcsinálta a nagy mutatványt. Interkontinentális ballisztikus atomrakétát ugyan még nem tudna elindítani, Észak-Korea mégis történelmi elõrelépést ért el a fegyverkezési versenyben. A diktatúra szerdán fellõtt háromfokozatú rakétájával a jelek szerint elsõ ízben juttatott sikeresen mûholdat a világûrbe, lepipálta a gazdaságilag jóval fejlettebb Dél-Koreát, és váratlan húzással hozta rá a frászt az egész világra.
Szerdán délben, magyar idõ szerint kora hajnalban szélesen mosolygó bemondónõ szakította meg a hazafias zenét sugárzó, havas tájakat mutató észak-koreai állami televízió mûsorát. A középkorú asszony lobogó észak-koreai zászló elõtt patetikus, fellengzõs, szónoki hangon jelentette be a nagy hírt, amelyre az ország vezetõi régóta vártak: Észak-Korea a sorozatos kudarcok után sikeres rakétakilövést hajtott végre, amellyel történelme során elõször mûholdat juttatott a világûrbe, és az eszközt sikeresen föld körüli pályára állította.
Észak-Korea vélt és valós eredményeit a diktatórikus kommunista állam sajtója mindig is igyekszik felnagyítani, és ez most sem volt másképp. "A sikeres fellövés áttörés országunk tudományának és gazdaságának fejlõdésében, és megvalósítja jogunkat a világûr békés felhasználására" - írta a KCNA észak-koreai hírügynökség. A mostani siker azonban nem csak médiakampány vagy propaganda: a mûhold pályára állítását az Észak-Amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (Norad) is megerõsítette, a Phenjan rakétaprogramjától tartó nagyhatalmak pedig idegesen és indulatosan reagáltak a hírre.
Észak-Korea valóban elért valamit, és meglepte vele a világot. Bár a rakétakilövés tervét elõre bejelentették, úgy tûnt, hogy azzal ismét technikai problémák vannak, és ahogy korábban, most is kudarcot fog vallani. Japán amerikai nagykövetének rezidenciáján a tisztviselõk még néhány órával a rakéta kilövése elõtt is azon spekuláltak - írta a New York Times -, hogy a technikai problémák miatt a koreai rakétakísérlet heteket késhet. Aztán egyik pillanatról a másikra elindult a rakéta, és a jelek szerint bebizonyította, hogy Phenjan immár képes nagy hatótávolságú, kontinenseken is átrepülõ rakétákat gyártani.
szólj hozzá: Észak-Koreai TV hírösszefoglalója
Bejelentik a kilövést az észak-koreai televízióban
Stratégiai fegyver
A kilövés során Észak-Korea folyamatosan azt sulykolta, mindez csupán egy békés célú meteorológiai mûhold világûrbe juttatásáról szól. A magyarázatot azonban nem nagyon hiszik el, gyakorlatilag az összes környezõ ország és nagyhatalom úgy gondolja, a mûhold ürügy az ûreszközt pályára állító rakéta tesztjéhez. Az pedig hiába tûnik ártalmatlan hordozóeszköznek, amely egyelõre nem is képes visszatérni a földre, hosszú távon az interkontinentális ballisztikus atomrakéta fejlesztéséhez járulhat hozzá.
Észak-Korea régóta fejleszti kis, közepes és nagy hatótávolságú rakétáit, amelyek közül a mostani kilövéshez használt óriásrakétához fûzik a legnagyobb reményeket. Az 1980-as években kezdte gyártani 300-500 kilométeres hatótávolságú Hvaszong (Hwasong) rakétáit az egyiptomi Scud rakéták mintájára, a 80-as évek közepén pedig 1000 kilométeres hatótávolságú Nodong rakétákat állított hadrendbe, amelyek már Japánt és az oda telepített amerikai bázisokat is elérnék. A késõbb kifejlesztett Muszudan rakéta becslések szerint 2500-4000 kilométeres hatótávolságával már az USA csendes-óceáni bázisait is fenyegeti, igaz, nagy távolságra meglehetõsen pontatlan.
A legnagyobb koreai rakéta, a mûholdkilövéshez is használt, háromfokozatú Unha (magyarul Galaxis) hordozórakéta tesztjét azonban eddig nem koronázta siker. Ez lenne az elsõ, amely a Csendes-óceánt átszelve akár elérhetné az USA-t is. Fegyverszakértõk szerint az Unha gyakorlatilag azonos a korábban sikertelenül tesztelt, nagy hatótávolságú Taepodong interkontinentális ballisztikus rakétával: ez az amerikai Center for Nonproliferation Studies becslése szerint 6000 kilométeres hatótávolságával könnyedén elérné Alaszkát, a BBC által idézett más becslések szerint pedig akár 15 000 kilométerre is elvihet, így a Phenjantól légvonalban 8000 kilométerre lévõ Budapestre is.
A Taepodongtól eddig mégsem féltek annyira, mert csupán kétszer tesztelték, és a 2006-os, majd a 2009-es próbálkozás is kudarcba fulladt. Elõbb 42 másodperccel a kilövés után felrobbant, majd 2009-ben a kilövés ugyan sikerült, de amerikai megfigyelõk szerint a rakéta harmadik fokozata nem lépett mûködésbe, ezért a Csendes-óceánba zuhant. Idén áprilisban Észak-Korea szintén megpróbált mûholdat juttatni az ûrbe, az akkor használt Unha (vagy Taepodong) rakéta azonban a kilövés után széthullott, és a tengerbe zuhant, a kudarcot pedig még Phenjan is elismerte.
Forrás: AFP/KCNA
A kilövés az irányítóközpontból
Már nem egy csapat õrült
A sorozatosan kudarcot valló rakétatesztek után Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ számára hatalmas siker lehet, hogy végre megcsinálta, amirõl tavaly elhunyt apja a hatalmas nemzetközi ellenszélben mindig is csak álmodott. Kim Dzsong Il régóta vallotta, a családja által uralt kommunista ország csak ütõképes atomfegyver kifejlesztésével védheti meg magát ellenségeitõl, és el is érte, hogy a nyomorgó ország forrásokat nem kímélve atomhatalommá váljon. A sikeres észak-koreai atomrobbantások után azonban az atombombák kilövéséhez szükséges rakéta hadrendbe állítása már a fiára maradt.
Nyugati szakértõk a kilövés után emlékeztettek rá, hogy még nem szabad túlbecsülni az esemény jelentõségét: hiába sikerült ugyanis az ûrbe juttatni a koreai rakétát, ez még nem jelenti, hogy az eszközt Phenjan fegyverként is tudja használni. Ahhoz, hogy a rakétát atomfegyverként vethessék be, elõször tovább kell fejleszteniük, hogy képes legyen visszatérni az atmoszférába, és kibírja a légkörbe érkezés után termelõdõ extrém forróságot. Szintén ki kell fejlesztenie Észak-Koreának egy olyan nukleáris robbanófejet, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy ilyen rakéta szállítani tudja, és még ekkor sem látszik, hogy sok ezer kilométer távolságban mennyire pontosan fognak tudni célozni a rakétával.
Victor D. Cha, a washingtoni Center for Strategic and International Studies szakértõje szerint ugyanakkor a New York Timesnak jelezte, eljött az idõ, amikor az észak-koreai rakétafenyegetést már komolyan kell venni. "Az USA többé nem tekintheti õket egy csapat õrültnek, akik sehová sem jutnak a technológiájukkal" - mondta a kilövés után.
Forrás: AFP/Jung Yeon-je
Animáció a rakétakilövésrõl
Nagy évfordulók, érzékeny választások és az örök verseny
A mostani rakétakilövésnek külön pikantériát ad, hogy Észak- és Dél-Korea évek óta valóságos ûrversenyt folytat egymással, és azon vetélkedik, hogy melyikük tud elõbb saját eszközökkel mûholdat juttatni a világûrbe. Az áprilisi észak-koreai kudarc mellett Dél-Korea is többször kísérletezett sikertelenül. Dél-Korea végül májusban japán hordozórakéta segítségével lõtt fel egy mûholdat, de nem saját technológiával juttatta az ûrbe. Így a versenyt végül nem a fejlett gazdasággal rendelkezõ, gazdag Dél-Korea, hanem az éhínségekkel és hatalmas gazdasági problémákkal küzdõ, elszigetelt Észak-Korea nyerte meg.
A kilövés nagyon fontos volt Kim Dzsong Unnak, akinek apja halála után egy évvel ez az egyik legnagyobb felmutatható eredménye. Az áprilisi kilövés kudarca után a New York Times elemzõi szerint a vezetõ nem tehette meg, hogy ne vigye minél elõbb sikerre a projektet, hiszen ez a gyõzelem állíthatta helyre a tekintélyét, és megerõsítheti pozícióját az ország hadseregének szemében is. A kilövésnek komoly külpolitikai üzenete is van: megmutatja, hogy elszigeteltsége ellenére az ország képes egy ilyen bonyolult technológiát elsajátítani, és a korábban felmerült technikai nehézségeket, hibákat kijavítani.
A teszt idõzítése sem meglepõ: majdnem pontosan egy éve, tavaly december 17-én hunyt el az ország elõzõ vezetõje, Kim Dzsong Il, így a kilövéssel többek között az õ emléke elõtt is tisztelegnek. Szintén idén ünnepelték Észak-Korea alapító elnökének, Kim Ir Szen születésének 100. évfordulóját, amelyre az ország vezetõi azt ígérték, Észak-Korea gazdag és virágzó országgá válik. A kilövés ideje majdnem egybeesik a japán parlamenti választásokkal és a dél-koreai elnökválasztással is: ezeket egy héten belül tartják meg Észak-Korea szomszédságában, és a rakétafenyegetés valószínûleg nagyban befolyásolja az eredményt.
Forrás: AFP/Jung Yeon-Je
Dél-Koreában tüntetéseket szerveztek a rakéta ellen: a plakátokon Kim Dzsong Un arca áthúzva
Kiakadt a világ
A rakétakísérletet ezért - nem meglepõen - hatalmas felháborodással fogadta a világ. Az USA a kilövést "nagyon provokatív cselekménynek" nevezte, amely "fenyegeti a régió biztonságát", a dél-koreai külügyminiszter pedig azt mondta, mindez a Koreai-félsziget és a világ békéjét is fenyegeti. Japán közölte, a kilövést "tûrhetetlennek" tartja, és kormánya tiltakozik ellene, az orosz külügyminiszter pedig az ENSZ-határozatok egyértelmû megsértésének nevezte a lépést. Egyedül Kína maradt viszonylag csendben, és csupán önmérsékletre intette a szemben álló feleket.
A világ felháborodásának az ad alapot, hogy Észak-Korea 2006-os és 2009-es nukleáris tesztje után az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban tiltotta meg az országnak az atomkísérletek folytatását. A kötelezõ érvényû ENSZ BT-határozat megtiltotta, hogy az ország nukleáris teszteket végezzen, vagy ballisztikus rakétákkal kísérletezzen: ezt azonban Phenjan igazságtalannak tartja, mivel szerinte neki is ugyanúgy joga van az ûrtechnika használatához, mint az USA-nak vagy Japánnak.
Az észak-koreai próbálkozás valószínûleg közös nemzetközi válaszlépéseket fog kiváltani. Az EU külügyminiszterei már hétfõn jelezték, hogy újabb válaszlépéseket, esetleges szankciókat helyeznek kilátásba a kilövés esetére, az USA és Dél-Korea pedig kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a rakétateszt miatt.
Link
Kim Dzsong Un megcsinálta a nagy mutatványt. Interkontinentális ballisztikus atomrakétát ugyan még nem tudna elindítani, Észak-Korea mégis történelmi elõrelépést ért el a fegyverkezési versenyben. A diktatúra szerdán fellõtt háromfokozatú rakétájával a jelek szerint elsõ ízben juttatott sikeresen mûholdat a világûrbe, lepipálta a gazdaságilag jóval fejlettebb Dél-Koreát, és váratlan húzással hozta rá a frászt az egész világra.
Szerdán délben, magyar idõ szerint kora hajnalban szélesen mosolygó bemondónõ szakította meg a hazafias zenét sugárzó, havas tájakat mutató észak-koreai állami televízió mûsorát. A középkorú asszony lobogó észak-koreai zászló elõtt patetikus, fellengzõs, szónoki hangon jelentette be a nagy hírt, amelyre az ország vezetõi régóta vártak: Észak-Korea a sorozatos kudarcok után sikeres rakétakilövést hajtott végre, amellyel történelme során elõször mûholdat juttatott a világûrbe, és az eszközt sikeresen föld körüli pályára állította.
Észak-Korea vélt és valós eredményeit a diktatórikus kommunista állam sajtója mindig is igyekszik felnagyítani, és ez most sem volt másképp. "A sikeres fellövés áttörés országunk tudományának és gazdaságának fejlõdésében, és megvalósítja jogunkat a világûr békés felhasználására" - írta a KCNA észak-koreai hírügynökség. A mostani siker azonban nem csak médiakampány vagy propaganda: a mûhold pályára állítását az Észak-Amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (Norad) is megerõsítette, a Phenjan rakétaprogramjától tartó nagyhatalmak pedig idegesen és indulatosan reagáltak a hírre.
Észak-Korea valóban elért valamit, és meglepte vele a világot. Bár a rakétakilövés tervét elõre bejelentették, úgy tûnt, hogy azzal ismét technikai problémák vannak, és ahogy korábban, most is kudarcot fog vallani. Japán amerikai nagykövetének rezidenciáján a tisztviselõk még néhány órával a rakéta kilövése elõtt is azon spekuláltak - írta a New York Times -, hogy a technikai problémák miatt a koreai rakétakísérlet heteket késhet. Aztán egyik pillanatról a másikra elindult a rakéta, és a jelek szerint bebizonyította, hogy Phenjan immár képes nagy hatótávolságú, kontinenseken is átrepülõ rakétákat gyártani.
szólj hozzá: Észak-Koreai TV hírösszefoglalója
Bejelentik a kilövést az észak-koreai televízióban
Stratégiai fegyver
A kilövés során Észak-Korea folyamatosan azt sulykolta, mindez csupán egy békés célú meteorológiai mûhold világûrbe juttatásáról szól. A magyarázatot azonban nem nagyon hiszik el, gyakorlatilag az összes környezõ ország és nagyhatalom úgy gondolja, a mûhold ürügy az ûreszközt pályára állító rakéta tesztjéhez. Az pedig hiába tûnik ártalmatlan hordozóeszköznek, amely egyelõre nem is képes visszatérni a földre, hosszú távon az interkontinentális ballisztikus atomrakéta fejlesztéséhez járulhat hozzá.
Észak-Korea régóta fejleszti kis, közepes és nagy hatótávolságú rakétáit, amelyek közül a mostani kilövéshez használt óriásrakétához fûzik a legnagyobb reményeket. Az 1980-as években kezdte gyártani 300-500 kilométeres hatótávolságú Hvaszong (Hwasong) rakétáit az egyiptomi Scud rakéták mintájára, a 80-as évek közepén pedig 1000 kilométeres hatótávolságú Nodong rakétákat állított hadrendbe, amelyek már Japánt és az oda telepített amerikai bázisokat is elérnék. A késõbb kifejlesztett Muszudan rakéta becslések szerint 2500-4000 kilométeres hatótávolságával már az USA csendes-óceáni bázisait is fenyegeti, igaz, nagy távolságra meglehetõsen pontatlan.
A legnagyobb koreai rakéta, a mûholdkilövéshez is használt, háromfokozatú Unha (magyarul Galaxis) hordozórakéta tesztjét azonban eddig nem koronázta siker. Ez lenne az elsõ, amely a Csendes-óceánt átszelve akár elérhetné az USA-t is. Fegyverszakértõk szerint az Unha gyakorlatilag azonos a korábban sikertelenül tesztelt, nagy hatótávolságú Taepodong interkontinentális ballisztikus rakétával: ez az amerikai Center for Nonproliferation Studies becslése szerint 6000 kilométeres hatótávolságával könnyedén elérné Alaszkát, a BBC által idézett más becslések szerint pedig akár 15 000 kilométerre is elvihet, így a Phenjantól légvonalban 8000 kilométerre lévõ Budapestre is.
A Taepodongtól eddig mégsem féltek annyira, mert csupán kétszer tesztelték, és a 2006-os, majd a 2009-es próbálkozás is kudarcba fulladt. Elõbb 42 másodperccel a kilövés után felrobbant, majd 2009-ben a kilövés ugyan sikerült, de amerikai megfigyelõk szerint a rakéta harmadik fokozata nem lépett mûködésbe, ezért a Csendes-óceánba zuhant. Idén áprilisban Észak-Korea szintén megpróbált mûholdat juttatni az ûrbe, az akkor használt Unha (vagy Taepodong) rakéta azonban a kilövés után széthullott, és a tengerbe zuhant, a kudarcot pedig még Phenjan is elismerte.
Forrás: AFP/KCNA
A kilövés az irányítóközpontból
Már nem egy csapat õrült
A sorozatosan kudarcot valló rakétatesztek után Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ számára hatalmas siker lehet, hogy végre megcsinálta, amirõl tavaly elhunyt apja a hatalmas nemzetközi ellenszélben mindig is csak álmodott. Kim Dzsong Il régóta vallotta, a családja által uralt kommunista ország csak ütõképes atomfegyver kifejlesztésével védheti meg magát ellenségeitõl, és el is érte, hogy a nyomorgó ország forrásokat nem kímélve atomhatalommá váljon. A sikeres észak-koreai atomrobbantások után azonban az atombombák kilövéséhez szükséges rakéta hadrendbe állítása már a fiára maradt.
Nyugati szakértõk a kilövés után emlékeztettek rá, hogy még nem szabad túlbecsülni az esemény jelentõségét: hiába sikerült ugyanis az ûrbe juttatni a koreai rakétát, ez még nem jelenti, hogy az eszközt Phenjan fegyverként is tudja használni. Ahhoz, hogy a rakétát atomfegyverként vethessék be, elõször tovább kell fejleszteniük, hogy képes legyen visszatérni az atmoszférába, és kibírja a légkörbe érkezés után termelõdõ extrém forróságot. Szintén ki kell fejlesztenie Észak-Koreának egy olyan nukleáris robbanófejet, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy ilyen rakéta szállítani tudja, és még ekkor sem látszik, hogy sok ezer kilométer távolságban mennyire pontosan fognak tudni célozni a rakétával.
Victor D. Cha, a washingtoni Center for Strategic and International Studies szakértõje szerint ugyanakkor a New York Timesnak jelezte, eljött az idõ, amikor az észak-koreai rakétafenyegetést már komolyan kell venni. "Az USA többé nem tekintheti õket egy csapat õrültnek, akik sehová sem jutnak a technológiájukkal" - mondta a kilövés után.
Forrás: AFP/Jung Yeon-je
Animáció a rakétakilövésrõl
Nagy évfordulók, érzékeny választások és az örök verseny
A mostani rakétakilövésnek külön pikantériát ad, hogy Észak- és Dél-Korea évek óta valóságos ûrversenyt folytat egymással, és azon vetélkedik, hogy melyikük tud elõbb saját eszközökkel mûholdat juttatni a világûrbe. Az áprilisi észak-koreai kudarc mellett Dél-Korea is többször kísérletezett sikertelenül. Dél-Korea végül májusban japán hordozórakéta segítségével lõtt fel egy mûholdat, de nem saját technológiával juttatta az ûrbe. Így a versenyt végül nem a fejlett gazdasággal rendelkezõ, gazdag Dél-Korea, hanem az éhínségekkel és hatalmas gazdasági problémákkal küzdõ, elszigetelt Észak-Korea nyerte meg.
A kilövés nagyon fontos volt Kim Dzsong Unnak, akinek apja halála után egy évvel ez az egyik legnagyobb felmutatható eredménye. Az áprilisi kilövés kudarca után a New York Times elemzõi szerint a vezetõ nem tehette meg, hogy ne vigye minél elõbb sikerre a projektet, hiszen ez a gyõzelem állíthatta helyre a tekintélyét, és megerõsítheti pozícióját az ország hadseregének szemében is. A kilövésnek komoly külpolitikai üzenete is van: megmutatja, hogy elszigeteltsége ellenére az ország képes egy ilyen bonyolult technológiát elsajátítani, és a korábban felmerült technikai nehézségeket, hibákat kijavítani.
A teszt idõzítése sem meglepõ: majdnem pontosan egy éve, tavaly december 17-én hunyt el az ország elõzõ vezetõje, Kim Dzsong Il, így a kilövéssel többek között az õ emléke elõtt is tisztelegnek. Szintén idén ünnepelték Észak-Korea alapító elnökének, Kim Ir Szen születésének 100. évfordulóját, amelyre az ország vezetõi azt ígérték, Észak-Korea gazdag és virágzó országgá válik. A kilövés ideje majdnem egybeesik a japán parlamenti választásokkal és a dél-koreai elnökválasztással is: ezeket egy héten belül tartják meg Észak-Korea szomszédságában, és a rakétafenyegetés valószínûleg nagyban befolyásolja az eredményt.
Forrás: AFP/Jung Yeon-Je
Dél-Koreában tüntetéseket szerveztek a rakéta ellen: a plakátokon Kim Dzsong Un arca áthúzva
Kiakadt a világ
A rakétakísérletet ezért - nem meglepõen - hatalmas felháborodással fogadta a világ. Az USA a kilövést "nagyon provokatív cselekménynek" nevezte, amely "fenyegeti a régió biztonságát", a dél-koreai külügyminiszter pedig azt mondta, mindez a Koreai-félsziget és a világ békéjét is fenyegeti. Japán közölte, a kilövést "tûrhetetlennek" tartja, és kormánya tiltakozik ellene, az orosz külügyminiszter pedig az ENSZ-határozatok egyértelmû megsértésének nevezte a lépést. Egyedül Kína maradt viszonylag csendben, és csupán önmérsékletre intette a szemben álló feleket.
A világ felháborodásának az ad alapot, hogy Észak-Korea 2006-os és 2009-es nukleáris tesztje után az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban tiltotta meg az országnak az atomkísérletek folytatását. A kötelezõ érvényû ENSZ BT-határozat megtiltotta, hogy az ország nukleáris teszteket végezzen, vagy ballisztikus rakétákkal kísérletezzen: ezt azonban Phenjan igazságtalannak tartja, mivel szerinte neki is ugyanúgy joga van az ûrtechnika használatához, mint az USA-nak vagy Japánnak.
Az észak-koreai próbálkozás valószínûleg közös nemzetközi válaszlépéseket fog kiváltani. Az EU külügyminiszterei már hétfõn jelezték, hogy újabb válaszlépéseket, esetleges szankciókat helyeznek kilátásba a kilövés esetére, az USA és Dél-Korea pedig kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a rakétateszt miatt.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. December 14. 13:42:45
#2 |
Perje
- 2012. December 14. 14:32:44
#3 |
Vizilo
- 2012. December 14. 16:37:30
#4 |
monguzking
- 2012. December 14. 18:57:31
#5 |
postaimre
- 2012. December 14. 19:27:48
#6 |
valahun
- 2012. December 14. 19:45:29
#7 |
Perje
- 2012. December 14. 20:42:45
#8 |
monguzking
- 2012. December 14. 22:30:04
#9 |
postaimre
- 2012. December 15. 07:37:36
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.