Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Húsz tonna gyógyszer a Dunában
Gyógyszerfogyasztó nép vagyunk – tartják. Ennek egyik nemkívánatos következménye, hogy a szervezetünkben fel nem szívódott vagy be sem vett gyógyszerek nagy része a csatornahálózatban köt ki, onnan pedig az élõvizekbe - és ha azokból nyerünk ivóvizet, végül a csapvízbe kerül. Hasonló sors vár a szervezetünkben történõ gyógyszerlebomlás során keletkezõ anyagokra is. Budapesten évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába.
Az elsõ megdöbbentõ észlelések arról szóltak, hogy férfi és nõi hormonokat fedeztek fel a Dunában, illetve a bele folyó szennyvizekben. A felfedezések azért történhettek meg, mert az analitikai eljárások a korábbiaknál jóval érzékenyebbé váltak. Így például már olyan vegyületet is ki tudnak mutatni, amelybõl egy köbdeciméter vízben csupán egy milliomod gramm található.
A szennyvíztisztítók nem készültek fel az ilyesfajta a szennyezõdésre. Korábban azt gondolták, hogy a gyógyszermaradványok spontán lebomlanak, és mire a tisztított szennyvíz az élõ- vagy öntözõ vizekbe kerül, már nem marad belõlük semmi. Így ezeknek az anyagoknak az eltávolítása nem volt szempont a szennyvíztisztítók technológiái fejlesztéséiben.
Állatokra és emberekre egyaránt veszélyt jelentenek
A szteroid vegyületcsaládba tartozó nõi és férfi hormonok veszélyt jelentenek az élõvilágra. Az ilyen vegyületek által szennyezett vizekben élõ halaknál hermafroditizmust, sõt feminizálódást, nõivarúságot is megfigyeltek hím egyedeknél. Nem kevésbé veszélyes a hormonhatás a parti szûrésû felszíni vizekbõl elõállított ivóvíz fogyasztói számára, hiszen az állatvilágban megfigyelt tünetek az embereken is jelentkezhetnek, nem is beszélve a hormontúladagolás rákképzõ hatásairól.
A további vizsgálatok arra irányultak, vajon az egyre divatosabb nem szteroid fájdalomcsillapító és gyulladásgátló gyógyszerek úgyszintén elõfordulnak-e a szennyvízben. Az eredmény itt is pozitív lett, az ilyen gyógyszereket (amelyeket sokan marokszám szednek a tévéreklámok nyomán) több ország, közöttük Brazília, Hollandia, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szlovénia és az Egyesült Államok kutatói kimutatták a talajvízben, a folyók és a tavak vizében – Németországban még a csapvízben is.
Észrevették azt is, hogy bizonyos nem szteroid típusú gyulladásgátlók még ebben a csekély koncentrációban is rendellenességet okoznak például a halak uszonyainak fejlõdésében. Nem hanyagolhatók el az elõre nem látható, így kezelhetetlen kémiai átalakulások sem, amelyek a különbözõ szennyezõk és módosult vegyületeik között lejátszódhatnak. A gyulladásgátlók mellett a sejtosztódást, tehát a rákos sejtek képzõdését is gátló citosztatikumok, antibiotikumok, hormonok, klórfenolok és a nehézfémek érdemelnek még különös figyelmet ebbõl s a szempontból. Az Európai Unió több veszélyesnek minõsített vegyületcsaládnak meghatározását szabályozza, amelyek közé többek között a rovarirtók, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek tartoznak. Az elmúlt néhány év kutatási eredményeinek köszönhetõen valószínû, hogy a közeljövõben ezek a vegyületcsaládok vízben maradható koncentrációinak szabályozása is megtörténik.
Új technológiák
Az új kihívásra reagáltak a kutatók és a szennyvíztisztítással foglalkozó vállalatok is. A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén mûködõ környezetkémiai kutatócsoport a nem szteroid gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartozó ketoprofennel végeztek kísérleteket. Ezt a gyógyszercsaládot enyhe és középsúlyos reumás-, izom-, fej-, fogfájás esetén alkalmazzák. A kutatók e vegyületek lebontásával kapcsolatban végeztek vizsgálatokat. Módszereik többek között az ózon, illetve az ultraibolya sugárzás bontó hatásán alapulnak. A szennyvíz ezeknek a sugaraknak a hatására megszabadulhat a nem kívánt gyógyszerektõl.
Más utat követtek a nyíregyházi székhelyû Nyírségvíz, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamû Zrt. szakemberei. Õk a mikrobiológiai módszereket választották a helyi fõiskola kutatóinak közremûködésével. Megvizsgálták a nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapító hatóanyagok mikrobiális lebontási lehetõségeit, és azok beillesztését a modern, úgynevezett eleven iszapos szennyvíztisztítási technológiákba. A módszer lényege, hogy olyan mikrobákat juttatnak el a szennyvíztisztító mûben keringetett szennyvízbe, amelyek képesek az adott vegyületcsoport lebontására. Az elõbb laboratóriumban, majd félüzemi méretekben elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroorganizmusokkal beoltott szennyvízben néhány nap alatt drasztikusan apadt a megcélzott vegyületek mennyisége. A folyamat végén azok koncentrációja annyira lecsökkent, hogy gyakorlatilag nem jelentenek veszély a felszíni vizek számára. Ráadásul – mint ez már a Levelek nevû község szennyvíztisztítójában végzett kísérletek után kiderült – az eljárás beilleszthetõ a hagyományos szennyvízkezelés technológiai folyamatába is.
A kidolgozott módszerrel megpályázták azt a regionális innovációs díjat, amelyet a három megye területét összefogó Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamarák alapítottak. Az eredményeket a zsûri is elismerte, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamara területén az idén a Nyírségvíz Zrt. kapta meg az innovációs díjat.
forrás: MTI
Link
Az elsõ megdöbbentõ észlelések arról szóltak, hogy férfi és nõi hormonokat fedeztek fel a Dunában, illetve a bele folyó szennyvizekben. A felfedezések azért történhettek meg, mert az analitikai eljárások a korábbiaknál jóval érzékenyebbé váltak. Így például már olyan vegyületet is ki tudnak mutatni, amelybõl egy köbdeciméter vízben csupán egy milliomod gramm található.
A szennyvíztisztítók nem készültek fel az ilyesfajta a szennyezõdésre. Korábban azt gondolták, hogy a gyógyszermaradványok spontán lebomlanak, és mire a tisztított szennyvíz az élõ- vagy öntözõ vizekbe kerül, már nem marad belõlük semmi. Így ezeknek az anyagoknak az eltávolítása nem volt szempont a szennyvíztisztítók technológiái fejlesztéséiben.
Állatokra és emberekre egyaránt veszélyt jelentenek
A szteroid vegyületcsaládba tartozó nõi és férfi hormonok veszélyt jelentenek az élõvilágra. Az ilyen vegyületek által szennyezett vizekben élõ halaknál hermafroditizmust, sõt feminizálódást, nõivarúságot is megfigyeltek hím egyedeknél. Nem kevésbé veszélyes a hormonhatás a parti szûrésû felszíni vizekbõl elõállított ivóvíz fogyasztói számára, hiszen az állatvilágban megfigyelt tünetek az embereken is jelentkezhetnek, nem is beszélve a hormontúladagolás rákképzõ hatásairól.
A további vizsgálatok arra irányultak, vajon az egyre divatosabb nem szteroid fájdalomcsillapító és gyulladásgátló gyógyszerek úgyszintén elõfordulnak-e a szennyvízben. Az eredmény itt is pozitív lett, az ilyen gyógyszereket (amelyeket sokan marokszám szednek a tévéreklámok nyomán) több ország, közöttük Brazília, Hollandia, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szlovénia és az Egyesült Államok kutatói kimutatták a talajvízben, a folyók és a tavak vizében – Németországban még a csapvízben is.
Észrevették azt is, hogy bizonyos nem szteroid típusú gyulladásgátlók még ebben a csekély koncentrációban is rendellenességet okoznak például a halak uszonyainak fejlõdésében. Nem hanyagolhatók el az elõre nem látható, így kezelhetetlen kémiai átalakulások sem, amelyek a különbözõ szennyezõk és módosult vegyületeik között lejátszódhatnak. A gyulladásgátlók mellett a sejtosztódást, tehát a rákos sejtek képzõdését is gátló citosztatikumok, antibiotikumok, hormonok, klórfenolok és a nehézfémek érdemelnek még különös figyelmet ebbõl s a szempontból. Az Európai Unió több veszélyesnek minõsített vegyületcsaládnak meghatározását szabályozza, amelyek közé többek között a rovarirtók, illékony aromás vegyületek, halogén- és foszfortartalmú szerves vegyületek tartoznak. Az elmúlt néhány év kutatási eredményeinek köszönhetõen valószínû, hogy a közeljövõben ezek a vegyületcsaládok vízben maradható koncentrációinak szabályozása is megtörténik.
Új technológiák
Az új kihívásra reagáltak a kutatók és a szennyvíztisztítással foglalkozó vállalatok is. A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén mûködõ környezetkémiai kutatócsoport a nem szteroid gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartozó ketoprofennel végeztek kísérleteket. Ezt a gyógyszercsaládot enyhe és középsúlyos reumás-, izom-, fej-, fogfájás esetén alkalmazzák. A kutatók e vegyületek lebontásával kapcsolatban végeztek vizsgálatokat. Módszereik többek között az ózon, illetve az ultraibolya sugárzás bontó hatásán alapulnak. A szennyvíz ezeknek a sugaraknak a hatására megszabadulhat a nem kívánt gyógyszerektõl.
Más utat követtek a nyíregyházi székhelyû Nyírségvíz, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamû Zrt. szakemberei. Õk a mikrobiológiai módszereket választották a helyi fõiskola kutatóinak közremûködésével. Megvizsgálták a nem szteroid gyulladás- és fájdalomcsillapító hatóanyagok mikrobiális lebontási lehetõségeit, és azok beillesztését a modern, úgynevezett eleven iszapos szennyvíztisztítási technológiákba. A módszer lényege, hogy olyan mikrobákat juttatnak el a szennyvíztisztító mûben keringetett szennyvízbe, amelyek képesek az adott vegyületcsoport lebontására. Az elõbb laboratóriumban, majd félüzemi méretekben elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a mikroorganizmusokkal beoltott szennyvízben néhány nap alatt drasztikusan apadt a megcélzott vegyületek mennyisége. A folyamat végén azok koncentrációja annyira lecsökkent, hogy gyakorlatilag nem jelentenek veszély a felszíni vizek számára. Ráadásul – mint ez már a Levelek nevû község szennyvíztisztítójában végzett kísérletek után kiderült – az eljárás beilleszthetõ a hagyományos szennyvízkezelés technológiai folyamatába is.
A kidolgozott módszerrel megpályázták azt a regionális innovációs díjat, amelyet a három megye területét összefogó Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamarák alapítottak. Az eredményeket a zsûri is elismerte, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kereskedelmi és iparkamara területén az idén a Nyírségvíz Zrt. kapta meg az innovációs díjat.
forrás: MTI
Link
Hozzaszolasok
#1 |
GERRY
- 2012. December 16. 12:30:20
#2 |
kukackac
- 2012. December 16. 17:00:58
#3 |
postaimre
- 2012. December 17. 08:37:16
#4 |
Kedvesi
- 2012. December 17. 10:45:23
#5 |
valahun
- 2012. December 17. 13:57:22
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.