Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Orosz szuverenitás és közjó az elõtérben


Központivá tennék az országot
Egy frissen kidolgozott orosz külpolitikai koncepció azt állítja, hogy ahogy a világ egyre jobban megfékezhetetlenné és kiszámíthatatlanabbá válik, Oroszországnak egy stabil központtá kell válnia szomszédjai számára. E szerint "Oroszország elõnyben részesíti a szuverenitást és a közjót a globális zûrzavarra való tekintettel."

Az új koncepciónak már van egy vázlata, melyet a szerkesztõk egy a Russia Today orosz hírügynökség által február végén megjelent Vlagyimir Putyin cikkére ("Oroszország és a változó világ”) alapozták, írja a Kommersant orosz hírügynökség. Ez a cikk alátámasztja a modern politikai egyensúly instabilitását, melyet olyan országok okoztak, akik befolyásolni akarják más országok belügyeit.

Az új külpolitikai koncepció a nemzetközi politikai helyzetet sokkal instabilabbnak írja le, mint amilyen 2008-ban volt, amikor utoljára ehhez hasonló dokumentum jelent meg. A mögöttes tényezõk a globális világválság, a nyugati országok próbálkozása, fõleg az Egyesült Államoké, hogy ráerõltessék értékeiket más nemzetekre és országokra, és végül az, hogy az ENSZ-nek folyamatosan gyengül a szerepe, mivel a nyugati országok befolyásolni akarják a globális folyamatokat kikerülve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, írja a Russia Today orosz hírügynökség.

A koncepcióban felsorolt külpolitikai regionális prioritásokat a poszt-szovjet tér uralja, és további olyan integráció van kilátásban, mint például az orosz-kazah-belarusz vámunió, az EEK, a jövõbeli Eurázsiai Gazdasági Közösség, valamint az Orosz-belarusz Unió és a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezete.

A Russia Today orosz hírügynökség szerint az orosz diplomaták több kooperációt keresnek az Európai Unióval, fõleg olyan tagállamokkal, akik az orosz gáz és más nyersanyagok importõrei. A koncepció kiemeli a vízummentességet az Európai Unióval, mint fõ prioritás, és további együttmûködést javasol a regionális európai politikai és katonai blokkokkal. Szakértõk véleménye szerint a dokumentum bizonyítja sikerességét a 2008-as külpolitikai koncepció felett.
Link
-> postaimre - 2012. December 18. 10:31 · 8 hozzaszolas · 1438 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | Zea - 2012. December 18. 11:09:22
És az ott nemkivánatos kazárokat majd a posztszovjet területre tolják? Mert valahogy ugy néz ki.
88-89 ben nem ez történt eladva a magyar nemzetet?
Egyik kutya másik eb!
#2 | Kameleon - 2012. December 18. 11:30:32
Nagyon szépen dolgoznak és sakkoznak! Le a kalappal!
#3 | szabir - 2012. December 18. 14:07:49
Imre!!!!

'francia' cimer

saint lo XD

az unikornis[egyszarvu lonak] amolyan 'szent' tiszta stb dolognak vettek ezelott..

szent lo XD

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bla...anche).svg
#4 | Kameleon - 2012. December 18. 14:31:32
Nem most megy Moszkvába az ukrán államfõ

Elhalasztották Viktor Janukovics moszkvai munkalátogatását - erõsítette meg kedden az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

Jurij Usakov arra hivatkozott, hogy még dolgozniuk kell a szakértõknek az ukrán államfõ látogatása alkalmával aláírandó dokumentumokon.

Az orosz államfõ tanácsadója nem tudta megmondani, mikor jöhet létre az ukrán elnöki látogatás, de mint mondta: Vlagyimir Putyin és Viktor Janukovics zsúfolt év végi programját is figyelembe kell venni.
A Kreml sajtószolgálata hétfõn közölte, hogy az orosz államfõ december 24-én Indiába látogat. A külpolitikai tanácsadó azt is megerõsítette, hogy Janukovics utazásának elhalasztása Moszkva és Kijev egyeztetett döntése.

Usakov nem árulta el, hogy konkrétan mely dokumentumokat akarták aláírni, csak annyit közölt, hogy "az egyezmények a két ország együttmûködésének számos területét, közöttük természetesen az energetikai és a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat is érintik".

Moszkva azt szorgalmazza, hogy Kijev csatlakozzon az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.

Viktor Janukovics legutóbb október 22-én, hat nappal az ukrajnai parlamenti választások elõtt járt Moszkvában, hogy
gazdasági kérdésekrõl, elsõsorban az új gázszállítási
szerzõdésrõl tárgyaljon.

Az orosz földgáz áráról és a vámunióba belépésrõl azóta is folynak a tárgyalások. Szakértõk úgy tudják, hogy Moszkva csak abban az esetben hajlandó ezer köbméterenként 160 dollárra csökkenteni a földgáz árát Ukrajnának, ha belép az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba. Ettõl azonban az Európai Unióhoz közeledõ Ukrajna eddig elhatárolódott.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/12/18...=hirkereso
#5 | Kore - 2012. December 18. 15:17:16
Méghogy Szent LÓ! s_q 
Vajon honnan vették ezt a kétbetûs szót, el sem tudom képzelni!!!
s_k 
#6 | postaimre - 2012. December 19. 07:10:00
Gérard Depardieu: Putyin orosz orosz útlevelet küldött nekem

A nagy tõkét sújtó francia adó bevezetése miatt Gérard Depardieufrancia színész Oroszország, Montenegró vagy Belgium állampolgárrá válhat – közölte honlapján kedden a Le Monde napilap.

Depardieu elmondta, hogy jelenleg „három ország közül válogat” – olvasható a Le Monde-ban. „Belgiumról van szó, ahol a közelmúltban ingatlant vásárolt, Montenegróról, ahol vannak barátai és üzleti kapcsolatai, és Oroszországról” – ­ jegyzi meg a napilap. „Putyin máris megküldte nekem az útlevelet!” – mondta komolyan vagy viccelve a színész.

Depardieu azonkívül elmondta, hogy a „másnap a szocialista elnök megválasztása után” elhatározta, hogy „megszökik” Franciaországból.
http://hungarian.ruvr.ru/2012_12_19/G...ott-nekem/
#7 | Kameleon - 2012. December 19. 09:56:40
Privatizációs vita Oroszországban: teljhatalmat kaphat Putyin?

Jövõre az ideinél is gyorsabb privatizációra készül Oroszország, miközben az orosz elnöki hivatal egy olyan javaslattal állt elõ, aminek értelmében az orosz állami vagyon magánosításáról Vlagyimir Putyin egy személyben hozhatna döntést.

Az orosz elnöki hivatal jogi osztálya a napokban azzal a javaslattal állt elõ, hogy Vlagyimir Putyin vegye vissza az elõdje, Borisz Jelcin által 1995 és 1997 között birtokolt jogosítványokat, és a jövõben közvetlenül õ döntsön az állami tulajdon sorsáról, egyebek mellett a magánosításról. A hivatalnokok, akiket alighanem megijesztettek az államfõ betegségérõl terjedõ és hatalmának esetleges meggyengüléséhez vezetõ hírek, már el is készítették az errõl 1995. szeptember 30-án aláírt elnöki utasításnak a jelenlegi viszonyokra aktualizált változatát, és törvényjavaslat formájában benyújtották Vlagyiszlav Szurkovnak, az elnöki hivatal vezetõjének, aki korábban hosszú éveken át Putyin nagyhatalmú fõideológusa volt.

A dokumentum az államfõ jogosítványainak körébe utalja a hosszú távú privatizációs program kidolgozását, valamint döntési joggal ruházza fel õt minden olyan esetben, amikor egy adott ügyben a meglévõ törvényi keretek elégtelenek. A tervezet értelmében Vlagyimir Putyin dönthetné el az állam, valamint a föderáció többségi tulajdonában lévõ vállalatoknak juttatandó részvények, továbbá a -- közelebbrõl meg nem határozott -- természetes és jogi személyeknek juttatandó tulajdonrészek sorsát.

Vagyis az orosz elnök úgy rendelkezhetne az állami tulajdonról, mintha az a magánvagyona lenne. A törvénytervezet összeállítói azzal igyekeznek legitimálni a lépést, hogy az 1995-ben született 986. számú Jelcin-rendelet jóval megelõzte a Putyin érának a privatizációról csupán az 2001. évben elfogadott, jelenleg is hatályos törvényét. Valójában azonban a 986. számú dokumentumot a Kreml már 1997-ben kénytelen volt hatályon kívül helyezni egy újabb elnöki rendelettel, és a nemzeti vagyon sorsát a mindenkori kormány hatáskörébe utalni, mivel a magánosításból származó csaknem teljes bevételt a Jelcin adminisztráció az állami alkalmazottak elmaradt fizetésének elõteremtésére használta.

A gazdasági hatalomkoncentráció új ötletét szokatlan módon a nyilvánosság elõtt bírálta Igor Suvalov, a privatizációs ügyekért felelõs elsõ miniszterelnök-helyettes. A politikus szerint a legfontosabb döntések elõtt ezekben a kérdésekben így is, úgy is konzultálnak Vlagyimir Putyinnal. Az 1997 óta érvényes törvényi elõírások értelmében Suvalov évente jelentést tesz az állami dumának, az orosz alsóháznak a privatizáció fejleményeirõl, és ez a procedúra szerinte jól mûködik.

Az ügyet bonyolítja, hogy 2012 januárjától a korábbinál nagyobb ütemben folyik az orosz nemzeti vagyon magánosítása, és gyakran kérdéses az ügyletek átláthatósága. 2013-ban pedig a Kreml minden korábbinál nagyobb volumenû privatizációra készül. Olyan stratégiai vagyontárgyak részleges értékesítését tervezik, mint a Rosznyefty újabb részvénypakettje vagy az ALROSZ, a legnagyobb oroszországi gyémántkitermelõ konszern kisebbségi tulajdonrésze (noha az e vállalat privatizációjához szükséges átalakulás csak lassan halad).

A magánosítások hatékonyságát megkérdõjelezi az is, hogy a privát szféra többnyire az idáig tõzsdére vitt állami vállalatokban sem tudott igazán tulajdont szerezni. A privatizáció feltételeit ugyanis úgy határozták meg, hogy ne ismétlõdjenek meg az 1990-es évek fejleményei, amikor a bagóért vett állami vállalatok hasznából néhány tucat volt párt- és Komszomol-vezér gyorsan milliárdossá lett, és a pénzen médiumokat, politikai nyomásgyakorlásra alkalmas szervezeteket vásárolt. Ezt követõen nagyon hamar kiderült, hogy ez az orosz társadalom hagyományaitól mélységesen idegen réteg akarja irányítani az országot. (1996-ban ezek az oligarchák "dobták össze" azt több milliárd dollárt, amellyel az akkor már teljesen népszerûtlen Borisz Jelcinnel sikerült megszereztetni második elnöki ciklusát, és megakadályozni az oligarchákat ebül szerzett vagyonuk elvesztésével fenyegetõ kommunista restaurációt. Sõt, Vlagyimir Putyint is egy oligarcha, közelebbrõl az Oroszországból régen elmenekült Borisz Berezovszkij "találta ki".)

A hatalomra veszélyes újgazdag réteg újbóli felbukkanása mellett az orosz kormány döntéshozói azért is nehezített feltételekkel privatizálják az erre kijelölt vagyontárgyakat, mert tartanak tõle, hogy a stratégiai ágazatok zászlóshajóit külföldi mamutcégek szerzik meg, és az orosz vállalatok haszna más országokba vándorol. Ez pedig Vlagyimir Putyinnak a nemzethez intézett december 12-ei Nyugat- és idegenellenes, nacionalista szózata után végképp megbocsáthatatlan Oroszországban.

Az elnöki tanácsadó testület és az elsõ miniszterelnök helyettes között most nyilvánosságra került konfliktusnak személyes vonatkozása is van. Az orosz privatizáció legfõbb õrével szemben ugyanis mind bel-, mind külföldön súlyos kifogások merülnek fel. Suvalov, aki különbözõ intézményekben már 1998 óta a nemzeti vagyon sorsával foglalkozik, az Amerikai Egyesült Államok értékpapír- és tõzsdebizottságának 2011 végén közzétett adatai szerint 319 millió USD értékben vásárolt amerikai papírokat, és még 119 millió dollár hitelt is felvett, elképesztõ -- 40 százalékos! -- kamatra. Ezt követõen a politikus állítólag 18 millió dollárért vásárolt Gazprom részvényeket a Bahama szigeteken. Még hozzá olyan, ott bejegyzett vállalatoktól, amelyek Roman Abramovics és a Kreml politikai instrukcióit számos volt szovjet tagköztársaságban keresztülvivõ Aliser Uszmanov tulajdonában vannak.

Ezeket a híreket Suvalov -- egy régi orosz nemesi család jogvégzett leszármazottja - tagadja. Azt viszont már nem rejtheti véka alá, hogy Olga felesége alig két esztendõ alatt földeladásból több mint egymilliárd rubel bevételre tett szert: õ adta el egyebek mellett "az orosz Szilíciumvölgy" helyéül szolgáló Szkolkovo területét. A privatizációs jogok körüli konfliktusban alighanem az ilyen természetû befolyási küzdelmek is szerepet játszanak.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/priv...aggregator
#8 | Kameleon - 2012. December 19. 09:58:22
Megtiltanák az amerikaiknak az orosz gyerekek örökbefogadását

Megtiltaná az orosz gyerekek örökbefogadását az amerikai állampolgároknak a moszkvai törvényhozás. Az orosz alsóház azt az amerikai törvényt akarja megtorolni az új jogszabállyal, amely kitiltotta az Egyesült Államokból az emberi jogok megsértésével vádolt oroszokat.

Már kora hajnalban megkezdõdött a tüntetés az orosz alsóház épülete elõtt. Az aktivisták annak a törvénytervezetnek az elfogadása ellen tiltakoztak, amely megtiltaná az amerikai állampolgároknak az orosz kisgyerekek örökbefogadását.

– Meg akarják akadályozni, hogy az amerikai szülõk orosz árvákat, beteg és mozgássérült gyerekeket fogadjanak örökbe – mondta Anna Struchkova tüntet. Itt ezek a gyerekek meg fognak halni, miközben Amerikában túlélhetnének, és jó életük lehetne – tette hozzá

A rendõrség hamar véget vetett a demonstrációnak, több mint tíz tüntetõt õrizetbe vettek.

Az orosz parlament egy amerikai törvényt akar megtorolni az örökbefogadás szabályozásával. Barack Obama múlt héten írta alá a jogszabályt, amely kitiltotta az Egyesült Államokból az emberi jogok megsértésével vádolt orosz állampolgárokat. A lépés válasz volt Putyin õszi döntésére, amikor bezáratta a legnagyobb amerikai segélyszervezet oroszországi irodáját, mert az szerinte az ellenzéket pénzelte. Az amerikai elnök várhatóan jövõ év elején utazik moszkvába, hogy tisztázza a vitás kérdéseket.
http://mno.hu/hirtvkulfold/megtiltana...at-1125882

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték