Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A magyar termõföld védelme a legfontosabb
Meg a zsidó maffia qva anyátokat. Árgyán már csak tudja, bár nehezen fogta fel és még nem is teljesen.
A magyar mezõgazdaság az elõzetes adatok alapján az idén tovább növelheti pozitív kiviteli egyenlegét, ami így várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd eurót, azaz 800-900 milliárd forint között lesz – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ágazat idei évét értékelve az MTI-nek.
Jelezte: az ágazat 2012. elsõ nyolc havi teljesítménye azt mutatja, hogy augusztus végéig az agrárgazdaság kiviteli többlete elérte a 2,5 milliárd eurót. Ez alig marad el a tavalyi teljes évi 2,7 milliárd eurós pozitív egyenlegtõl.
Megjegyezte: a tavalyi év az ágazat teljesítménye szempontjából rekordévnek számított, mivel az ágazat teljes kibocsátása csaknem elérte a 2200 milliárd forintot, a kivitel teljes értéke pedig meghaladta a 6 milliárd eurót. A 2012. évi kiviteli többlet várhatóan a kibocsátás 5-10 százalék körüli csökkenése mellett valósul majd meg. Ez azt jelzi, hogy az ágazat még kevésbé jó feltételek mellett is jó teljesítményre képes, ezért is indokolt, hogy a kormány stratégiai ágazatként kezeli az agráriumot – tette hozzá.
A magyar termõföld védelme
Fazekas Sándor utalt arra: már az Országgyûlés elõtt van az a törvénymódosító javaslat, amely az alaptörvényben nyújtana garanciát a magyar termõföld védelmére. Az új földtörvény ugyanis ennek alapján kétharmados többséget igénylõ jogszabály lenne, ami megfelelõ módon szabályozná a külföldiek Magyarországon való földszerzését. A termõföld- és az erdõtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait és feltételeit szabályozó jogszabály mellett a mezõgazdasági üzemszabályokat és az integrált mezõgazdasági termelésszervezésre vonatkozó rendelkezéseket is sarkalatos törvény határozná meg a jövõben. Ezzel a törvénycsomaggal biztosított a magyar termõföld védelme.
Emlékeztetett: 2012-ben fogadta el az Országgyûlés a vidékfejlesztési tárca által benyújtott hungaricum-törvényt, mely a hazai áruk és szellemi kincsek védelmét szolgálja. A szaktárca azonban nemcsak az ember által elõállított hazai materiális illetve szellemi alkotásokat kívánja megóvni, hanem a magyar tájat és környezetet is. Ezt szolgálta többek között, hogy több nemzeti park és tájvédelmi körzet területe is bõvült, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Parkban lévõ, külföldiek által mûvelt termõterületet vissza kívánja vásárolni a minisztérium az ottani táj megóvása érdekében.
50-50 százalék
Fazekas Sándor úgy vélte: a szaktárca egyik legfontosabb feladata a mezõgazdaságon belüli termelési szerkezet korábban megbomlott egyensúlyának javítása. Jelenleg ugyanis a növénytermesztés aránya a mezõgazdaságon belül mintegy kétharmadot tesz ki, míg az állattenyésztés részaránya az utóbbi években egyharmadra csökkent. A kívánatos arány pedig a szakemberek szerint 50-50 százalék volna. Ezért minden lehetséges eszközzel növelni kívánják az állattenyésztés súlyát. Ez az egyik fontos feltétele annak, hogy Magyarországról minél magasabb feldolgozottságú élelmiszereket vigyenek külföldre.
Ezért döntött a kormány arról, hogy 10 milliárd forint többlettámogatást biztosít az állattartóknak. Így összesen mintegy 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást lehet kifizetni 2012-ben, amelyek az állattartók helyzetét javítják. Ennek alapján az állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások a meghirdetett 6,5 milliárd forintról 8,1 milliárd forintra emelkedtek. A baromfitartók támogatása tavaly 4 milliárd forintot tett ki, az idén ez az összeg 4,8 milliárd forintra nõtt. Nõtt a sertéstartók állatjóléti támogatása is, a tervezett 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a kormány elfogadta a sertésstratégiát, amelynek finanszírozására további 2,6 milliárd forintot hagyott jóvá. Ezzel megkezdõdött annak a programnak a végrehajtása, amely a mostani, mintegy 2,9 millióról 6-7 millióra kívánja emelni a sertések számát Magyarországon 7 év alatt.
A miniszter jelezte: a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás elõlegét már október közepén kifizették a termelõknek. Ez mintegy 157 milliárd forintot tett ki. Megemlítette: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) agrár-forgóeszköz hitelprogramjának keretösszege 15 milliárd forintot tett ki, amelybõl az állattartókat 10 milliárd forint segítette, míg a növénytermesztõk számára 5 milliárd forint állt rendelkezésre. Hozzáfûzte: a vidékfejlesztési kormányzat a kertészeti ágazat támogatását szintén fontosnak tartja, mivel a magyar kertészeti termékek iránt jelentõs a kereslet külföldön.
A tanyavilágban épülõ „gazdasági negyedrõl”, a Nemzeti Tanyafejlesztési Programról beszélt többek között Balogh József fülöpházai polgármester a nagyobbik kormánypárt honlapjának adott interjújában. Az Országgyûlés egyetlen, tanyán élõ képviselõje elmondta azt is, miként növekedett a külterületen letelepedõk száma.
Sokszínû mezõgazdaságra van szükség
A miniszter úgy vélekedett: az országnak, a magyar vidéknek olyan erõs és sokszínû mezõgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van, emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van. A helyben elõállított áru érték, miközben a gazdasági és a környezeti szempontok fontos jellemzõi a gazdálkodásnak. A mezõgazdaság biztosítja a vidéki térségek fejlõdési lehetõségeit, javítva az emberek életminõségét, megteremtve a helyi nem mezõgazdasági tevékenységhez és szolgáltatásokhoz szükséges feltételeket. E tekintetben az unió Közös Agrárpolitikája (KAP), a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) valamint a Darányi Ignác Terv célkitûzései gyakorlatilag egybeesnek.
Utalt arra: Magyarország érdeke, hogy az unióban továbbra is életképes élelmiszer-termelés, a természeti erõforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a vidéki közösségek és a vidéki munkahelyek megtartása kapjon prioritást a KAP reformja nyomán. Azt azonban nem tudja Magyarország elfogadni, hogy a mezõgazdaságot támogató források csökkenjenek.
Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy a Gyulai Húskombinát megmentése mellett a VM mindig is elkötelezett volt. Ezért támogatta azokat a nemrégiben meghozott kormányzati intézkedéseket, amelyek lehetõvé teszik a nagy múltú húsüzem megmentését, valamint további két húsfeldolgozó mûködésének további garantálását.
Link
A magyar mezõgazdaság az elõzetes adatok alapján az idén tovább növelheti pozitív kiviteli egyenlegét, ami így várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd eurót, azaz 800-900 milliárd forint között lesz – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ágazat idei évét értékelve az MTI-nek.
Jelezte: az ágazat 2012. elsõ nyolc havi teljesítménye azt mutatja, hogy augusztus végéig az agrárgazdaság kiviteli többlete elérte a 2,5 milliárd eurót. Ez alig marad el a tavalyi teljes évi 2,7 milliárd eurós pozitív egyenlegtõl.
Megjegyezte: a tavalyi év az ágazat teljesítménye szempontjából rekordévnek számított, mivel az ágazat teljes kibocsátása csaknem elérte a 2200 milliárd forintot, a kivitel teljes értéke pedig meghaladta a 6 milliárd eurót. A 2012. évi kiviteli többlet várhatóan a kibocsátás 5-10 százalék körüli csökkenése mellett valósul majd meg. Ez azt jelzi, hogy az ágazat még kevésbé jó feltételek mellett is jó teljesítményre képes, ezért is indokolt, hogy a kormány stratégiai ágazatként kezeli az agráriumot – tette hozzá.
A magyar termõföld védelme
Fazekas Sándor utalt arra: már az Országgyûlés elõtt van az a törvénymódosító javaslat, amely az alaptörvényben nyújtana garanciát a magyar termõföld védelmére. Az új földtörvény ugyanis ennek alapján kétharmados többséget igénylõ jogszabály lenne, ami megfelelõ módon szabályozná a külföldiek Magyarországon való földszerzését. A termõföld- és az erdõtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait és feltételeit szabályozó jogszabály mellett a mezõgazdasági üzemszabályokat és az integrált mezõgazdasági termelésszervezésre vonatkozó rendelkezéseket is sarkalatos törvény határozná meg a jövõben. Ezzel a törvénycsomaggal biztosított a magyar termõföld védelme.
Emlékeztetett: 2012-ben fogadta el az Országgyûlés a vidékfejlesztési tárca által benyújtott hungaricum-törvényt, mely a hazai áruk és szellemi kincsek védelmét szolgálja. A szaktárca azonban nemcsak az ember által elõállított hazai materiális illetve szellemi alkotásokat kívánja megóvni, hanem a magyar tájat és környezetet is. Ezt szolgálta többek között, hogy több nemzeti park és tájvédelmi körzet területe is bõvült, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Parkban lévõ, külföldiek által mûvelt termõterületet vissza kívánja vásárolni a minisztérium az ottani táj megóvása érdekében.
50-50 százalék
Fazekas Sándor úgy vélte: a szaktárca egyik legfontosabb feladata a mezõgazdaságon belüli termelési szerkezet korábban megbomlott egyensúlyának javítása. Jelenleg ugyanis a növénytermesztés aránya a mezõgazdaságon belül mintegy kétharmadot tesz ki, míg az állattenyésztés részaránya az utóbbi években egyharmadra csökkent. A kívánatos arány pedig a szakemberek szerint 50-50 százalék volna. Ezért minden lehetséges eszközzel növelni kívánják az állattenyésztés súlyát. Ez az egyik fontos feltétele annak, hogy Magyarországról minél magasabb feldolgozottságú élelmiszereket vigyenek külföldre.
Ezért döntött a kormány arról, hogy 10 milliárd forint többlettámogatást biztosít az állattartóknak. Így összesen mintegy 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást lehet kifizetni 2012-ben, amelyek az állattartók helyzetét javítják. Ennek alapján az állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások a meghirdetett 6,5 milliárd forintról 8,1 milliárd forintra emelkedtek. A baromfitartók támogatása tavaly 4 milliárd forintot tett ki, az idén ez az összeg 4,8 milliárd forintra nõtt. Nõtt a sertéstartók állatjóléti támogatása is, a tervezett 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a kormány elfogadta a sertésstratégiát, amelynek finanszírozására további 2,6 milliárd forintot hagyott jóvá. Ezzel megkezdõdött annak a programnak a végrehajtása, amely a mostani, mintegy 2,9 millióról 6-7 millióra kívánja emelni a sertések számát Magyarországon 7 év alatt.
A miniszter jelezte: a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás elõlegét már október közepén kifizették a termelõknek. Ez mintegy 157 milliárd forintot tett ki. Megemlítette: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) agrár-forgóeszköz hitelprogramjának keretösszege 15 milliárd forintot tett ki, amelybõl az állattartókat 10 milliárd forint segítette, míg a növénytermesztõk számára 5 milliárd forint állt rendelkezésre. Hozzáfûzte: a vidékfejlesztési kormányzat a kertészeti ágazat támogatását szintén fontosnak tartja, mivel a magyar kertészeti termékek iránt jelentõs a kereslet külföldön.
A tanyavilágban épülõ „gazdasági negyedrõl”, a Nemzeti Tanyafejlesztési Programról beszélt többek között Balogh József fülöpházai polgármester a nagyobbik kormánypárt honlapjának adott interjújában. Az Országgyûlés egyetlen, tanyán élõ képviselõje elmondta azt is, miként növekedett a külterületen letelepedõk száma.
Sokszínû mezõgazdaságra van szükség
A miniszter úgy vélekedett: az országnak, a magyar vidéknek olyan erõs és sokszínû mezõgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van, emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van. A helyben elõállított áru érték, miközben a gazdasági és a környezeti szempontok fontos jellemzõi a gazdálkodásnak. A mezõgazdaság biztosítja a vidéki térségek fejlõdési lehetõségeit, javítva az emberek életminõségét, megteremtve a helyi nem mezõgazdasági tevékenységhez és szolgáltatásokhoz szükséges feltételeket. E tekintetben az unió Közös Agrárpolitikája (KAP), a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) valamint a Darányi Ignác Terv célkitûzései gyakorlatilag egybeesnek.
Utalt arra: Magyarország érdeke, hogy az unióban továbbra is életképes élelmiszer-termelés, a természeti erõforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a vidéki közösségek és a vidéki munkahelyek megtartása kapjon prioritást a KAP reformja nyomán. Azt azonban nem tudja Magyarország elfogadni, hogy a mezõgazdaságot támogató források csökkenjenek.
Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy a Gyulai Húskombinát megmentése mellett a VM mindig is elkötelezett volt. Ezért támogatta azokat a nemrégiben meghozott kormányzati intézkedéseket, amelyek lehetõvé teszik a nagy múltú húsüzem megmentését, valamint további két húsfeldolgozó mûködésének további garantálását.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
csillagosvenyen
- 2012. December 23. 08:26:35
#2 |
kukackac
- 2012. December 23. 10:15:02
#3 |
victorya
- 2012. December 23. 11:36:25
#4 |
Alexandros
- 2012. December 23. 14:15:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.