Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Magánügy, hogy hisz-e a tévés jósnak
Biztos?
Mindenkinek joga van hinni a jóslásban – nagyjából ebben merül ki a kormány és a különbözõ hatóságok hivatalos véleménye a kereskedelmi tévék délelõtti és késõ esti mûsorsávjait ellepõ jósmûsorokkal kapcsolatban. Azt senki nem kívánja vizsgálni, igazat mondanak-e a jövõbe látók, igaz, a szervezõ cégek be is biztosították magukat ennek firtatása ellen. A magyarok 31 százaléka potenciális ügyfél, ennyien hisznek a jövõ megjósolhatóságában.
„Mekkora összeget szeretnének megkapni? Gondoljon erre az összegre erõsen! A harmadik és az ötödik hónap mostantól, és beérkezik” – biztatja a betelefonálót a mûsorvezetõ az egyik kereskedelmi tévé délelõtti mûsorsávjában. A percenként bruttó 330 forintos hívás ellenértékeként gyorsan elvégzi a „föníciai pénzrituálét”, és már garantálja is, hogy néhány hónap, és pénz áll a házhoz.
A mûsorvezetõ szerint megéri telefonálni, hiszen „kiváló szakemberek” várják a hívást. Ha azonban valaki meglátogatná a mûsor honlapját, és megkeresné az általános szerzõdési feltételeket, hamar rá kellene döbbennie, hogy maga a szervezõ cég is elismeri, humbug az egész. Ott áll ugyanis feketén-fehéren: „a szolgáltató semmiféle felelõsséget nem vállal a jósok által a fogyasztókkal közölt jövõre vonatkozó kijelentések, tényállítások, tanácsok vagy egyéb információk tartalmáért”.
„A jós által nyújtott egészséggel kapcsolatos információk általánosak és kizárólag nevelõ célzatúak” – írja az általános szerzõdési feltételek közt az egyik cég, pedig jósai rendszeresen küldenek "gyógyító energiákat". A szolgáltató persze csak a felelõsséget hárítja el, nehogy beperelje valaki, aki esetleg mégsem gyógyult meg: „jósaink nem azért vannak, hogy betegségeket diagnosztizáljanak, kezelést nyújtsanak vagy gyógyszert írjanak fel”.
Jelenet az egyik jósmûsorból
"Na, csörögjön a telefon!"
A jósmûsorok közvetlen elõdei a néhány éve elterjedt – ugyancsak az alacsony nézettségû mûsorsávokat hasznosító – betelefonálós vetélkedõk voltak, amelyekben a mûsorvezetõ hangosan kiabálva, pénzköteggel hadonászva biztatta a nézõket, hogy telefonáljanak, ha tudják a megoldást az általában nagyon egyszerû feladványra. Persze hiába telefonált be valaki, legtöbbször nem kapcsolták be adásba, csak az emeltdíjas hívást számlázták ki.
„A mûsor nézõi között nagy számban találhatók játékszenvedélytõl fûtött, illetve a játékok iránt az átlagosnál nagyobb érdeklõdést mutató, s döntéseikben ezáltal még inkább befolyásolt fogyasztók” – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy korábbi eljárásban az egyik ilyen mûsorról. Volt olyan nézõ, aki annyira belelovalta magát a játékba, hogy egy hónap alatt több százszor hívta a telefonszámot, alkalmanként 375 forintért.
A GVH már 2009-ben tízmillió forint bírságot szabott ki az egyik betelefonálós mûsort üzemeltetõ vállalkozásra, mivel az „agresszív, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg”. A GVH határozata szerint mûsorvezetõk „alaptalanul közölték, illetõleg sugalmazták, hogy szinte minden betelefonáló bekerül az adásba, hiszen csak a telefonhívások töredéke került bekapcsolásra”. Közben persze folyamatosan sürgették a nézõket, hogy telefonáljanak.
A magyarok harmada hisz a jósokban
Leginkább a született gyógyító képességek létezésében, legkevésbé a földönkívüliekben és a szellemekben hiszünk – derül ki az Image Factory és a Tárki 2010-ben publikált Társadalmi Klíma Riportjából. A kutatás alapján az emberek 40 százaléka hisz abban, hogy léteznek született gyógyítók, míg 31 százalékuk meggyõzõdése, hogy vannak olyanok, akik elõre meg tudják mondani a jövõt. A horoszkópban és a halál utáni életben csak az emberek negyede, a földönkívüliekben 16 százaléka hisz. A nõk általában erõsebben hisznek az ezoterikus tanokban, mint a férfiak, de a jövendõmondásba vetett hit az átlagosnál erõsebben a cigány kisebbség körében is, illetve azok közt, akik szerint a jövõben sokkal rosszabb lesz családjuk anyagi helyzete, mint jelenleg.
A csalás fogalmilag kizárt
Bírságot a GVH csak két esetben szabott ki, de tavaly a gyártó cégek a vetélkedõk helyett elkezdtek átállni a jóslásra. Ezeknél nem kell nyereményt fizetni, a nézõk e nélkül, magáért a jövendõmondásért betelefonálnak. Ez a stílus jóval nagyobb falat a hatóságoknak is, eddig nem igazán találtak fogást a jogilag „televíziós vásárlási mûsorablakoknak” minõsülõ jósmûsorok ellen (a készítõk azért vásárolják meg a mûsoridõt, hogy a jósok szolgáltatását reklámozzák, minden más csak körítés, a show része).
Gyenes Géza jobbikos képviselõ már a parlamentben is felvetette a témát: a képviselõ nemrég írásbeli kérdést intézett Navracsics Tibor igazságügyi miniszterhez, és arról érdeklõdött, tervez-e a kormány „bárminemû jogszabályalkotást vagy egyéb intézkedést” a tévés jósmûsorok „mielõbbi megszûnése érdekében”. A képviselõ szerint ugyanakkor a jósmûsorok már ma is „erõteljesen feszegetik a csalás törvényi tényállását”, hiszen haszonszerzés érdekében tévedésbe ejtenek embereket.
Navracsicsnak azonban ki kellett ábrándítania a képviselõt, válaszában azt írta: „mindenkinek magánügye az, hogy hisz-e a jóslásban és igényének kielégítése nem valósítja meg a csalás törvényi tényállását, ez ugyanis fogalmilag kizárt”. A miniszter szerint a jóslással foglalkozó mûsorok megszûnése érdekében a kormány – „figyelemmel az Alaptörvény és a médiatörvény a gondolat, illetve a médiaszolgáltatások szabadságával kapcsolatos rendelkezéseire „– nem tervez semmilyen intézkedést.
„A jóslás valóságtartalmát a hatóság nem vizsgálhatja"
A miniszter szerint a mûsorokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálása a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatáskörébe tartozik. Navracsics azonban azt is hozzátette: tudomása szerint a Médiatanács eddig egyetlen esetben sem tudta megállapítani a konkrét jogsértést, így „jogkövetkezmény alkalmazására nem került sor”. A hvg.hu érdeklõdésére az NMHH és a GVH által küldött válaszokból azonban az derül ki, hogy eddig nem találták meg az ellenszert a tévés jóslás ellen.
„A hatóság a jósmûsorok mûfaja alapján nem tud eljárást indítani, mert a jóslás valóságtartalmát a hatóság nem vizsgálhatja” – írta az NMHH, amelyhez eddig összesen 14 panasz érkezett a tévéjósok miatt. A hatóság szerint ugyanakkor a rádiók és televíziók szabadon döntik el, hogy milyen mûsort adnak. Amíg eleget tesznek a médiatörvény elõírásainak, nem lehet velük szemben további követelményeket támasztani, például elvárni, hogy felelõsséget vállaljanak a jóslás valóságtartalmáért.
A médiahatóság szerint csak arra van lehetõségük, hogy azt vizsgálják, betartják-e a csatornák a kereskedelmi közleményekre vonatkozó követelményeket. Ezek közül a legfontosabb, hogy feltüntetik-e a „televíziós vásárlás” jelzést a mûsor elõtt és után, illetve betartják-e a napi három órás limitet. A hatóság mindkettõ miatt figyelmeztetett már csatornákat, de csak egy alkalommal szabott ki 50 ezer forint bírságot a Hálózat TV-re, amely folyamatosan túllépte a háromórás limitet.
A GVH a hvg.hu kérdésére szintén azt közölte, hogy „a telejósdákkal kapcsolatban érkeztek panaszok a GVH-hoz, folyamatban van a körülmények vizsgálata”. A korábbi – a betelefonálós vetélkedõk miatt indított – eljárások alapján ugyanakkor a versenyhivatal sem magát a jóslást vizsgálja, hanem a mûsor esetleges megtévesztõ elemeit. A GVH valószínûleg ezekben az esetekben is arra figyel majd elsõsorban, hogy feltüntették-e jól láthatóan a hívások bruttó díját, pontosan ismertették-e a szabályokat.
Link
Mindenkinek joga van hinni a jóslásban – nagyjából ebben merül ki a kormány és a különbözõ hatóságok hivatalos véleménye a kereskedelmi tévék délelõtti és késõ esti mûsorsávjait ellepõ jósmûsorokkal kapcsolatban. Azt senki nem kívánja vizsgálni, igazat mondanak-e a jövõbe látók, igaz, a szervezõ cégek be is biztosították magukat ennek firtatása ellen. A magyarok 31 százaléka potenciális ügyfél, ennyien hisznek a jövõ megjósolhatóságában.
„Mekkora összeget szeretnének megkapni? Gondoljon erre az összegre erõsen! A harmadik és az ötödik hónap mostantól, és beérkezik” – biztatja a betelefonálót a mûsorvezetõ az egyik kereskedelmi tévé délelõtti mûsorsávjában. A percenként bruttó 330 forintos hívás ellenértékeként gyorsan elvégzi a „föníciai pénzrituálét”, és már garantálja is, hogy néhány hónap, és pénz áll a házhoz.
A mûsorvezetõ szerint megéri telefonálni, hiszen „kiváló szakemberek” várják a hívást. Ha azonban valaki meglátogatná a mûsor honlapját, és megkeresné az általános szerzõdési feltételeket, hamar rá kellene döbbennie, hogy maga a szervezõ cég is elismeri, humbug az egész. Ott áll ugyanis feketén-fehéren: „a szolgáltató semmiféle felelõsséget nem vállal a jósok által a fogyasztókkal közölt jövõre vonatkozó kijelentések, tényállítások, tanácsok vagy egyéb információk tartalmáért”.
„A jós által nyújtott egészséggel kapcsolatos információk általánosak és kizárólag nevelõ célzatúak” – írja az általános szerzõdési feltételek közt az egyik cég, pedig jósai rendszeresen küldenek "gyógyító energiákat". A szolgáltató persze csak a felelõsséget hárítja el, nehogy beperelje valaki, aki esetleg mégsem gyógyult meg: „jósaink nem azért vannak, hogy betegségeket diagnosztizáljanak, kezelést nyújtsanak vagy gyógyszert írjanak fel”.
Jelenet az egyik jósmûsorból
"Na, csörögjön a telefon!"
A jósmûsorok közvetlen elõdei a néhány éve elterjedt – ugyancsak az alacsony nézettségû mûsorsávokat hasznosító – betelefonálós vetélkedõk voltak, amelyekben a mûsorvezetõ hangosan kiabálva, pénzköteggel hadonászva biztatta a nézõket, hogy telefonáljanak, ha tudják a megoldást az általában nagyon egyszerû feladványra. Persze hiába telefonált be valaki, legtöbbször nem kapcsolták be adásba, csak az emeltdíjas hívást számlázták ki.
„A mûsor nézõi között nagy számban találhatók játékszenvedélytõl fûtött, illetve a játékok iránt az átlagosnál nagyobb érdeklõdést mutató, s döntéseikben ezáltal még inkább befolyásolt fogyasztók” – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy korábbi eljárásban az egyik ilyen mûsorról. Volt olyan nézõ, aki annyira belelovalta magát a játékba, hogy egy hónap alatt több százszor hívta a telefonszámot, alkalmanként 375 forintért.
A GVH már 2009-ben tízmillió forint bírságot szabott ki az egyik betelefonálós mûsort üzemeltetõ vállalkozásra, mivel az „agresszív, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg”. A GVH határozata szerint mûsorvezetõk „alaptalanul közölték, illetõleg sugalmazták, hogy szinte minden betelefonáló bekerül az adásba, hiszen csak a telefonhívások töredéke került bekapcsolásra”. Közben persze folyamatosan sürgették a nézõket, hogy telefonáljanak.
A magyarok harmada hisz a jósokban
Leginkább a született gyógyító képességek létezésében, legkevésbé a földönkívüliekben és a szellemekben hiszünk – derül ki az Image Factory és a Tárki 2010-ben publikált Társadalmi Klíma Riportjából. A kutatás alapján az emberek 40 százaléka hisz abban, hogy léteznek született gyógyítók, míg 31 százalékuk meggyõzõdése, hogy vannak olyanok, akik elõre meg tudják mondani a jövõt. A horoszkópban és a halál utáni életben csak az emberek negyede, a földönkívüliekben 16 százaléka hisz. A nõk általában erõsebben hisznek az ezoterikus tanokban, mint a férfiak, de a jövendõmondásba vetett hit az átlagosnál erõsebben a cigány kisebbség körében is, illetve azok közt, akik szerint a jövõben sokkal rosszabb lesz családjuk anyagi helyzete, mint jelenleg.
A csalás fogalmilag kizárt
Bírságot a GVH csak két esetben szabott ki, de tavaly a gyártó cégek a vetélkedõk helyett elkezdtek átállni a jóslásra. Ezeknél nem kell nyereményt fizetni, a nézõk e nélkül, magáért a jövendõmondásért betelefonálnak. Ez a stílus jóval nagyobb falat a hatóságoknak is, eddig nem igazán találtak fogást a jogilag „televíziós vásárlási mûsorablakoknak” minõsülõ jósmûsorok ellen (a készítõk azért vásárolják meg a mûsoridõt, hogy a jósok szolgáltatását reklámozzák, minden más csak körítés, a show része).
Gyenes Géza jobbikos képviselõ már a parlamentben is felvetette a témát: a képviselõ nemrég írásbeli kérdést intézett Navracsics Tibor igazságügyi miniszterhez, és arról érdeklõdött, tervez-e a kormány „bárminemû jogszabályalkotást vagy egyéb intézkedést” a tévés jósmûsorok „mielõbbi megszûnése érdekében”. A képviselõ szerint ugyanakkor a jósmûsorok már ma is „erõteljesen feszegetik a csalás törvényi tényállását”, hiszen haszonszerzés érdekében tévedésbe ejtenek embereket.
Navracsicsnak azonban ki kellett ábrándítania a képviselõt, válaszában azt írta: „mindenkinek magánügye az, hogy hisz-e a jóslásban és igényének kielégítése nem valósítja meg a csalás törvényi tényállását, ez ugyanis fogalmilag kizárt”. A miniszter szerint a jóslással foglalkozó mûsorok megszûnése érdekében a kormány – „figyelemmel az Alaptörvény és a médiatörvény a gondolat, illetve a médiaszolgáltatások szabadságával kapcsolatos rendelkezéseire „– nem tervez semmilyen intézkedést.
„A jóslás valóságtartalmát a hatóság nem vizsgálhatja"
A miniszter szerint a mûsorokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálása a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatáskörébe tartozik. Navracsics azonban azt is hozzátette: tudomása szerint a Médiatanács eddig egyetlen esetben sem tudta megállapítani a konkrét jogsértést, így „jogkövetkezmény alkalmazására nem került sor”. A hvg.hu érdeklõdésére az NMHH és a GVH által küldött válaszokból azonban az derül ki, hogy eddig nem találták meg az ellenszert a tévés jóslás ellen.
„A hatóság a jósmûsorok mûfaja alapján nem tud eljárást indítani, mert a jóslás valóságtartalmát a hatóság nem vizsgálhatja” – írta az NMHH, amelyhez eddig összesen 14 panasz érkezett a tévéjósok miatt. A hatóság szerint ugyanakkor a rádiók és televíziók szabadon döntik el, hogy milyen mûsort adnak. Amíg eleget tesznek a médiatörvény elõírásainak, nem lehet velük szemben további követelményeket támasztani, például elvárni, hogy felelõsséget vállaljanak a jóslás valóságtartalmáért.
A médiahatóság szerint csak arra van lehetõségük, hogy azt vizsgálják, betartják-e a csatornák a kereskedelmi közleményekre vonatkozó követelményeket. Ezek közül a legfontosabb, hogy feltüntetik-e a „televíziós vásárlás” jelzést a mûsor elõtt és után, illetve betartják-e a napi három órás limitet. A hatóság mindkettõ miatt figyelmeztetett már csatornákat, de csak egy alkalommal szabott ki 50 ezer forint bírságot a Hálózat TV-re, amely folyamatosan túllépte a háromórás limitet.
A GVH a hvg.hu kérdésére szintén azt közölte, hogy „a telejósdákkal kapcsolatban érkeztek panaszok a GVH-hoz, folyamatban van a körülmények vizsgálata”. A korábbi – a betelefonálós vetélkedõk miatt indított – eljárások alapján ugyanakkor a versenyhivatal sem magát a jóslást vizsgálja, hanem a mûsor esetleges megtévesztõ elemeit. A GVH valószínûleg ezekben az esetekben is arra figyel majd elsõsorban, hogy feltüntették-e jól láthatóan a hívások bruttó díját, pontosan ismertették-e a szabályokat.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
gladiator07
- 2012. December 27. 09:14:57
#12 |
Zea
- 2012. December 28. 10:25:08
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.