Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mostantól a következményekkel is számolni kell
Ajaj, mostantól agyon lehet lõni a tetves zsidaját a nyilt utcán, demokratikusan? Ha homokos laci ezt mondja, biztos igaza van. Lezárult a következmények nélküli számvevõszéki ellenõrzések korszaka – mondta Domokos László. Az Állami Számvevõszék elnöke az uniós források felhasználásról, az önkormányzati adósságátvállalásról és a felsõoktatás finanszírozásáról is beszélt.
Idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevõszéki ellenõrzések korszaka, ettõl az évtõl kezdve az ellenõrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttmûködés hiányának akár büntetõjogi következményei is lehetnek – mondta az ÁSZ elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.
„Aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevõszék bármikor ellenõrizheti, és ellenõrizni is fogja” – hangsúlyozta Domokos László. Kifejtette: a számvevõszék elsõsorban ellenõrzésein és jelentésein keresztül képes támogatni a jó kormányzást, ennek érdekében 2012-ben több mint száz jelentést hozott nyilvánosságra.
Az államadósság csökkentését tekintve élenjárók vagyunk, az idei költségvetési hiányszámot nézve pedig a visegrádi országokat is megelõzzük – olvassa el az MNO összeállítását.
„Egyedülálló és tényszerû tapasztalatokkal rendelkezünk az önkormányzatok pénzügyeirõl, az európai uniós források felhasználásáról vagy éppen az államadósság alakulásáról. Ezek a területek milliók életét érintik, nem mindegy, hogyan mûködnek a helyi közszolgáltatások, vagy milyen fejlesztések valósulnak meg egy-egy településen” – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
Kulcskérdés a célszerû és hatékony felhasználás
Domokos László kiemelte, a jelenlegi helyzetben kulcskérdés a közpénzek tervezett, célszerû, hatékony felhasználása, ez alapvetõen befolyásolja az ország fejlõdési lehetõségeit. Az ÁSZ ellenõrzései rávilágítottak arra, hogy a közpénzek felhasználása során átlátható stratégiákra van szükség, a közpénzt úgy kell kezelni, mintha befektetés lenne.
Hozzátette: nemcsak mennyiségi, hanem minõségi javulásra is szükség van ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon a magyar államháztartás. Ez egyfelõl a tervezés minõségének javítását, másfelõl a hatékonyság és az eredményesség térnyerését jelenti.
Rámutatott, szûkülnek a források, de minden elköltött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhetõ célokat kell társítani, azaz takarékosabb és fenntarthatóbb államra van szükség Magyarországon. „Nem makrogazdasági megszorításokra, a kiadások öncélú csökkentésére van szükség, hanem arra, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol akár kevesebb pénzbõl is több közszolgáltatást lehet nyújtani” – emelte ki az elnök.
Uniós pénzek
Az uniós pénzek felhasználását feszegetõ kérdésre Domokos László elmondta: 2012-ben több számvevõszéki ellenõrzés is közvetlenül érintette és értékelte az európai uniós források felhasználását. Ennek alapján elmondható, az uniós források lekötésének hatékonysága alapvetõen sikeres, Magyarország más tagállamokkal összevetésben is jól áll ezen a területen.
Az elmúlt két év pályázatgyorsító intézkedéseinek köszönhetõen nagy eséllyel le tudjuk hívni a rendelkezésre álló teljes, 8200 milliárd forintnyi uniós támogatást 2015 végéig.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szembetûnõ a tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása, emiatt az uniós pénzek nehezen és lassan jutnak el a kedvezményezettekhez. E források felhasználása gyakran nem átgondolt, nem mérlegelik a hosszú távú hatásokat, következményeket. „Egy-egy településen megvalósítanak például egy fejlesztést, de azt nem veszik figyelembe, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás fenntartása a következõ tíz-húsz évben. Így a teljes idõszakot tekintve lehet, hogy az uniós pénz többet árt, mint használ” – említette a gondokat az ÁSZ-elnök.
Kifejtette: a 2014 és 2020 közötti idõszakra összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja az életszínvonalat, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlõdést, élénkíti a beruházásokat, ám eközben nem növeli az ország eladósodottságát.
Önkormányzati adósságátvállalás: jó az irány
Arra a felvetésre, mit gondol arról, hogy az állam átvállalja a települések adósságát, elmondta: „önmagában természetesen ez nem oldja meg a problémákat, de az irányt alapvetõen jónak tartom”. Kiemelte, a számvevõszéki ellenõrzések megerõsítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer mûködését veszélyeztette. Az adósság átvállalása ugyanakkor olyan, mint a mesterséges lélegeztetés, adott esetben életet ment, de a beteget még nem gyógyítja meg – érzékeltette. „Hosszú távú terápiára van szükség, ami megakadályozza, hogy az adósságállomány újratermelõdjön.”
Pazarló felsõoktatás
Az ÁSZ elnöke a felsõoktatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: még 2009-ben hozta nyilvánosságra a számvevõszék a felsõoktatás 2005 és 2008 közötti átalakítására vonatkozó jelentését, ez volt a bolognai rendszerre való áttérés idõszaka. A szervezet akkor rámutatott, hogy az alapképzési struktúra széttagolt, a törvényi szabályozás nem ösztönzi a hallgatókat a tanulmányaik mielõbbi elvégzésére. Ez a hallgatói teljesítmény csökkenését idézi elõ, és pazarló állami támogatást jelent.
Domokos elmondta, az ÁSZ a ppp-beruházásokról szóló ellenõrzése során megvizsgálta a magánszektor bevonásával 2004 és 2011 között megvalósult kollégiumprojekteket. „Azt láttuk, hogy ezek a beruházások elõnytelenek a felsõoktatási intézmények, így az állam, az adófizetõk számára is. A ppp-konstrukcióban megvalósult kollégiumoknak a fenntartásához a következõ tizenöt évben mintegy 65 milliárd forint központi forrásra lesz szükség” – emelte ki.
A felsõoktatási intézmények gazdasági társaságairól szóló ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy az egyetemek és fõiskolák cégei gazdasági értelemben nem voltak sikeresek 2006 és 2010 között, ráadásul 23 intézménybõl 13 egyáltalán nem ellenõrizte a tulajdonában lévõ társaságokat – jelentette ki a számvevõszék vezetõje.
Együttmûködés a kínai számvevõszékkel
Az ÁSZ elnöke végezetül elmondta: a búcsúzó év egyik legfontosabb eredménye, hogy az Állami Számvevõszék november közepén együttmûködési, partneri megállapodást írt alá a kínai számvevõszékkel. „Ez azért is különösen fontos, mert 2013 és 2016 között Kína tölti be az INTOSAI, a Legfõbb Ellenõrzõ Intézmények Nemzetközi Szervezetének elnöki posztját, így a világ egyik vezetõ számvevõszékével is közvetlen szakmai kapcsolatba kerülhetünk” – emelte ki Domokos László.
Link
Idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevõszéki ellenõrzések korszaka, ettõl az évtõl kezdve az ellenõrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttmûködés hiányának akár büntetõjogi következményei is lehetnek – mondta az ÁSZ elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.
„Aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevõszék bármikor ellenõrizheti, és ellenõrizni is fogja” – hangsúlyozta Domokos László. Kifejtette: a számvevõszék elsõsorban ellenõrzésein és jelentésein keresztül képes támogatni a jó kormányzást, ennek érdekében 2012-ben több mint száz jelentést hozott nyilvánosságra.
Az államadósság csökkentését tekintve élenjárók vagyunk, az idei költségvetési hiányszámot nézve pedig a visegrádi országokat is megelõzzük – olvassa el az MNO összeállítását.
„Egyedülálló és tényszerû tapasztalatokkal rendelkezünk az önkormányzatok pénzügyeirõl, az európai uniós források felhasználásáról vagy éppen az államadósság alakulásáról. Ezek a területek milliók életét érintik, nem mindegy, hogyan mûködnek a helyi közszolgáltatások, vagy milyen fejlesztések valósulnak meg egy-egy településen” – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
Kulcskérdés a célszerû és hatékony felhasználás
Domokos László kiemelte, a jelenlegi helyzetben kulcskérdés a közpénzek tervezett, célszerû, hatékony felhasználása, ez alapvetõen befolyásolja az ország fejlõdési lehetõségeit. Az ÁSZ ellenõrzései rávilágítottak arra, hogy a közpénzek felhasználása során átlátható stratégiákra van szükség, a közpénzt úgy kell kezelni, mintha befektetés lenne.
Hozzátette: nemcsak mennyiségi, hanem minõségi javulásra is szükség van ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon a magyar államháztartás. Ez egyfelõl a tervezés minõségének javítását, másfelõl a hatékonyság és az eredményesség térnyerését jelenti.
Rámutatott, szûkülnek a források, de minden elköltött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhetõ célokat kell társítani, azaz takarékosabb és fenntarthatóbb államra van szükség Magyarországon. „Nem makrogazdasági megszorításokra, a kiadások öncélú csökkentésére van szükség, hanem arra, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol akár kevesebb pénzbõl is több közszolgáltatást lehet nyújtani” – emelte ki az elnök.
Uniós pénzek
Az uniós pénzek felhasználását feszegetõ kérdésre Domokos László elmondta: 2012-ben több számvevõszéki ellenõrzés is közvetlenül érintette és értékelte az európai uniós források felhasználását. Ennek alapján elmondható, az uniós források lekötésének hatékonysága alapvetõen sikeres, Magyarország más tagállamokkal összevetésben is jól áll ezen a területen.
Az elmúlt két év pályázatgyorsító intézkedéseinek köszönhetõen nagy eséllyel le tudjuk hívni a rendelkezésre álló teljes, 8200 milliárd forintnyi uniós támogatást 2015 végéig.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szembetûnõ a tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása, emiatt az uniós pénzek nehezen és lassan jutnak el a kedvezményezettekhez. E források felhasználása gyakran nem átgondolt, nem mérlegelik a hosszú távú hatásokat, következményeket. „Egy-egy településen megvalósítanak például egy fejlesztést, de azt nem veszik figyelembe, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás fenntartása a következõ tíz-húsz évben. Így a teljes idõszakot tekintve lehet, hogy az uniós pénz többet árt, mint használ” – említette a gondokat az ÁSZ-elnök.
Kifejtette: a 2014 és 2020 közötti idõszakra összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja az életszínvonalat, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlõdést, élénkíti a beruházásokat, ám eközben nem növeli az ország eladósodottságát.
Önkormányzati adósságátvállalás: jó az irány
Arra a felvetésre, mit gondol arról, hogy az állam átvállalja a települések adósságát, elmondta: „önmagában természetesen ez nem oldja meg a problémákat, de az irányt alapvetõen jónak tartom”. Kiemelte, a számvevõszéki ellenõrzések megerõsítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer mûködését veszélyeztette. Az adósság átvállalása ugyanakkor olyan, mint a mesterséges lélegeztetés, adott esetben életet ment, de a beteget még nem gyógyítja meg – érzékeltette. „Hosszú távú terápiára van szükség, ami megakadályozza, hogy az adósságállomány újratermelõdjön.”
Pazarló felsõoktatás
Az ÁSZ elnöke a felsõoktatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: még 2009-ben hozta nyilvánosságra a számvevõszék a felsõoktatás 2005 és 2008 közötti átalakítására vonatkozó jelentését, ez volt a bolognai rendszerre való áttérés idõszaka. A szervezet akkor rámutatott, hogy az alapképzési struktúra széttagolt, a törvényi szabályozás nem ösztönzi a hallgatókat a tanulmányaik mielõbbi elvégzésére. Ez a hallgatói teljesítmény csökkenését idézi elõ, és pazarló állami támogatást jelent.
Domokos elmondta, az ÁSZ a ppp-beruházásokról szóló ellenõrzése során megvizsgálta a magánszektor bevonásával 2004 és 2011 között megvalósult kollégiumprojekteket. „Azt láttuk, hogy ezek a beruházások elõnytelenek a felsõoktatási intézmények, így az állam, az adófizetõk számára is. A ppp-konstrukcióban megvalósult kollégiumoknak a fenntartásához a következõ tizenöt évben mintegy 65 milliárd forint központi forrásra lesz szükség” – emelte ki.
A felsõoktatási intézmények gazdasági társaságairól szóló ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy az egyetemek és fõiskolák cégei gazdasági értelemben nem voltak sikeresek 2006 és 2010 között, ráadásul 23 intézménybõl 13 egyáltalán nem ellenõrizte a tulajdonában lévõ társaságokat – jelentette ki a számvevõszék vezetõje.
Együttmûködés a kínai számvevõszékkel
Az ÁSZ elnöke végezetül elmondta: a búcsúzó év egyik legfontosabb eredménye, hogy az Állami Számvevõszék november közepén együttmûködési, partneri megállapodást írt alá a kínai számvevõszékkel. „Ez azért is különösen fontos, mert 2013 és 2016 között Kína tölti be az INTOSAI, a Legfõbb Ellenõrzõ Intézmények Nemzetközi Szervezetének elnöki posztját, így a világ egyik vezetõ számvevõszékével is közvetlen szakmai kapcsolatba kerülhetünk” – emelte ki Domokos László.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alexandros
- 2012. December 27. 15:33:06
#2 |
9323
- 2012. December 27. 15:50:46
#3 |
vesterhagen
- 2012. December 27. 17:22:48
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.