Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Külföldre "exportálja" beteg nyugdíjasait Németország
Német? Nem mocskos zsidó? Egy golyót neki, ha kifizeti, oszt demokratikusan le van rendezve a nemzetközi joggal.
Németország növekvõ számban "exportálja" külföldi öregotthonokba és gondozóházakba beteg és öreg állampolgárait, mert az emelkedõ költségek és az ápolószemélyzet hiánya miatt egyre nagyobb gondot jelent hazai ellátásuk - írta csütörtökön a The Guardian címû brit napilap. A cikk szerint Magyarországon több mint hétezer német nyugdíjas élt öregotthonban 2011-ben.
Bár szociális jóléti szervezetek élesen bírálják, sõt "embertelen deportálásnak" minõsítik ezt a megoldást, a németországi öregotthonok várhatóan növekvõ költségei és a német társadalom rohamos elöregedése miatt a külföldi ápolásra küldött emberek száma a következõ években várhatóan tovább növekszik. Szakértõk "idõzített bombának" nevezik a problémát, és politikai beavatkozást sürgetnek.
A német öregotthonok már ma is csak külföldrõl - fõként kelet-európai országokból - importált ápolószemélyzettel tudják részlegesen pótolni a krónikus munkaerõhiányt, de a rendszer még az így alkalmazott olcsóbb ápolószemélyzettel sem mûködõképes.
A Guardian összesítése szerint 2011-ben Magyarországon 7146, Csehországban több mint 3 ezer, Szlovákiában pedig több mint 600 német nyugdíjas élt öregotthonokban. Ismeretlen számú német nyugdíjast helyeztek el spanyol, görög és ukrán szociális intézményekben. Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre is egyre több német nyugdíjas érkezik.
A brit lap megszólaltatott több nyugdíjas és tartós ápolásra szoruló, magyar, thaiföldi és görögországi otthonokban élõ német állampolgárt, akik azt mondták, nem volt más választásuk, mert a költségek átlagban egy- vagy legfeljebb kétharmadát teszik ki a németországiaknak, és ezért a pénzért külföldön jobb minõségû ellátást kapnak, mint otthon.
A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 400 ezerre tehetõ azoknak az idõskorú németeknek a száma, akik képtelenek megfizetni a hazai otthonok költségeit, és ez a szám évente 5 százalékkal nõ. A németországi ápolás költsége jelenleg havi 2900-3400 euró, miközben a nyugdíjak stagnálnak. Az állami biztosítók és a betegpénztárak nyílt vitát folytatnak arról, hogyan lehetne a külföldi ápolást hosszú távon mûködõ pénzügyi modellé átalakítani.
Ázsiában, valamint a kelet- és dél-európai országokban az ápolók bére és az egyéb költségek - mint például a mosás, a karbantartás és nem utolsósorban a telek- és építési árak - általában jóval alacsonyabbak, mint Németországban. Igaz, az Európai Unió jelenleg tiltja az állami biztosítóknak, hogy közvetlen szerzõdéseket kössenek külföldi otthonokkal, de ez a helyzet a cikk szerint valószínûleg változni fog, mert megoldást kell találni az öregedõ európai lakosság problémáira.
Németország a világ egyik leggyorsabban öregedõ társadalma, elõrejelzések szerint a népesség 2050-re a jelenlegi 82 millióról mintegy 69 millióra csökken. Minden 15 ember közül egy, összességében hozzávetõleg 4,7 millióan ápolásra fognak szorulni, miközben az ellátási gondok tovább súlyosbodnak.
A munkaerõproblémák miatt sok német öregotthonban máris visszaesett az ellátás színvonala. Egy német szakértõ szerint átlagban mintegy 53 perc jut egy ápoltra, beleértve az étkeztetést, és gyakran egy ápolónak 40-60 bentlakóval kell foglalkozni.
A német politikusok egyelõre igyekeznek "szõnyeg alá söpörni" a problémát - írta a The Guardian. Attól tartanak ugyanis, hogy szavazókat veszítenek, ha a választók azt látják, hogy az állami biztosítók külföldi ápolókat alkalmaznak kevesebb bérért a hazaiak kárára.
Link
Németország növekvõ számban "exportálja" külföldi öregotthonokba és gondozóházakba beteg és öreg állampolgárait, mert az emelkedõ költségek és az ápolószemélyzet hiánya miatt egyre nagyobb gondot jelent hazai ellátásuk - írta csütörtökön a The Guardian címû brit napilap. A cikk szerint Magyarországon több mint hétezer német nyugdíjas élt öregotthonban 2011-ben.
Bár szociális jóléti szervezetek élesen bírálják, sõt "embertelen deportálásnak" minõsítik ezt a megoldást, a németországi öregotthonok várhatóan növekvõ költségei és a német társadalom rohamos elöregedése miatt a külföldi ápolásra küldött emberek száma a következõ években várhatóan tovább növekszik. Szakértõk "idõzített bombának" nevezik a problémát, és politikai beavatkozást sürgetnek.
A német öregotthonok már ma is csak külföldrõl - fõként kelet-európai országokból - importált ápolószemélyzettel tudják részlegesen pótolni a krónikus munkaerõhiányt, de a rendszer még az így alkalmazott olcsóbb ápolószemélyzettel sem mûködõképes.
A Guardian összesítése szerint 2011-ben Magyarországon 7146, Csehországban több mint 3 ezer, Szlovákiában pedig több mint 600 német nyugdíjas élt öregotthonokban. Ismeretlen számú német nyugdíjast helyeztek el spanyol, görög és ukrán szociális intézményekben. Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre is egyre több német nyugdíjas érkezik.
A brit lap megszólaltatott több nyugdíjas és tartós ápolásra szoruló, magyar, thaiföldi és görögországi otthonokban élõ német állampolgárt, akik azt mondták, nem volt más választásuk, mert a költségek átlagban egy- vagy legfeljebb kétharmadát teszik ki a németországiaknak, és ezért a pénzért külföldön jobb minõségû ellátást kapnak, mint otthon.
A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 400 ezerre tehetõ azoknak az idõskorú németeknek a száma, akik képtelenek megfizetni a hazai otthonok költségeit, és ez a szám évente 5 százalékkal nõ. A németországi ápolás költsége jelenleg havi 2900-3400 euró, miközben a nyugdíjak stagnálnak. Az állami biztosítók és a betegpénztárak nyílt vitát folytatnak arról, hogyan lehetne a külföldi ápolást hosszú távon mûködõ pénzügyi modellé átalakítani.
Ázsiában, valamint a kelet- és dél-európai országokban az ápolók bére és az egyéb költségek - mint például a mosás, a karbantartás és nem utolsósorban a telek- és építési árak - általában jóval alacsonyabbak, mint Németországban. Igaz, az Európai Unió jelenleg tiltja az állami biztosítóknak, hogy közvetlen szerzõdéseket kössenek külföldi otthonokkal, de ez a helyzet a cikk szerint valószínûleg változni fog, mert megoldást kell találni az öregedõ európai lakosság problémáira.
Németország a világ egyik leggyorsabban öregedõ társadalma, elõrejelzések szerint a népesség 2050-re a jelenlegi 82 millióról mintegy 69 millióra csökken. Minden 15 ember közül egy, összességében hozzávetõleg 4,7 millióan ápolásra fognak szorulni, miközben az ellátási gondok tovább súlyosbodnak.
A munkaerõproblémák miatt sok német öregotthonban máris visszaesett az ellátás színvonala. Egy német szakértõ szerint átlagban mintegy 53 perc jut egy ápoltra, beleértve az étkeztetést, és gyakran egy ápolónak 40-60 bentlakóval kell foglalkozni.
A német politikusok egyelõre igyekeznek "szõnyeg alá söpörni" a problémát - írta a The Guardian. Attól tartanak ugyanis, hogy szavazókat veszítenek, ha a választók azt látják, hogy az állami biztosítók külföldi ápolókat alkalmaznak kevesebb bérért a hazaiak kárára.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
HER
- 2012. December 27. 19:57:13
#12 |
enid
- 2012. December 27. 20:39:31
#13 |
vibra
- 2012. December 28. 07:29:40
#14 |
Perje
- 2012. December 28. 10:14:24
#15 |
satu
- 2012. December 28. 13:20:04
#16 |
gabi
- 2012. December 28. 15:17:33
#17 |
Advaita
- 2012. December 28. 17:17:53
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.