Az Európai Unió és az Egyesült Államok titkos tárgyalásokat folytat kereskedelmi-gazdasági szövetség kialakítása érdekében. A médiák értesülései szerint Washington és Brüsszel páratlan szerzõdés aláírását készíti elõ, amelynek célja az egységes transzatlanti piac kialakítása, az Óvilág és az Újvilág egyesítése a BRICS csoport, különösen India, Kína és Oroszország rohamosan fejlõdõ piacai ellensúlyozása érdekében.
Ezt kevesen tudjĂĄk, de az EurĂłpai UniĂł ĂŠs az USA gazdasĂĄgi integrĂĄciĂłja eszmĂŠjĂŠnek NĂŠmetorszĂĄg volt az atyja. Angela Merkel nĂŠmet szĂśvetsĂŠgi kancellĂĄr 2007-ben szemĂŠlyesen lĂŠpett fel ezzel a kezdemĂŠnyezĂŠssel. Merkel asszony terve nem nyerte el Washington tetszĂŠsĂŠt, a vĂĄlsĂĄgot hozĂł 2008. esztendĂľ Ăłta az Ăśtlet feledĂŠsbe merĂźlt. Nem hivatalos adatok szerint a titkos tĂĄrgyalĂĄsok egyelĂľre a kĂślcsĂśnĂśs befektetĂŠsek szfĂŠrĂĄjĂĄra ĂŠs az egysĂŠges adĂłzĂĄsi, orvosi ellĂĄtĂĄsi szabvĂĄnyok kidolgozĂĄsĂĄra tejednek ki. SzakĂŠrtĂľk kĂśzben ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a kĂŠt tĂŠrsĂŠg gazdasĂĄgi integrĂĄciĂłja nem lesz kĂśnnyĂť. Egyebek kĂśzĂśtt fontos szempont, hogy a hatĂłsĂĄgi kezdemĂŠnyezĂŠs ne jelentsen hĂĄtrĂĄnyt az eurĂłpai ĂŠs amerikai csĂşcstechnolĂłgiai tĂĄrsasĂĄgoknak – jegyzi meg Mihail NejzsmakovpolitolĂłgus.

„Ilyen gazdasĂĄgi Ăśvezet kialakĂ­tĂĄsa az egyik vagy a mĂĄsik fĂŠl tĂĄrsasĂĄgainak kedvezhetne. De nem szabad megfeledkezni arrĂłl, hogy mindkĂŠt fĂŠl kifejezetten ĂŠltechnolĂłgiai termĂŠket gyĂĄrt ĂŠs ebben a szfĂŠrĂĄban aktĂ­v versenyt folytat egymĂĄssal, egyebek kĂśzĂśtt a repĂźlĂľgĂŠpgyĂĄrtĂĄsban. A szabad gazdasĂĄgi Ăśvezet keretĂŠben megkĂśnnyĂ­tve az egymĂĄs piacaira valĂł bejuthatĂĄst, csapĂĄst mĂŠrtek sajĂĄt tĂĄrsasĂĄgaikra, amelyek a mĂĄsik fĂŠl konkurensei.”

A transzatlanti gazdasĂĄgi Ăśvezet kialakĂ­tĂĄsa komoly serkentĂľ hatĂĄssal lenne Ăşgy az EgyesĂźlt Államok, mint az EurĂłpai UniĂł gazdasĂĄgĂĄra. SzakĂŠrtĂľk szĂĄmĂ­tĂĄsai szerint a kereskedelmi illetĂŠkek felszĂĄmolĂĄsa az uniĂłs GDP 0,5 %-os ĂŠs az amerikai GDP 1,5%-o nĂśvekedĂŠsĂŠt jelentenĂŠ. A nĂśvekedĂŠst ĂśsztĂśnĂśznĂŠ az export, amely az eurĂłpaiak ĂŠs az amerikaiak esetĂŠben egyformĂĄn majdnem 25%-kal nĂśvekedne. EgyszĂłval, az USA ĂŠs az EU kĂśzĂśsen ellenĂĄllhatna a BRICS gyorsan fejlĂľdĂľ gazdasĂĄgainak. Hiszen az eurĂłpaiakra ĂŠs az amerikaiakra az utĂłbbi ĂŠvtizedekben a pozĂ­ciĂłvesztĂŠs jellemzĂľ a vilĂĄgban. Ez azonban nem mindegyik piacra vonatkozik – jegyzi meg a KĂśzgazdasĂĄgi FĂľiskola vilĂĄgpolitikai tanszĂŠkĂŠnek professzora, Makszim Braterszkij.

„EurĂłpa versenykĂŠpessĂŠge az utĂłbbi 10-15 ĂŠvben lassacskĂĄn csĂśkken, a kĂ­nai ĂŠs rĂŠszben indiai gazdasĂĄghoz kĂŠpest. Azonban a versenykĂŠpessĂŠg csĂśkkenĂŠse bizonyos szektorokra terjed ki csupĂĄn: azokra, ahol az eurĂłpai munkaerĂľ kĂ­naival, vietnĂĄmival helyettesĂ­thetĂľ. EurĂłpa mĂĄs tekintetben nem veszti versenykĂŠpessĂŠgĂŠt, mert mĂĄs RĂłma, mĂĄs PĂĄrizs vagy mĂĄs London egyszerĂťen nem lĂŠtezik.”

A helyzetelemzĂľk tĂśbbsĂŠge azonban szkeptikus az USA ĂŠs az EU gazdasĂĄgi uniĂłja kilĂĄtĂĄsait illetĂľen. MindazonĂĄltal – tekintettel a kĂźlĂśnbĂśzĂľ vilĂĄgrĂŠszeken kialakult gazdasĂĄgi-integrĂĄciĂłs trendre – ilyesmi nem zĂĄrhatĂł ki.
Link