Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Közmunkások kezelik az adatainkat
Persze, persze, hogyne! A statisztikai csalás is rajtuk múlik majd, ami már nem bûncselekmény? A büdös zsidó qvaanyátokat és akkor még finom voltam. Agyon kell verni mind egy szálig az össze férget! Másfél éve nem tudni a népszámlálás eredményeit
Állítólag márciusban végre nyilvánosságra hozzák a 2011-es népszámlálás adatait. Azért erre ne vegyünk mérget! A 2011-ben lezajlott cenzust követõen az Orbán-kormány illetékesei még arról beszéltek: 2012 tavaszán már részadatokat tudnak közölni, 2012 õszére pedig – azaz a népszámlálás után egy évvel – minden eredményt a lakosság elé tudnak majd tárni. Azóta másfél év telt el. „Kicsit megcsúszott a feldolgozás” – mondja a KSH illetékese. Kicsit?
Igaz, tavaly augusztusban összehívtak egy sajtótájékoztatót, hogy magyarázzák a bizonyítványt: „Kicsit megcsúszott a feldolgozás”.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke akkor – 2012 augusztusában – elmondta: annak érdekében, hogy „a kicsit megcsúszott feldolgozás” miatt ne szenvedjen az ország adathiányban, úgynevezett mintafeldolgozást készítenek, azaz a népszámlálási kérdõívekbõl mintát vesznek, a legfontosabb társadalmi viszonyokra vonatkozó adatokat feldolgozzák, ennek eredményét pedig várhatóan már szeptemberben közlik. Ez azóta meg is történt.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – szintén akkor – közölte: "ellenõrizték az adatfeldolgozási munkálatokat, és meggyõzõdtek arról, hogy a szervezési és a technikai intézkedések – egyebek mellett az, hogy nincs internet a munkába bevont számítógépeken – erõsítik az adatok biztonságát.
Nesze semmi, fogd meg jól!
Kerékgyártó Sándor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetõje elmondta: a kormányrendeletben elõírtaknak megfelelõen május 15-én megkezdték a népszámlálás során keletkezett 11,4 millió papír kérdõív feldolgozását.
Igen ám, csakhogy 2011 december 7-én az MTI arról számolt be, Az Educatio Kft.-vel köt szerzõdést a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási kérdõívek digitalizálására. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint „az adatbeviteli rendszer felállításának és az adatbevitel megkezdésének határideje 2012. március 1.”
Mi történt március 1. és május 15. között? Vajon miért nem kezdõdött meg a munka a rendelet által meghatározott idõben?
Annyit tudni csupán, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte kormányrendelet két és fél hónappal kitolva az adatbeviteli rendszer felállításának és az adatbevitel megkezdésének tervezett határidejét.
Közmunkások kezelik az adatainkat
Az adatfeldolgozási munkálatokba 493 közfoglalkoztatottat vontak be, mellettük mintegy 80 ember tartalékos. Fizetésük havi bruttó 92 ezer forint, amin felül kapnak cafetériát is.
A közmunkások által végzendõ munkafázisok között szerepel a szkennelés, a kitöltött kérdõívek karaktereinek felismerése, az azonosítók ellenõrzése, a teljesség ellenõrzése (azaz, hogy mindenre válaszolt-e a kérdõív kitöltõje) és a riportfelület (szöveges kitöltött rész) áttekintése. A munka elvégzése után minõségellenõrzésre nyújtják be az adatokat a KSH-hoz.
Az utolsó ígéret szerint tehát a jövõ hónapban minden adatot publikál a KSH.
Most február 3-a van. Reménykedve várjuk március idusát.
A 2011-es népszámlálás elõzetes eredményeibõl
Népesség
Az elõzetes adatok szerint Magyarország népessége 2011. október 1-jén 9 millió 981 ezer 865 fõ volt, ami 2,1%-kal kevesebb, mint a legutóbbi népszámlálás idején, 2001-ben, amikor is a teljes lakosságszám 10 198 315 fõt tett ki. Ez tehát 216 ezer 450 fõs csökkenést jelent országos szinten. A népességfogyás 1981 óta tartó tendencia hazánkban, de az elmúlt idõszakban a fogyás mértéke az elõzõ népszámláláskor jegyzett értéket (1,7%) meghaladva nõtt.
A felmérés megyei szinten kizárólag Gyõr-Moson-Sopron és Pest megyében mutatott pozitív irányú változást, ezekben a megyékben ugyanis az elmúlt tíz év alatt növekedett a népességszám. Pest megyében a növekedés kiugró mértéket öltött a maga 12,8%-ával. Ezt segítették a vándorlási folyamatok is, hiszen itt a bevándorlási többlet 150 ezer fõs népességgyarapodást eredményezett. Ezzel szemben azonban négy olyan megyénk is van, ahol a népességfogyás meghaladta a 7%-ot – Nógrád: 7,5%; Tolna: 7,3%; Borsod-Abaúj-Zemplén: 7,2% –, közülük Békés megye a 9%-os csökkenésével a legmagasabb.
Nemek aránya
A nemek arányát tekintve a 2011-es népszámlálás szerint alapvetõen változatlan a helyzet: még mindig több a nõ, mint a férfi – arányuk 52,8% –, sõt a nõtöbblet 2001-hez képest 1,3%-kal növekedett. Területi alakulását nézve ugyancsak Budapesten a legkedvezõtlenebb a nemek aránya, itt ugyanis 1000 férfira 1210 nõ jut.
Lakásviszonyok
A lakásállomány összetétele a nagyobb lakások irányába tolódott el. Nem meglepõ, hogy a lakások alapterület szerinti megoszlását tekintve Budapesten a legmagasabb (57%) a 60 négyzetméternél kisebb lakások aránya, míg ugyanez az érték a községekben alig éri el a 14%-ot. A községek lakásállományának döntõ többsége 80 négyzetméter, vagy annál nagyobb alapterületû.
Link
Állítólag márciusban végre nyilvánosságra hozzák a 2011-es népszámlálás adatait. Azért erre ne vegyünk mérget! A 2011-ben lezajlott cenzust követõen az Orbán-kormány illetékesei még arról beszéltek: 2012 tavaszán már részadatokat tudnak közölni, 2012 õszére pedig – azaz a népszámlálás után egy évvel – minden eredményt a lakosság elé tudnak majd tárni. Azóta másfél év telt el. „Kicsit megcsúszott a feldolgozás” – mondja a KSH illetékese. Kicsit?
Igaz, tavaly augusztusban összehívtak egy sajtótájékoztatót, hogy magyarázzák a bizonyítványt: „Kicsit megcsúszott a feldolgozás”.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke akkor – 2012 augusztusában – elmondta: annak érdekében, hogy „a kicsit megcsúszott feldolgozás” miatt ne szenvedjen az ország adathiányban, úgynevezett mintafeldolgozást készítenek, azaz a népszámlálási kérdõívekbõl mintát vesznek, a legfontosabb társadalmi viszonyokra vonatkozó adatokat feldolgozzák, ennek eredményét pedig várhatóan már szeptemberben közlik. Ez azóta meg is történt.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – szintén akkor – közölte: "ellenõrizték az adatfeldolgozási munkálatokat, és meggyõzõdtek arról, hogy a szervezési és a technikai intézkedések – egyebek mellett az, hogy nincs internet a munkába bevont számítógépeken – erõsítik az adatok biztonságát.
Nesze semmi, fogd meg jól!
Kerékgyártó Sándor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetõje elmondta: a kormányrendeletben elõírtaknak megfelelõen május 15-én megkezdték a népszámlálás során keletkezett 11,4 millió papír kérdõív feldolgozását.
Igen ám, csakhogy 2011 december 7-én az MTI arról számolt be, Az Educatio Kft.-vel köt szerzõdést a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási kérdõívek digitalizálására. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint „az adatbeviteli rendszer felállításának és az adatbevitel megkezdésének határideje 2012. március 1.”
Mi történt március 1. és május 15. között? Vajon miért nem kezdõdött meg a munka a rendelet által meghatározott idõben?
Annyit tudni csupán, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte kormányrendelet két és fél hónappal kitolva az adatbeviteli rendszer felállításának és az adatbevitel megkezdésének tervezett határidejét.
Közmunkások kezelik az adatainkat
Az adatfeldolgozási munkálatokba 493 közfoglalkoztatottat vontak be, mellettük mintegy 80 ember tartalékos. Fizetésük havi bruttó 92 ezer forint, amin felül kapnak cafetériát is.
A közmunkások által végzendõ munkafázisok között szerepel a szkennelés, a kitöltött kérdõívek karaktereinek felismerése, az azonosítók ellenõrzése, a teljesség ellenõrzése (azaz, hogy mindenre válaszolt-e a kérdõív kitöltõje) és a riportfelület (szöveges kitöltött rész) áttekintése. A munka elvégzése után minõségellenõrzésre nyújtják be az adatokat a KSH-hoz.
Az utolsó ígéret szerint tehát a jövõ hónapban minden adatot publikál a KSH.
Most február 3-a van. Reménykedve várjuk március idusát.
A 2011-es népszámlálás elõzetes eredményeibõl
Népesség
Az elõzetes adatok szerint Magyarország népessége 2011. október 1-jén 9 millió 981 ezer 865 fõ volt, ami 2,1%-kal kevesebb, mint a legutóbbi népszámlálás idején, 2001-ben, amikor is a teljes lakosságszám 10 198 315 fõt tett ki. Ez tehát 216 ezer 450 fõs csökkenést jelent országos szinten. A népességfogyás 1981 óta tartó tendencia hazánkban, de az elmúlt idõszakban a fogyás mértéke az elõzõ népszámláláskor jegyzett értéket (1,7%) meghaladva nõtt.
A felmérés megyei szinten kizárólag Gyõr-Moson-Sopron és Pest megyében mutatott pozitív irányú változást, ezekben a megyékben ugyanis az elmúlt tíz év alatt növekedett a népességszám. Pest megyében a növekedés kiugró mértéket öltött a maga 12,8%-ával. Ezt segítették a vándorlási folyamatok is, hiszen itt a bevándorlási többlet 150 ezer fõs népességgyarapodást eredményezett. Ezzel szemben azonban négy olyan megyénk is van, ahol a népességfogyás meghaladta a 7%-ot – Nógrád: 7,5%; Tolna: 7,3%; Borsod-Abaúj-Zemplén: 7,2% –, közülük Békés megye a 9%-os csökkenésével a legmagasabb.
Nemek aránya
A nemek arányát tekintve a 2011-es népszámlálás szerint alapvetõen változatlan a helyzet: még mindig több a nõ, mint a férfi – arányuk 52,8% –, sõt a nõtöbblet 2001-hez képest 1,3%-kal növekedett. Területi alakulását nézve ugyancsak Budapesten a legkedvezõtlenebb a nemek aránya, itt ugyanis 1000 férfira 1210 nõ jut.
Lakásviszonyok
A lakásállomány összetétele a nagyobb lakások irányába tolódott el. Nem meglepõ, hogy a lakások alapterület szerinti megoszlását tekintve Budapesten a legmagasabb (57%) a 60 négyzetméternél kisebb lakások aránya, míg ugyanez az érték a községekben alig éri el a 14%-ot. A községek lakásállományának döntõ többsége 80 négyzetméter, vagy annál nagyobb alapterületû.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
istok bela
- 2013. February 04. 08:40:54
#2 |
Perje
- 2013. February 04. 19:39:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.