Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Hadd jöjjenek, hadd maradjanak'
Beeevándorlás, hisz fél USA már alig fehér, a másik meg retteg. Készül az Északamerikai Unió nagy erõkkel, Mexikótól Kanadáig, persze alig demokratikusan és a szenátusnak nevezett bohóc-testületet is leköpve. Köztünk szólva, nem is érdemelnek mást.
Ritkán látott kétpárti együttmûködés kezd kibontakozni az Egyesült Államokban a bevándorlási reform ügyében – Obama optimista becslése szerint fél éven belül fellélegezhetnek az illegálisak is. A melegek és a határbiztonság ügye azonban még megtorpedózhatja a bimbózó egyezséget.
Ismert, kedden vezetõ amerikai szenátorok egy csoportja törvénytervezetet tett az asztalra, mely utat nyitna az illegális bevándorlóknak az állampolgárság felé, és egyben megerõsített határvédelemmel állná útját az új érkezõk rohamának. Egy napra rá Barack Obama is megszólalt, Las Vegasban ismertette saját – a fentiekhez nagyban hasonló – terveit. Az elnök „XXI. századi megoldásának” részletei közé tartozik, hogy az illegális bevándorlóknak elõször komoly büntetést kell fizetniük, és meg kell tanulniuk angolul, mielõtt állampolgárságért folyamodnak. Az utat azonban alaposan megkönnyítenék az egyetemi diákok és a katonák számára, de a büntetések nem vonatkoznának az „ártatlan gyermekekre” sem, akiket szüleik illegálisan hoztak az országba. „Olyan megoldásra van szükség, mely tisztességes, és egyben nemzeti értékeinkkel is egyezik” – fogalmazott az elnök.
Megoldás fél éven belül
A helyzet egyre biztatóbb, hiszen a szenátus és a Fehér Ház mellett immár a republikánus többségû alsóházban is dolgozik az ügyön egy kétpárti csoport. A konzervatív Tea Party-tagokat és liberális demokratákat – azaz eget és földet – egyaránt tömörítõ alakulat már évek óta találkozgat és tervezget titokban, most azonban bejelentették, hamarosan õk is elõállnak konkrét programjukkal, mely a hírek szerint felettébb hasonlít az elnökére. Nem csoda, hogy Obama optimista, hiszen elsõ látásra úgy tûnik, a kérdésben szinte mindenki egyetért. „Fél éven belül szeretnék konkrét eredményeket látni – de inkább hamarabb” – nyilatkozta a spanyol nyelvû Telemundo csatornának.
„Ebbe nem megyünk bele”
A barátságos hangulat ellenére azonban alaposan akadnak ellentétek. A legkomolyabbnak egyelõre a határbiztonság kérdése látszik. A szenátusi javaslat ugyanis úgy szól, az illegális bevándorlók helyzetének rendezését csakis a határok megerõsítése után lehet elkezdeni. Obama szintén fontosnak tartja a jogtalan határátlépés megnehezítését, de úgy véli, az állampolgársághoz vezetõ utat azonnal, feltételek nélkül meg kell nyitni. „Az állampolgárság megszerzése nem lehet egyfajta homályos ígéret, mely talán majd egyszer megvalósul” – szögezte le az elnök. „Mi ebbe nem megyünk bele” – fogalmazott Marco Rubio szenátor, aki kijelentette, õ és kollégái nem fognak olyan törvényt megszavazni, amiben nincs benne a határok biztosításának feltétele. A szenátusi csoport javaslatai alapján egyébként akár robotrepülõkkel is õrizhetnék a déli határt.
Obama két tûz között
Bizonyára számos vitára ad majd okot a meleg házastársak problémája is. A jelenlegi szabályozás szerint az amerikai állampolgárok azonos nemû párjának nem jár tartózkodási engedély, így körülbelül 40 ezer meleg vagy leszbikus házastársat fenyeget a deportálás. Obama az õ helyzetüket is rendezné, az azonos nemûek házasságát elvetõ republikánusok azonban emiatt bojkottálhatják a törvényt – ez pedig ellehetetlenítheti a reformot. „Ez a legkönnyebb módja, hogy megakadályozzuk a haladást. Most nem társadalmi kérdésekrõl van szó” – fogalmazott John McCain szenátor. A melegek ügye az egyébként szintén a reform mellett álló vallásos csoportokat is Obama ellen fordíthatja. „Meglepõ, hogy az elnök hajlandó lenne feláldozni 11 millió ember jövõjét egy ilyen ellentmondásos ügy miatt” – fogalmazott Kevin Appleby, a Katolikus Püspöki Konferencia egyik vezetõje. Az elnök nehéz helyzetben van, hiszen beiktatási beszédében csupán néhány hete ígért minden korábbinál kiterjedtebb jogokat a melegeknek. Ha e miatt az ügy miatt megbukik a reform, azzal a latinokat sértheti meg, akiknek újraválasztását köszönheti. A helyzet kényességét jelzi, hogy ugyan a hivatalos tervekben szerepel a házastársi vízum rendezése, Obama beszédében nem tett említést a kérdésrõl.
„Hadd jöjjenek, hadd maradjanak”
A média nagyrészt a bevándorlásban rejlõ lehetõségeket emeli ki. „Nehezen megoldható problémáink sorában ez egy hihetetlenül egyszerû kérdés, hiszen mind jóérzésünk, mind az adatok szerint csak nyerhetünk a reformmal” – fogalmaz David Brooks a The New York Times hasábjain. A cikk hosszan sorolja a bevándorlók érdemeit: nekik köszönhetõen olcsó az étel és a lakások, vállalkozó szellemük 30 százalékkal nagyobb, mint a helyieké, ráadásul az elõítéletekkel ellentétben majdnem mindannyian tudnak angolul, és a legtöbbjükre a bûnözés sem jellemzõ. Törvényesítésük ráadásul 25 milliárd dolláros plusz adóbevételt jelentene az államkincstárnak. Hasonlóan fogalmaz a The Economist is. „Hadd jöjjenek, hadd maradjanak” – írja a gazdasági lap vezércikke, mely szerint a „törvény árnyékában élõk” helyzetének megoldása és a képzett munkaerõ beengedése jelentõs lökést adhat az amerikai gazdaságnak.
Peggy Noonan, a The Wall Street Journal publicistája és Ronald Reagan egykori szövegírója cikkében örvendetesnek nevezi, hogy megtört a jég, és végre a konzervatívok is észbe kaptak a bevándorlás ügyében. „Éles zajt hallok, azt hiszem, a republikánus párt végre elhagyta a jeges tengert, és melegebb, barátságosabb vizekre jutott” – fogalmaz Noonan.
Nincs többé munkaerõhiány?
Az amerikai mezõgazdaságban dolgozó munkások fele illegális bevándorló, ezek nagy része Mexikóból érkezik idénymunkára a nagy gyümölcs- és zöldségtermelõ birtokokra. Az erõsödõ mexikói és a gyengülõ amerikai gazdaság és nyilván a deportálások veszélye azonban lelassította a tanyai munkások áradatát – olyannyira, hogy egyes tulajdonosok nem tudják kivel leszedetni a megérett termést. A déli államokban mûködõ farmerszövetségek ezért melegen üdvözölték a döntést. „Ezek az emberek nekem dolgoznak, de idõrõl idõre kénytelenek visszamenni Mexikóba. Ez, és a deportálás réme rengeteg gondot okoz, nekik és nekünk is. Az amnesztiával mindenki jól járna” – nyilatkozta Diego Olagaray kaliforniai farmer. Egyes helyeken a munkaerõhiány miatt a termelõk kénytelenek kevesebbet vetni, hogy le tudják aratni a termést – a bevándorlási reform erre a problémára is megoldást jelenthet.
(The Wall Street Journal, wsj.com, Fox News, foxnews.com, Los Angeles Times, latimes.com, The Washington Post, washingtonpost.com, The New York Times, nytimes.com, The Economist, economist.com)
Link
Ritkán látott kétpárti együttmûködés kezd kibontakozni az Egyesült Államokban a bevándorlási reform ügyében – Obama optimista becslése szerint fél éven belül fellélegezhetnek az illegálisak is. A melegek és a határbiztonság ügye azonban még megtorpedózhatja a bimbózó egyezséget.
Ismert, kedden vezetõ amerikai szenátorok egy csoportja törvénytervezetet tett az asztalra, mely utat nyitna az illegális bevándorlóknak az állampolgárság felé, és egyben megerõsített határvédelemmel állná útját az új érkezõk rohamának. Egy napra rá Barack Obama is megszólalt, Las Vegasban ismertette saját – a fentiekhez nagyban hasonló – terveit. Az elnök „XXI. századi megoldásának” részletei közé tartozik, hogy az illegális bevándorlóknak elõször komoly büntetést kell fizetniük, és meg kell tanulniuk angolul, mielõtt állampolgárságért folyamodnak. Az utat azonban alaposan megkönnyítenék az egyetemi diákok és a katonák számára, de a büntetések nem vonatkoznának az „ártatlan gyermekekre” sem, akiket szüleik illegálisan hoztak az országba. „Olyan megoldásra van szükség, mely tisztességes, és egyben nemzeti értékeinkkel is egyezik” – fogalmazott az elnök.
Megoldás fél éven belül
A helyzet egyre biztatóbb, hiszen a szenátus és a Fehér Ház mellett immár a republikánus többségû alsóházban is dolgozik az ügyön egy kétpárti csoport. A konzervatív Tea Party-tagokat és liberális demokratákat – azaz eget és földet – egyaránt tömörítõ alakulat már évek óta találkozgat és tervezget titokban, most azonban bejelentették, hamarosan õk is elõállnak konkrét programjukkal, mely a hírek szerint felettébb hasonlít az elnökére. Nem csoda, hogy Obama optimista, hiszen elsõ látásra úgy tûnik, a kérdésben szinte mindenki egyetért. „Fél éven belül szeretnék konkrét eredményeket látni – de inkább hamarabb” – nyilatkozta a spanyol nyelvû Telemundo csatornának.
„Ebbe nem megyünk bele”
A barátságos hangulat ellenére azonban alaposan akadnak ellentétek. A legkomolyabbnak egyelõre a határbiztonság kérdése látszik. A szenátusi javaslat ugyanis úgy szól, az illegális bevándorlók helyzetének rendezését csakis a határok megerõsítése után lehet elkezdeni. Obama szintén fontosnak tartja a jogtalan határátlépés megnehezítését, de úgy véli, az állampolgársághoz vezetõ utat azonnal, feltételek nélkül meg kell nyitni. „Az állampolgárság megszerzése nem lehet egyfajta homályos ígéret, mely talán majd egyszer megvalósul” – szögezte le az elnök. „Mi ebbe nem megyünk bele” – fogalmazott Marco Rubio szenátor, aki kijelentette, õ és kollégái nem fognak olyan törvényt megszavazni, amiben nincs benne a határok biztosításának feltétele. A szenátusi csoport javaslatai alapján egyébként akár robotrepülõkkel is õrizhetnék a déli határt.
Obama két tûz között
Bizonyára számos vitára ad majd okot a meleg házastársak problémája is. A jelenlegi szabályozás szerint az amerikai állampolgárok azonos nemû párjának nem jár tartózkodási engedély, így körülbelül 40 ezer meleg vagy leszbikus házastársat fenyeget a deportálás. Obama az õ helyzetüket is rendezné, az azonos nemûek házasságát elvetõ republikánusok azonban emiatt bojkottálhatják a törvényt – ez pedig ellehetetlenítheti a reformot. „Ez a legkönnyebb módja, hogy megakadályozzuk a haladást. Most nem társadalmi kérdésekrõl van szó” – fogalmazott John McCain szenátor. A melegek ügye az egyébként szintén a reform mellett álló vallásos csoportokat is Obama ellen fordíthatja. „Meglepõ, hogy az elnök hajlandó lenne feláldozni 11 millió ember jövõjét egy ilyen ellentmondásos ügy miatt” – fogalmazott Kevin Appleby, a Katolikus Püspöki Konferencia egyik vezetõje. Az elnök nehéz helyzetben van, hiszen beiktatási beszédében csupán néhány hete ígért minden korábbinál kiterjedtebb jogokat a melegeknek. Ha e miatt az ügy miatt megbukik a reform, azzal a latinokat sértheti meg, akiknek újraválasztását köszönheti. A helyzet kényességét jelzi, hogy ugyan a hivatalos tervekben szerepel a házastársi vízum rendezése, Obama beszédében nem tett említést a kérdésrõl.
„Hadd jöjjenek, hadd maradjanak”
A média nagyrészt a bevándorlásban rejlõ lehetõségeket emeli ki. „Nehezen megoldható problémáink sorában ez egy hihetetlenül egyszerû kérdés, hiszen mind jóérzésünk, mind az adatok szerint csak nyerhetünk a reformmal” – fogalmaz David Brooks a The New York Times hasábjain. A cikk hosszan sorolja a bevándorlók érdemeit: nekik köszönhetõen olcsó az étel és a lakások, vállalkozó szellemük 30 százalékkal nagyobb, mint a helyieké, ráadásul az elõítéletekkel ellentétben majdnem mindannyian tudnak angolul, és a legtöbbjükre a bûnözés sem jellemzõ. Törvényesítésük ráadásul 25 milliárd dolláros plusz adóbevételt jelentene az államkincstárnak. Hasonlóan fogalmaz a The Economist is. „Hadd jöjjenek, hadd maradjanak” – írja a gazdasági lap vezércikke, mely szerint a „törvény árnyékában élõk” helyzetének megoldása és a képzett munkaerõ beengedése jelentõs lökést adhat az amerikai gazdaságnak.
Peggy Noonan, a The Wall Street Journal publicistája és Ronald Reagan egykori szövegírója cikkében örvendetesnek nevezi, hogy megtört a jég, és végre a konzervatívok is észbe kaptak a bevándorlás ügyében. „Éles zajt hallok, azt hiszem, a republikánus párt végre elhagyta a jeges tengert, és melegebb, barátságosabb vizekre jutott” – fogalmaz Noonan.
Nincs többé munkaerõhiány?
Az amerikai mezõgazdaságban dolgozó munkások fele illegális bevándorló, ezek nagy része Mexikóból érkezik idénymunkára a nagy gyümölcs- és zöldségtermelõ birtokokra. Az erõsödõ mexikói és a gyengülõ amerikai gazdaság és nyilván a deportálások veszélye azonban lelassította a tanyai munkások áradatát – olyannyira, hogy egyes tulajdonosok nem tudják kivel leszedetni a megérett termést. A déli államokban mûködõ farmerszövetségek ezért melegen üdvözölték a döntést. „Ezek az emberek nekem dolgoznak, de idõrõl idõre kénytelenek visszamenni Mexikóba. Ez, és a deportálás réme rengeteg gondot okoz, nekik és nekünk is. Az amnesztiával mindenki jól járna” – nyilatkozta Diego Olagaray kaliforniai farmer. Egyes helyeken a munkaerõhiány miatt a termelõk kénytelenek kevesebbet vetni, hogy le tudják aratni a termést – a bevándorlási reform erre a problémára is megoldást jelenthet.
(The Wall Street Journal, wsj.com, Fox News, foxnews.com, Los Angeles Times, latimes.com, The Washington Post, washingtonpost.com, The New York Times, nytimes.com, The Economist, economist.com)
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.