Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Libor-botrány: újabb nagybank kaphat brutális bírságot
Ugye értitek a "hitelesek" kérdésének globális problémakörét. Nem az OTP kóhn-petes a kérdésben és a bankok, mint olyan nem jogképesek, mert ez ezy zsidómaffia-hálózat egyik csápja. Újabb brit nagybankra vár több százmillió fontos bírság a tavaly kirobbant Libor-manipulációs botrányban játszott szerepe miatt, vasárnapi londoni értesülések szerint büntetõeljárás is indulhat a felelõsök ellen.
Az ügy elõzményeként a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) tavaly nyáron feltárta, hogy az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays néhány kereskedõje a 2008–2009-es pénzügyi válság elõtt és alatt rendszeresen manipulálta a legfontosabb globális irányadó bankközi kamatlábat, a Libort. Az ügyben megszületett elsõ szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelõ amerikai árutõzsde-hatóságnak összesen 290 millió font (több mint 100 milliárd forint) bírságot fizetett.
Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más nemzetközi bankcsoportra is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával.
Félmilliárd angol font
Egybehangzó vasárnapi londoni sajtóértesülések szerint a héten – valószínûleg szerdán – várható annak bejelentése, hogy a Royal Bank of Scotland (RBS) még nagyobb, kalkulálhatóan 500 millió font (180 milliárd forint) bírságot fizet a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságoknak. A The Sunday Times úgy tudja, hogy a botrány egyesült államokbeli szálának felgöngyölítésében részes amerikai ügyészek személyi felelõsök elleni büntetõeljárás megindítására is törekszenek.
A svájci óriásbank, az UBS 1,5 milliárd dolláros bírságot fizet, miután csalt. Brókerek megvesztegetését és nemzetközi kamatmutatók széles körû manipulációját ismerte el.
A bankok hazudtak a Liborról
Csupán szépen kellett kérni, és az illetékesek fenntartások nélkül hazudtak a bankközi rátáról. Szeptember végén belsõ dokumentumok kerültek elõ a Libor-hamisítási botránnyal kapcsolatban. Az instant üzenetek fõként egy bizonyos Tan Chi Mintõl származnak, aki az RBS ázsiai részlegének egyik vezetõ kereskedõjeként dolgozott.
Hiába figyelmeztették sorozatosan a manipulációra a hatóságokat, senki nem törõdött vele, mit csinálnak a bankok a „világ legfontosabb számával", a Liborral.
Az RBS részérõl a bank londoni, tokiói, szingapúri és svájci befektetési érdekeltségeinél dolgozó kereskedõkre vetült a Libor-manipulációs gyanú árnyéka. Az ügy külön pikantériája, hogy az RBS többségi brit állami tulajdonban van, mivel egyike volt azoknak a brit nagybankoknak, amelyeket a globális pénzügyi válság elhatalmasodása után a brit kormánynak kellett hatalmas költségvetési tõkeinjekciókkal megmentenie az összeomlástól.
A botrány a teljes bankszektort megrázta
George Osborne brit pénzügyminiszter azonban a BBC által idézett minisztériumi források szerint ragaszkodik ahhoz, hogy a várható bírságot a Royal Bank of Scotland saját forrásaiból – elsõsorban az alkalmazotti prémiumokra elkülönített alapból – fizesse ki, mivel a kormány nem hajlandó helytállni a Libor-botrányból eredõ kötelezettségekért.
A globális bankszektort alapjaiban megrázó Libor-botrányt az robbantotta ki, hogy az FSA gyanúja szerint a Barclays által a napi Libor-rögzítéshez beterjesztett nagybani finanszírozási költségbecslés hol mesterségesen magas, hol mesterségesen alacsony volt, és ez felvetette annak lehetõségét, hogy a bank néhány kereskedõje a Libor-rögzítés befolyásolásával igyekezett „profitorientált” módon alakítani a cég által forgalmazott befektetési derivatívák árfolyamait.
Mi is az a Libor?
A Libor – London interbank offered rate – a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint évente 360 ezer milliárd dollár összértékû pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Libor – amelyet naponta rögzítenek a kialakításában részes bankok által saját bankközi hitelköltségeikrõl beterjesztett becslések alapján – közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek – vagyis a többféle befektetési eszközbõl összeállított csomagok – és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcélja is a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamat.
A bankok valós nagybani hitelköltségeinek tükröztetése a Libor célja, ám a brit pénzügyi felügyelet õsszel közzétett, rendkívül kritikus hangvételû vizsgálati jelentése szerint az egyes bankok kereskedõinek prémiumai is olyan tranzakcióktól függtek, amelyek jövedelmezõségét a Libor mindenkori szintje határozta meg. Így ezeknek a kereskedõknek érdekükben állt az adott tranzakció természetétõl függõen felfelé vagy lefelé nyomni a Libort, és ezt a botrány kirobbanásáig szabadon, ellenõrzés nélkül megtehették – állt a jelentésben.
Link
Az ügy elõzményeként a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) tavaly nyáron feltárta, hogy az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays néhány kereskedõje a 2008–2009-es pénzügyi válság elõtt és alatt rendszeresen manipulálta a legfontosabb globális irányadó bankközi kamatlábat, a Libort. Az ügyben megszületett elsõ szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelõ amerikai árutõzsde-hatóságnak összesen 290 millió font (több mint 100 milliárd forint) bírságot fizetett.
Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más nemzetközi bankcsoportra is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával.
Félmilliárd angol font
Egybehangzó vasárnapi londoni sajtóértesülések szerint a héten – valószínûleg szerdán – várható annak bejelentése, hogy a Royal Bank of Scotland (RBS) még nagyobb, kalkulálhatóan 500 millió font (180 milliárd forint) bírságot fizet a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságoknak. A The Sunday Times úgy tudja, hogy a botrány egyesült államokbeli szálának felgöngyölítésében részes amerikai ügyészek személyi felelõsök elleni büntetõeljárás megindítására is törekszenek.
A svájci óriásbank, az UBS 1,5 milliárd dolláros bírságot fizet, miután csalt. Brókerek megvesztegetését és nemzetközi kamatmutatók széles körû manipulációját ismerte el.
A bankok hazudtak a Liborról
Csupán szépen kellett kérni, és az illetékesek fenntartások nélkül hazudtak a bankközi rátáról. Szeptember végén belsõ dokumentumok kerültek elõ a Libor-hamisítási botránnyal kapcsolatban. Az instant üzenetek fõként egy bizonyos Tan Chi Mintõl származnak, aki az RBS ázsiai részlegének egyik vezetõ kereskedõjeként dolgozott.
Hiába figyelmeztették sorozatosan a manipulációra a hatóságokat, senki nem törõdött vele, mit csinálnak a bankok a „világ legfontosabb számával", a Liborral.
Az RBS részérõl a bank londoni, tokiói, szingapúri és svájci befektetési érdekeltségeinél dolgozó kereskedõkre vetült a Libor-manipulációs gyanú árnyéka. Az ügy külön pikantériája, hogy az RBS többségi brit állami tulajdonban van, mivel egyike volt azoknak a brit nagybankoknak, amelyeket a globális pénzügyi válság elhatalmasodása után a brit kormánynak kellett hatalmas költségvetési tõkeinjekciókkal megmentenie az összeomlástól.
A botrány a teljes bankszektort megrázta
George Osborne brit pénzügyminiszter azonban a BBC által idézett minisztériumi források szerint ragaszkodik ahhoz, hogy a várható bírságot a Royal Bank of Scotland saját forrásaiból – elsõsorban az alkalmazotti prémiumokra elkülönített alapból – fizesse ki, mivel a kormány nem hajlandó helytállni a Libor-botrányból eredõ kötelezettségekért.
A globális bankszektort alapjaiban megrázó Libor-botrányt az robbantotta ki, hogy az FSA gyanúja szerint a Barclays által a napi Libor-rögzítéshez beterjesztett nagybani finanszírozási költségbecslés hol mesterségesen magas, hol mesterségesen alacsony volt, és ez felvetette annak lehetõségét, hogy a bank néhány kereskedõje a Libor-rögzítés befolyásolásával igyekezett „profitorientált” módon alakítani a cég által forgalmazott befektetési derivatívák árfolyamait.
Mi is az a Libor?
A Libor – London interbank offered rate – a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint évente 360 ezer milliárd dollár összértékû pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Libor – amelyet naponta rögzítenek a kialakításában részes bankok által saját bankközi hitelköltségeikrõl beterjesztett becslések alapján – közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek – vagyis a többféle befektetési eszközbõl összeállított csomagok – és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcélja is a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamat.
A bankok valós nagybani hitelköltségeinek tükröztetése a Libor célja, ám a brit pénzügyi felügyelet õsszel közzétett, rendkívül kritikus hangvételû vizsgálati jelentése szerint az egyes bankok kereskedõinek prémiumai is olyan tranzakcióktól függtek, amelyek jövedelmezõségét a Libor mindenkori szintje határozta meg. Így ezeknek a kereskedõknek érdekükben állt az adott tranzakció természetétõl függõen felfelé vagy lefelé nyomni a Libort, és ezt a botrány kirobbanásáig szabadon, ellenõrzés nélkül megtehették – állt a jelentésben.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.