Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ha szerb üt magyart, pénzbírság, ha magyar üt szerbet, börtön jár Temerinben
Beindíthatnátok már az a kóhn-fliktust, ne érezze magát biztonságban itt a cigány-zsidó csürhe! A szerb elnök is benézhetett a sötét lyukba és ott látta a most ráolvasott drogcsempész kapcsolatok fényét. Gyerekek, húzzatok bele! Határokat lezárni, itt fegyvert osztani, s le lehet játszanai a "ki marad a végén"-t. Miközben Szerbia és Magyarország kapcsolata állami szinten egyértelmûen javult az utóbbi idõben, a vajdasági Temerinben nem látszik csitulni a két nép közötti feszültség. A múlt hétvégén szerbek támadtak magyarokra, azonban meglepõ módon az áldozatok ellen is eljárás indult. A kritikusok szerint a hatóságok kettõs mércét alkalmaznak: ha szerbek ütnek, akkor csak pénzbüntetést szab ki a bíróság és szó sincs etnikai indítékról, ha viszont magyarok az elkövetõk, akkor súlyos börtönbüntetést is kaphatnak. Vajon miért vált az etnikai feszültségek szinonimájává Temerin neve? Az atv.hu helyszíni riportja.
„Szombat éjjel egy szórakozóhelyrõl tartottunk hazafelé a barátommal. Elhaladt mellettünk egy hat fõs szerb társaság, és amikor hallották, hogy magyarul beszélünk, visszafordultak és elkezdtek ütni bennünket. Közben szidták a magyar anyánkat, meg üvöltötték, hogy késsel irtanak ki bennünket” – emlékszik vissza a január 27-én történtekre Zoltán. A temerini magyar fiatalembert egy üveggel vágták fejbe, majd elkezdték rugdosni. Társát földre vitték és szintén ütlegelni kezdték. Zoli járt rosszabbul: felrepedt a fejbõre, eltört a koponyacsontja és agyrázkódást szenvedett. Nem akart feljelentést tenni, ám az egészségház, ahol ellátták a sérüléseit, hivatalból értesítette a rendõröket. Úgy tudja, még éjjel bevitték a hat elkövetõt, akik más magyarokat is bántalmaztak nem messze az elsõ incidens helyszínétõl. Éppen ezért csodálkozott, amikor a hírekben azt olvasta, hogy csak két elkövetõt állított elõ a hatóság.
Az ügynek azonban van más furcsasága is. „Két nap múlva felhívott egy rendõr, és közölte, hogy eljárást indítanak ellenünk is. Kérdeztem, hogy miért. A válasz annyi volt, hogy muszáj” – mondta Zoltán, aki állítja, hogy õk semmilyen sérülést nem okoztak a szerbeknek, még védekezni sem volt idejük, nem hogy visszatámadni. Szerinte mindez azért történik, velük, mert magyarok, a feszültséget pedig „felülrõl” gerjesztik. A rendõrségnek is ezért „muszáj” eljárást indítania az áldozatok ellen is.
Szerbnek pénzbírság, magyarnak börtön
A temerini magyarok közül kevesen lennének meglepõdve, ha a szerb elkövetõk jelképes büntetésben részesülnének, és a hatóság nem venné figyelembe, hogy az elkövetés indítéka valószínûleg faji jellegû volt. Az általunk megszólaltatott magyarok közül mindenki megemlítette, hogy szerinte kettõs mércét alkalmaznak velük szemben. Ahogy helyi kísérõm, Robi fogalmazott: „Nem az a baj, hogy ütnek bennünket, mert vissza tudunk vágni. De sajnos nem tudjuk õket megfékezni, mert amikor õk verekszenek, akkor maximum pénzbírságot kapnak, ha viszont mi csapunk le, akkor több éves börtönbüntetést kockáztatunk”.
A temerini „ötök”
Az elsõ, nagy visszhangot kiváltó temerini eset 2004-ben történt, amikor öt magyar megvert és megszégyenített egy szerb férfit, aki szidalmazta a magyarokat és fiatal lányokat molesztált. A sértett súlyos sérüléseket szenvedett. Az elkövetõk tettét a vajdasági magyarok is elítélik, az viszont felháborodást váltott ki köreikben – és az anyaországban is -, hogy a temerini "ötök" példátlanul súlyos, összesen 61 év börtönbüntetést kaptak. Szerbiában háborús bûnösöknek adnak 10 évnél súlyosabb ítéletet. Ráadásul 2006-ban a magyarkanizsai Sarnyai József gyilkosa, aki hazament fegyveréért, visszatért a kávézóba, és öt lövést adott le áldozatára, csupán hat évet kapott az elõre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért. Azt az õrszállási kiskatonát, aki több társával együtt úgy megverte a zentai laktanyában a gombosi Kovács Mátyást, hogy el kellett távolítani a lépét, mindössze 1 év 10 hónapot kapott, súlyos testi sértés okozása miatt. A magyar fiatalember élete végéig rokkant marad. A temerini ötök közül tavaly év végén 2 személyt elnöki kegyelemmel kiengedtek a börtönbõl, hárman azonban még mindig büntetésüket tültik.
Mindezt alátámasztani látszik, hogy az újvidéki felsõ ügyészség a napokban nemzeti, faji és vallási gyûlölet szítása miatt vádat emelt az ellen a hét magyar fiatal ellen, akik tavaly október végén csaptak össze szerbekkel Temerinben. Az nem világos, hogy ki kezdte a verekedést. Csõke Csaba, a Vajdasági Magyar Szövetség temerini elnöke, az Újvidéki Rádió munkatársa – nem mellesleg temerini lakos – úgy tudja, a szerbek is szidták a magyarok anyját és viszont. Sõt, a magyarok egy „vegyes” – mindkét nemzetiség által látogatott – kávézóba betérve "Sieg Heil"-lel köszöntek. Mint mondta, az ominózus társaság erõsen szélsõjobboldali, a Vér és Becsület csoportéhoz hasonló felfogással. (Egy vajdasági szerb párt ugyanakkor a Hatvannégy Magyar Vármegyével hozta õket összefüggésbe.)
Egy másik interjúalanyunk, Dániel szintén úgy tudja, a náci köszöntés valóban elhangzott a magyarok részérõl, azonban – jegyezte meg - a kávézó szerb tulajdonosa is "Sieg Heil"-lel fogadta õket. Hozzátette azt is, hogy a viszályba keveredett magyarokat a feldühödött szerbek három személyautóval és egy kisteherautóval üldözték, miközben sörösüvegekkel dobálták õket. Amikor kihívták a rendõröket, azok 40 perc múlva érkeztek meg. Dániel egyébként nem volt ott a helyszínen, 100 kilométerre tartózkodott Temerintõl azon az éjjelen, a rendõrök azonban két nap múlva mégis megjelentek nála, hogy házkutatást tartsanak. „Fegyvert, drogot és lopott holmikat kerestek, de ilyenekkel én nem foglalkozok. Az öcsémmel együtt mégis be kellett mennünk a rendõrségre. Engem ugyan elengedtek, de õ a mai napig nem jött haza. Pedig szintén nem volt ott a verekedésnél, ezt eddig 14 tanú erõsítette meg” – panaszolta a fiatalember.
Vérzõ becsület
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a rendõrök valószínûleg nem véletlenül Dánielt és az öccsét akarták összefüggésbe hozni a verekedéssel. A házkutatás során a tar kopasz, sûrûn tetovált férfinál egy számítógép, több cd és póló mellett egy baseball ütõt, egy viperát és néhány könnygáz gránátot is lefoglaltak. Érdeklõdésemre ezt azzal magyarázta, hogy szerinte baseball ütõ minden második házban van, és ez a többi eszközzel együtt azért kell, hogy adott esetben megvédje magát és családját. „Én nem ítélek el senkit a nemzetisége miatt, és ha nem bántanak, én sem bántok senkit. De ha magyar anyámat vagy engem fenyegetnek, akkor nem hagyom magam” – mondta Dániel, aki saját bevallása szerint az ütõt és a könnygázt még nem használta…
"Halál a magyarokra" - az utóbbi idõben újra megjelentek Temerinben a magyarok ellen uszító falfirkák.Csõke Csaba szerint ezek az esetek jó példák a kettõs mércére. "Amennyiben azt írják ki, hogy halál a magyarokra az eset egyszerû rongálásnak számít. De ha ugyanezt szerbek vonatkozásában írnák ki, már nem biztos, hogy így minõsítenék az ügyet" - mondta a VMSZ helyi elnöke.
Helyi idegenvezetõm, Robi szerint nem lehet meglepõdni azon, hogy a szerb részrõl rendszeresen megnyilvánuló ellenszenv a szélsõségek irányába tolja a magyar fiatalokat. Ugyanakkor határozottan állítja, hogy egyetlen magyar szélsõjobbos szervezetnek sincs temerini tagozata. Egyébként is úgy véli, hogy a magyar szélsõségesek legradikálisabbjai is mindössze ministránsfiúknak tekinthetõk az olyan szerb nacionalistákhoz viszonyítva mint a betiltott Obraz nevû szervezet tagjai, vagy a Partizan Beograd ultrái – akik egyébként a helyiek szerint vastagon benne voltak a múlt hétvégi magyarverésben.
A „V” betû csúcsa
„Temerin egy ütközõzóna, a szerb és a magyar entitás itt ér össze. Tõlünk északra jelentõs a magyar jelenlét, délre viszont jóval kisebb. Mi helyezkedünk el ennek a képzeletbeli V betûnek a csúcsán” – ezzel magyarázza a szerb-magyar feszültséget Gusztony András, a temerini képviselõ-testület elnöke, a Vajdasági Magyar Demokrata párt politikusa. Továbbá azzal, ahogy az utóbbi 20 évben jelentõsen megváltoztak a demográfiai viszonyok a településen: a korábban többségben lévõ magyarok aránya mára 25 százalékra csökkent. Ennek hátterében a délszláv háborúk idején a bosnyák és horvát területekrõl érkezõ nagyszámú szerb menekült betelepítése áll, illetve a magyarok elvándorlása. A tavalyelõtti népszámlálás adatai szerint a 28 ezer temerini lakosból mindössze 7 ezer magyar nemzetiségû – tíz éve még 8 ezren voltak.
Gusztony András szerint az elõzményekhez tarozik az is, hogy annak idején, Milosevics Szerbiájában a magyarokat számûzték az állami intézményekbõl és közvállalatokból, és bár ilyen szintû megkülönböztetés ma már nincs, az akkori hibákat nem sikerült még kijavítani. A politikus örül annak, hogy magyar-szerb államközi kapcsolatok jól alakulnak, ugyanakkor a szerb hatóságok részérõl megnyilvánuló kettõs mércét szerinte a legmagasabb szinteken kellene szóba hozni. „Szerbia joggal pályázik az EU-tagságra, ám ehhez Magyarország szavazatára is szükség lesz. Itt a vissza nem térõ alkalom, hogy ezt helyzetet kihasználjuk ezeknek a kérdéseknek a rendezésére” – fogalmazott Gusztony András.
Bûnök itt is, bûnök ott is
A már idézett Csõke Csaba szerint a temerini feszültség egészen Trianonig, illetve a második világháborúban a két nép egymással szemben elkövetett bûneiig vezethetõ vissza. A generációkon át hurcolt sérelmeket Titó Jugoszláviájában is csak idõlegesen tudták enyhíteni: a délszláv konfliktusokban megnyilvánuló kegyetlen nacionalizmus véget vetett a testvériségnek és az egységnek. Temerinben a feszültségek a VMSZ politikus-újságírója szerint is a szerb menekültek tömeges betelepítésével élezõdtek ki a ’90-es években.
„Két év alatt 10 ezer menekült érkezett ide, akik ingyen kapták a telkeket és az építõanyagot is. Ezt megelõzõen a fõutcán, ahol laktunk, a több mint 700 házból csak egyben lakott szerb család. A menekültek érkezésével viszont egyre kevesebb magyar szót lehetett hallani, és az is elterjedt, hogy bennünket elzavarnak majd, hogy házainkba beköltözhessenek az újonnan érkezettek” – emlékezett vissza a „traumára” Csõke Csaba. Hangsúlyozta, hogy vannak ugyan még szerb-magyar barátságok, de az kétségtelen, hogy a többségüket hirtelen elvesztõ magyarok bezárkóztak, és elindult egy rossz értelemben vett védekezõ mechanizmus.
Szerb-magyar megbékélés
Másfél hete Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a magyar-szerb történelmi megbékélési folyamat újabb fontos állomásának nevezte, hogy szerb kollégájával együtt részt vett Újvidéken az 1942-es "hideg napok" áldozatairól való megemlékezésen. Az eseményen felelevenítették az 1942. január 21. és 23. közötti eseményeket, amikor a magyar honvédség tagjai újvidéki polgárokat végeztek ki egy razzia során. Az áldozatok zöme szerb és zsidó volt. A két ország közötti megbékélési folyamat következõ állomása az lesz, amikor a két ország köztársasági elnöke, Tomislav Nikolic és Áder János lesz együtt jelen Csúrogon, ahol 1942-ben a magyarok szerbeket, majd 1944-45-ben az újra bevonuló szerbek magyarokat irtottak – többek között.
Persze a másik oldal felelõsségét is fel lehet vetni. Erre Csõke Csaba egy jellemzõ epizódot említett. „Megtörtént, hogy a magyarok szomszédjában lakó szerb szülõk kisfia kiállt a kapuba és gépfegyversorozatot imitálva a szomszédok felé, kijelentette, »meghaltok mind, magyarok«. Az apuka eközben mögötte állt, és nevetett” – mondta.
Temerinben többen is megjegyezték, hogy a magyar gyerekek nem szívesen tanulnak szerbül. Elõfordul, hogy a két nemzetiség fiataljai angolul tudnak csak szót érteni egymással. Csõke Csaba szerint ennek az oka az, hogy a magyar szülõk attól tartanak, hogy a gyerekeik a szerb nyelv miatt elveszíthetik az anyanyelvüket, az õ gyerekeik pedig az identitásukat.
Intézményesített szembenállás
Az atv.hu-nak nyilatkozó három fiatal mindegyike azt mondta, nincsenek szerb barátaik – csupán ismerõseik. Ebben talán az is közrejátszhat, hogy a város két általános iskolája gyakorlatilag intézményesíti az etnikai szembenállást. A Petar Kocsics iskola a szerbeké – bár hivatalosan kéttannyelvû, de a magyarok nem íratják oda a gyerekeiket -, a Kókai Imrérõl elnevezett intézmény pedig a magyaroké.
A problémát felvetettem Nikola Ember-nek, a félig szerb, félig magyar képviselõ-testületi elnökhelyettesnek is, akinek meggyõzõdése, hogy ha sikerülne az oktatásban integrálni a két nemzetiséget – egy intézményben lennének a magyar és szerb osztályok -, akkor sokat javulna a temerini helyzet. Ugyanakkor szerinte ennek legfõbb akadályai maguk a magyarok. „Amikor hatalmi szóra megkíséreltük ezt bevezetni, akkor a legnagyobb ellenállás a magyarok részérõl mutatkozott. Az újvidéki ombudsman is azt mondta, hogy ezzel saját nemzetüket szegregálják ezek a szülõk” – mondta Nikola Ember, akit saját bevallása szerint „nagyon mellbe vág” minden egyes incidens, aminél felmerül az etnikai indíttatás gyanúja.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy a szerb hatóságok nem alkalmaznak kettõs mércét, szerinte a szerb politikai helyzet ennél már érettebb. „Ha ilyen mégis megtörténik, hiszen teljesen kizárni nem lehet, akkor a bírósági eljárás során mindez kiderül, és ki lehet javítani a hibát” - fogalmazott politikus. Hangsúlyozta: tisztán kell látni, mekkora értéket jelent a több nemzetiség, és a több kultúra - Szerbia számára ez a belépõjegy az európai integrációba.
Link
„Szombat éjjel egy szórakozóhelyrõl tartottunk hazafelé a barátommal. Elhaladt mellettünk egy hat fõs szerb társaság, és amikor hallották, hogy magyarul beszélünk, visszafordultak és elkezdtek ütni bennünket. Közben szidták a magyar anyánkat, meg üvöltötték, hogy késsel irtanak ki bennünket” – emlékszik vissza a január 27-én történtekre Zoltán. A temerini magyar fiatalembert egy üveggel vágták fejbe, majd elkezdték rugdosni. Társát földre vitték és szintén ütlegelni kezdték. Zoli járt rosszabbul: felrepedt a fejbõre, eltört a koponyacsontja és agyrázkódást szenvedett. Nem akart feljelentést tenni, ám az egészségház, ahol ellátták a sérüléseit, hivatalból értesítette a rendõröket. Úgy tudja, még éjjel bevitték a hat elkövetõt, akik más magyarokat is bántalmaztak nem messze az elsõ incidens helyszínétõl. Éppen ezért csodálkozott, amikor a hírekben azt olvasta, hogy csak két elkövetõt állított elõ a hatóság.
Az ügynek azonban van más furcsasága is. „Két nap múlva felhívott egy rendõr, és közölte, hogy eljárást indítanak ellenünk is. Kérdeztem, hogy miért. A válasz annyi volt, hogy muszáj” – mondta Zoltán, aki állítja, hogy õk semmilyen sérülést nem okoztak a szerbeknek, még védekezni sem volt idejük, nem hogy visszatámadni. Szerinte mindez azért történik, velük, mert magyarok, a feszültséget pedig „felülrõl” gerjesztik. A rendõrségnek is ezért „muszáj” eljárást indítania az áldozatok ellen is.
Szerbnek pénzbírság, magyarnak börtön
A temerini magyarok közül kevesen lennének meglepõdve, ha a szerb elkövetõk jelképes büntetésben részesülnének, és a hatóság nem venné figyelembe, hogy az elkövetés indítéka valószínûleg faji jellegû volt. Az általunk megszólaltatott magyarok közül mindenki megemlítette, hogy szerinte kettõs mércét alkalmaznak velük szemben. Ahogy helyi kísérõm, Robi fogalmazott: „Nem az a baj, hogy ütnek bennünket, mert vissza tudunk vágni. De sajnos nem tudjuk õket megfékezni, mert amikor õk verekszenek, akkor maximum pénzbírságot kapnak, ha viszont mi csapunk le, akkor több éves börtönbüntetést kockáztatunk”.
A temerini „ötök”
Az elsõ, nagy visszhangot kiváltó temerini eset 2004-ben történt, amikor öt magyar megvert és megszégyenített egy szerb férfit, aki szidalmazta a magyarokat és fiatal lányokat molesztált. A sértett súlyos sérüléseket szenvedett. Az elkövetõk tettét a vajdasági magyarok is elítélik, az viszont felháborodást váltott ki köreikben – és az anyaországban is -, hogy a temerini "ötök" példátlanul súlyos, összesen 61 év börtönbüntetést kaptak. Szerbiában háborús bûnösöknek adnak 10 évnél súlyosabb ítéletet. Ráadásul 2006-ban a magyarkanizsai Sarnyai József gyilkosa, aki hazament fegyveréért, visszatért a kávézóba, és öt lövést adott le áldozatára, csupán hat évet kapott az elõre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért. Azt az õrszállási kiskatonát, aki több társával együtt úgy megverte a zentai laktanyában a gombosi Kovács Mátyást, hogy el kellett távolítani a lépét, mindössze 1 év 10 hónapot kapott, súlyos testi sértés okozása miatt. A magyar fiatalember élete végéig rokkant marad. A temerini ötök közül tavaly év végén 2 személyt elnöki kegyelemmel kiengedtek a börtönbõl, hárman azonban még mindig büntetésüket tültik.
Mindezt alátámasztani látszik, hogy az újvidéki felsõ ügyészség a napokban nemzeti, faji és vallási gyûlölet szítása miatt vádat emelt az ellen a hét magyar fiatal ellen, akik tavaly október végén csaptak össze szerbekkel Temerinben. Az nem világos, hogy ki kezdte a verekedést. Csõke Csaba, a Vajdasági Magyar Szövetség temerini elnöke, az Újvidéki Rádió munkatársa – nem mellesleg temerini lakos – úgy tudja, a szerbek is szidták a magyarok anyját és viszont. Sõt, a magyarok egy „vegyes” – mindkét nemzetiség által látogatott – kávézóba betérve "Sieg Heil"-lel köszöntek. Mint mondta, az ominózus társaság erõsen szélsõjobboldali, a Vér és Becsület csoportéhoz hasonló felfogással. (Egy vajdasági szerb párt ugyanakkor a Hatvannégy Magyar Vármegyével hozta õket összefüggésbe.)
Egy másik interjúalanyunk, Dániel szintén úgy tudja, a náci köszöntés valóban elhangzott a magyarok részérõl, azonban – jegyezte meg - a kávézó szerb tulajdonosa is "Sieg Heil"-lel fogadta õket. Hozzátette azt is, hogy a viszályba keveredett magyarokat a feldühödött szerbek három személyautóval és egy kisteherautóval üldözték, miközben sörösüvegekkel dobálták õket. Amikor kihívták a rendõröket, azok 40 perc múlva érkeztek meg. Dániel egyébként nem volt ott a helyszínen, 100 kilométerre tartózkodott Temerintõl azon az éjjelen, a rendõrök azonban két nap múlva mégis megjelentek nála, hogy házkutatást tartsanak. „Fegyvert, drogot és lopott holmikat kerestek, de ilyenekkel én nem foglalkozok. Az öcsémmel együtt mégis be kellett mennünk a rendõrségre. Engem ugyan elengedtek, de õ a mai napig nem jött haza. Pedig szintén nem volt ott a verekedésnél, ezt eddig 14 tanú erõsítette meg” – panaszolta a fiatalember.
Vérzõ becsület
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a rendõrök valószínûleg nem véletlenül Dánielt és az öccsét akarták összefüggésbe hozni a verekedéssel. A házkutatás során a tar kopasz, sûrûn tetovált férfinál egy számítógép, több cd és póló mellett egy baseball ütõt, egy viperát és néhány könnygáz gránátot is lefoglaltak. Érdeklõdésemre ezt azzal magyarázta, hogy szerinte baseball ütõ minden második házban van, és ez a többi eszközzel együtt azért kell, hogy adott esetben megvédje magát és családját. „Én nem ítélek el senkit a nemzetisége miatt, és ha nem bántanak, én sem bántok senkit. De ha magyar anyámat vagy engem fenyegetnek, akkor nem hagyom magam” – mondta Dániel, aki saját bevallása szerint az ütõt és a könnygázt még nem használta…
"Halál a magyarokra" - az utóbbi idõben újra megjelentek Temerinben a magyarok ellen uszító falfirkák.Csõke Csaba szerint ezek az esetek jó példák a kettõs mércére. "Amennyiben azt írják ki, hogy halál a magyarokra az eset egyszerû rongálásnak számít. De ha ugyanezt szerbek vonatkozásában írnák ki, már nem biztos, hogy így minõsítenék az ügyet" - mondta a VMSZ helyi elnöke.
Helyi idegenvezetõm, Robi szerint nem lehet meglepõdni azon, hogy a szerb részrõl rendszeresen megnyilvánuló ellenszenv a szélsõségek irányába tolja a magyar fiatalokat. Ugyanakkor határozottan állítja, hogy egyetlen magyar szélsõjobbos szervezetnek sincs temerini tagozata. Egyébként is úgy véli, hogy a magyar szélsõségesek legradikálisabbjai is mindössze ministránsfiúknak tekinthetõk az olyan szerb nacionalistákhoz viszonyítva mint a betiltott Obraz nevû szervezet tagjai, vagy a Partizan Beograd ultrái – akik egyébként a helyiek szerint vastagon benne voltak a múlt hétvégi magyarverésben.
A „V” betû csúcsa
„Temerin egy ütközõzóna, a szerb és a magyar entitás itt ér össze. Tõlünk északra jelentõs a magyar jelenlét, délre viszont jóval kisebb. Mi helyezkedünk el ennek a képzeletbeli V betûnek a csúcsán” – ezzel magyarázza a szerb-magyar feszültséget Gusztony András, a temerini képviselõ-testület elnöke, a Vajdasági Magyar Demokrata párt politikusa. Továbbá azzal, ahogy az utóbbi 20 évben jelentõsen megváltoztak a demográfiai viszonyok a településen: a korábban többségben lévõ magyarok aránya mára 25 százalékra csökkent. Ennek hátterében a délszláv háborúk idején a bosnyák és horvát területekrõl érkezõ nagyszámú szerb menekült betelepítése áll, illetve a magyarok elvándorlása. A tavalyelõtti népszámlálás adatai szerint a 28 ezer temerini lakosból mindössze 7 ezer magyar nemzetiségû – tíz éve még 8 ezren voltak.
Gusztony András szerint az elõzményekhez tarozik az is, hogy annak idején, Milosevics Szerbiájában a magyarokat számûzték az állami intézményekbõl és közvállalatokból, és bár ilyen szintû megkülönböztetés ma már nincs, az akkori hibákat nem sikerült még kijavítani. A politikus örül annak, hogy magyar-szerb államközi kapcsolatok jól alakulnak, ugyanakkor a szerb hatóságok részérõl megnyilvánuló kettõs mércét szerinte a legmagasabb szinteken kellene szóba hozni. „Szerbia joggal pályázik az EU-tagságra, ám ehhez Magyarország szavazatára is szükség lesz. Itt a vissza nem térõ alkalom, hogy ezt helyzetet kihasználjuk ezeknek a kérdéseknek a rendezésére” – fogalmazott Gusztony András.
Bûnök itt is, bûnök ott is
A már idézett Csõke Csaba szerint a temerini feszültség egészen Trianonig, illetve a második világháborúban a két nép egymással szemben elkövetett bûneiig vezethetõ vissza. A generációkon át hurcolt sérelmeket Titó Jugoszláviájában is csak idõlegesen tudták enyhíteni: a délszláv konfliktusokban megnyilvánuló kegyetlen nacionalizmus véget vetett a testvériségnek és az egységnek. Temerinben a feszültségek a VMSZ politikus-újságírója szerint is a szerb menekültek tömeges betelepítésével élezõdtek ki a ’90-es években.
„Két év alatt 10 ezer menekült érkezett ide, akik ingyen kapták a telkeket és az építõanyagot is. Ezt megelõzõen a fõutcán, ahol laktunk, a több mint 700 házból csak egyben lakott szerb család. A menekültek érkezésével viszont egyre kevesebb magyar szót lehetett hallani, és az is elterjedt, hogy bennünket elzavarnak majd, hogy házainkba beköltözhessenek az újonnan érkezettek” – emlékezett vissza a „traumára” Csõke Csaba. Hangsúlyozta, hogy vannak ugyan még szerb-magyar barátságok, de az kétségtelen, hogy a többségüket hirtelen elvesztõ magyarok bezárkóztak, és elindult egy rossz értelemben vett védekezõ mechanizmus.
Szerb-magyar megbékélés
Másfél hete Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a magyar-szerb történelmi megbékélési folyamat újabb fontos állomásának nevezte, hogy szerb kollégájával együtt részt vett Újvidéken az 1942-es "hideg napok" áldozatairól való megemlékezésen. Az eseményen felelevenítették az 1942. január 21. és 23. közötti eseményeket, amikor a magyar honvédség tagjai újvidéki polgárokat végeztek ki egy razzia során. Az áldozatok zöme szerb és zsidó volt. A két ország közötti megbékélési folyamat következõ állomása az lesz, amikor a két ország köztársasági elnöke, Tomislav Nikolic és Áder János lesz együtt jelen Csúrogon, ahol 1942-ben a magyarok szerbeket, majd 1944-45-ben az újra bevonuló szerbek magyarokat irtottak – többek között.
Persze a másik oldal felelõsségét is fel lehet vetni. Erre Csõke Csaba egy jellemzõ epizódot említett. „Megtörtént, hogy a magyarok szomszédjában lakó szerb szülõk kisfia kiállt a kapuba és gépfegyversorozatot imitálva a szomszédok felé, kijelentette, »meghaltok mind, magyarok«. Az apuka eközben mögötte állt, és nevetett” – mondta.
Temerinben többen is megjegyezték, hogy a magyar gyerekek nem szívesen tanulnak szerbül. Elõfordul, hogy a két nemzetiség fiataljai angolul tudnak csak szót érteni egymással. Csõke Csaba szerint ennek az oka az, hogy a magyar szülõk attól tartanak, hogy a gyerekeik a szerb nyelv miatt elveszíthetik az anyanyelvüket, az õ gyerekeik pedig az identitásukat.
Intézményesített szembenállás
Az atv.hu-nak nyilatkozó három fiatal mindegyike azt mondta, nincsenek szerb barátaik – csupán ismerõseik. Ebben talán az is közrejátszhat, hogy a város két általános iskolája gyakorlatilag intézményesíti az etnikai szembenállást. A Petar Kocsics iskola a szerbeké – bár hivatalosan kéttannyelvû, de a magyarok nem íratják oda a gyerekeiket -, a Kókai Imrérõl elnevezett intézmény pedig a magyaroké.
A problémát felvetettem Nikola Ember-nek, a félig szerb, félig magyar képviselõ-testületi elnökhelyettesnek is, akinek meggyõzõdése, hogy ha sikerülne az oktatásban integrálni a két nemzetiséget – egy intézményben lennének a magyar és szerb osztályok -, akkor sokat javulna a temerini helyzet. Ugyanakkor szerinte ennek legfõbb akadályai maguk a magyarok. „Amikor hatalmi szóra megkíséreltük ezt bevezetni, akkor a legnagyobb ellenállás a magyarok részérõl mutatkozott. Az újvidéki ombudsman is azt mondta, hogy ezzel saját nemzetüket szegregálják ezek a szülõk” – mondta Nikola Ember, akit saját bevallása szerint „nagyon mellbe vág” minden egyes incidens, aminél felmerül az etnikai indíttatás gyanúja.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy a szerb hatóságok nem alkalmaznak kettõs mércét, szerinte a szerb politikai helyzet ennél már érettebb. „Ha ilyen mégis megtörténik, hiszen teljesen kizárni nem lehet, akkor a bírósági eljárás során mindez kiderül, és ki lehet javítani a hibát” - fogalmazott politikus. Hangsúlyozta: tisztán kell látni, mekkora értéket jelent a több nemzetiség, és a több kultúra - Szerbia számára ez a belépõjegy az európai integrációba.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
valahun
- 2013. February 04. 14:58:01
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.