Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Elhallgatott múlt: 'Matolcsy György tudja, hogy hazudik'
Nos, ha a zsidó mondja! A cikk maga egy kalap guanó, de van benne végre pár értelmesebb iránymutatás is erre a társaságra vonatkozóan. Személyesen érintett volt Matolcsy György családja a zsidó és német polgárok gazdasági megsemmisítésében, a miniszter hazug módon mégis a németekre keni a felelõsséget - mondja Ungváry Krisztián történész a múlttal való szembenézés fontossága kapcsán. A szakember szerint a Fidesz azért jegeli az ügynök-ügyet, mert a kormány és a jobboldali elit rengeteg tagja érintett a kérdésben.
STOP: Miért ennyire fontos felnyitni az ügynökaktákat? A leggyakoribb ellenérv: rég volt, minek feltépni a sebeket?
Ungváry Krisztián: Teljesen jogos ez a kérdés, de a történelmi múlt megismerése nélkül nem lehet tovább haladni. Egy erkölcsileg teljesen elrohadt alapzatra semmi nem építhetõ. Hogyan tudna normális gazdaság- és szociálpolitika, sõt, az egész társadalmi mûködni, ha a tagjai, részben a döntéshozói zsarolhatók a múltjukkal? Nem csupán a kommunista múlttal való szembenézés fontos, ám ebben az esetben azok a szereplõk, akiknek elszámolni valója volna, köztünk élnek és közfunkciót látnak vagy szeretnének ellátni. Szükség van arra, hogy a választó tisztán lásson ebben a kérdésben.
Infinety network
- A szembenézésre a németek példáját szokás felhozni, akik a világháború óta mûvelik ezt.
- Az összehasonlítás részben jogos, de nem szabad elfelejteni, hogy a németek ezt 65 éven keresztül gyakorolhatták, ezért mára nagyon magas a minõsége a múltjuk feldolgozásának. A mai magyar állapotokkal Németország 1968-as állapotát kell összevetni, hiszen Magyarországon nem a második világháború, hanem a rendszerváltás után vált csak lehetõvé a valódi múltfeltárás. Ez pedig nagyon hosszú folyamat, generációs ellentétekkel terhelt, hiszen az érintetteknek a legnehezebb a szembenézés - többségük képtelen is rá. Hosszas és fájdalmas történet ez, de nem lehet megspórolni.
- Sokszor hangoztatott érv: ha tisztáztuk volna a múltunkat, most nem épülne a Horthy-korszak kultusza. Érzékeli ezt a horthysta reneszánszt?
- Érzem, de nem Horthy Miklós kultuszának építése folyik, hanem a nevével jelzett korszak legáporodottabb hagyományait érinti. Pedig lennének ennek az érának is progresszív, konzervatív hagyományai. Egy egyszerû, irodalmi példa: a Horthy-korszakban nem Tormay Cécile és Wass Albert volt a legkiválóbb magyar író, voltak sokkal jobbak is, mint Márai Sándor. A köztük lévõ hatalmas szakadékok miatt azonban olyan nincs, hogy valakinek Márai és Wass is a példaképe. Tormayról nem is beszélve.
- A Horthy-éra gazdaságpolitikai koncepciója is sokban visszaköszön ma: az "õrségváltás" gondolata, a felhalmozott vagyonok újraelosztása - igaz, most nem zsidó és német polgároktól veszi el az állam, hanem szektorális adókkal ágazatoktól, bankoktól.
- Önmagukban ezek az ötletek, ha elszakadunk a módszerektõl és mögöttes szempontoktól egy pillanatra, nem ördögtõl valóak. A '20-as és '30-as évek esetében is jogosnak érzem azt az igényt, hogy bõvítsék a középosztályt, amibe új elemeket akartak beemelni. Így ma is jogos a nemzeti tõke támogatásának gondolata. De ez nem azt jelenti, hogy egyetlen vállalat kapja a közbeszerzések 50 százalékát. Ez nem a nemzeti tõke támogatása, hanem maffia. Tehát a deklarált célokkal szimpatizálhatunk is, de ezektõl el kell választani a megvalósítást, ami sokszor szöges ellentétben áll a célokkal. A '30-as években a középosztályt keresztény többségûvé akarták tenni, ami már önmagában problematikus, hisz a tapasztalatok azt mutatták, hogy a kirúgott zsidó munkavállalók helyét megszerzõk éppen ugyanúgy viselkedtek, mint az elbocsátottak, legfeljebb gyakorlatlanságuk miatt még rosszabbul is dolgoztak. A keresztény meghatározással is baj volt, hiszen nem attól lesz keresztény egy társadalom, ha faji alapon szervezik, hanem a társadalmat átható keresztény erkölcsiségtõl, ám ez soha nem valósult meg. Ma nagyon hasonló a helyzet a "nemzeti" jelzõvel. Mitõl nemzeti a vállalat, amelynek haszonélvezõi a pénzüket átláthatatlan machinációkkal elrejtik, vagy kiviszik az országból?
- Tehát még a világháborús és az azt megelõzõ periódust sem raktuk helyre.
- Nem, mivel nem volt elég idõ. A valódi, szabad múltfeltárás 23 éve kezdõdött. Ennyi idõnk volt eddig, hogy például a Horthy-korszakról igaz dolgok szülessenek. Korábban semmiféle lehetõség nem volt rá, hogy ezt a korszakot valóban feltárjuk, és még ma is rengeteg tényadat hiányzik. Emellett ahogy a Bibliát is újrafordítják, mivel változik a nyelv jelentéstartalma, úgy a történelemben minden korszakot a jelen kor igényei szerint kell értelmezni, így ennek a munkának soha nem lesz vége. A Rákóczi-szabadságharccal való szembenézés a mai közpolitikára nincs már nagyon kihatással, de ha a kuruc-labanc ellentétet nézzük, máris az aktuálpolitika közepében találjuk magunkat. Ez az ellentétpár kelet-nyugat konfliktusként ma is a közpolitika része, pedig a Rákóczi Ferenc idejében ez egyáltalán nem így jelent meg, hisz maga a fejedelem is nyugati típusú kultúrát, uralkodást akart meghonosítani.
- A történelmi legendák velünk élnek, így az, amit legutóbb Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter írt: "1944 és 1956 között nem védtük meg közel egymillió zsidó, német és magyar városlakónkat". Az ismert toposz: csak a német megszállás után "nem védtük meg" a polgárokat.
- A történet attól igazán szép, hogy Matolcsy Györgynek pontosan tudnia kell: hazudik. Olyan családról beszélünk, amelynek komoly "érdemei" voltak a zsidók és németek gazdasági megsemmisítésében. "Akikrõl szívesen lemondtunk volt: negyedmillió erdélyi zsidó" - mondta ezt 1940 decemberében, az Erdélyt Magyarországhoz csatoló II. Bécsi döntés után Matolcsy Mátyás, a mai miniszter nagybátyja. Persze a vagyonukról, kulturális kincseikrõl nem szívesen mondott volna le. Ennél szörnyûbb halálos ítéletet a nemzet felett kevesen mondtak, mint Matolcsy Mátyás. Matolcsy György tudja, hogy hazudik, hiszen saját családja tagjai követtek el mindent e népcsoportok pénzügyi likvidálása érdekében. Hozzá kell tenni: Matolcsy Mátyás komoly közgazdasági tudományos munkát is végzett, õ honosította meg Magyarországon az élelmiszerkosár kifejezést, bátyja pedig orvosként ingyen gyógyított. Az biztos, hogy nem saját kasszára dolgoztak, lelkes, a faj szeretetétõl fûtött emberek voltak, akik egy rossz gondolkodás rabjai lettek.
- Mindegy, melyik korszakról beszélünk, a múlttal való szembenézésnek ugyanaz a funkciója.
- Igen, azzal a különbséggel, hogy más társadalmi csoportok felelõsségét fogja felszínre hozni a kommunista múlt feltárása. Furcsa kapcsolat van a Horthy- és a kommunista éra között: az egyik mindig a másik szörnyûségeire hivatkozva mutatja magát a kisebbik rossznak. A jobboldal ma azt veti fel, hogy miért kéne a Horthy-rendszer bûneirõl beszélni, hiszen negyven éven keresztül másról sem volt szó, míg a kommunizmus bûneit 23 éve kezdték csak feltárni. Tegyük hozzá, hogy a kommunisták még arra sem voltak képesek, hogy rendesen bemutassák a Horthy-érát. Azonban ebbõl az egymásra mutogatásból ki kell lépni és nagyobb távolságból kellene szemlélni e történeti korszakokat.
- Az Ön logikája szerint tehát a jobboldal a kommunista bûnök feltárásában érdekelt. Akkor miért a Fidesz-kormány a legpasszívabb ebben a kérdésben?
- Bár beszélni nem lehet róla, de mindenki tudja, hogy a király meztelen. A mai kormányban - miniszteri és államtitkári szint szerint - legalább öt embernek volt MSZMP-tagkönyve, és néhányan ennél jobban is kötõdtek az államszocializmus valamely szervéhez, mondjuk a titkosszolgálathoz. Bírósági ítélet szól az egyik miniszterrõl, miszerint: "Azt a valós tényt, hogy Martonyi János jelentés adott és jelentett, nem lehet abban a hamis színben feltüntetni, hogy ügynök lett volna". És ez csak a jéghegy csúcsa. Sok ember bukna le, például a Nádasdi fedõnevû személy, felkent ikonokról derülne ki, hogy mondjuk a nemzet sportolója körül kialakított nimbusz csak mese.
- Ha 2014 után a jogszabályi keretek lehetõséget adnának a valódi múltfeltárásra, ha megnyílnának az ügynökakták, vállalna szerepet a feldolgozásban?
- Nem engedne mást a lelkiismeretem. Ez az ország rengeteg pénzt fordított a taníttatásomra, a tudásomat ezért az ország javára kell fordítanom.
Matolcsy Mátyás
A budapesti mûegyetemen elõbb gépészmérnöki oklevelet, majd mûszaki és közgazdaságtani oklevelet szerzett. Az 1930-as évek elején a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezõgazdasági szakelõadója volt, 1935 és '44 között országgyûlési képviselõ. Kormánypárti programmal lépett fel a '35-ös választásokon, de pártjából hamarosan kilépett és a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1938-ban ebbõl a pártból is kilépett és elõbb többedmagával megalapította a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot, majd azt otthagyva a Nyilaskeresztes Front tagja lett. Az 1939-es választásokon már e párt programjával nyert parlamenti képviselõi mandátumot. A Front 1940-ben beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, ahová Matolcsy is belépett. 1942-ben kivált az egyre radikalizálódó nyilasok közül és ismét a kormánypárti Magyar Élet Pártja tagja lett. A II. világháború után a népbíróság 10 év börtönre ítélte, a fogságban hunyt el.
Részlet Matolcsy Mátyás képviselõ parlamenti beszédébõl az úgynevezett II. zsidótörvény (1939 évi IV. tc.) vitájában (a jogszabály 1939. május 5-én lépett hatályba):
"Azzal folytatom beszédemet, hogy az elsõ zsidótörvény-javaslatot nem szavaztam meg azért, mert kevésnek, hiányosnak tartottam, a második törvényjavaslatot megszavazom, de nem azért, mert én arra egy lépést is tenni kívánok, hanem azért, mert benne nagyon sok komoly és megszívlelendõ intézkedés van. ... T. Ház! Az én megítélésem szerint tehát a törvényjavaslatnak az egész zsidóság komplexumára vonatkozó átfogó rendezése nem lehet más, mint az, hogy - és itt minden szentimentalizmust félre kell tenni - a zsidóságnak és pedig a legalsóknak a kivándoroltatását kell erõltetni. Ha évente - nem kell nagy számokat mondani, mert nem is lehet megoldani másképpen - 15-20 000 embert eltávolítunk ezek közül, akik a magyar életbe beállítódni nem tudnak és nem is fognak tudni, ezáltal a feszültség komolyan csökken, mert a forrást csökkentjük és ezzel valóban az egész zsidókérdés létalapját gyengítjük meg."
Link
STOP: Miért ennyire fontos felnyitni az ügynökaktákat? A leggyakoribb ellenérv: rég volt, minek feltépni a sebeket?
Ungváry Krisztián: Teljesen jogos ez a kérdés, de a történelmi múlt megismerése nélkül nem lehet tovább haladni. Egy erkölcsileg teljesen elrohadt alapzatra semmi nem építhetõ. Hogyan tudna normális gazdaság- és szociálpolitika, sõt, az egész társadalmi mûködni, ha a tagjai, részben a döntéshozói zsarolhatók a múltjukkal? Nem csupán a kommunista múlttal való szembenézés fontos, ám ebben az esetben azok a szereplõk, akiknek elszámolni valója volna, köztünk élnek és közfunkciót látnak vagy szeretnének ellátni. Szükség van arra, hogy a választó tisztán lásson ebben a kérdésben.
Infinety network
- A szembenézésre a németek példáját szokás felhozni, akik a világháború óta mûvelik ezt.
- Az összehasonlítás részben jogos, de nem szabad elfelejteni, hogy a németek ezt 65 éven keresztül gyakorolhatták, ezért mára nagyon magas a minõsége a múltjuk feldolgozásának. A mai magyar állapotokkal Németország 1968-as állapotát kell összevetni, hiszen Magyarországon nem a második világháború, hanem a rendszerváltás után vált csak lehetõvé a valódi múltfeltárás. Ez pedig nagyon hosszú folyamat, generációs ellentétekkel terhelt, hiszen az érintetteknek a legnehezebb a szembenézés - többségük képtelen is rá. Hosszas és fájdalmas történet ez, de nem lehet megspórolni.
- Sokszor hangoztatott érv: ha tisztáztuk volna a múltunkat, most nem épülne a Horthy-korszak kultusza. Érzékeli ezt a horthysta reneszánszt?
- Érzem, de nem Horthy Miklós kultuszának építése folyik, hanem a nevével jelzett korszak legáporodottabb hagyományait érinti. Pedig lennének ennek az érának is progresszív, konzervatív hagyományai. Egy egyszerû, irodalmi példa: a Horthy-korszakban nem Tormay Cécile és Wass Albert volt a legkiválóbb magyar író, voltak sokkal jobbak is, mint Márai Sándor. A köztük lévõ hatalmas szakadékok miatt azonban olyan nincs, hogy valakinek Márai és Wass is a példaképe. Tormayról nem is beszélve.
- A Horthy-éra gazdaságpolitikai koncepciója is sokban visszaköszön ma: az "õrségváltás" gondolata, a felhalmozott vagyonok újraelosztása - igaz, most nem zsidó és német polgároktól veszi el az állam, hanem szektorális adókkal ágazatoktól, bankoktól.
- Önmagukban ezek az ötletek, ha elszakadunk a módszerektõl és mögöttes szempontoktól egy pillanatra, nem ördögtõl valóak. A '20-as és '30-as évek esetében is jogosnak érzem azt az igényt, hogy bõvítsék a középosztályt, amibe új elemeket akartak beemelni. Így ma is jogos a nemzeti tõke támogatásának gondolata. De ez nem azt jelenti, hogy egyetlen vállalat kapja a közbeszerzések 50 százalékát. Ez nem a nemzeti tõke támogatása, hanem maffia. Tehát a deklarált célokkal szimpatizálhatunk is, de ezektõl el kell választani a megvalósítást, ami sokszor szöges ellentétben áll a célokkal. A '30-as években a középosztályt keresztény többségûvé akarták tenni, ami már önmagában problematikus, hisz a tapasztalatok azt mutatták, hogy a kirúgott zsidó munkavállalók helyét megszerzõk éppen ugyanúgy viselkedtek, mint az elbocsátottak, legfeljebb gyakorlatlanságuk miatt még rosszabbul is dolgoztak. A keresztény meghatározással is baj volt, hiszen nem attól lesz keresztény egy társadalom, ha faji alapon szervezik, hanem a társadalmat átható keresztény erkölcsiségtõl, ám ez soha nem valósult meg. Ma nagyon hasonló a helyzet a "nemzeti" jelzõvel. Mitõl nemzeti a vállalat, amelynek haszonélvezõi a pénzüket átláthatatlan machinációkkal elrejtik, vagy kiviszik az országból?
- Tehát még a világháborús és az azt megelõzõ periódust sem raktuk helyre.
- Nem, mivel nem volt elég idõ. A valódi, szabad múltfeltárás 23 éve kezdõdött. Ennyi idõnk volt eddig, hogy például a Horthy-korszakról igaz dolgok szülessenek. Korábban semmiféle lehetõség nem volt rá, hogy ezt a korszakot valóban feltárjuk, és még ma is rengeteg tényadat hiányzik. Emellett ahogy a Bibliát is újrafordítják, mivel változik a nyelv jelentéstartalma, úgy a történelemben minden korszakot a jelen kor igényei szerint kell értelmezni, így ennek a munkának soha nem lesz vége. A Rákóczi-szabadságharccal való szembenézés a mai közpolitikára nincs már nagyon kihatással, de ha a kuruc-labanc ellentétet nézzük, máris az aktuálpolitika közepében találjuk magunkat. Ez az ellentétpár kelet-nyugat konfliktusként ma is a közpolitika része, pedig a Rákóczi Ferenc idejében ez egyáltalán nem így jelent meg, hisz maga a fejedelem is nyugati típusú kultúrát, uralkodást akart meghonosítani.
- A történelmi legendák velünk élnek, így az, amit legutóbb Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter írt: "1944 és 1956 között nem védtük meg közel egymillió zsidó, német és magyar városlakónkat". Az ismert toposz: csak a német megszállás után "nem védtük meg" a polgárokat.
- A történet attól igazán szép, hogy Matolcsy Györgynek pontosan tudnia kell: hazudik. Olyan családról beszélünk, amelynek komoly "érdemei" voltak a zsidók és németek gazdasági megsemmisítésében. "Akikrõl szívesen lemondtunk volt: negyedmillió erdélyi zsidó" - mondta ezt 1940 decemberében, az Erdélyt Magyarországhoz csatoló II. Bécsi döntés után Matolcsy Mátyás, a mai miniszter nagybátyja. Persze a vagyonukról, kulturális kincseikrõl nem szívesen mondott volna le. Ennél szörnyûbb halálos ítéletet a nemzet felett kevesen mondtak, mint Matolcsy Mátyás. Matolcsy György tudja, hogy hazudik, hiszen saját családja tagjai követtek el mindent e népcsoportok pénzügyi likvidálása érdekében. Hozzá kell tenni: Matolcsy Mátyás komoly közgazdasági tudományos munkát is végzett, õ honosította meg Magyarországon az élelmiszerkosár kifejezést, bátyja pedig orvosként ingyen gyógyított. Az biztos, hogy nem saját kasszára dolgoztak, lelkes, a faj szeretetétõl fûtött emberek voltak, akik egy rossz gondolkodás rabjai lettek.
- Mindegy, melyik korszakról beszélünk, a múlttal való szembenézésnek ugyanaz a funkciója.
- Igen, azzal a különbséggel, hogy más társadalmi csoportok felelõsségét fogja felszínre hozni a kommunista múlt feltárása. Furcsa kapcsolat van a Horthy- és a kommunista éra között: az egyik mindig a másik szörnyûségeire hivatkozva mutatja magát a kisebbik rossznak. A jobboldal ma azt veti fel, hogy miért kéne a Horthy-rendszer bûneirõl beszélni, hiszen negyven éven keresztül másról sem volt szó, míg a kommunizmus bûneit 23 éve kezdték csak feltárni. Tegyük hozzá, hogy a kommunisták még arra sem voltak képesek, hogy rendesen bemutassák a Horthy-érát. Azonban ebbõl az egymásra mutogatásból ki kell lépni és nagyobb távolságból kellene szemlélni e történeti korszakokat.
- Az Ön logikája szerint tehát a jobboldal a kommunista bûnök feltárásában érdekelt. Akkor miért a Fidesz-kormány a legpasszívabb ebben a kérdésben?
- Bár beszélni nem lehet róla, de mindenki tudja, hogy a király meztelen. A mai kormányban - miniszteri és államtitkári szint szerint - legalább öt embernek volt MSZMP-tagkönyve, és néhányan ennél jobban is kötõdtek az államszocializmus valamely szervéhez, mondjuk a titkosszolgálathoz. Bírósági ítélet szól az egyik miniszterrõl, miszerint: "Azt a valós tényt, hogy Martonyi János jelentés adott és jelentett, nem lehet abban a hamis színben feltüntetni, hogy ügynök lett volna". És ez csak a jéghegy csúcsa. Sok ember bukna le, például a Nádasdi fedõnevû személy, felkent ikonokról derülne ki, hogy mondjuk a nemzet sportolója körül kialakított nimbusz csak mese.
- Ha 2014 után a jogszabályi keretek lehetõséget adnának a valódi múltfeltárásra, ha megnyílnának az ügynökakták, vállalna szerepet a feldolgozásban?
- Nem engedne mást a lelkiismeretem. Ez az ország rengeteg pénzt fordított a taníttatásomra, a tudásomat ezért az ország javára kell fordítanom.
Matolcsy Mátyás
A budapesti mûegyetemen elõbb gépészmérnöki oklevelet, majd mûszaki és közgazdaságtani oklevelet szerzett. Az 1930-as évek elején a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezõgazdasági szakelõadója volt, 1935 és '44 között országgyûlési képviselõ. Kormánypárti programmal lépett fel a '35-ös választásokon, de pártjából hamarosan kilépett és a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1938-ban ebbõl a pártból is kilépett és elõbb többedmagával megalapította a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot, majd azt otthagyva a Nyilaskeresztes Front tagja lett. Az 1939-es választásokon már e párt programjával nyert parlamenti képviselõi mandátumot. A Front 1940-ben beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, ahová Matolcsy is belépett. 1942-ben kivált az egyre radikalizálódó nyilasok közül és ismét a kormánypárti Magyar Élet Pártja tagja lett. A II. világháború után a népbíróság 10 év börtönre ítélte, a fogságban hunyt el.
Részlet Matolcsy Mátyás képviselõ parlamenti beszédébõl az úgynevezett II. zsidótörvény (1939 évi IV. tc.) vitájában (a jogszabály 1939. május 5-én lépett hatályba):
"Azzal folytatom beszédemet, hogy az elsõ zsidótörvény-javaslatot nem szavaztam meg azért, mert kevésnek, hiányosnak tartottam, a második törvényjavaslatot megszavazom, de nem azért, mert én arra egy lépést is tenni kívánok, hanem azért, mert benne nagyon sok komoly és megszívlelendõ intézkedés van. ... T. Ház! Az én megítélésem szerint tehát a törvényjavaslatnak az egész zsidóság komplexumára vonatkozó átfogó rendezése nem lehet más, mint az, hogy - és itt minden szentimentalizmust félre kell tenni - a zsidóságnak és pedig a legalsóknak a kivándoroltatását kell erõltetni. Ha évente - nem kell nagy számokat mondani, mert nem is lehet megoldani másképpen - 15-20 000 embert eltávolítunk ezek közül, akik a magyar életbe beállítódni nem tudnak és nem is fognak tudni, ezáltal a feszültség komolyan csökken, mert a forrást csökkentjük és ezzel valóban az egész zsidókérdés létalapját gyengítjük meg."
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kore
- 2013. February 04. 09:38:15
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.