Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orbántól várnak eligazítást a napi botrányok miatt izguló fideszesek
Az oktatás államosítása okozta botrányok, az uniós pénzek kifizetésének csúszása, a kormányzati szándék ellenére nem csökkenõ rezsi, a sok konfliktust kiváltott földtörvény – ezekben a témákban számítanak jelentõs vitára a gyulai frakcióülésen a hvg.hu kormánypárti forrásai. Sokan úgy vélik, ezeken a kérdéseken áll vagy bukik a Fidesz-KDNP 2014-es választási sikere. Információink szerint a kormány az ülés végén "nagy" bejelentésre készül, ami a víz- és szemétdíj-csökkentéssel lesz kapcsolatos.
„Ez már a politikai kormányzás idõszaka, nincsenek nagy, eldöntendõ kérdések, túl vagyunk a rendszerátalakító törvényeken, ám ez nem zárja ki a vitákat” – mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrás, mire számít a Fidesz és a KDNP kedden kezdõdõ háromnapos tanácskozásán. A hvg.hu kormánypárti forrásai szerint a nagy alrendszerek átszabása miatt a társadalomban kialakult feszültségeket akarják számon kérni a kormányon a képviselõk. Azt is biztosra veszik, hogy a frakcióülés egy újabb nagy bejelentéssel zárul: várhatóan újabb rezsicsökkentést jelentenek be. Információink szerint tavasszal a víz- és szemétdíjat tervezik csökkenteni, õsszel pedig további energiaár-vágás várható.
A Fidesz és a KDNP az idei elsõ, szezonnyitó frakcióülését Gyulán tartja. A kormánypárti képviselõk keddtõl három napon keresztül a Hunguest Hotel szállodalánchoz tartozó négycsillagos Erkel Hotelben tanácskoznak a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülõ legfontosabb törvényjavaslatokról, illetve az általános politikai helyzetet értékelik. Orbán Viktor kedd este éjszakában nyúlóan tartja meg általános helyzetértékelését, amit a két frakció szerdán vitat meg hosszabban, végül csütörtökön a képviselõcsoportokban mûködõ szakpolitikai kabinetek hallgatják meg a minisztereket, államtitkárokat.
A mostani három napos kihelyezett frakcióülést utcai megmozdulások is kísérik majd. Míg egy évvel ezelõtt Egerben pár tucat kormánypárti demonstráló várta Orbán Viktort, kedden a MSZP, a Szolidaritás Mozgalom, a Demokratikus Koalíció együtt tervez felvonulást a Kossuth téren, hogy a „demokrácia- és országrombolással” szemben tüntessen. A demonstráció meghirdetése után a kormány mellett rendszeres tüntetéseket szervezõ Civil Összefogás Fórum bejelentette, kedden délután gyors mozgósítást kért a híveitõl: a Fidesz-KDNP „védelmében” õk is a Kossuth tér–Harucken tér útvonalon vonulnak majd, mint az ellenzéki tiltakozók.
Az oktatás „forró téma”
„A kihelyezett frakcióülés mindig egy lehetõség arra, hogy a képviselõk éljenek a morgás jogával” – mondta egy kormánypárti forrás, mire számít a keddi miniszterelnöki felvezetõ után. A Fidesz és a KDNP minden egyes szezonnyitó értekezletét Orbán értékelõjével kezdte, amit éjszakába nyúló tanácskozás követett, ahol a képviselõk kérdéseket szegezhettek a pártelnökhöz, illetve a frakcióvezetõhöz, adott esetben valamelyik miniszterhez. A hvg.hu által megkeresett kormánypártiak arra számítanak, most is olyan témák lesznek napirenden, melyekkel a választókerületük hangulatára figyelõ képviselõk a mindennapokban szembesülnek.
Korábban a nagyobbik kormánypárti frakció vezetõje, Rogán Antal az MTI-nek azt nyilatkozta, újra megvitatják a választási eljárásról szóló törvényt – melynek egyes részeit az Alkotmánybíróság december végén alapellenesnek minõsített –, ám forrásaink szerint várhatóan nem ez lesz a „leforróbb” téma. A hvg.hu-nak nyilatkozó képviselõk arra számítanak, hogy az iskolák államosítása, a felsõoktatást érintõ megszorítások, a járások kialakítása, illetve az átalakítást kísérõ, a sajtónak napi témát adó anomáliák, zavarók biztos napirendre kerülnek majd.
A közoktatás és a közigazgatás reformja 2011 óta több kihelyezett frakcióülésen is komoly vitákat váltott ki, a polgármester-képviselõk nehezményezték, hogy az átalakítás csorbítja az önkormányzatok feladatköreit. Az átszervezés január 1-tõl megtörtént, viszont az elmúlt hónapban szinte minden napra jutott valamilyen botrány az iskolák ellátási gondjaival, a fizetések csúszásával, a tanfelügyeletek megszervezésével kapcsolatban. Egy kormánypárti forrás szerint a vita már csak azért is borítékolható, mert a képviselõk egy része (a polgármesterek) az átalakítás "kárvallottja", még egy másik része hivatalvezetõként az ügyek újsütetû felelõse, tehát nemcsak a kormányon, hanem rajtuk is számon kérhetik a napi gondokat.
Ki vágja át a szalagokat?
Szintén kényes témának tartják forrásaink az uniós pályázatok, a kifizetések megcsúszását is. Ahogy egy képviselõ fogalmazott: a 2014-tõl bevezetendõ összeférhetetlenség miatt a településüket választó polgármestereket és az újraválasztásukért izguló képviselõket egyaránt foglalkoztatja, hogy a kampányban milyen beruházásokat lehet majd átadni. „Nemcsak a szalagátvágások miatt fontos ez, hanem az általános hangulat miatt is” – mondta egy fideszes forrás arra utalva, hogy a kormánynak mindezidáig nem sikerült „elhitetnie” az országgal, hogy „elindult a válságból kivezetõ úton”.
A kabinet tavaly döntött arról, hogy az uniós pénzeket kezelõ Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget átalakítják, a napi irányítást intézõ irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek. Kérdés, hogy az átalakítás beváltja-e a hozzá fûzött reményeket, és sikerül-e a rendelkezésünkre álló 8200 milliárd forintból még fennmaradt 1800 milliárdot idõben lekötni, illetve az eddig ki nem fizetett 5000 milliárdot 2015-ig folyósítani. A tavaly szeptemberi Sárváron tartott frakcióülésen az Origó beszámolója szerint a kérdéskört maga Orbán hozta elõ, és „a fejlesztések felgyorsítását és azok politikai eredményének besöprését” a ciklusból hátra lévõ idõszak legfõbb feladatának nevezte, miközben bírálta az önkormányzatokat, amiért végiggondolatlanul pályáztak az utóbbi években. (Az átalakítást nehezíti – ahogy errõl korábban a hvg.hu is beszámolt –, hogy a kormányon belüli erõcsoportok között komoly harc folyik a pénzek feletti ellenõrzésért.)
„Attól is függ, milyen lesz a hangulat és mikrõl alakul ki vita, hogy Orbán a helyzetértékelõjében mire helyezi a hangsúlyt, milyen irányba tereli a beszélgetést” – mondta egy forrásunk, aki biztosra veszik, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalappal több mint egy évig folytatott tárgyalások megszakadását jelentõs eredményként fogja értékelni. A képviselõk szerint szintén szóba kerülhet az ország ellen 2004 óta folyó uniós túlzottdeficit-eljárás kezelése is. (Az ügyben júliusban hozhat döntést az Európai Tanács. Mint korábban megírtuk, a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter nagyon számít fûz az eljárás megszüntetésére, mert a szigorú EU-s felügyelet feloldása növelné a kormány költségvetési mozgásterét a választási évben.)
Kínzó földéhség
A vita irányát befolyásolhatja, hogy Rogán kiemelt témának szánja a rezsicsökkentést. A képviselõcsoport sajtóosztályának tájékoztatása szerint a háromnapos ülés napirendjén lesz a január 1-jétõl hatályos tízszázalékos villany-, gáz- és távhõárcsökkentés. Mivel az elsõ számlákon nem látszott a csökkentés hatása, a Fidesz-frakció külön ellenõrzõ munkacsoportot állított fel, melynek vezetõje, Németh Szilárd Gyulán mutatja be a beszámolóját. A frakció sajtóosztálya szerint a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedõ új tervezetet is a Békés megyei városban beszélik majd meg. Egy, a kormányban zajló elõkészítõ munkára rálátó forrás szerint a tanácskozás a víz- és szemétcsökkentés bejelentésével fog zárulni, ahogy azt is biztosra vette, hogy õsszel tovább folytatja a kabinet az energiaár-csökkentést (ami forrásunk szerint akár a 30 százalékot is elérheti).
Élénk vitára számítanak viszont a földtörvény-javaslattal kapcsolatban. A Fidesz ugyanis folyamatos össztûz alatt áll: a Jobbik azért bírálja, mert az ellenzéki párt szerint nem garantálták a külföldiek kizárását a földvásárlásból, az LMP és a kormánypárt belsõ ellenzékévé vált volt államtitkár, Ángyán József pedig azzal vádolta a tervezet készítõit, hogy a nagybirtoknak kedveznek. (A javaslat a magyarokkal azonos jogokat biztosít az EU-s tagállamok polgárai számára: vásárolhatnak termõföldet, ha letelepednek Magyarországon, és életvitelszerûen mezõgazdasággal foglalkoznak. A tervezet az állattartó üzemek, vagy a tulajdonosaitól földet bérelõ cégek esetében lehetõvé teszik lényegében korlátlan nagyságú birtokok kialakítását.)
A törvényjavaslatnak februárban kezdõdik a részletes vitája, eddig több mint 200 módosítót nyújtottak be (Ángyán több mint 70-et jegyez). Egy kormánypárti forrás szerint az sem zárható ki, hogy az Országgyûlésben visszatérnek a startvonalhoz, hogy általános vita keretében újra lehessen – akár egész fejezeteket átíró – módosítókat benyújtani (most már csak az eddig megnyitott kérdéseket érintõ, úgynevezett kapcsolódó módosítókat lehet beadni). A Fidesz és a KDNP december 17-én már megszavazta a földtörvényt kétharmadossá emelõ alkotmánymódosítást is. Ennek keretében egy új – eddig közelebbrõl meg nem határozott – intézményt is bevezettek, amely az alaptörvényben „az integrált mezõgazdasági termelésszervezõ és a mezõgazdasági üzem” néven jelenik meg (amely a törvény bírálói szerint az állattartó nagybirtok bebetonozása lehet).
Húsba vágó, de „érdektelen” ügyek
A tervek szerint Gyulán véglegesíti az új választási rendszert is a Fidesz-KDNP pártszövetség. Eredetileg a tavaly megszavazott választási eljárási törvényben akarták bevezetni 2014-tõl a regisztrációt (azaz a szavazni akarók elõre kellett volna jelezzék az illetékes hivatalokban, hogy voksolni fognak), de errõl Áder János államfõ normakontrollt kért az Alkotmánybíróságról, mely január elsõ hetében alkotmányellenességet állapított meg.
A legfontosabb feladat, hogy a Fidesz tegye lehetõvé a külföldön dolgozó, de az állandó lakcímükrõl Magyarországon ki nem jelentkezett állampolgárok szavazását. A választási eljárásért felelõs Lázár János két hete egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, mivel nincs nyilvántartásuk a külföldön dolgozókról, ezért félõ, hogy az utolsó percben derül ki, hányan akarnak kint szavazni, és hosszú sorok kígyóznak majd a nagykövetségek elõtt. Az Ab döntése után több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, hogy egyelõre letettek a regisztráció intézményérõl, ám nem kizárt, hogy csúsztatva, a 2018-as választásokra idõzítve mégis bevezetik.
Szintén rendezni fogja Gyulán a Fidesz az alkotmány átmeneti rendelkezéseit is, melyeket alaposan megvágott december végén az Alkotmánybíróság. Információink szerint a Fidesz elnöksége már mindkét kérdésben döntött, a képviselõk már egy kész tervezetet kapnak majd. Ugyanakkor forrásaink szinte biztosra veszik, hogy a frakciók elé kerül az a tervezet is, amely tovább korlátozná az Ab mozgásterét: a párt ügyvezetõ alelnöke, Kósa Lajos múlt héten jelentette be, hogy beleírnák az alkotmányba, nem lehet automatikusan feleleveníteni a régi alaptörvény alapján született alkotmánybírósági határozatokat (melyekre hivatkozva már több törvényi passzust megvétózott a testület az utóbbi években). „Nem ezek a jogtechnikai kérdések fogják megrázni a képviselõket” – mondta az egyik kormánypárti forrásunk utalva arra, hogy az oktatás, a rezsiköltségek, az uniós pénzek vagy a földtörvény jobban foglalkoztatja a Fideszt és a KDNP-t, mint a közjogi kérdések.Zárt ajtók mögött
A 2010-es kormányváltás óta a gyulai frakcióülés az ötödik nagyszabású szezonnyitó tanácskozása a Fidesz-KDNP pártszövetségnek. A kihelyezett frakcióüléseket mindig nagy bejelentések követték, a zárt ajtók mögött pedig rendszerint jelentõs vitákat folytattak a képviselõk.
A 2010-es õszi kihelyezett frakcióülést a Fidesz és a KDNP Tapolcán tartotta, ezt követõen jelentette be Kósa Lajos, a párt ügyvezetõ alelnöke és Rogán Antal, hogy nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoznak ki a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére. A hitelmentés elhúzódott, a 2011-es szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülést követõen Lázár János akkori frakcióvezetõ már arról számolt be, hogy kötött árfolyamú, egyösszegû végtörlesztés lesz a devizahiteleseknek, az ebbõl adódó pénzügyi terhet a bankok viselik. Hajdúszoboszlón jelentõs vita folyt az oktatást tervezett államosításáról, a választási rendszer átalakításáról, a közigazgatás átszervezésérõl.
A 2011-es tavaszi szezonnyitón a köznevelési törvény, illetve a kidolgozás alatt álló új alkotmányról vitatkoztak a kormánypártok politikusai, egy évvel késõbb Egerben az önkormányzatok adósságának kezelése okozott konfliktusokat. Orbán Viktor az egri ülésen tartott helyzetértékelõ beszédében a decemberi pénzügyi támadásokról szólva egy nemzetközi szálakat is magába foglaló puccskísérletrõl számolt be, melynek állítólag külügyi, nemzetbiztonsági elemei is voltak. Bár ezt a frakcióülést követõen Lázár János cáfolta, késõbb három, magát jobboldalinak való szerzõ külön könyvet adott ki az Orbán-ellenes állítólagos puccskísérletrõl.
Tavaly õsszel Sárváron gyûltek össze a kormánypárti képviselõk. Bár a vitaindító beszédében Orbán csak mellékesen érintette az IMF-fel való tárgyalásokat, a következõ nap a Facebook-oldalára kihelyezett videóüzenetében már arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan elutasítja a Valutaalap túl szigorú feltételeit. (Késõbb a sajtóban megjelentek az IMF elvárásai, így kiderült, hogy a miniszterelnök olyasmiket is a Valutaalapnak tulajdonított, melyeket egyébként nem kért a kormánytól.)
Link
„Ez már a politikai kormányzás idõszaka, nincsenek nagy, eldöntendõ kérdések, túl vagyunk a rendszerátalakító törvényeken, ám ez nem zárja ki a vitákat” – mondta a hvg.hu-nak egy kormányzati forrás, mire számít a Fidesz és a KDNP kedden kezdõdõ háromnapos tanácskozásán. A hvg.hu kormánypárti forrásai szerint a nagy alrendszerek átszabása miatt a társadalomban kialakult feszültségeket akarják számon kérni a kormányon a képviselõk. Azt is biztosra veszik, hogy a frakcióülés egy újabb nagy bejelentéssel zárul: várhatóan újabb rezsicsökkentést jelentenek be. Információink szerint tavasszal a víz- és szemétdíjat tervezik csökkenteni, õsszel pedig további energiaár-vágás várható.
A Fidesz és a KDNP az idei elsõ, szezonnyitó frakcióülését Gyulán tartja. A kormánypárti képviselõk keddtõl három napon keresztül a Hunguest Hotel szállodalánchoz tartozó négycsillagos Erkel Hotelben tanácskoznak a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülõ legfontosabb törvényjavaslatokról, illetve az általános politikai helyzetet értékelik. Orbán Viktor kedd este éjszakában nyúlóan tartja meg általános helyzetértékelését, amit a két frakció szerdán vitat meg hosszabban, végül csütörtökön a képviselõcsoportokban mûködõ szakpolitikai kabinetek hallgatják meg a minisztereket, államtitkárokat.
A mostani három napos kihelyezett frakcióülést utcai megmozdulások is kísérik majd. Míg egy évvel ezelõtt Egerben pár tucat kormánypárti demonstráló várta Orbán Viktort, kedden a MSZP, a Szolidaritás Mozgalom, a Demokratikus Koalíció együtt tervez felvonulást a Kossuth téren, hogy a „demokrácia- és országrombolással” szemben tüntessen. A demonstráció meghirdetése után a kormány mellett rendszeres tüntetéseket szervezõ Civil Összefogás Fórum bejelentette, kedden délután gyors mozgósítást kért a híveitõl: a Fidesz-KDNP „védelmében” õk is a Kossuth tér–Harucken tér útvonalon vonulnak majd, mint az ellenzéki tiltakozók.
Az oktatás „forró téma”
„A kihelyezett frakcióülés mindig egy lehetõség arra, hogy a képviselõk éljenek a morgás jogával” – mondta egy kormánypárti forrás, mire számít a keddi miniszterelnöki felvezetõ után. A Fidesz és a KDNP minden egyes szezonnyitó értekezletét Orbán értékelõjével kezdte, amit éjszakába nyúló tanácskozás követett, ahol a képviselõk kérdéseket szegezhettek a pártelnökhöz, illetve a frakcióvezetõhöz, adott esetben valamelyik miniszterhez. A hvg.hu által megkeresett kormánypártiak arra számítanak, most is olyan témák lesznek napirenden, melyekkel a választókerületük hangulatára figyelõ képviselõk a mindennapokban szembesülnek.
Korábban a nagyobbik kormánypárti frakció vezetõje, Rogán Antal az MTI-nek azt nyilatkozta, újra megvitatják a választási eljárásról szóló törvényt – melynek egyes részeit az Alkotmánybíróság december végén alapellenesnek minõsített –, ám forrásaink szerint várhatóan nem ez lesz a „leforróbb” téma. A hvg.hu-nak nyilatkozó képviselõk arra számítanak, hogy az iskolák államosítása, a felsõoktatást érintõ megszorítások, a járások kialakítása, illetve az átalakítást kísérõ, a sajtónak napi témát adó anomáliák, zavarók biztos napirendre kerülnek majd.
A közoktatás és a közigazgatás reformja 2011 óta több kihelyezett frakcióülésen is komoly vitákat váltott ki, a polgármester-képviselõk nehezményezték, hogy az átalakítás csorbítja az önkormányzatok feladatköreit. Az átszervezés január 1-tõl megtörtént, viszont az elmúlt hónapban szinte minden napra jutott valamilyen botrány az iskolák ellátási gondjaival, a fizetések csúszásával, a tanfelügyeletek megszervezésével kapcsolatban. Egy kormánypárti forrás szerint a vita már csak azért is borítékolható, mert a képviselõk egy része (a polgármesterek) az átalakítás "kárvallottja", még egy másik része hivatalvezetõként az ügyek újsütetû felelõse, tehát nemcsak a kormányon, hanem rajtuk is számon kérhetik a napi gondokat.
Ki vágja át a szalagokat?
Szintén kényes témának tartják forrásaink az uniós pályázatok, a kifizetések megcsúszását is. Ahogy egy képviselõ fogalmazott: a 2014-tõl bevezetendõ összeférhetetlenség miatt a településüket választó polgármestereket és az újraválasztásukért izguló képviselõket egyaránt foglalkoztatja, hogy a kampányban milyen beruházásokat lehet majd átadni. „Nemcsak a szalagátvágások miatt fontos ez, hanem az általános hangulat miatt is” – mondta egy fideszes forrás arra utalva, hogy a kormánynak mindezidáig nem sikerült „elhitetnie” az országgal, hogy „elindult a válságból kivezetõ úton”.
A kabinet tavaly döntött arról, hogy az uniós pénzeket kezelõ Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget átalakítják, a napi irányítást intézõ irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek. Kérdés, hogy az átalakítás beváltja-e a hozzá fûzött reményeket, és sikerül-e a rendelkezésünkre álló 8200 milliárd forintból még fennmaradt 1800 milliárdot idõben lekötni, illetve az eddig ki nem fizetett 5000 milliárdot 2015-ig folyósítani. A tavaly szeptemberi Sárváron tartott frakcióülésen az Origó beszámolója szerint a kérdéskört maga Orbán hozta elõ, és „a fejlesztések felgyorsítását és azok politikai eredményének besöprését” a ciklusból hátra lévõ idõszak legfõbb feladatának nevezte, miközben bírálta az önkormányzatokat, amiért végiggondolatlanul pályáztak az utóbbi években. (Az átalakítást nehezíti – ahogy errõl korábban a hvg.hu is beszámolt –, hogy a kormányon belüli erõcsoportok között komoly harc folyik a pénzek feletti ellenõrzésért.)
„Attól is függ, milyen lesz a hangulat és mikrõl alakul ki vita, hogy Orbán a helyzetértékelõjében mire helyezi a hangsúlyt, milyen irányba tereli a beszélgetést” – mondta egy forrásunk, aki biztosra veszik, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalappal több mint egy évig folytatott tárgyalások megszakadását jelentõs eredményként fogja értékelni. A képviselõk szerint szintén szóba kerülhet az ország ellen 2004 óta folyó uniós túlzottdeficit-eljárás kezelése is. (Az ügyben júliusban hozhat döntést az Európai Tanács. Mint korábban megírtuk, a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter nagyon számít fûz az eljárás megszüntetésére, mert a szigorú EU-s felügyelet feloldása növelné a kormány költségvetési mozgásterét a választási évben.)
Kínzó földéhség
A vita irányát befolyásolhatja, hogy Rogán kiemelt témának szánja a rezsicsökkentést. A képviselõcsoport sajtóosztályának tájékoztatása szerint a háromnapos ülés napirendjén lesz a január 1-jétõl hatályos tízszázalékos villany-, gáz- és távhõárcsökkentés. Mivel az elsõ számlákon nem látszott a csökkentés hatása, a Fidesz-frakció külön ellenõrzõ munkacsoportot állított fel, melynek vezetõje, Németh Szilárd Gyulán mutatja be a beszámolóját. A frakció sajtóosztálya szerint a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedõ új tervezetet is a Békés megyei városban beszélik majd meg. Egy, a kormányban zajló elõkészítõ munkára rálátó forrás szerint a tanácskozás a víz- és szemétcsökkentés bejelentésével fog zárulni, ahogy azt is biztosra vette, hogy õsszel tovább folytatja a kabinet az energiaár-csökkentést (ami forrásunk szerint akár a 30 százalékot is elérheti).
Élénk vitára számítanak viszont a földtörvény-javaslattal kapcsolatban. A Fidesz ugyanis folyamatos össztûz alatt áll: a Jobbik azért bírálja, mert az ellenzéki párt szerint nem garantálták a külföldiek kizárását a földvásárlásból, az LMP és a kormánypárt belsõ ellenzékévé vált volt államtitkár, Ángyán József pedig azzal vádolta a tervezet készítõit, hogy a nagybirtoknak kedveznek. (A javaslat a magyarokkal azonos jogokat biztosít az EU-s tagállamok polgárai számára: vásárolhatnak termõföldet, ha letelepednek Magyarországon, és életvitelszerûen mezõgazdasággal foglalkoznak. A tervezet az állattartó üzemek, vagy a tulajdonosaitól földet bérelõ cégek esetében lehetõvé teszik lényegében korlátlan nagyságú birtokok kialakítását.)
A törvényjavaslatnak februárban kezdõdik a részletes vitája, eddig több mint 200 módosítót nyújtottak be (Ángyán több mint 70-et jegyez). Egy kormánypárti forrás szerint az sem zárható ki, hogy az Országgyûlésben visszatérnek a startvonalhoz, hogy általános vita keretében újra lehessen – akár egész fejezeteket átíró – módosítókat benyújtani (most már csak az eddig megnyitott kérdéseket érintõ, úgynevezett kapcsolódó módosítókat lehet beadni). A Fidesz és a KDNP december 17-én már megszavazta a földtörvényt kétharmadossá emelõ alkotmánymódosítást is. Ennek keretében egy új – eddig közelebbrõl meg nem határozott – intézményt is bevezettek, amely az alaptörvényben „az integrált mezõgazdasági termelésszervezõ és a mezõgazdasági üzem” néven jelenik meg (amely a törvény bírálói szerint az állattartó nagybirtok bebetonozása lehet).
Húsba vágó, de „érdektelen” ügyek
A tervek szerint Gyulán véglegesíti az új választási rendszert is a Fidesz-KDNP pártszövetség. Eredetileg a tavaly megszavazott választási eljárási törvényben akarták bevezetni 2014-tõl a regisztrációt (azaz a szavazni akarók elõre kellett volna jelezzék az illetékes hivatalokban, hogy voksolni fognak), de errõl Áder János államfõ normakontrollt kért az Alkotmánybíróságról, mely január elsõ hetében alkotmányellenességet állapított meg.
A legfontosabb feladat, hogy a Fidesz tegye lehetõvé a külföldön dolgozó, de az állandó lakcímükrõl Magyarországon ki nem jelentkezett állampolgárok szavazását. A választási eljárásért felelõs Lázár János két hete egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, mivel nincs nyilvántartásuk a külföldön dolgozókról, ezért félõ, hogy az utolsó percben derül ki, hányan akarnak kint szavazni, és hosszú sorok kígyóznak majd a nagykövetségek elõtt. Az Ab döntése után több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, hogy egyelõre letettek a regisztráció intézményérõl, ám nem kizárt, hogy csúsztatva, a 2018-as választásokra idõzítve mégis bevezetik.
Szintén rendezni fogja Gyulán a Fidesz az alkotmány átmeneti rendelkezéseit is, melyeket alaposan megvágott december végén az Alkotmánybíróság. Információink szerint a Fidesz elnöksége már mindkét kérdésben döntött, a képviselõk már egy kész tervezetet kapnak majd. Ugyanakkor forrásaink szinte biztosra veszik, hogy a frakciók elé kerül az a tervezet is, amely tovább korlátozná az Ab mozgásterét: a párt ügyvezetõ alelnöke, Kósa Lajos múlt héten jelentette be, hogy beleírnák az alkotmányba, nem lehet automatikusan feleleveníteni a régi alaptörvény alapján született alkotmánybírósági határozatokat (melyekre hivatkozva már több törvényi passzust megvétózott a testület az utóbbi években). „Nem ezek a jogtechnikai kérdések fogják megrázni a képviselõket” – mondta az egyik kormánypárti forrásunk utalva arra, hogy az oktatás, a rezsiköltségek, az uniós pénzek vagy a földtörvény jobban foglalkoztatja a Fideszt és a KDNP-t, mint a közjogi kérdések.Zárt ajtók mögött
A 2010-es kormányváltás óta a gyulai frakcióülés az ötödik nagyszabású szezonnyitó tanácskozása a Fidesz-KDNP pártszövetségnek. A kihelyezett frakcióüléseket mindig nagy bejelentések követték, a zárt ajtók mögött pedig rendszerint jelentõs vitákat folytattak a képviselõk.
A 2010-es õszi kihelyezett frakcióülést a Fidesz és a KDNP Tapolcán tartotta, ezt követõen jelentette be Kósa Lajos, a párt ügyvezetõ alelnöke és Rogán Antal, hogy nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoznak ki a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére. A hitelmentés elhúzódott, a 2011-es szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülést követõen Lázár János akkori frakcióvezetõ már arról számolt be, hogy kötött árfolyamú, egyösszegû végtörlesztés lesz a devizahiteleseknek, az ebbõl adódó pénzügyi terhet a bankok viselik. Hajdúszoboszlón jelentõs vita folyt az oktatást tervezett államosításáról, a választási rendszer átalakításáról, a közigazgatás átszervezésérõl.
A 2011-es tavaszi szezonnyitón a köznevelési törvény, illetve a kidolgozás alatt álló új alkotmányról vitatkoztak a kormánypártok politikusai, egy évvel késõbb Egerben az önkormányzatok adósságának kezelése okozott konfliktusokat. Orbán Viktor az egri ülésen tartott helyzetértékelõ beszédében a decemberi pénzügyi támadásokról szólva egy nemzetközi szálakat is magába foglaló puccskísérletrõl számolt be, melynek állítólag külügyi, nemzetbiztonsági elemei is voltak. Bár ezt a frakcióülést követõen Lázár János cáfolta, késõbb három, magát jobboldalinak való szerzõ külön könyvet adott ki az Orbán-ellenes állítólagos puccskísérletrõl.
Tavaly õsszel Sárváron gyûltek össze a kormánypárti képviselõk. Bár a vitaindító beszédében Orbán csak mellékesen érintette az IMF-fel való tárgyalásokat, a következõ nap a Facebook-oldalára kihelyezett videóüzenetében már arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan elutasítja a Valutaalap túl szigorú feltételeit. (Késõbb a sajtóban megjelentek az IMF elvárásai, így kiderült, hogy a miniszterelnök olyasmiket is a Valutaalapnak tulajdonított, melyeket egyébként nem kért a kormánytól.)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2013. February 06. 10:03:44
#2 |
Perje
- 2013. February 06. 10:52:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.