Indulhat a nagy patikamutyi!
Tulajdonrészt kell vásárolniuk a patikusoknak. Nem keveset. 25 százalékot. Pénz azonban nincsen rá. Így marad a kiskapu: a „zsebszerzõdések". Pedig egy kis „szakmaiság" ráférne az ágazatra, a beteg érdekében – véli a szakértõ.

Mint arról korábban beszámoltunk, bankhitelbõl – vagy ha van, saját pénzbõl – az év végéig meg kell vásárolniuk az összes hazai gyógyszertár minimum 25 százalékos tulajdonrészét az ott dolgozó patikusoknak. Az Index úgy tudja: választási lehetõséget a jogszabály nem hagy a gyógyszerészeknek: ha nem vásárolják ki munkahelyük tulajdonjogát az eddigi cégtulajdonostól, a gyógyszertárat bezárják. A rendelkezés egyébként nem új: 2010-ben módosították az úgynevezett gyógyszerforgalmazásról szóló törvényt, amely kimondja: az országban mûködõ mintegy 2400 gyógyszertárban mindenütt biztosítani kell, hogy az úgynevezett személyi jogos patikusok és az üzletben dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányada 2014. január 1-jéig meghaladja a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.

A tulajdonszerkezet átalakítását célzó rendelkezésre a kormány szerint azért van szükség, mert a 2006-2010 közötti gyógyszerpiaci liberalizáció károsan érintette az ágazatot, a gyógyszerekhez való hozzáférést jelenleg is jelentõs területi egyenlõtlenség jellemzi, és az állami kontroll sem biztosítható ebben a formában.

A gyógyszertárak „visszavásárlását" olyannyira fontos célkitûzésnek tekinti a kormány, hogy - a tervek szerint - 10 milliárdos nagyságrendû patikaalapot hoznak létre, a „zsebbõl fizetni nem tudó" gyógyszerészeket pedig – a diákhitel II.-höz hasonló konstrukciójú - legalább 10 éves futamidejû, kedvezményes kamatozású bankhitellel „segítik ki".

Közegészségügyi érdek

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyetért a gyógyszertárak tulajdonjogának átalakítására vonatkozó szabályozással, amely véleményük szerint szakmailag mindenképpen indokolt és szükségszerû. A többi közt a személyes felelõsség „markánsabb és számon kérhetõbb formájának megjelenését" várják a szabályozástól.


Fotók: MTI / Soós Lajos

„Szakmapolitikailag mindenképpen jónak tartjuk, hogy rögzítették a kötelezõ minimális gyógyszerészi tulajdonhányadot, hiszen gazdasági szempontból is racionálisabb az a rendszer, ahol a személyes felelõsség megjelenik. Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint is közegészségügyi érdek indokolja a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének igényét. Reményeink szerint a patikaalapnak éppen az lesz a funkciója, hogy lehetõséget teremtsen minél több gyógyszerésznek arra, hogy élni tudjon az önállóságával" – mondta lapunk megkeresésére Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.

Hankó szerint bár egyelõre „vegyes" a fogadtatása a szabályozásnak, bízik benne, hogy amint részleteiben is ismert lesz a hitelkonstrukció feltétele, kollégái pozitívan fogadják majd a lehetõséget.

„Érthetõ, de nem illik"

A jelenleg mûködõ gyógyszertárak mintegy felében, körülbelül 1200 helyen nincs meg a gyógyszerészek többségi tulajdona, sõt 600-650 gyógyszertárban még a 25 százalék sem biztosított – mutatott rá egy átfogó tulajdoni vizsgálat.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint „logikus, jogos és érthetõ" a kormányzati szándék arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években létrejött patikaláncok és – hálózatok – amelyeket elsõsorban nagykereskedõk üzemeltetnek – kevésbé erõsen legyenek jelen a piacon a jövõben, mint most. A pénzügyi befektetõk tulajdonában lévõ gyógyszertárak többségénél ugyanis – szemben a szakmai befektetõkkel – elsõsorban a kiadások csökkentése és a bevételek maximalizálása jelenti az elsõdleges szempontot, a gyógyszertárakban végzett munka szakmai minõsége számukra másodlagos kérdés. A szakmai befektetõk egy csoportja is okozhat kellemetlenséget, mégpedig az a csoport, amelyik a saját érdekeltsége mentén befolyásolja a gyógyszerforgalom összetételét – magyarázta a közgazdász. Ilyen tekintetben a gyógyszerészi tulajdonban lévõ patikák jelentik a legszerencsésebb változatot.

Sinkó ugyanakkor figyelmeztet: „tulajdont elvenni demokráciában nem nagyon illik, és az sem szerencsés, hogy a patikusokra úgy rónak nagy terhet, hogy eközben a patikák jövedelmezõsége nem teszi lehetõvé a mesterségesen elõidézett tulajdonváltást."


Felesleges feszültséget gerjeszt

„Több tízmilliárdos adósság kering a rendszerben. Ma a patikák nem tudnak kitermelni törlesztõrészleteket, 20-25 százalékuk veszteséges. Jövedelmezõségük a kiskereskedelmi árrés miatt jelentõsen csökkent, nincs lehetõségük a visszavásárlásra. A kormány terve, illetve célja érthetõ, és lehet is támogatni, hiszen a pénzügyi befektetõket olyan szempontok vezérlik, amelyek nem mindig találkoznak a betegek érdekével, de tulajdont visszavenni csak nagyon kontrollált körülmények között, hosszabb idõszakot biztosítva lenne csak szabad" – nyilatkozta lapunknak a szakértõ.

Sinkó szerint kétféle „forgatókönyv" valószínûsíthetõ: a patikusok erõn felül felveszik a kedvezményes hitelt és megpróbálják fizetni a törlesztõrészleteket, vagy jönnek a „zsebszerzõdések", azaz formailag, jogilag megtörténik a tulajdonjog-vásárlás, de valójában minden marad a régiben.

Feszültséget gerjeszt, és ellátási zavart okozhat

Kerestük a három legnagyobb – a szabályozással leginkább sújtott - magyar gyógyszer-nagykereskedõ vállalatot, a Hungaropharmát (40 százalékos piaci részesedés), a Phoenix Pharmát (30 százalék) és a Tevát (15 százalék), de egyik cégtõl sem kívántak reagálni a sajtóértesülésre. Különbözõ elfoglaltságokra hivatkozva hárították megkeresésünket.
Melyik, kié, hányan vannak?
Az 500 Gyöngy patika fõbeszállítója a Hungaropharma. A Gyöngy patikák több mint 20 százalékot birtokolnak a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi piacból. A Hungaropharma tulajdonában 60 patika van. A Phoenix Pharma nagykereskedõ a Szimpatika gyógyszertárak stratégiai partnere, ehhez a lánchoz 300 patika tartozik. A legnagyobb, mintegy 140 patikából álló magyar patikalánc a Pharmanova-csoport tulajdona. A nagykereskedõ és gyógyszergyártó Teva a negyven patikából álló ELI lánc nagykereskedelmi partnere.


A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége azonban – melynek tagjai a többi közt a Pharmanova és az Alma Patikák – válaszolt kérdéseinkre. Szerkesztõségünknek küldött levelükben azt írják: „Az hogy, 2014-tõl 25%-os, 2017-tõl pedig gyógyszerészi többségi tulajdonba kell, hogy kerüljenek a gyógyszertárak, olyan eleme a 2010-ben született, a gyógyszer-kiskereskedelmi piac nyitottságát megszüntetendõ szabályozásoknak, amely felesleges feszültséget gerjeszt a szektorban."

Véleményük szerint a szabályozás túlzott és alapvetõ magánjogi elemeket sért. Ráadásul amennyiben az elvárt tulajdoni szerkezet a törvényes határidõre nem alakul ki, „a gyógyszertárnak be kell zárni, ami ellátási zavart okozhat".

A szövetség úgy látja, „a gyógyszertáraknak már ma is számos nehézséggel kell szembenézniük", éppen ezért – a tulajdonrészi szabályozás helyett - a kormánynak inkább az árrés felülvizsgálatát és meghatározását kellene napirendre tûznie.

A Sinkó Eszter által említett „zsebszerzõdésekre" reagálva mindössze annyit közöltek: „Mivel egyelõre nem tisztázott a kikényszerített adásvétel feltételrendszere, ezt nem tudjuk kommentálni."

Brüsszel már figyeli a kisajátítást

Az Index értesülése szerint az Európai Bizottság már tavaly jelezte a kormánynak fenntartásait a gyógyszertárak tulajdonjogának átalakítására vonatkozó magyar szabályozással kapcsolatban. Információik szerint a napokban az EU pilot eljárását el is indították, és a kérdéseket megküldték Brüsszelbõl.

A kormánynak két hónapja van, hogy megküldje válaszait a bizottságnak. Amennyiben a bizottságot nem gyõzik meg a kabinet válaszai, abban az esetben az unió várhatóan újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

Link