Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Indul az Emberi Agy projekt
No ez se semmi zsidó "tudományos" mocsok. Mengele jól van? Freund Tamás? Be kell xarni! Freund Tamás akadémikus, Agy dÃjas neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy projekt (HBP – Human Brain Project) névre keresztelt, kiemelt támogatású uniós programnak, amely 87 európai intézet részvételével valósul meg 2013 és 2023 között.
Az Európai Bizottság hétfõn jelentette be a FET, azaz a jövõbeli és a már kialakulóban levõ technológiák (Future and Emerging Technologies) pályázatának nyerteseit: az Emberi Agy projekt és a Grafén projekt egyenként 1-1 milliárd eurós támogatásban részesül, hogy a résztvevõk 10 éven át a világ tudományos élvonalában kutathassanak.
A projektek teljes idõtartamára kiterjedõ tartós finanszÃrozást az EU 7. keretprogramja (2007-2013), valamint a 2014-2020 közötti idõszakra szóló Horizon 2020 program biztosÃtja – hangsúlyozza az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Tudományos Akadémia által hétfõn kiadott közlemény.
A HBP a világ legnagyobb kÃsérleti létesÃtményét kÃvánja létrehozni a modern tudomány egyik legizgalmasabb területének számÃtó agykutatásban. A cél objektÃv módszerek kifejlesztése az idegrendszeri betegségek felismerésére, továbbá a kóros folyamatok hátterében meghúzódó mechanizmusok megértése és az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások felgyorsÃtása.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámÃtógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetõvé teszik, hogy a világ minden részérõl összegyûjtött kutatási adatok felhasználásával összetett modelleket alkossanak, ezek mûködését pedig biológiai adatokkal vessék össze. A végsõ cél, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak az agymûködésért felelõs gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Az agy részletes megértésén keresztül a projekt keretében olyan, „neurorobotikát”
támogató rendszereket is létrehoznak, amelyek megoldhatják a jövõ számÃtástechnológiája elõtt álló kritikus problémákat, pl. az energiahatékonyságban, a megbÃzhatóságban és az egyre komplexebb számÃtási rendszerek programozásában rejlõ alapvetõ nehézségeket.
Magyarországról a projektben Freund Tamás akadémikus kutatócsoportja vesz részt az MTA KÃsérleti Orvostudományi Kutatóintézetébõl. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, az ezek közötti hálózatok és az egyes agyterületek számÃtógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekbõl származó hipotézisek helytállóságának kÃsérletes értékelését végzik. A késõbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetõségük lesz bekapcsolódni a programba.
A Grafén elnevezésû projekt célja az információs és kommunikációs technológiákban a szilÃciumot felváltó, forradalmi jellegû, szénalapú anyag tulajdonságainak vizsgálata és hasznosÃtása. Ez az eddig ismert legvékonyabb formában használható anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, ugyanakkor 100-szor vagy akár 300-szor is erõsebb lehet az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kiemelt projekt több mint 100 kutatócsoportot tömörÃt, a vizsgálatokat pedig 136-an vezetik, közülük négyen Nobel-dÃjasok.
forrás: MTI
Link
Az Európai Bizottság hétfõn jelentette be a FET, azaz a jövõbeli és a már kialakulóban levõ technológiák (Future and Emerging Technologies) pályázatának nyerteseit: az Emberi Agy projekt és a Grafén projekt egyenként 1-1 milliárd eurós támogatásban részesül, hogy a résztvevõk 10 éven át a világ tudományos élvonalában kutathassanak.
A projektek teljes idõtartamára kiterjedõ tartós finanszÃrozást az EU 7. keretprogramja (2007-2013), valamint a 2014-2020 közötti idõszakra szóló Horizon 2020 program biztosÃtja – hangsúlyozza az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Tudományos Akadémia által hétfõn kiadott közlemény.
A HBP a világ legnagyobb kÃsérleti létesÃtményét kÃvánja létrehozni a modern tudomány egyik legizgalmasabb területének számÃtó agykutatásban. A cél objektÃv módszerek kifejlesztése az idegrendszeri betegségek felismerésére, továbbá a kóros folyamatok hátterében meghúzódó mechanizmusok megértése és az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások felgyorsÃtása.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámÃtógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetõvé teszik, hogy a világ minden részérõl összegyûjtött kutatási adatok felhasználásával összetett modelleket alkossanak, ezek mûködését pedig biológiai adatokkal vessék össze. A végsõ cél, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak az agymûködésért felelõs gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Az agy részletes megértésén keresztül a projekt keretében olyan, „neurorobotikát”
támogató rendszereket is létrehoznak, amelyek megoldhatják a jövõ számÃtástechnológiája elõtt álló kritikus problémákat, pl. az energiahatékonyságban, a megbÃzhatóságban és az egyre komplexebb számÃtási rendszerek programozásában rejlõ alapvetõ nehézségeket.
Magyarországról a projektben Freund Tamás akadémikus kutatócsoportja vesz részt az MTA KÃsérleti Orvostudományi Kutatóintézetébõl. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, az ezek közötti hálózatok és az egyes agyterületek számÃtógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekbõl származó hipotézisek helytállóságának kÃsérletes értékelését végzik. A késõbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetõségük lesz bekapcsolódni a programba.
A Grafén elnevezésû projekt célja az információs és kommunikációs technológiákban a szilÃciumot felváltó, forradalmi jellegû, szénalapú anyag tulajdonságainak vizsgálata és hasznosÃtása. Ez az eddig ismert legvékonyabb formában használható anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, ugyanakkor 100-szor vagy akár 300-szor is erõsebb lehet az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kiemelt projekt több mint 100 kutatócsoportot tömörÃt, a vizsgálatokat pedig 136-an vezetik, közülük négyen Nobel-dÃjasok.
forrás: MTI
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Entheo Mitiok
- 2013. February 08. 10:37:07
#2 |
kincses
- 2013. February 08. 12:53:20
#3 |
tudatlanka
- 2013. February 08. 13:24:34
#4 |
cico
- 2013. February 08. 20:06:30
#5 |
mormota1968
- 2013. February 11. 22:08:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték