DĂśbbenetes emlĂŠkeztetĂľ az egĂŠszsĂŠgĂźgy eugenista ĂĄllĂĄspontjĂĄra
[TracyRaverBaby01] Az Orvosi Etika folyĂłiratban megjelent tanulmĂĄny szerint az abortuszt ki kellene terjeszteni az ĂşjszĂźlĂśttekre is, akkor is lehetĂľvĂŠ tĂŠve a gyakorlatot, ha a csecsemĂľ teljesen egĂŠszsĂŠges. A tanulmĂĄny ĂĄllĂ­tĂĄsai dĂśbbenetes pĂŠldĂĄi annak, hogy az egĂŠszsĂŠgĂźgyben mennyire eugenista gondolkodĂĄsmĂłd dominĂĄl.
A tanulmĂĄny szerzĂľi Alberto Giubilini, a melbourne-i Monash EgyetemrĂľl ĂŠs Francesca Minerva, a Melbourne Egyetem Alkalmazott FilozĂłfia ĂŠs Etika KĂśzpontjĂĄtĂłl.
A szerzĂľk azzal ĂŠrvelnek, hogy „a magzat ĂŠs az ĂşjszĂźlĂśtt nem rendelkezik ugyanazzal a morĂĄlis stĂĄtusszal, mint egy igazi szemĂŠly,” ĂŠs mivel az abortusz engedĂŠlyezett olyan esetekben is, amikor a magzat teljesen egĂŠszsĂŠges, „az egĂŠszsĂŠges ĂşjszĂźlĂśttek megĂślĂŠsĂŠt is engedĂŠlyezni kellene minden olyan esetben, ahol a kĂśzĂśnsĂŠges abortusz lehetsĂŠges, akkor is, ha a csecsemĂľnek nincs fogyatĂŠkossĂĄga.”
„Teljes mĂŠrtĂŠkben irrelevĂĄns, hogy mindkettĂľ rendelkezik a szemĂŠllyĂŠ vĂĄlĂĄs potenciĂĄjĂĄval,” ĂĄllĂ­tjĂĄk a szerzĂľk, azzal ĂŠrvelve, hogy az ĂśrĂśkbefogadĂĄs nem elegendĂľ ellenĂŠrv, mivel a folyamat pszicholĂłgiai ĂŠs anyagi terhet jelenthet az anyĂĄnak ĂŠs emiatt „pszicholĂłgiai gyĂśtrelem ĂŠrheti.” Arra nem tĂŠr ki a tanulmĂĄny, hogyan kerĂźlheti el az anya a „pszicholĂłgiai gyĂśtrelmet” ha engedĂŠlyezi sajĂĄt gyereke megĂślĂŠsĂŠt.
„ÖnmagĂĄban az a tĂŠny, hogy valaki ember, nem garantĂĄlja az ĂŠlethez valĂł jogot. Sok olyan ember van, aki szĂĄmĂĄra az ĂŠlethez valĂł jog nem biztosĂ­tott: a fĂślĂśsleges embriĂłk, azokban az esetekben, ahol az Ăľssejt kutatĂĄs engedĂŠlyezett, azok a magzatok, amelyeknĂŠl az abortusz engedĂŠlyezett, vagy azok a bĂťnĂśzĂľk, akikre halĂĄlbĂźntetĂŠs vĂĄr,” Ă­rjĂĄk a szerzĂľk.
A csecsemĂľgyilkossĂĄg barbĂĄr eredetĂť, Ăľsi gyakorlat, de sajnos a vilĂĄg szĂĄmos pontjĂĄn ma is gyakoroljĂĄk, mint pĂŠldĂĄul KĂ­nĂĄban, ahol a fiĂşk elĂľnyben rĂŠszesĂ­tĂŠse miatti tĂĄrsadalmi nyomĂĄs hatĂĄsĂĄra a nemek egyensĂşlya felborult. TĂśbb tanulmĂĄny szerint 40 milliĂł lĂĄny „hiĂĄnyzik” a kĂ­nai tĂĄrsadalombĂłl a nem szerinti abortuszok ĂŠs csecsemĂľgyilkossĂĄgok miatt. IndiĂĄban 50 milliĂł nĂľvel van kevesebb a kelletĂŠnĂŠl hasonlĂł okbĂłl.
PakisztĂĄnban ĂŠvente 1000 csecsemĂľ esik ĂĄldozatul csecsemĂľgyilkossĂĄgnak, legtĂśbbszĂśr bĂźntetlenĂźl.
Matthew Archbold, az OrszĂĄgos Katolikus NyilvĂĄntartĂĄsi hivataltĂłl elmondta, hogy a csecsemĂľgyilkossĂĄg, vagy mĂĄs szĂłval az ĂşjszĂźlĂśttek megĂślĂŠsĂŠnek legalizĂĄlĂĄsa a tanulmĂĄny alapjĂĄul szolgĂĄlĂł feltevĂŠs – vagyis, hogy a magzat nem ember, ezĂŠrt nincs joga az ĂŠlethez – logikus vĂŠgkĂśvetkeztetĂŠse.
„Abban a pillanatban, hogy felhatalmazzuk magunkat annak eldĂśntĂŠsĂŠre, hogy ki szĂĄmĂ­t embernek ĂŠs ki nem, sajĂĄt szerencsĂŠtlen, de elkerĂźlhetetlen sorsunkat pecsĂŠteljĂźk meg. Amint kimondjuk, hogy az emberi ĂŠlet nem szent, minden egyĂŠb felvetĂŠs Ăśssze-vissza vonallĂĄ, homokba rajzolt ĂĄllĂĄspontok kuszasĂĄgĂĄvĂĄ vĂĄlik,” Ă­rja.
Wesley J. Smith, neves bioetikus megjegyzi, hogy „a huzamos ideig Ăśntudatlan ĂĄllapotban lĂŠvĂľ emberek dehidratĂĄlĂĄsĂĄhoz valĂł jog” kĂśrĂźli vitĂĄk, mint Terri Schiavo esete, szintĂŠn bioetikai ĂŠs orvosi folyĂłiratokban megjelent, a fentihez hasonlĂł cikkek eredmĂŠnyei.
„Az Ăłkori RĂłmĂĄban a nem kĂ­vĂĄnt csecsemĂľket kitettĂŠk a domboldalra. A tanulmĂĄny szerzĂľi vajon vissza akarnak tĂŠrni ezekhez a durva „ĂŠrtĂŠkekhez”? FeltĂŠtelezem, Ăľk gyorsabb halĂĄlt akarnĂĄnak,” Ă­rja.
ForrĂĄs: Infowars.com