Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nem támogatja az argentin zsidóság az elnöki döntést
Argentína és Irán múlt hónapban megállapodást kötött, hogy nemzetközi jogászok részvételével vizsgálóbizottságot hoznak létre annak érdekében, hogy kivizsgálják az 1994. július 18-án, az Argentin-izraeli Segélyegyesület (AMIA) székháza ellen elkövetett, 85 halálos áldozatot követelõ merénylet körülményeit. A robbantásért az argentin igazságszolgáltatás és az Interpol szerint nagy valószínûséggel az iráni kormány egyes tagjai tehetõk felelõssé. Teherán tagadja részvételét a bombatámadásban.
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök két hete jelentette be a bizottság felállításáról szóló megállapodás létrejöttét, amelyet az argentin külügyminiszter, Héctor Timerman akkor történelmi jelentõségû megállapodásnak nevezett. Az egyezséget támogatók, annak legfõbb jelentõségét abban jelölték meg, hogy így az argentin hatóságoknak lehetõsége nyílna az iráni gyanúsítottak kihallgatására. Ezáltal pedig egy 19 éve húzódó ügy megoldása vehetne új irányt.
Kattintson és nézegessen képeket az argentin elnöknõrõl!
Kritikák és félelmek
Az argentin zsidó közösség vezetõi szerint Kirchner elnök helytelenül járt el, amikor megállapodást kötött az iráni kormánnyal a merénylet kivizsgálásának ügyében. Attól tartanak ugyanis, hogy az egyezséggel a fõbûnösök megúszhatják a felelõsségre vonást, tekintve, hogy az ügy elsõszámú gyanúsítottjai olyan magas rangú iráni tisztségviselõk, akik jelenleg is jelentõs hatalommal bírnak a közel-keleti országban.
Múlt héten, a Nemzet nevû argentin napilap közzétett egy felmérést, amely szerint a helyi zsidó lakosság 81%-a ellenzi, hogy Argentína egyenlõ félként tárgyaljon Iránnal az ügyben. Az AMIA múlt pénteken szintén elutasította a megállapodást, míg az Argentínai Zsidó Szervezetek Szövetségének (DAIA) elnöke, Julio Schlosser is aggodalmát fejezte ki a döntést illetõen és a már megkötetett egyezséggel szemben foglalt állást.
A bírálók legfõbb érve abban áll, hogy a megállapodás a nyolc legfõbb iráni gyanúsított közül, csupán öt feltételezett felelõs kihallgatását engedélyezné, ezáltal pedig a legmagasabb rangú gyanúsítottakat – úgymint Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnököt, Ali Akbar Velajati volt külügyminisztert, és Hadi Solejmanpur egykori Buenos Aires-i nagykövetet – nem érintené a vizsgálat.
Az ellenzõk másik kifogása, hogy a dokumentum úgy fogalmaz, hogy az újfajta eljárás a gyanúsítottak kihallgatását teszi lehetõvé, ezzel pedig nem mondja ki egyértelmûen, hogy jogi felelõsségre vonásról lenne szó, fõleg nem az argentin igazságszolgáltatás által. Az egyezség bírálói jelezték ez irányú aggályaikat Timerman külügyminiszternek, ám a dokumentum szövege, a parlament elé terjesztését megelõzõen nem került módosításra. Christina Fernandez ennek ellenére azt ígérte, hogy az argentin igazságszolgáltatás szuverenitása és a jog érvényesülése nem fog sérülni a bizottsági eljárás során.
Argentína, Kuba és Venezuela útjára lép?
Egyes vélekedések szerint a megállapodás azért is problémás, mert azok közé a Venezuela által vezetett, latin-amerikai országok sorába emeli Argentínát, amelyek politikájukban Kubát, Iránt, és egyéb olyan országokat követnek, illetve azoknak szövetségesei, amelyek sorozatosan megsértik az emberi jogokat.
Egészen idáig Argentína esetében nem volt megfigyelhetõ ez az irány, nem csupán azért, mert belsõ mûködését tekintve demokratikus elveket követ, hanem mert Iránnal szembeni külpolitikájában is tartózkodott a venezuelai megközelítéstõl.
A néhai argentin elnök, Néstor Kirchner elutasította az Iránhoz való közeledést és támogatta országa kiadatási kérelmét a gyanúsított személyekkel szemben, ám a jelenlegi elnök az Iránnal együttmûködve történõ kivizsgálás mellett döntött, amely által sérülhetnek az argentin érdekek a megállapodást kritizálók szerint.
Az izraeli külügyminiszter szintén csalódottságát fejezte ki, kételkedve abban, hogy ez a megállapodás valódi és igazságos megoldást hozhat az áldozatok és hozzátartozóik számára.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának latin-amerikai ügyekért felelõs megbízottja, Roberta Jacobson szerint is kétséges, hogy ez a megoldás elvezet az ügy igazságos és végsõ lezárásához ugyanakkor hozzátette, hogy nem gondolja, hogy ez a döntés egyértelmûen Kubával és Venezuelával helyezné egy csoportba Argentínát. Ebbõl kifolyólag, Jacobson hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Argentína és az Egyesült Államok közötti együttmûködésben az országaikat érintõ közös ügyek legtöbbjében.
Kattintson és nézegessen képeket Iránról!
A megállapodás mögött húzodó valódi érvek
A megállapodás megkötésére több magyarázat fogalmazódott meg. Egyesek szerint Kirchner elnök döntését gazdasági okok indokolták. Az Iránba irányuló argentin export mértéke az elmúlt öt évben ugyanis megháromszorozódott – 319 millióról 1,1 milliárd dollárra nõtt – valamint egyes vélekedések szerint Argentína, Iránból származó olajimportja is növekedhet, ami még szorosabb együttmûködésre adhatna okot. A szakértõk többsége mégis elutasítja ezt a magyarázatot az állítva, hogy a jelenlegi megállapodás érdemben nem javítana a két ország gazdasági kapcsolatin.
Egy másik elmélet szerint Christina Fernandez jó barátja, Hugo Chávez venezuelai elnök hatására döntött a megállapodás megkötése mellett, akinek politikájával, bizonyos vélemények szerint, az argentin vezetõ eszközei egyre nagyobb hasonlóságot mutatnak.
Végül lehetséges magyarázatként az is felmerült, hogy az argentin vezetõ valóban hisz abban, hogy ez a megállapodás közelebb vihet a régóta húzódó ügy végsõ megoldásához, amely korábban az iráni kooperáció hiányában nem járt sikerrel az elmúlt, majdnem két évtizedben. Ennek ellentmondani látszik a bírálók érve, amely rámutat, hogy a döntéssel felállítandó argentin-iráni bizottság, mint az együttmûködés alapja, teljesen megegyezik azzal a konstrukcióval, amelyet az iráni fél már korábban is szorgalmazott a probléma megoldására.
Az argentin külügyminiszter a kifogásokra reagálva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lépés nem az ügy jogi megoldását szándékszik helyettesíteni. Az ellenzõk azonban kételkednek Timerman állításában, aki néhány évvel ezelõtt tagadta a vádakat, miszerint Argentína titkos tárgyalásokat folytatna Iránnal az AMIA ügyében, amely nyilatkozat igazságtartalma szerintük, a jelenlegi fejlemények ismeretében erõsen megkérdõjelezhetõ.
Mindezek fényében kérdéses, hogy az újonnan kijelölt keretek között sikerül-e kimozdítani az ügyet a 19 éve tartó statikus állapotából, és hogy az eljárás végül valóban jogszerû módon folytatható-e le. Egyelõre úgy tûnik, hogy a merénylet fõ felelõsei megúszhatják a felelõsségre vonást.
Link
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök két hete jelentette be a bizottság felállításáról szóló megállapodás létrejöttét, amelyet az argentin külügyminiszter, Héctor Timerman akkor történelmi jelentõségû megállapodásnak nevezett. Az egyezséget támogatók, annak legfõbb jelentõségét abban jelölték meg, hogy így az argentin hatóságoknak lehetõsége nyílna az iráni gyanúsítottak kihallgatására. Ezáltal pedig egy 19 éve húzódó ügy megoldása vehetne új irányt.
Kattintson és nézegessen képeket az argentin elnöknõrõl!
Kritikák és félelmek
Az argentin zsidó közösség vezetõi szerint Kirchner elnök helytelenül járt el, amikor megállapodást kötött az iráni kormánnyal a merénylet kivizsgálásának ügyében. Attól tartanak ugyanis, hogy az egyezséggel a fõbûnösök megúszhatják a felelõsségre vonást, tekintve, hogy az ügy elsõszámú gyanúsítottjai olyan magas rangú iráni tisztségviselõk, akik jelenleg is jelentõs hatalommal bírnak a közel-keleti országban.
Múlt héten, a Nemzet nevû argentin napilap közzétett egy felmérést, amely szerint a helyi zsidó lakosság 81%-a ellenzi, hogy Argentína egyenlõ félként tárgyaljon Iránnal az ügyben. Az AMIA múlt pénteken szintén elutasította a megállapodást, míg az Argentínai Zsidó Szervezetek Szövetségének (DAIA) elnöke, Julio Schlosser is aggodalmát fejezte ki a döntést illetõen és a már megkötetett egyezséggel szemben foglalt állást.
A bírálók legfõbb érve abban áll, hogy a megállapodás a nyolc legfõbb iráni gyanúsított közül, csupán öt feltételezett felelõs kihallgatását engedélyezné, ezáltal pedig a legmagasabb rangú gyanúsítottakat – úgymint Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnököt, Ali Akbar Velajati volt külügyminisztert, és Hadi Solejmanpur egykori Buenos Aires-i nagykövetet – nem érintené a vizsgálat.
Az ellenzõk másik kifogása, hogy a dokumentum úgy fogalmaz, hogy az újfajta eljárás a gyanúsítottak kihallgatását teszi lehetõvé, ezzel pedig nem mondja ki egyértelmûen, hogy jogi felelõsségre vonásról lenne szó, fõleg nem az argentin igazságszolgáltatás által. Az egyezség bírálói jelezték ez irányú aggályaikat Timerman külügyminiszternek, ám a dokumentum szövege, a parlament elé terjesztését megelõzõen nem került módosításra. Christina Fernandez ennek ellenére azt ígérte, hogy az argentin igazságszolgáltatás szuverenitása és a jog érvényesülése nem fog sérülni a bizottsági eljárás során.
Argentína, Kuba és Venezuela útjára lép?
Egyes vélekedések szerint a megállapodás azért is problémás, mert azok közé a Venezuela által vezetett, latin-amerikai országok sorába emeli Argentínát, amelyek politikájukban Kubát, Iránt, és egyéb olyan országokat követnek, illetve azoknak szövetségesei, amelyek sorozatosan megsértik az emberi jogokat.
Egészen idáig Argentína esetében nem volt megfigyelhetõ ez az irány, nem csupán azért, mert belsõ mûködését tekintve demokratikus elveket követ, hanem mert Iránnal szembeni külpolitikájában is tartózkodott a venezuelai megközelítéstõl.
A néhai argentin elnök, Néstor Kirchner elutasította az Iránhoz való közeledést és támogatta országa kiadatási kérelmét a gyanúsított személyekkel szemben, ám a jelenlegi elnök az Iránnal együttmûködve történõ kivizsgálás mellett döntött, amely által sérülhetnek az argentin érdekek a megállapodást kritizálók szerint.
Az izraeli külügyminiszter szintén csalódottságát fejezte ki, kételkedve abban, hogy ez a megállapodás valódi és igazságos megoldást hozhat az áldozatok és hozzátartozóik számára.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának latin-amerikai ügyekért felelõs megbízottja, Roberta Jacobson szerint is kétséges, hogy ez a megoldás elvezet az ügy igazságos és végsõ lezárásához ugyanakkor hozzátette, hogy nem gondolja, hogy ez a döntés egyértelmûen Kubával és Venezuelával helyezné egy csoportba Argentínát. Ebbõl kifolyólag, Jacobson hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Argentína és az Egyesült Államok közötti együttmûködésben az országaikat érintõ közös ügyek legtöbbjében.
Kattintson és nézegessen képeket Iránról!
A megállapodás mögött húzodó valódi érvek
A megállapodás megkötésére több magyarázat fogalmazódott meg. Egyesek szerint Kirchner elnök döntését gazdasági okok indokolták. Az Iránba irányuló argentin export mértéke az elmúlt öt évben ugyanis megháromszorozódott – 319 millióról 1,1 milliárd dollárra nõtt – valamint egyes vélekedések szerint Argentína, Iránból származó olajimportja is növekedhet, ami még szorosabb együttmûködésre adhatna okot. A szakértõk többsége mégis elutasítja ezt a magyarázatot az állítva, hogy a jelenlegi megállapodás érdemben nem javítana a két ország gazdasági kapcsolatin.
Egy másik elmélet szerint Christina Fernandez jó barátja, Hugo Chávez venezuelai elnök hatására döntött a megállapodás megkötése mellett, akinek politikájával, bizonyos vélemények szerint, az argentin vezetõ eszközei egyre nagyobb hasonlóságot mutatnak.
Végül lehetséges magyarázatként az is felmerült, hogy az argentin vezetõ valóban hisz abban, hogy ez a megállapodás közelebb vihet a régóta húzódó ügy végsõ megoldásához, amely korábban az iráni kooperáció hiányában nem járt sikerrel az elmúlt, majdnem két évtizedben. Ennek ellentmondani látszik a bírálók érve, amely rámutat, hogy a döntéssel felállítandó argentin-iráni bizottság, mint az együttmûködés alapja, teljesen megegyezik azzal a konstrukcióval, amelyet az iráni fél már korábban is szorgalmazott a probléma megoldására.
Az argentin külügyminiszter a kifogásokra reagálva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lépés nem az ügy jogi megoldását szándékszik helyettesíteni. Az ellenzõk azonban kételkednek Timerman állításában, aki néhány évvel ezelõtt tagadta a vádakat, miszerint Argentína titkos tárgyalásokat folytatna Iránnal az AMIA ügyében, amely nyilatkozat igazságtartalma szerintük, a jelenlegi fejlemények ismeretében erõsen megkérdõjelezhetõ.
Mindezek fényében kérdéses, hogy az újonnan kijelölt keretek között sikerül-e kimozdítani az ügyet a 19 éve tartó statikus állapotából, és hogy az eljárás végül valóban jogszerû módon folytatható-e le. Egyelõre úgy tûnik, hogy a merénylet fõ felelõsei megúszhatják a felelõsségre vonást.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. February 11. 18:28:48
#2 |
mormota1968
- 2013. February 11. 22:28:24
#3 |
Balu
- 2013. February 12. 08:58:07
#4 |
postaimre
- 2013. February 12. 09:36:52
#5 |
Balu
- 2013. February 12. 12:32:22
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.