Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Korlátozza a véleményeket az új Ptk.
De ki is tenne ilyet és miért? A bûnözõket, hatalmukkal visszaélõket zsidó-cigány összeesküvésben, hazaárulásban érintetteket azért még lehet kritizálni ugye? Vagy lõjjük simán agyon ezt a tetves bandát? Értem, tehát már ideje lenne és így közliTEK!
Noha benyújtásakor viszonylagos konszenzus övezte az új Polgári törvénykönyv tervezetét, a Fidesz-KDNP keze alatt kirekesztõ, s korszerûtlen szabályozások halmazává vált, amely komoly alkotmányossági aggályokat is felvet. A tegnap elfogadott végleges kódex nem csupán a közszereplõk nyilvánosság elõtt való kritizálhatóságát akadályozhatja meg, de a KDNP ideológiai nyomvonalán hátrányosan megkülönbözteti az élettársi viszonyban élõket és gyermekeiket.
Csorbul a szabad véleménynyilvánítás joga a tegnap elfogadott, 2014. március 15-én hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv (Ptk) egy passzusával. Komoly alkotmányossági aggályokat vet legalábbis fel, hogy a közszereplõk személyiségi jogvédelmének korlátozhatóságát, azaz bírálhatóságuk mértékét az Országgyûlés újabb feltételtõl, a "méltányolható közérdek" fennállásától tette függõvé.
HIRDETÉS
Noha vasárnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormány nevében benyújtott egy zárószavazás elõtti módosító indítványt, mellyel épp ezt a kifejezést törölte volna a szövegbõl, s a közügyek szabad vitatásához való alapjog érvényesülését garantálta volna, ám a miniszterelnök-helyettes végül a zárószavazás elõtt, ismeretlen okból visszavonta a javaslatot. Pedig Navracsics indoklása egyértelmûvé tette, hogy mi is a probléma az új kitétellel: "a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása maga az a , amely szükségessé teszi a személyiségi jogi védelem korlátozottabb biztosítását közszereplõk esetében".
A Ptk.-t ugyanis úgy fogadták el, hogy az eredeti javaslat helyett - "közéleti szereplõ személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja" - az szerepel benne, hogy a "közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplõ személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekbõl, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja". E módosítót az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége még december végén javasolta, amit a Ház meg is szavazott. A Papcsák Ferenc fideszes alelnök által jegyzett indoklás szerint "a közelmúlt közéleti történései, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatára is figyelemmel indokolják az emberi méltóság védelmének erõsítését".
A közelebbrõl nem azonosított "közéleti történésekre" való hivatkozással azonban korántsem biztos, hogy kellõen megalapozott egy alapjog, a közügyek szabad vitatásának, illetve a véleménynyilvánításnak a korlátozása. A történteknek pedig különös pikantériát kölcsönöz, hogy az a Papcsák Ferenc adta a nevét ehhez, aki az utóbbi hónapokban - mint arról beszámoltunk - lapunk és a Hír24 hírportál, valamit a 168 Óra több kommentelõjét is feljelentette a rá vonatkozó vélemények miatt, sõt, néhány kritika miatt rágalmazással és becsületsértéssel vádolt hozzászólókat. Az ügyek odáig jutottak, hogy kommentelõink személyes adatait szerkesztõségünktõl kérte ki a rendõrség.
Miután pedig Papcsák "gyakorlata" már ismert az õt érintõ, általában negatív vélemények, kritikák ügyében, nem nehéz elképzelni azt sem, mi lehet a kormányoldal szándéka a Ptk. ilyen irányú módosításával. Erre figyelmeztetett január elején Vékás Lajos akadémikus is, amikor a Ptk. kodifikációs szerkesztõbizottság vezetõjeként maga fogalmazott úgy a módosításról: mindez alkotmányos szempontból erõsen aggályos megszorítást jelent a közügyek szabad megvitatására nézve. Vékás a Magyar Jog címû szakfolyóirat idei elsõ számában megjelent tanulmányában a személyiségi és személyhez fûzõdõ jogok megsértésekor járó nem vagyoni kártérítés helyébe lépõ sérelemdíj módosítását is károsnak tartotta, sõt, szerinte ennek szabályozása - mely a tanulmány megjelenésekor még csak módosító volt, mostanra az elfogadott jogszabály része - teljes félreértésként a másodlagos, büntetõ elemre helyezi a hangsúlyt, amikor a jogsértés ismétlõdõ jellegétõl teszi függõvé a sérelemdíj összegét.
Vékás írására reagálva Hanák András ügyvéd, az Élet és Irodalomban január végén megjelent cikkében szintén aggályosnak nevezte a véleménynyilvánítás, sõt, a sajtó szabadságát könnyen korlátozó szabályokat, a sérelemdíj esetében pedig külön hangsúlyozta: nem világos, hogy mennyiben lesz automatikus jellegû ez a jogkövetkezmény, amennyiben a puszta jogértés igazolást nyer. Az új Ptk. ugyanis úgy rendelkezik, hogy "akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az õt ért nem vagyoni sérelemért", ráadásul "a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges".
Egyébként Vékás és Hanák emellett számos, például a családjogi részek, valamint a gyûlöletbeszédet szankcionáló passzusok okozta aggályát kifejtette a két tanulmányban, az eredeti normaszöveget kidolgozó szakember pedig arra is figyelmeztetett: "Nem túl rózsás kilátás volna az új Polgári Törvénykönyv számára, ha még hatályba lépése elõtt az Alkotmánybíróságnak (Ab) - döntõ kérdésekben - alkotmányellenességet kellene megállapítania, és több rendelkezést meg kellene semmisítenie." Csakhogy, mint erre reagálva Hanák fogalmazott: a kétharmadot már nem érdekli az Ab, már "leírták", ráadásul a testület ebben az évben amúgy is olyan többségû lesz, amely miatt nem kell aggódniuk. "A módosítók egyik szellemi vezére, Salamon László máris megkapta évtizedes szolgálatainak nagyvonalú elismerését, hamarosan csatlakozik az alkotmánybírákhoz. A rákövetkezõ alkotmánybíró kiválasztásakor, még ez év áprilisában fokozottabban fognak ügyelni arra, hogy ne szuverén szellemet, az alkotmányossághoz többnyire ragaszkodó bírát válasszanak meg. Ilyen konstellációban pedig joggal gondolhatja úgy a kétharmados politikai többség, hogy a Vékás professzor által megjelölt kritikus kérdésekben majd az alkotmányjogi doktrína, az eddigi precedens fog módosulni" - fogalmazott Hanák, utalva arra, hogy az e hónaptól újabb - kormánypárti - taggal bõvülõ Ab nem feltétlenül lesz képes orvosolni a súlyos aggályokat, sõt, kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e a testület elé a Ptk.
Pedig korábban a mostaniaknál jóval kisebb okokból is visszadobta az Ab a még a szocialista többségû Országgyûlés által elfogadott törvénykönyvet, amely így a kormányváltás "áldozatává" is vált. Azóta csaknem három év telt el, s noha a már az Orbán-kormány idején kidolgozott, új Ptk.-ról szóló jogszabálytervezetet is tavaly kellett volna elfogadni, hogy az elõre meghatározott, egyéves felkészülési idõ után 2014. január 1-én hatályba léphessen, a zárószavazás az idõközben elfogadott módosító indítványok miatt elmaradt, s a tavaszi ülésszakra tolódott. Így viszont jövõ január 1. helyett két és fél hónappal késõbb, 2014. március 15-én lép majd hatályba a 368 oldalas, mintegy 1600 paragrafusból álló új törvénykönyv - errõl egy vissza nem vont Navracsics-féle zárószavazás elõtti gondoskodott.
Láthatatlan maradt a Kövér-õrség
"Kétségtelenül keveredtem már olyan helyzetbe, hogy szocialista képviselõtársaim megvádoltak azzal, hogy nem vezetem részrehajlásmentesen az ülést, de nem értem, miért önök a leghangosabbak" - harsogta tegnap a napirend elõtti felszólalások idején Kövér László. A fideszes házelnök dühösen kérdezte az MSZP-s képviselõktõl: "Ennyire nehéz megszokni az ellenzéki létet? Hát lesz idejük". Ennél keményebben azonban ezúttal nem akarta az ellenzéket fegyelmezni Kövér, így sem bilincs, sem elektromos sokkoló, de még lõfegyver sem került elõ tegnap a Parlamentben.
Pedig a tavaszi ülésszak elsõ munkanapján munkába állt Országgyûlési Õrségnek minderre lenne lehetõsége. A IV-es kapunál, ahol a hírekre éhes tudósítók a Házba léphetnek, egyetlen kicsit kétségbeesett õr igyekezett megbirkózni feladatával: ide-oda rohanva belépõt adott ki és átvizsgált. Korábban a házelnök többször fenyegette azzal az MSZP-s és az LMP-s képviselõket, hogy többé nem lesz lehetõségük a "cirkuszra", februártól akár ki is vezettetheti az általa "renitensnek" ítélt politikusokat a terembõl. Sõt, ha úgy akarja, jól felszerelt "magánhadserege" nyolc napig bárkit távol is tarthat a törvényhozási munkától, s jármûvét és lakását is átkutathatja.
A 349 fõs, mintegy kétmilliárd forintba kerülõ testület tagjainak ugyanis tengernyi jogot adtak, sõt, még az alaptörvényben is rögzítenék létüket. A kormánypártok alkotmánymódosító javaslata értelmében ugyanis: "az Országgyûlés zavartalan mûködésének biztosítása és méltóságának megõrzése érdekében az Országgyûlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol", a Ház biztonságáról pedig az elnök által irányított õrség gondoskodik.
Kicsit csalódottak is voltak tehát az újságírók, amiért az ülésszak elsõ napján alig találkoztak az Õrség tagjaival. A parlamenti folyósokon, akár eddig, a teremszolgálat tagjai dolgoztak és nem történt balhé. Kövér egyébként szokás szerint el is késett, így nem 13 órakor kezdõdött az ülés, Orbán Viktor kormányfõ felszólalása után, noha a kormánypártiak közül is többen elhagyták a termet, a házelnök emelt hangon a szocialistákat utasította rendre, mint az megszokott. Ha pedig Lezsák Sándor levezetõ elnökként nem veszi el a szót a közmunkásoknak jogokat követelõ Nyakó Istvántól, nagyon unalmas lett volna az elsõ munkanap. - F.Á.
Gyõztesek és vesztesek
Gyõzött a KDNP a családjog területén. Ez látszik legalábbis abból, hogy míg az eredeti Ptk.-javaslat szerzõinek az volt a szándéka, hogy "a családjog szabályai a családot, mint közösséget és mint a társadalom alapvetõ sejtjét" védjék, s ez a jogi védelem a törvény által alapított kapcsolatok (a házasság, örökbefogadás és gyámság) mellett az egyéb szabályozott együttélési formákra (az élettársakra, a mostohaszülõ-mostohagyermek és a nevelõszülõ-nevelt gyermek kapcsolatára) is kiterjedt volna, az elfogadott Ptk.-ban mindez nem szerepel. A szakértõkbõl álló kodifikációs bizottság javaslatát a kormány változtatás nélkül terjesztette elõ, azonban a KDNP-frakció által késõbb benyújtott módosítás teljesen félresöpri az élettársak családjogi státusának elismerését, ezért a családjogiból a szerzõdéseket szabályozó "kötelmi kötetbe" számûztek mindent, ami az e kapcsolati formában élõket és a rájuk vonatkozó szabályokat.
Sõt, a törvényjavaslatból az összes, a bejegyzett élettársakra vonatkozó kitételt is kihúzták, így sem a különbözõ, sem az azonos nemûek sem alkothatnak családot. Vagyis az új Ptk. eredményeképpen az élettársi kapcsolat továbbra is szerzõdéses viszonynak számít, éppúgy mint 50 évvel ezelõtt, tekintet nélkül arra, hogy idõközben sokszorosára nõtt az így élõk száma, és ma már a magyar gyerekek több mint 40 százaléka születik házasságon kívül.
Érdekesség, hogy az Ab tavaly decemberben épp a módosító elfogadásának napján mondta ki, hogy a családjogi törvénnyel a jogalkotó túl szûkre szabta a család fogalmát, kihagyva például az élettársakat, és ezért meg is semmisítette a vonatkozó szakaszt. Ehhez képest a Fidesz-KDNP a határozat ismeretében, ám vita nélkül szavazott a módosítóról, majd a kódexrõl. Sõt, nem is csak ebben alkalmaznak diszkriminatív szabályokat, de alkotmányos szintre is emelik az állampolgárok megkülönböztetését, hiszen a pénteken benyújtott alkotmánymódosítás az alaptörvénybe iktatná, hogy a családba az élettársak nem tartoznak bele: "Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nõ között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülõ-gyermek viszony".
TASZ: alapjogokat sért
Az új magánjogi kódex elfogadásának módja nem felel meg a demokratikus eljárás követelményeinek, emellett korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt több alapjogot sért - közölte a TASZ. A jogvédõk szerint a több mint egy évtizedes elõkészítés ellenére a parlamenti eljárás utolsó fázisában benyújtott és érdemi vitára nem bocsátott módosítások sokasága karakteresen átformálta a kódexet, így az új Ptk. "nemcsak megõrzi a jelenlegi korszerûtlen szabályozás néhány elemét, hanem fontos emberi jogi területeken visszatér az 1989 elõtti idõk jogszemléletéhez". A kódex - a többi között - sérti a szólás- és sajtószabadságot, mert akadályozza a közhatalom-gyakorlók és más közszereplõk bírálatát, az pedig az információszabadsággal ellentétes, hogy a közpénzekkel gazdálkodó intézmények üzleti titokra hivatkozva eltitkolhatják a nyilvánosság elõl a szerzõdéseiket.
Link
Noha benyújtásakor viszonylagos konszenzus övezte az új Polgári törvénykönyv tervezetét, a Fidesz-KDNP keze alatt kirekesztõ, s korszerûtlen szabályozások halmazává vált, amely komoly alkotmányossági aggályokat is felvet. A tegnap elfogadott végleges kódex nem csupán a közszereplõk nyilvánosság elõtt való kritizálhatóságát akadályozhatja meg, de a KDNP ideológiai nyomvonalán hátrányosan megkülönbözteti az élettársi viszonyban élõket és gyermekeiket.
Csorbul a szabad véleménynyilvánítás joga a tegnap elfogadott, 2014. március 15-én hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv (Ptk) egy passzusával. Komoly alkotmányossági aggályokat vet legalábbis fel, hogy a közszereplõk személyiségi jogvédelmének korlátozhatóságát, azaz bírálhatóságuk mértékét az Országgyûlés újabb feltételtõl, a "méltányolható közérdek" fennállásától tette függõvé.
HIRDETÉS
Noha vasárnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormány nevében benyújtott egy zárószavazás elõtti módosító indítványt, mellyel épp ezt a kifejezést törölte volna a szövegbõl, s a közügyek szabad vitatásához való alapjog érvényesülését garantálta volna, ám a miniszterelnök-helyettes végül a zárószavazás elõtt, ismeretlen okból visszavonta a javaslatot. Pedig Navracsics indoklása egyértelmûvé tette, hogy mi is a probléma az új kitétellel: "a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása maga az a , amely szükségessé teszi a személyiségi jogi védelem korlátozottabb biztosítását közszereplõk esetében".
A Ptk.-t ugyanis úgy fogadták el, hogy az eredeti javaslat helyett - "közéleti szereplõ személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja" - az szerepel benne, hogy a "közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplõ személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekbõl, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja". E módosítót az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége még december végén javasolta, amit a Ház meg is szavazott. A Papcsák Ferenc fideszes alelnök által jegyzett indoklás szerint "a közelmúlt közéleti történései, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatára is figyelemmel indokolják az emberi méltóság védelmének erõsítését".
A közelebbrõl nem azonosított "közéleti történésekre" való hivatkozással azonban korántsem biztos, hogy kellõen megalapozott egy alapjog, a közügyek szabad vitatásának, illetve a véleménynyilvánításnak a korlátozása. A történteknek pedig különös pikantériát kölcsönöz, hogy az a Papcsák Ferenc adta a nevét ehhez, aki az utóbbi hónapokban - mint arról beszámoltunk - lapunk és a Hír24 hírportál, valamit a 168 Óra több kommentelõjét is feljelentette a rá vonatkozó vélemények miatt, sõt, néhány kritika miatt rágalmazással és becsületsértéssel vádolt hozzászólókat. Az ügyek odáig jutottak, hogy kommentelõink személyes adatait szerkesztõségünktõl kérte ki a rendõrség.
Miután pedig Papcsák "gyakorlata" már ismert az õt érintõ, általában negatív vélemények, kritikák ügyében, nem nehéz elképzelni azt sem, mi lehet a kormányoldal szándéka a Ptk. ilyen irányú módosításával. Erre figyelmeztetett január elején Vékás Lajos akadémikus is, amikor a Ptk. kodifikációs szerkesztõbizottság vezetõjeként maga fogalmazott úgy a módosításról: mindez alkotmányos szempontból erõsen aggályos megszorítást jelent a közügyek szabad megvitatására nézve. Vékás a Magyar Jog címû szakfolyóirat idei elsõ számában megjelent tanulmányában a személyiségi és személyhez fûzõdõ jogok megsértésekor járó nem vagyoni kártérítés helyébe lépõ sérelemdíj módosítását is károsnak tartotta, sõt, szerinte ennek szabályozása - mely a tanulmány megjelenésekor még csak módosító volt, mostanra az elfogadott jogszabály része - teljes félreértésként a másodlagos, büntetõ elemre helyezi a hangsúlyt, amikor a jogsértés ismétlõdõ jellegétõl teszi függõvé a sérelemdíj összegét.
Vékás írására reagálva Hanák András ügyvéd, az Élet és Irodalomban január végén megjelent cikkében szintén aggályosnak nevezte a véleménynyilvánítás, sõt, a sajtó szabadságát könnyen korlátozó szabályokat, a sérelemdíj esetében pedig külön hangsúlyozta: nem világos, hogy mennyiben lesz automatikus jellegû ez a jogkövetkezmény, amennyiben a puszta jogértés igazolást nyer. Az új Ptk. ugyanis úgy rendelkezik, hogy "akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az õt ért nem vagyoni sérelemért", ráadásul "a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges".
Egyébként Vékás és Hanák emellett számos, például a családjogi részek, valamint a gyûlöletbeszédet szankcionáló passzusok okozta aggályát kifejtette a két tanulmányban, az eredeti normaszöveget kidolgozó szakember pedig arra is figyelmeztetett: "Nem túl rózsás kilátás volna az új Polgári Törvénykönyv számára, ha még hatályba lépése elõtt az Alkotmánybíróságnak (Ab) - döntõ kérdésekben - alkotmányellenességet kellene megállapítania, és több rendelkezést meg kellene semmisítenie." Csakhogy, mint erre reagálva Hanák fogalmazott: a kétharmadot már nem érdekli az Ab, már "leírták", ráadásul a testület ebben az évben amúgy is olyan többségû lesz, amely miatt nem kell aggódniuk. "A módosítók egyik szellemi vezére, Salamon László máris megkapta évtizedes szolgálatainak nagyvonalú elismerését, hamarosan csatlakozik az alkotmánybírákhoz. A rákövetkezõ alkotmánybíró kiválasztásakor, még ez év áprilisában fokozottabban fognak ügyelni arra, hogy ne szuverén szellemet, az alkotmányossághoz többnyire ragaszkodó bírát válasszanak meg. Ilyen konstellációban pedig joggal gondolhatja úgy a kétharmados politikai többség, hogy a Vékás professzor által megjelölt kritikus kérdésekben majd az alkotmányjogi doktrína, az eddigi precedens fog módosulni" - fogalmazott Hanák, utalva arra, hogy az e hónaptól újabb - kormánypárti - taggal bõvülõ Ab nem feltétlenül lesz képes orvosolni a súlyos aggályokat, sõt, kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e a testület elé a Ptk.
Pedig korábban a mostaniaknál jóval kisebb okokból is visszadobta az Ab a még a szocialista többségû Országgyûlés által elfogadott törvénykönyvet, amely így a kormányváltás "áldozatává" is vált. Azóta csaknem három év telt el, s noha a már az Orbán-kormány idején kidolgozott, új Ptk.-ról szóló jogszabálytervezetet is tavaly kellett volna elfogadni, hogy az elõre meghatározott, egyéves felkészülési idõ után 2014. január 1-én hatályba léphessen, a zárószavazás az idõközben elfogadott módosító indítványok miatt elmaradt, s a tavaszi ülésszakra tolódott. Így viszont jövõ január 1. helyett két és fél hónappal késõbb, 2014. március 15-én lép majd hatályba a 368 oldalas, mintegy 1600 paragrafusból álló új törvénykönyv - errõl egy vissza nem vont Navracsics-féle zárószavazás elõtti gondoskodott.
Láthatatlan maradt a Kövér-õrség
"Kétségtelenül keveredtem már olyan helyzetbe, hogy szocialista képviselõtársaim megvádoltak azzal, hogy nem vezetem részrehajlásmentesen az ülést, de nem értem, miért önök a leghangosabbak" - harsogta tegnap a napirend elõtti felszólalások idején Kövér László. A fideszes házelnök dühösen kérdezte az MSZP-s képviselõktõl: "Ennyire nehéz megszokni az ellenzéki létet? Hát lesz idejük". Ennél keményebben azonban ezúttal nem akarta az ellenzéket fegyelmezni Kövér, így sem bilincs, sem elektromos sokkoló, de még lõfegyver sem került elõ tegnap a Parlamentben.
Pedig a tavaszi ülésszak elsõ munkanapján munkába állt Országgyûlési Õrségnek minderre lenne lehetõsége. A IV-es kapunál, ahol a hírekre éhes tudósítók a Házba léphetnek, egyetlen kicsit kétségbeesett õr igyekezett megbirkózni feladatával: ide-oda rohanva belépõt adott ki és átvizsgált. Korábban a házelnök többször fenyegette azzal az MSZP-s és az LMP-s képviselõket, hogy többé nem lesz lehetõségük a "cirkuszra", februártól akár ki is vezettetheti az általa "renitensnek" ítélt politikusokat a terembõl. Sõt, ha úgy akarja, jól felszerelt "magánhadserege" nyolc napig bárkit távol is tarthat a törvényhozási munkától, s jármûvét és lakását is átkutathatja.
A 349 fõs, mintegy kétmilliárd forintba kerülõ testület tagjainak ugyanis tengernyi jogot adtak, sõt, még az alaptörvényben is rögzítenék létüket. A kormánypártok alkotmánymódosító javaslata értelmében ugyanis: "az Országgyûlés zavartalan mûködésének biztosítása és méltóságának megõrzése érdekében az Országgyûlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol", a Ház biztonságáról pedig az elnök által irányított õrség gondoskodik.
Kicsit csalódottak is voltak tehát az újságírók, amiért az ülésszak elsõ napján alig találkoztak az Õrség tagjaival. A parlamenti folyósokon, akár eddig, a teremszolgálat tagjai dolgoztak és nem történt balhé. Kövér egyébként szokás szerint el is késett, így nem 13 órakor kezdõdött az ülés, Orbán Viktor kormányfõ felszólalása után, noha a kormánypártiak közül is többen elhagyták a termet, a házelnök emelt hangon a szocialistákat utasította rendre, mint az megszokott. Ha pedig Lezsák Sándor levezetõ elnökként nem veszi el a szót a közmunkásoknak jogokat követelõ Nyakó Istvántól, nagyon unalmas lett volna az elsõ munkanap. - F.Á.
Gyõztesek és vesztesek
Gyõzött a KDNP a családjog területén. Ez látszik legalábbis abból, hogy míg az eredeti Ptk.-javaslat szerzõinek az volt a szándéka, hogy "a családjog szabályai a családot, mint közösséget és mint a társadalom alapvetõ sejtjét" védjék, s ez a jogi védelem a törvény által alapított kapcsolatok (a házasság, örökbefogadás és gyámság) mellett az egyéb szabályozott együttélési formákra (az élettársakra, a mostohaszülõ-mostohagyermek és a nevelõszülõ-nevelt gyermek kapcsolatára) is kiterjedt volna, az elfogadott Ptk.-ban mindez nem szerepel. A szakértõkbõl álló kodifikációs bizottság javaslatát a kormány változtatás nélkül terjesztette elõ, azonban a KDNP-frakció által késõbb benyújtott módosítás teljesen félresöpri az élettársak családjogi státusának elismerését, ezért a családjogiból a szerzõdéseket szabályozó "kötelmi kötetbe" számûztek mindent, ami az e kapcsolati formában élõket és a rájuk vonatkozó szabályokat.
Sõt, a törvényjavaslatból az összes, a bejegyzett élettársakra vonatkozó kitételt is kihúzták, így sem a különbözõ, sem az azonos nemûek sem alkothatnak családot. Vagyis az új Ptk. eredményeképpen az élettársi kapcsolat továbbra is szerzõdéses viszonynak számít, éppúgy mint 50 évvel ezelõtt, tekintet nélkül arra, hogy idõközben sokszorosára nõtt az így élõk száma, és ma már a magyar gyerekek több mint 40 százaléka születik házasságon kívül.
Érdekesség, hogy az Ab tavaly decemberben épp a módosító elfogadásának napján mondta ki, hogy a családjogi törvénnyel a jogalkotó túl szûkre szabta a család fogalmát, kihagyva például az élettársakat, és ezért meg is semmisítette a vonatkozó szakaszt. Ehhez képest a Fidesz-KDNP a határozat ismeretében, ám vita nélkül szavazott a módosítóról, majd a kódexrõl. Sõt, nem is csak ebben alkalmaznak diszkriminatív szabályokat, de alkotmányos szintre is emelik az állampolgárok megkülönböztetését, hiszen a pénteken benyújtott alkotmánymódosítás az alaptörvénybe iktatná, hogy a családba az élettársak nem tartoznak bele: "Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nõ között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülõ-gyermek viszony".
TASZ: alapjogokat sért
Az új magánjogi kódex elfogadásának módja nem felel meg a demokratikus eljárás követelményeinek, emellett korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt több alapjogot sért - közölte a TASZ. A jogvédõk szerint a több mint egy évtizedes elõkészítés ellenére a parlamenti eljárás utolsó fázisában benyújtott és érdemi vitára nem bocsátott módosítások sokasága karakteresen átformálta a kódexet, így az új Ptk. "nemcsak megõrzi a jelenlegi korszerûtlen szabályozás néhány elemét, hanem fontos emberi jogi területeken visszatér az 1989 elõtti idõk jogszemléletéhez". A kódex - a többi között - sérti a szólás- és sajtószabadságot, mert akadályozza a közhatalom-gyakorlók és más közszereplõk bírálatát, az pedig az információszabadsággal ellentétes, hogy a közpénzekkel gazdálkodó intézmények üzleti titokra hivatkozva eltitkolhatják a nyilvánosság elõl a szerzõdéseiket.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kakas
- 2013. February 12. 15:31:06
#2 |
mormota1968
- 2013. February 12. 18:24:20
#3 |
postaimre
- 2013. February 12. 18:45:41
#4 |
mormota1968
- 2013. February 12. 20:06:33
#5 |
vesterhagen
- 2013. February 12. 20:10:14
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.