Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Pintér megnyílt a titkosszolgálati botrány ügyében
Pinyót már elcuppogták a kukucok, ez meg itt nincs is. Ja, hogy csepegtetik a "titkosszolgáálati" vonalat, az egészen más, de miután lemond a pápa, majd az Isten is, az ormány még mindig peckesen, mered a menórára. Fordulat történt a belügyben a volt fõkém, Laborc Sándor és az alvilági leszámolásokkal gyanúsított Portik Tamás viszonyának megítélésében. Pintér Sándor úgy döntött, hogy lehetõvé teszi a találkozókról készült felvételek leiratának nyilvánosságra hozatalát, igaz, a szolgálatok korábban cáfolták, hogy kapcsolatuk lett volna Portikkal vagy egykori olajozó cégével. Az ügy hónapok óta húzódik, és nem zárható ki, hogy a kormányon belüli ellentétek vezettek a szivárogtatáshoz.
Bizottságot állít fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közti találkozóról készül nemzetbiztonsági dokumentumok átvizsgálására a titkosszolgálatokat is felügyelõ belügyminiszter – derült ki kedden abból a válaszlevélbõl, amit Pintér Sándor írt a parlamenti szakbizottság LMP-s tagjának. Mile Lajos még január végén kérte arra a minisztert, hogy a tárca, illetve a szolgálatok eddigi – a képviselõ szerint „komolytalan” – reagálásai után tisztázza, milyen viszony volt a nemzetbiztonság és a szervezett bûnözés között, különös tekintettel a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi fõigazgatója és az alvilág „egyik kulcsfigurája” közötti találkozóra. Pintér levelébõl az is kiderül, hogy az ügyben már feljelentés is született.
A Hír Tv még tavaly nyáron közölt többrészes sorozatot a július 14-én õrizetbe vett, a gyanú szerint több gyilkosság megrendelésével vádolt, az 1990-es években az Energol Rt. nevû cég egyik vezetõjeként az olajszõkítésbõl meggazdagodott Portik Tamás ügyeirõl. A sorozatban az is elhangzott, hogy Portiknak kapcsolata lehetett magas rangú rendõrökkel, sõt a titkosszolgálatokkal is. Végül az is nyilvánosságra került, hogy a vállalkozóval legalább két alkalommal az NBH 2007 és 2009 közötti vezetõje, Laborc Sándor is felvette a kapcsolatot.
Mile szeptember 4-én – még a Portik–Laborc-találkozó nyilvánosságra kerülése elõtt – kezdeményezte, hogy a parlament illetékes bizottsága vizsgálja meg, volt-e bármilyen kapcsolat a szolgálatok és az alvilág között. Így azt is kérte, hallgassák meg Pintért, az NBH jogutód, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a katonai szolgálat fõigazgatóit, de ezt a kezdeményezést akkor még nem támogatták a bizottság kormánypárti képviselõi. Négy hónappal késõbb megváltozott az álláspontjuk, így abba is belementek, hogy külön tényfeltáró albizottság alakuljon – melynek szerepkörérõl most kedden dönt a nemzetbiztonsági bizottság (cikkünk megjelenésékor még tartott az ülés - a szerk.).
Elhárítás
Nem ez volt az elsõ és egyetlen fordulat a több hónapja tartó ügyben. Mile Lajos Pintérhez írt január 31-i levelébõl kiderül, hogy Laborc novemberi bizottsági meghallgatása, illetve a találkozókról készített hangfelvétel-leiratok parlamenti testületnek történt bemutatása elõtt a szolgálatok sokáig – a levél megfogalmazása szerint – „hárító tájékoztatást” adtak.
Laborc Sándor - hivatalos találkozó
Fotó: MTI / Kollányi Péter
Az LMP-s politikus szerint októberben két tájékoztató levelet kapott a bizottság: egyet a honvédelmi tárca alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól (KNBSZ), egyet pedig az AH-tól. Mile szerint a KNBSZ azt állította, hogy az Energol nem volt a szolgálat „fedõszerve, fedõintézménye”, az AH pedig azt hangsúlyozta, hogy Portik nem volt „szervezett kapcsolatban” a nemzetbiztonsági szolgálattal.
Ehhez képest hetekkel késõbb kiderült – mint korábban a hvg.hu is megírta –, hogy 2008 nyarán Laborc és Portik legalább kétszer találkoztak, egy alkalommal egy fõvárosi étteremben. A fõigazgató annyira hivatalosnak tekintette a kapcsolatfelvételt, hogy még számlát is kért a fogyasztásról, a beszélgetésekrõl pedig hangfelvételek készültek (információink szerint a beszélgetések hosszúra nyúltak, az elsõ két óra negyven percig, a második pedig két óra tíz percig tartott). Az is kiderült már, hogy a találkozóra Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének kérése került sor – errõl még a Népszabadság számolt be december 8-án. Úgy tudjuk, Portik – egy szocialistákhoz közel álló vállalkozó közvetítésével – azzal ajánlkozott fel és kérte a találkát, hogy korrupt rendõrökrõl tud információkat szolgáltatni.
A bizottságnak adott – Mile által idézett – KNBSZ-tájékoztatás fényében fordulatnak tekinthetõ, hogy Pintér az LMP-s politikusnak most hétfõn küldött levelében már azt írta, „Célszerûnek tartom egyúttal, hogy a vizsgálat fogja át az Energol Rt.-vel kapcsolatosan felmerülõ kérdéseket”. Azaz az olajozással foglalkozó, mára már megszûnt cég és a szolgálatok esetleges viszonyát.
„Büntetõjogi felelõsség”
Pintér válaszlevelében azzal reagált Mile észrevételére – mely szerint a szolgálatok sokáig inkább „hárítottak” –, hogy az AH fõigazgatója „érdemi információkat tartalmazó iratokat” mutatott be a bizottságnak, majd késõbb lehetõvé tette, hogy azokat behatóbban tanulmányozzák a képviselõk. Csakhogy ezeket az iratokat azután mutatták be, hogy a Magyar Nemzet tavaly beszámolt a Laborc–Portik-találkozókról. Egy, a bizottsági munkára rálátó forrás szerint a képviselõk a felvételek leiratát nem kapták meg elvitelre – forrásunk szerint ez egyébként így volt szabályos –, ezért tette lehetõvé az AH a képviselõknek, hogy a dokumentumokat késõbb a szolgálat épületében alaposabban tanulmányozhassák (ezzel a lehetõséggel Mile élt is).
Szintén Pintér levelébõl kapott megerõsítést az a Magyar Nemzet által február elején megszellõztetett információ is, hogy a találkozók ügyében már nyomozás folyik. A napilap azt írta, ügyészségi vizsgálat indulhat annak feltárására, hogy törvényes keretek között tartott-e kapcsolatot Laborc Portikkal. Mile szerint a bizottsági tagok õsszel olyan információk birtokába jutottak, melyek szerint a KNBSZ-nél és az AH-nál belsõ vizsgálatok zajlanak az esetleges alvilági kapcsolatokról, ám az ebben az idõszakban a parlamenti testületnek megküldött levelek kizárták a „szervezett kapcsolat” meglétét.
Ma már tudható, hogy a találkozókról készült felvételek vagy az említett számla az AH-nál 2008 óta megvoltak - tehát a szolgálatok tudhattak az esetrõl jóval annak nyilvánosságra kerülése elõtt. Így fordulatnak tekinthetõ, hogy a bûnüldözõ szervezet most már annyira súlyosnak tartja az ügyet, hogy nyomozást rendeltek el, és már a „büntetõjogi felelõsséget” is vizsgálják. Pintér ugyanis arról írt, hogy a „nyomozó hatóságoktól” is függ, mit hoznak nyilvánosságra a találkozókkal kapcsolatos dokumentumok közül. Most ugyanis már arra is tekintettel kell lenniük, hogy ne sértsék a „nyomozási érdekeket”. A fordulat azért is meglepõ, mert több forrásból is megerõsített információnk szerint Laborc azt jelezte novemberi meghallgatásakor a bizottságnak, hogy már a nyáron, Portik õrizetbe vétele után tájékoztatta Pintér kabinetfõnökét arról: 2008-ban találkozott Portik Tamással.
Hónapos csúszás
A belügyminiszter elszánta magát a dokumentumok titkosításának felülvizsgálatára. (A Hír Tv Célpont címû mûsorában január 25-én az hangzott el, hogy a dokumentumokat 29 évre titkosították.) Milének a miniszter azt írta, egy szakmai bizottságot kért fel, vizsgálja meg, mit lehet nyilvánosságra hozni, a szakmai testületet a volt titkosszolgálati miniszter, Gálszécsy András fogja vezetni.
Portik Tamás elfogásakor - vajon kikrõl és mit tudott?
Fotó: MTI/Terrorelhárítási Központ
Gálszécsy a hvg.hu-nak kedden azt mondta, õt szóban kérte fel Pintér, és jövõ kedden találkoznak, hogy a részleteket megbeszéljék, de úgy tudja, a munkájuk kizárólag a Laborc–Portik-találkozók dokumentumaira terjed majd ki. Miután a találkozókra 2008-ban került sor, furcsa, hogy a belügyminiszter az 1990 elõtti állambiztonsági iratokat õrzõ Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is be akarja vonni a munkába (Gálszécsy a levéltár felkérését nem kívánta kommentálni).
Pintér ezzel is hónapokat várt, hiszen Molnár Zsolt szocialista bizottsági elnök és Kocsis Máté fideszes bizottsági tag még tavaly érdeklõdött az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a hanganyag titkosításának feloldásáról.
Súlyos kérdések
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése számos kérdésre adhatna választ, tisztázhatná, hogy a sajtóban eddig megjelent információknak van-e valóságalapja. A legfontosabb kérdés, hogy az NBH-t egészen 2009 õszéig vezetõ Laborc és/vagy munkatársai, valamint Portik és/vagy emberei között az érintkezés a második találkozót követõen megszakadt-e, vagy valamilyen formában fennmaradt.
Ezt azért lenne fontos tisztázni, mert a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz azt állította, hogy Laborc arra kérte Portikot, „gyártson terhelõ információkat” ellenzéki, fideszes politikusokra (ezzel szemben a hvg.hu úgy értesült, a találkozókon nemcsak fideszesek, hanem más párt(ok)hoz tartozók neve is elõkerült).
Arra a kérdésre is csak a felvételek nyilvánossága adhat választ, hogy igaz-e az a sajtóban terjedõ értesülés, mely szerint Laborc úgy „elengedte magát” a Portikkal folytatott megbeszélés során, hogy egy jövõbeni együttmûködés lehetõségeirõl többes szám elsõ személyben beszélt („mi”), illetve arra is fény derülhet, hogy adott esetben Portik tudott-e olyan, a különbözõ pártok politikusaival kapcsolatos bûncselekményekrõl, amelyek révén sakkban tarthatta õket.
A hvg.hu több bizottsági munkára rálátó forrása szerint nem zárható ki, hogy az ügy egy kormányon belüli harc következtében eszkalálódott. Míg Pintér a szolgálatokat védve abban lehetett érdekelt, hogy a titkos információk ne szivárogjanak ki, más – a belügyminiszterrel a szolgálatok felügyeletéért már hónapok óta küzdõ – kormányzati erõk viszont abban voltak érdekeltek, hogy az ügy egyes részletei a politikai vonatkozásai miatt nyilvánosságot kapjanak (és egyben gyengítsék a minisztert). Kérdés, hogy a teljes dokumentáció – és az abban lévõ esetleges újabb információk – nyilvánosságra kerülése kinek áll érdekében és kinek sértené az érdekeit.
Link
Bizottságot állít fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közti találkozóról készül nemzetbiztonsági dokumentumok átvizsgálására a titkosszolgálatokat is felügyelõ belügyminiszter – derült ki kedden abból a válaszlevélbõl, amit Pintér Sándor írt a parlamenti szakbizottság LMP-s tagjának. Mile Lajos még január végén kérte arra a minisztert, hogy a tárca, illetve a szolgálatok eddigi – a képviselõ szerint „komolytalan” – reagálásai után tisztázza, milyen viszony volt a nemzetbiztonság és a szervezett bûnözés között, különös tekintettel a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi fõigazgatója és az alvilág „egyik kulcsfigurája” közötti találkozóra. Pintér levelébõl az is kiderül, hogy az ügyben már feljelentés is született.
A Hír Tv még tavaly nyáron közölt többrészes sorozatot a július 14-én õrizetbe vett, a gyanú szerint több gyilkosság megrendelésével vádolt, az 1990-es években az Energol Rt. nevû cég egyik vezetõjeként az olajszõkítésbõl meggazdagodott Portik Tamás ügyeirõl. A sorozatban az is elhangzott, hogy Portiknak kapcsolata lehetett magas rangú rendõrökkel, sõt a titkosszolgálatokkal is. Végül az is nyilvánosságra került, hogy a vállalkozóval legalább két alkalommal az NBH 2007 és 2009 közötti vezetõje, Laborc Sándor is felvette a kapcsolatot.
Mile szeptember 4-én – még a Portik–Laborc-találkozó nyilvánosságra kerülése elõtt – kezdeményezte, hogy a parlament illetékes bizottsága vizsgálja meg, volt-e bármilyen kapcsolat a szolgálatok és az alvilág között. Így azt is kérte, hallgassák meg Pintért, az NBH jogutód, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a katonai szolgálat fõigazgatóit, de ezt a kezdeményezést akkor még nem támogatták a bizottság kormánypárti képviselõi. Négy hónappal késõbb megváltozott az álláspontjuk, így abba is belementek, hogy külön tényfeltáró albizottság alakuljon – melynek szerepkörérõl most kedden dönt a nemzetbiztonsági bizottság (cikkünk megjelenésékor még tartott az ülés - a szerk.).
Elhárítás
Nem ez volt az elsõ és egyetlen fordulat a több hónapja tartó ügyben. Mile Lajos Pintérhez írt január 31-i levelébõl kiderül, hogy Laborc novemberi bizottsági meghallgatása, illetve a találkozókról készített hangfelvétel-leiratok parlamenti testületnek történt bemutatása elõtt a szolgálatok sokáig – a levél megfogalmazása szerint – „hárító tájékoztatást” adtak.
Laborc Sándor - hivatalos találkozó
Fotó: MTI / Kollányi Péter
Az LMP-s politikus szerint októberben két tájékoztató levelet kapott a bizottság: egyet a honvédelmi tárca alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól (KNBSZ), egyet pedig az AH-tól. Mile szerint a KNBSZ azt állította, hogy az Energol nem volt a szolgálat „fedõszerve, fedõintézménye”, az AH pedig azt hangsúlyozta, hogy Portik nem volt „szervezett kapcsolatban” a nemzetbiztonsági szolgálattal.
Ehhez képest hetekkel késõbb kiderült – mint korábban a hvg.hu is megírta –, hogy 2008 nyarán Laborc és Portik legalább kétszer találkoztak, egy alkalommal egy fõvárosi étteremben. A fõigazgató annyira hivatalosnak tekintette a kapcsolatfelvételt, hogy még számlát is kért a fogyasztásról, a beszélgetésekrõl pedig hangfelvételek készültek (információink szerint a beszélgetések hosszúra nyúltak, az elsõ két óra negyven percig, a második pedig két óra tíz percig tartott). Az is kiderült már, hogy a találkozóra Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének kérése került sor – errõl még a Népszabadság számolt be december 8-án. Úgy tudjuk, Portik – egy szocialistákhoz közel álló vállalkozó közvetítésével – azzal ajánlkozott fel és kérte a találkát, hogy korrupt rendõrökrõl tud információkat szolgáltatni.
A bizottságnak adott – Mile által idézett – KNBSZ-tájékoztatás fényében fordulatnak tekinthetõ, hogy Pintér az LMP-s politikusnak most hétfõn küldött levelében már azt írta, „Célszerûnek tartom egyúttal, hogy a vizsgálat fogja át az Energol Rt.-vel kapcsolatosan felmerülõ kérdéseket”. Azaz az olajozással foglalkozó, mára már megszûnt cég és a szolgálatok esetleges viszonyát.
„Büntetõjogi felelõsség”
Pintér válaszlevelében azzal reagált Mile észrevételére – mely szerint a szolgálatok sokáig inkább „hárítottak” –, hogy az AH fõigazgatója „érdemi információkat tartalmazó iratokat” mutatott be a bizottságnak, majd késõbb lehetõvé tette, hogy azokat behatóbban tanulmányozzák a képviselõk. Csakhogy ezeket az iratokat azután mutatták be, hogy a Magyar Nemzet tavaly beszámolt a Laborc–Portik-találkozókról. Egy, a bizottsági munkára rálátó forrás szerint a képviselõk a felvételek leiratát nem kapták meg elvitelre – forrásunk szerint ez egyébként így volt szabályos –, ezért tette lehetõvé az AH a képviselõknek, hogy a dokumentumokat késõbb a szolgálat épületében alaposabban tanulmányozhassák (ezzel a lehetõséggel Mile élt is).
Szintén Pintér levelébõl kapott megerõsítést az a Magyar Nemzet által február elején megszellõztetett információ is, hogy a találkozók ügyében már nyomozás folyik. A napilap azt írta, ügyészségi vizsgálat indulhat annak feltárására, hogy törvényes keretek között tartott-e kapcsolatot Laborc Portikkal. Mile szerint a bizottsági tagok õsszel olyan információk birtokába jutottak, melyek szerint a KNBSZ-nél és az AH-nál belsõ vizsgálatok zajlanak az esetleges alvilági kapcsolatokról, ám az ebben az idõszakban a parlamenti testületnek megküldött levelek kizárták a „szervezett kapcsolat” meglétét.
Ma már tudható, hogy a találkozókról készült felvételek vagy az említett számla az AH-nál 2008 óta megvoltak - tehát a szolgálatok tudhattak az esetrõl jóval annak nyilvánosságra kerülése elõtt. Így fordulatnak tekinthetõ, hogy a bûnüldözõ szervezet most már annyira súlyosnak tartja az ügyet, hogy nyomozást rendeltek el, és már a „büntetõjogi felelõsséget” is vizsgálják. Pintér ugyanis arról írt, hogy a „nyomozó hatóságoktól” is függ, mit hoznak nyilvánosságra a találkozókkal kapcsolatos dokumentumok közül. Most ugyanis már arra is tekintettel kell lenniük, hogy ne sértsék a „nyomozási érdekeket”. A fordulat azért is meglepõ, mert több forrásból is megerõsített információnk szerint Laborc azt jelezte novemberi meghallgatásakor a bizottságnak, hogy már a nyáron, Portik õrizetbe vétele után tájékoztatta Pintér kabinetfõnökét arról: 2008-ban találkozott Portik Tamással.
Hónapos csúszás
A belügyminiszter elszánta magát a dokumentumok titkosításának felülvizsgálatára. (A Hír Tv Célpont címû mûsorában január 25-én az hangzott el, hogy a dokumentumokat 29 évre titkosították.) Milének a miniszter azt írta, egy szakmai bizottságot kért fel, vizsgálja meg, mit lehet nyilvánosságra hozni, a szakmai testületet a volt titkosszolgálati miniszter, Gálszécsy András fogja vezetni.
Portik Tamás elfogásakor - vajon kikrõl és mit tudott?
Fotó: MTI/Terrorelhárítási Központ
Gálszécsy a hvg.hu-nak kedden azt mondta, õt szóban kérte fel Pintér, és jövõ kedden találkoznak, hogy a részleteket megbeszéljék, de úgy tudja, a munkájuk kizárólag a Laborc–Portik-találkozók dokumentumaira terjed majd ki. Miután a találkozókra 2008-ban került sor, furcsa, hogy a belügyminiszter az 1990 elõtti állambiztonsági iratokat õrzõ Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is be akarja vonni a munkába (Gálszécsy a levéltár felkérését nem kívánta kommentálni).
Pintér ezzel is hónapokat várt, hiszen Molnár Zsolt szocialista bizottsági elnök és Kocsis Máté fideszes bizottsági tag még tavaly érdeklõdött az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a hanganyag titkosításának feloldásáról.
Súlyos kérdések
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése számos kérdésre adhatna választ, tisztázhatná, hogy a sajtóban eddig megjelent információknak van-e valóságalapja. A legfontosabb kérdés, hogy az NBH-t egészen 2009 õszéig vezetõ Laborc és/vagy munkatársai, valamint Portik és/vagy emberei között az érintkezés a második találkozót követõen megszakadt-e, vagy valamilyen formában fennmaradt.
Ezt azért lenne fontos tisztázni, mert a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz azt állította, hogy Laborc arra kérte Portikot, „gyártson terhelõ információkat” ellenzéki, fideszes politikusokra (ezzel szemben a hvg.hu úgy értesült, a találkozókon nemcsak fideszesek, hanem más párt(ok)hoz tartozók neve is elõkerült).
Arra a kérdésre is csak a felvételek nyilvánossága adhat választ, hogy igaz-e az a sajtóban terjedõ értesülés, mely szerint Laborc úgy „elengedte magát” a Portikkal folytatott megbeszélés során, hogy egy jövõbeni együttmûködés lehetõségeirõl többes szám elsõ személyben beszélt („mi”), illetve arra is fény derülhet, hogy adott esetben Portik tudott-e olyan, a különbözõ pártok politikusaival kapcsolatos bûncselekményekrõl, amelyek révén sakkban tarthatta õket.
A hvg.hu több bizottsági munkára rálátó forrása szerint nem zárható ki, hogy az ügy egy kormányon belüli harc következtében eszkalálódott. Míg Pintér a szolgálatokat védve abban lehetett érdekelt, hogy a titkos információk ne szivárogjanak ki, más – a belügyminiszterrel a szolgálatok felügyeletéért már hónapok óta küzdõ – kormányzati erõk viszont abban voltak érdekeltek, hogy az ügy egyes részletei a politikai vonatkozásai miatt nyilvánosságot kapjanak (és egyben gyengítsék a minisztert). Kérdés, hogy a teljes dokumentáció – és az abban lévõ esetleges újabb információk – nyilvánosságra kerülése kinek áll érdekében és kinek sértené az érdekeit.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alexandros
- 2013. February 12. 18:02:26
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.