Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Németország felfegyverzi Szaúd-Arábiát
Szent tevesz@r! Nem elég a rendszeresÃtett dromedár 125mm-es sima csövû csök? Mire készültök? Tán nem a békére?
Csúcson van a német hadiipar a válság idején is. Szaúd-Arábia milliárdos üzletet ajánlott Németországnak a legkorszerûbb hadihajókért. A Szövetségi Biztonsági Tanács állÃtólag már rá is bólintott az ügyre, az ellenzék azonban morális okokból keményen kritizálja a döntést. A pénz ismét felülkerekedik az emberi jogokon?
Egy német lap szerint a szaúdiak másfél milliárd euró értékben kÃvánnak hadihajókat venni Németországtól. Az ellenzék máris megfogalmazta aggodalmát a tervezett üzlettel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy az exportált hadiipari termékeket a hatalmon lévõk esetleg a szomszédos országok, vagy akár a saját lakosságuk ellen is fordÃthatják a politikailag instabil régiókban.
A brémai Lürssen Werft hajógyár által gyártott és elsõsorban határvédelemre kifejlesztett õrhajókat a szerzõdéstervezet szerint a következõ két év során, 10-15 millió eurós darabáron adnák el keletre. Az üzlet nagyságrendjét mutatja, hogy a Lürssen Werft egy másik nagy vállakozással, a Keleti-tenger partjainál mûködõ Peen-Werfttel szövetkezne a hajók megépÃtésére.
Kattintson és nézzen szét Szaúd-Arábiában!
Nem ez lenne egyébként az elsõ ilyen megállapodás. Korábban exportáltak már az araboknak Boxer tÃpusú páncélozott jármûveket is. A Lürssen Werft hajói és más német cégek által gyártott kézi lõfegyverek azonban nem csak a Közel-Keleten, hanem az egész világon nagy népszerûségnek örvendenek. Számos dél-amerikai ország, valamint Katar, Indonézia és Angola is az üzletfelek körét gyarapÃtja.
A végsõ döntést az export tárgyában a Szövetségi Biztonsági Tanács hozhatja meg, egy titkos tanácskozást követõen, élén Angela Merkellel (CDU). Az SPD szerint a kancellár csak a profitra koncentrál, és nem veszi figyelembe, hogy a német polgárok már számos alkalommal tiltakoztak a fegyverkereskedelem ellen. A Zöldek több demokráciát akarnak ezen a téren és azt kritizálják, hogy az fegyvereladásokkal kapcsolatos politika nem elég átlátható az ellenzék számára, Angela Merkel titkosan és egyoldalúan hozza meg döntéseit. A baloldali párt pedig a kivitel teljes leállÃtását követeli.
Az arabok már a második világháborút követõ idõszakban is érdeklõdtek a német fegyverek iránt. Az akkori kancellár, Helmuth Schmidt azonban még szilárdan ellenállt a milliárdokkal kecsegtetõ üzletnek. Azt az elvet vallotta, hogy Európán és a NATO tagjain kÃvül nem ad fegyvert más államoknak. A Bundesregierung még 2000-ben is az export volumenjének csökkentése mellett kötelezte el magát, a tények azonban magukért beszélnek: Németország mára a világ harmadik legnagyobb fegyverexportõre az USA és Oroszország után. Hadiipari termékeinek hetven százaléka külföldi megrendelésre készül. Sokak szerint Merkel ezzel a politikával nem veszi figyelembe a második világháborút követõen kialakult elveket, miszerint fegyvereket csak a szövetségi erõknek fognak szállÃtani.
A német hadiipar "remekei"
Nemcsak ezen elvek feladása, hanem az emberi jogok szempontjából is ellentmondásos a német kormány viselkedése. Szaúd-Arábia államberendezkedése szerint abszolút monarchia, Ãrott alkotmánya nincs, azt valamennyire a Korán helyettesÃti. Az Amnesty International tudósÃtásai szerint a halálbüntetés még mindig rendkÃvül elterjedt, és egyelõre leküzdhetetlen probléma a politikai ellenállók üldözése és bebörtönzése elõzetes tárgyalás nélkül is. A vallásszabadság és véleménynyilvánÃtás szabadsága szinte ismeretlen fogalom. Ráadásul maga a német kormány is számos alkalommal megfogalmazta már negatÃv kritikáját az arab országgal szemben az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. Jogosan teheti fel tehát az ellenzék a kormánynak a kérdést, hogy mégis miért szállÃt akkor ennyi fegyvert egy ilyen országba?
Link
Csúcson van a német hadiipar a válság idején is. Szaúd-Arábia milliárdos üzletet ajánlott Németországnak a legkorszerûbb hadihajókért. A Szövetségi Biztonsági Tanács állÃtólag már rá is bólintott az ügyre, az ellenzék azonban morális okokból keményen kritizálja a döntést. A pénz ismét felülkerekedik az emberi jogokon?
Egy német lap szerint a szaúdiak másfél milliárd euró értékben kÃvánnak hadihajókat venni Németországtól. Az ellenzék máris megfogalmazta aggodalmát a tervezett üzlettel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy az exportált hadiipari termékeket a hatalmon lévõk esetleg a szomszédos országok, vagy akár a saját lakosságuk ellen is fordÃthatják a politikailag instabil régiókban.
A brémai Lürssen Werft hajógyár által gyártott és elsõsorban határvédelemre kifejlesztett õrhajókat a szerzõdéstervezet szerint a következõ két év során, 10-15 millió eurós darabáron adnák el keletre. Az üzlet nagyságrendjét mutatja, hogy a Lürssen Werft egy másik nagy vállakozással, a Keleti-tenger partjainál mûködõ Peen-Werfttel szövetkezne a hajók megépÃtésére.
Kattintson és nézzen szét Szaúd-Arábiában!
Nem ez lenne egyébként az elsõ ilyen megállapodás. Korábban exportáltak már az araboknak Boxer tÃpusú páncélozott jármûveket is. A Lürssen Werft hajói és más német cégek által gyártott kézi lõfegyverek azonban nem csak a Közel-Keleten, hanem az egész világon nagy népszerûségnek örvendenek. Számos dél-amerikai ország, valamint Katar, Indonézia és Angola is az üzletfelek körét gyarapÃtja.
A végsõ döntést az export tárgyában a Szövetségi Biztonsági Tanács hozhatja meg, egy titkos tanácskozást követõen, élén Angela Merkellel (CDU). Az SPD szerint a kancellár csak a profitra koncentrál, és nem veszi figyelembe, hogy a német polgárok már számos alkalommal tiltakoztak a fegyverkereskedelem ellen. A Zöldek több demokráciát akarnak ezen a téren és azt kritizálják, hogy az fegyvereladásokkal kapcsolatos politika nem elég átlátható az ellenzék számára, Angela Merkel titkosan és egyoldalúan hozza meg döntéseit. A baloldali párt pedig a kivitel teljes leállÃtását követeli.
Az arabok már a második világháborút követõ idõszakban is érdeklõdtek a német fegyverek iránt. Az akkori kancellár, Helmuth Schmidt azonban még szilárdan ellenállt a milliárdokkal kecsegtetõ üzletnek. Azt az elvet vallotta, hogy Európán és a NATO tagjain kÃvül nem ad fegyvert más államoknak. A Bundesregierung még 2000-ben is az export volumenjének csökkentése mellett kötelezte el magát, a tények azonban magukért beszélnek: Németország mára a világ harmadik legnagyobb fegyverexportõre az USA és Oroszország után. Hadiipari termékeinek hetven százaléka külföldi megrendelésre készül. Sokak szerint Merkel ezzel a politikával nem veszi figyelembe a második világháborút követõen kialakult elveket, miszerint fegyvereket csak a szövetségi erõknek fognak szállÃtani.
A német hadiipar "remekei"
Nemcsak ezen elvek feladása, hanem az emberi jogok szempontjából is ellentmondásos a német kormány viselkedése. Szaúd-Arábia államberendezkedése szerint abszolút monarchia, Ãrott alkotmánya nincs, azt valamennyire a Korán helyettesÃti. Az Amnesty International tudósÃtásai szerint a halálbüntetés még mindig rendkÃvül elterjedt, és egyelõre leküzdhetetlen probléma a politikai ellenállók üldözése és bebörtönzése elõzetes tárgyalás nélkül is. A vallásszabadság és véleménynyilvánÃtás szabadsága szinte ismeretlen fogalom. Ráadásul maga a német kormány is számos alkalommal megfogalmazta már negatÃv kritikáját az arab országgal szemben az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. Jogosan teheti fel tehát az ellenzék a kormánynak a kérdést, hogy mégis miért szállÃt akkor ennyi fegyvert egy ilyen országba?
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. February 13. 21:43:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték