Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Óriási a balhé: Megfigyelték az elnököt és családját
Jaj, hát persze! Mikor jönnek a doksik? Szivárogtat a cia? Már nem elég a wikilika?
Senki sincs biztonságban? – Támadnak a hackerek
Barack Obama második ciklusának egyik elsõ elnöki rendeletében megszigorítja a komputer-rendszerek védelmét a magánszektorban is. (Az állami hivatalok rendszereinek õrzése továbbra is a kormány feladata.) A sietség nem véletlen, a hackertámadások, azaz a számítógépes tolvajlás, az informatikai rendszerek feltörése ugrásszerûen megnõtt az Egyesült Államokban. Pontos számokat csak azért nem lehet mondani, mert nincs minden áldozat tudatában az akciónak, illetve nem mindenki meri bevallani. A Fehér Ház például nemzetbiztonsági okokból alulértékelte az õt ért kínai támadást.
Az elkövetõk lehetnek megrendelésre dolgozó profi kiberbûnözõk, akik adatlopásra, adathamisításra vállalkoznak, megszállott „geekek", aki tudásukat fitogtatják, esetleg csak megtréfálni akarnak valakit. Igaz, a „vicc" következményeivel nem számolnak. A „hactivisták" politikai célzattal a hatalom ellen lázadnak a feltörésekkel, és magukat „internetes szabadságharcosoknak", „digitális Robin Hoodoknak" nevezik. Az Egyesült Államokban akár 10-15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik a hackereket. Elfogásukra a kiberrendõrség szakosodott.
Néhány az utóbbi idõk jelentõsebb kibertámadás céltáblái közül: Fehér Ház, az amerikai igazságügyi minisztérium, energiaügyi minisztérium, FBI, Interpol, Központi Bank, Bank of America, JPMorgan Chase, Citigroup, Wells Fargo, Playstation, Sony, Fox televízió csatorna, Google, Yahoo, Facebook,Twitter, Wall Street Journal, Washington Post, New York Times. A stratégiailag fontos, értékes információk mellett személyi adatokat tulajdonítanak el leggyakrabban. A szórakoztatóipar weboldalairól pedig ingyen filmet, zenét töltenek le, milliós károkat okozva. Az újságokat egyszerûen csak megfenyegetik.
A New York Times-ot négy hónapig támadták kínai hackerek, kiberkémek az oknyomozó újságírók szigorúan õrzött dokumentumait kutatták. De betekintésük volt minden újságíró levelezésébe is. A New York Times szerint az akció megtorlás volt, amiért a kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao rokonainak hirtelen meggazdagodásáról hoztak leleplezõ riportot. A kínai hatóságok felelõtlennek és megalapozatlannak ítélték a vádaskodást. Emlékeztettek arra, hogy náluk törvények és regulációk tiltják az effajta tevékenységet.
Újabban a kisvállalatok felé mozdulnak el a kibertolvajok. De bármi lehet céltábla: iskolák, könyvtárak, archívumok. És persze magánszemélyek. Az utóbbi esetben a megaláztatás a leggyakoribb ok.
A múlt héten nagy felháborodás követte azt az akciót, amelynek áldozata a Bush család volt. Dorothy Bush, az elsõ Bush elnök lányának mobiltelefonját, e-mailjét feltörték, majd az adatokat továbbadták a sajtónak. A családi levelezés azt az idõszakot dokumentálta, amikor a családfõ, George H. Bush elnök súlyos állapotban a houstoni kórházban feküdt, a hozzátartozók pedig az esetleges gyászszertartásra készültek. Az igazi szenzációt azonban a családi fotók okozták, többek között Dorothy Bush bátyjának, George W.-nak festményei. Az ország 43. elnöke teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. De így sem hagyták békén. Kiderítették, hogy festéssel tölti szabadidejét. Festményei, köztük egy fürdõkádas önportré, végigjárta az internetes portálokat. Sõt, nem átallottak mûvészettörténészeket is megkérdezni George W. Bush tehetségérõl. Akadt, aki a szintén festegetõ Hitlerhez hasonlította a volt elnököt. A támadást sokan elítélték, a titkosrendõrség nyomoz az ügyben.
Az absztrakt hackerhírek után, a Bush-történet érzelmileg is megrázta a lakosságot. Ha velük elõfordulhat, bárkivel megeshet, hogy intim levelein, féltve õrzött fotóin csámcsog az internetes közönség. A személyiségjogok tisztelete már a múlté. Reszkethetnek a szerkesztõségek, igazgató tanácsok, tanári karok, diákok, családok és baráti körök, öregek és fiatalok egyaránt. Senki nincs biztonságban.
Link
Senki sincs biztonságban? – Támadnak a hackerek
Barack Obama második ciklusának egyik elsõ elnöki rendeletében megszigorítja a komputer-rendszerek védelmét a magánszektorban is. (Az állami hivatalok rendszereinek õrzése továbbra is a kormány feladata.) A sietség nem véletlen, a hackertámadások, azaz a számítógépes tolvajlás, az informatikai rendszerek feltörése ugrásszerûen megnõtt az Egyesült Államokban. Pontos számokat csak azért nem lehet mondani, mert nincs minden áldozat tudatában az akciónak, illetve nem mindenki meri bevallani. A Fehér Ház például nemzetbiztonsági okokból alulértékelte az õt ért kínai támadást.
Az elkövetõk lehetnek megrendelésre dolgozó profi kiberbûnözõk, akik adatlopásra, adathamisításra vállalkoznak, megszállott „geekek", aki tudásukat fitogtatják, esetleg csak megtréfálni akarnak valakit. Igaz, a „vicc" következményeivel nem számolnak. A „hactivisták" politikai célzattal a hatalom ellen lázadnak a feltörésekkel, és magukat „internetes szabadságharcosoknak", „digitális Robin Hoodoknak" nevezik. Az Egyesült Államokban akár 10-15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik a hackereket. Elfogásukra a kiberrendõrség szakosodott.
Néhány az utóbbi idõk jelentõsebb kibertámadás céltáblái közül: Fehér Ház, az amerikai igazságügyi minisztérium, energiaügyi minisztérium, FBI, Interpol, Központi Bank, Bank of America, JPMorgan Chase, Citigroup, Wells Fargo, Playstation, Sony, Fox televízió csatorna, Google, Yahoo, Facebook,Twitter, Wall Street Journal, Washington Post, New York Times. A stratégiailag fontos, értékes információk mellett személyi adatokat tulajdonítanak el leggyakrabban. A szórakoztatóipar weboldalairól pedig ingyen filmet, zenét töltenek le, milliós károkat okozva. Az újságokat egyszerûen csak megfenyegetik.
A New York Times-ot négy hónapig támadták kínai hackerek, kiberkémek az oknyomozó újságírók szigorúan õrzött dokumentumait kutatták. De betekintésük volt minden újságíró levelezésébe is. A New York Times szerint az akció megtorlás volt, amiért a kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao rokonainak hirtelen meggazdagodásáról hoztak leleplezõ riportot. A kínai hatóságok felelõtlennek és megalapozatlannak ítélték a vádaskodást. Emlékeztettek arra, hogy náluk törvények és regulációk tiltják az effajta tevékenységet.
Újabban a kisvállalatok felé mozdulnak el a kibertolvajok. De bármi lehet céltábla: iskolák, könyvtárak, archívumok. És persze magánszemélyek. Az utóbbi esetben a megaláztatás a leggyakoribb ok.
A múlt héten nagy felháborodás követte azt az akciót, amelynek áldozata a Bush család volt. Dorothy Bush, az elsõ Bush elnök lányának mobiltelefonját, e-mailjét feltörték, majd az adatokat továbbadták a sajtónak. A családi levelezés azt az idõszakot dokumentálta, amikor a családfõ, George H. Bush elnök súlyos állapotban a houstoni kórházban feküdt, a hozzátartozók pedig az esetleges gyászszertartásra készültek. Az igazi szenzációt azonban a családi fotók okozták, többek között Dorothy Bush bátyjának, George W.-nak festményei. Az ország 43. elnöke teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. De így sem hagyták békén. Kiderítették, hogy festéssel tölti szabadidejét. Festményei, köztük egy fürdõkádas önportré, végigjárta az internetes portálokat. Sõt, nem átallottak mûvészettörténészeket is megkérdezni George W. Bush tehetségérõl. Akadt, aki a szintén festegetõ Hitlerhez hasonlította a volt elnököt. A támadást sokan elítélték, a titkosrendõrség nyomoz az ügyben.
Az absztrakt hackerhírek után, a Bush-történet érzelmileg is megrázta a lakosságot. Ha velük elõfordulhat, bárkivel megeshet, hogy intim levelein, féltve õrzött fotóin csámcsog az internetes közönség. A személyiségjogok tisztelete már a múlté. Reszkethetnek a szerkesztõségek, igazgató tanácsok, tanári karok, diákok, családok és baráti körök, öregek és fiatalok egyaránt. Senki nincs biztonságban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. February 13. 09:55:59
#2 |
Perje
- 2013. February 13. 12:20:52
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.