Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
VisszasÃrják az oroszok a szovjet rendszert?
Újjászületik a magyarokat eltipró "Gonosz Birodalom"?
Az orosz Levada Center legújabb közvélemény-kutatása szerint az orosz lakosság jelentõs része ma is a szovjet politikai és gazdasági berendezkedést tekinti a legjobbnak. A "re-szovjetizálás" motÃvuma nemcsak a lakosság körében, de a külpolitikai diskurzusokban is egyre többször jelenik meg.
A Levada Center független közvélemény-kutató cég január 18. és 21. között 1 600 fõ körében folytatott közvélemény-kutatást azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik az oroszok államuk politikai és gazdasági rendszerét. A központ két határozott kérdést tett fel ennek megállapÃtására. Az elsõ Ãgy hangzott: "Mit gondol, melyik politikai rendszer mûködött jobban: a szovjet (vagyis az, ami a '90-es évekig létezett nálunk), a jelenlegi rendszer, vagy a nyugati demokratikus modell?" A második kérdés a gazdasági rendszerek értékelésére kérdezett rá, a válaszadóknak az állami tervezésen és elosztáson alapuló gazdaság, valamint a magántulajdonra épülõ, piaci viszonyokra támaszkodó modell közül kellett választaniuk.
Kattintson és nézzen szét a Kremlben!
Az eredmények nem túl hÃzelgõek a putyini rendszer számára. A válaszadóknak ugyanis csupán 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi politikai körülményekkel van a leginkább megelégedve. 22% inkább a nyugati mintájú demokráciát preferálja, mÃg 36% a szovjet tÃpusú politikai rendszert tartja a legjobbnak. 9% más rendszer mellett tenné le voksát, a bizonytalanak aránya pedig 16% volt. A tavalyi adatokkal összehasonlÃtva a tendenciák is a putyini politika megÃtélésének romlását mutatják. 2012 januárjához képest ugyanis 3%-kal csökkent az aktuális rendszer támogatottsága. Egy másik fontos tendenciára világÃt rá az, hogy az elveszÃtett támogatók nem a nyugati demokráciát pártolják, hiszen annak megÃtélése még többet, 7%-ot esett vissza az elmúlt egy évben. A szovjet politikai rendszert preferálók száma eközben 29%-ról 36%-ra emelkedett, a fennmaradó 3 százalékpont pedig a bizonytalanok és a más rendszer támogatók között oszlik meg. Egyértelmû tehát, hogy az orosz lakosság véleménye 2012 folyamán a szovjet politikai rendszer felé hajlott, mind a jelenlegi, mind a nyugati modellel szemben.
A gazdasági rendszerrel kapcsolatos kérdés nehezebben fordÃtható le az aktuális rendszer kritikájaként, a kapott eredmények azonban mindenképpen érdekes megoszlást és tendenciát mutatnak. A megkérdezettek 51%-a ugyanis a tervutasÃtásos, állami elosztásra épülõ modellt preferálja, mÃg csupán 29% választotta a piacgazdasági, magántulajdon-alapú rendszert. A fennmaradó 20% véleménye szerint a kérdés nehezen megválaszolható. A tavalyi adatokkal összehasonlÃtva a tervgazdaság támogatottsága 2%-kal nõtt, mÃg a piacgazdaságé 7%-kal csökkent. A bizonytalanok számában 5%-os növekedés volt megfigyelhetõ. Egyértelmû tehát, hogy a piacgazdaság megÃtélése romlik, nagy valószÃnûséggel a globális válsághelyzetnek is köszönhetõen. Az viszont nem állÃtható, hogy a piacgazdaság hÃvei jelentõs mértékben a szovjet jellegû tervgazdasághoz pártolnának, gazdasági szempontból inkább a bizonytalanság növekedése tekinthetõ jelentõsnek.
Gorbacsov és Putyin - melyikük rendszerét értékeli jobbra az orosz lakosság?
(Forrás: www.kremlin.ru)
Összességében viszont levonható a következtetés, hogy az orosz lakosság körében népszerû a szovjet nosztalgia - legalábbis a politikai és a gazdasági rendszer iránt. Az elmúlt hónapokban a külpolitikában is megjelent a szovjet rendszer visszahozatalának kérdése - vagy inkább vádja, ami az orosz kezdeményezéssel létrejövõ és fejlõdõ posztszovjet vámunió és közös gazdasági tér miatt érte Moszkvát. Medvegyev miniszterelnök pár héttel ezelõtt Davosban nyÃltan tiltakozott a vádak ellen a RIA Novosztyi tudósÃtása szerint.
Ez teljes képtelenség, nem vezet út vissza a múltba. Mi (az egykori szovjet köztársaságok) különbözõ utakon haladunk és képzeljük el jövõnket, továbbá letisztult elképzelésekkel rendelkezünk arról, hogy hogyan erõsÃtsük meg együttmûködésünket, úgy, hogy az mindenki számára kölcsönösen elõnyös legyen."
Putyin már a kezdetektõl igyekszik jó kapcsolatot kialakÃtani a posztszovjet térség vezetõivel. Az orosz dominancia azonban elkerülhetetlennek tûnik az együttmûködésben.
(Forrás: www.kremlin.ru)
Tavaly decemberben maga Putyin is magyarázkodásra kényszerült az ország feltételezett "re-szovjetizálását," vagyis a posztszovjet államok integrációs terveit illetõen, amivel akkor maga Hillary Clinton vádolta meg.
Ez teljesen nonszensz. (...) Közös a nyelvünk, közös a mentalitásunk is egy pontig, közös az közlekedési hálózatunk és az energiahálózatunk" - indokolta Putyin az általa természetesnek nevezett, kölcsönös gazdasági érdekek által hajtott posztszovjet integráció alakulását.
A szovjet múlt tehát, legalábbis a folytonos felidézés szintjén, tovább kÃsérti az orosz vezetést és a lakosságot is egyaránt. A nosztalgia, különösen a politikai rendszer esetében, a jelenlegi rendszerrel való elégedetlenséget is mutat. Ez a tendencia azonban nem értelmezhetõ elsõdlegesen a jelenlegi rendszerrel szembeni kritikus hangok gyarapodásaként, hanem fõként (esetenként akár a jelenlegi rendszer szolgálatába állÃtva) a nyugati demokratikus modelltõl való távolodást jelzi. A posztszovjet országokkal való együttmûködés, ha a térség re-szovjetizálását nem is jelenti, mindenképpen arra utal, hogy Oroszország ezen államok támogatásával kÃvánja tovább szilárdÃtani pozÃcióit a világpolitikában és a világgazdaságban - amivel Putyin a szovjet nosztalgiára hajlamos állampolgárokat is meggyõzheti a jelenlegi rendszer pozitÃvumairól.
Link
Az orosz Levada Center legújabb közvélemény-kutatása szerint az orosz lakosság jelentõs része ma is a szovjet politikai és gazdasági berendezkedést tekinti a legjobbnak. A "re-szovjetizálás" motÃvuma nemcsak a lakosság körében, de a külpolitikai diskurzusokban is egyre többször jelenik meg.
A Levada Center független közvélemény-kutató cég január 18. és 21. között 1 600 fõ körében folytatott közvélemény-kutatást azzal kapcsolatban, hogy hogyan értékelik az oroszok államuk politikai és gazdasági rendszerét. A központ két határozott kérdést tett fel ennek megállapÃtására. Az elsõ Ãgy hangzott: "Mit gondol, melyik politikai rendszer mûködött jobban: a szovjet (vagyis az, ami a '90-es évekig létezett nálunk), a jelenlegi rendszer, vagy a nyugati demokratikus modell?" A második kérdés a gazdasági rendszerek értékelésére kérdezett rá, a válaszadóknak az állami tervezésen és elosztáson alapuló gazdaság, valamint a magántulajdonra épülõ, piaci viszonyokra támaszkodó modell közül kellett választaniuk.
Kattintson és nézzen szét a Kremlben!
Az eredmények nem túl hÃzelgõek a putyini rendszer számára. A válaszadóknak ugyanis csupán 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi politikai körülményekkel van a leginkább megelégedve. 22% inkább a nyugati mintájú demokráciát preferálja, mÃg 36% a szovjet tÃpusú politikai rendszert tartja a legjobbnak. 9% más rendszer mellett tenné le voksát, a bizonytalanak aránya pedig 16% volt. A tavalyi adatokkal összehasonlÃtva a tendenciák is a putyini politika megÃtélésének romlását mutatják. 2012 januárjához képest ugyanis 3%-kal csökkent az aktuális rendszer támogatottsága. Egy másik fontos tendenciára világÃt rá az, hogy az elveszÃtett támogatók nem a nyugati demokráciát pártolják, hiszen annak megÃtélése még többet, 7%-ot esett vissza az elmúlt egy évben. A szovjet politikai rendszert preferálók száma eközben 29%-ról 36%-ra emelkedett, a fennmaradó 3 százalékpont pedig a bizonytalanok és a más rendszer támogatók között oszlik meg. Egyértelmû tehát, hogy az orosz lakosság véleménye 2012 folyamán a szovjet politikai rendszer felé hajlott, mind a jelenlegi, mind a nyugati modellel szemben.
A gazdasági rendszerrel kapcsolatos kérdés nehezebben fordÃtható le az aktuális rendszer kritikájaként, a kapott eredmények azonban mindenképpen érdekes megoszlást és tendenciát mutatnak. A megkérdezettek 51%-a ugyanis a tervutasÃtásos, állami elosztásra épülõ modellt preferálja, mÃg csupán 29% választotta a piacgazdasági, magántulajdon-alapú rendszert. A fennmaradó 20% véleménye szerint a kérdés nehezen megválaszolható. A tavalyi adatokkal összehasonlÃtva a tervgazdaság támogatottsága 2%-kal nõtt, mÃg a piacgazdaságé 7%-kal csökkent. A bizonytalanok számában 5%-os növekedés volt megfigyelhetõ. Egyértelmû tehát, hogy a piacgazdaság megÃtélése romlik, nagy valószÃnûséggel a globális válsághelyzetnek is köszönhetõen. Az viszont nem állÃtható, hogy a piacgazdaság hÃvei jelentõs mértékben a szovjet jellegû tervgazdasághoz pártolnának, gazdasági szempontból inkább a bizonytalanság növekedése tekinthetõ jelentõsnek.
Gorbacsov és Putyin - melyikük rendszerét értékeli jobbra az orosz lakosság?
(Forrás: www.kremlin.ru)
Összességében viszont levonható a következtetés, hogy az orosz lakosság körében népszerû a szovjet nosztalgia - legalábbis a politikai és a gazdasági rendszer iránt. Az elmúlt hónapokban a külpolitikában is megjelent a szovjet rendszer visszahozatalának kérdése - vagy inkább vádja, ami az orosz kezdeményezéssel létrejövõ és fejlõdõ posztszovjet vámunió és közös gazdasági tér miatt érte Moszkvát. Medvegyev miniszterelnök pár héttel ezelõtt Davosban nyÃltan tiltakozott a vádak ellen a RIA Novosztyi tudósÃtása szerint.
Ez teljes képtelenség, nem vezet út vissza a múltba. Mi (az egykori szovjet köztársaságok) különbözõ utakon haladunk és képzeljük el jövõnket, továbbá letisztult elképzelésekkel rendelkezünk arról, hogy hogyan erõsÃtsük meg együttmûködésünket, úgy, hogy az mindenki számára kölcsönösen elõnyös legyen."
Putyin már a kezdetektõl igyekszik jó kapcsolatot kialakÃtani a posztszovjet térség vezetõivel. Az orosz dominancia azonban elkerülhetetlennek tûnik az együttmûködésben.
(Forrás: www.kremlin.ru)
Tavaly decemberben maga Putyin is magyarázkodásra kényszerült az ország feltételezett "re-szovjetizálását," vagyis a posztszovjet államok integrációs terveit illetõen, amivel akkor maga Hillary Clinton vádolta meg.
Ez teljesen nonszensz. (...) Közös a nyelvünk, közös a mentalitásunk is egy pontig, közös az közlekedési hálózatunk és az energiahálózatunk" - indokolta Putyin az általa természetesnek nevezett, kölcsönös gazdasági érdekek által hajtott posztszovjet integráció alakulását.
A szovjet múlt tehát, legalábbis a folytonos felidézés szintjén, tovább kÃsérti az orosz vezetést és a lakosságot is egyaránt. A nosztalgia, különösen a politikai rendszer esetében, a jelenlegi rendszerrel való elégedetlenséget is mutat. Ez a tendencia azonban nem értelmezhetõ elsõdlegesen a jelenlegi rendszerrel szembeni kritikus hangok gyarapodásaként, hanem fõként (esetenként akár a jelenlegi rendszer szolgálatába állÃtva) a nyugati demokratikus modelltõl való távolodást jelzi. A posztszovjet országokkal való együttmûködés, ha a térség re-szovjetizálását nem is jelenti, mindenképpen arra utal, hogy Oroszország ezen államok támogatásával kÃvánja tovább szilárdÃtani pozÃcióit a világpolitikában és a világgazdaságban - amivel Putyin a szovjet nosztalgiára hajlamos állampolgárokat is meggyõzheti a jelenlegi rendszer pozitÃvumairól.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2013. February 15. 09:45:27
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték