BocsĂĄnat, a forrĂĄs lemaradt: http://tortenelemportal.hu/2013/02/lu...escu-radu/

azt tudjuk h hazug a roman de a zsidok most ezt nyomatjak hogy ezzel bajolj es ne a habsburg mocsokkal mondjuk vagy a zsidoval

meg egyaltalan az egesz vilagtortenelem hamisitasaval

A hĂĄtsĂł szĂĄndĂŠkot nem nĂŠzve kicsit vicces.
PrĂłbĂĄlom belegondolni magam szegĂŠny romĂĄnok helyĂŠbe...
Nem megy.
NekĂźnk ugye most azzal tĂśmik a fejĂźnket, hogy egykor a vilĂĄg meghatĂĄrozĂł nĂŠpe voltunk, ezt is elĂŠg nehĂŠz megemĂŠszteni sokĂŠves birodalmi tĂśrtĂŠnelem oktatĂĄs utĂĄn. Nekik vajon milyen lehet szembesĂźlni azzal, hogy Ăľseik elszĂłrt rĂłmai labszolgĂĄk voltak, akiknek ezer ĂŠv kellett csak ahhoz, hogy valamifĂŠle egysĂŠgbe seperje Ăľket a langyos balkĂĄni szĂŠl...

BorzasztĂł ĂŠrzĂŠs...

Úgy Történelem, mint Igazság is csak egy van.

MagyarĂĄzatok, tĂŠvhitek, hamisitĂĄsok, lopĂĄsok, stb. viszont , nagyon sok fĂŠle lehet.

Mi magyarok, a kĂśrĂźlĂśttĂźnk lĂŠvĂľ nĂŠpekkel szemben, nagyon szerencsĂŠsek vagyunk a tĂśrtĂŠnelmĂźnk kutatĂĄsĂĄban.
Mivel tĂśrtĂŠnelmĂźnket az Ăşjabb idĂľkben tĂśbbnyire idegenek Ă­rtĂĄk, nem kis rossz indulattal, ezĂŠrt minĂŠl tĂśbb Ăşjabb informĂĄciĂłkhoz jutunk, mĂşltunk annĂĄl szebb lesz, ĂŠs ami mĂŠg fontosabb, kĂśzelebb kerĂźl az igazsĂĄghoz.....

EllentĂŠtben nĂŠhĂĄny eddig tĂĄrgyalt nĂŠppel, a romĂĄnokrĂłl mĂĄris tudunk egy szimpatikus dolgot mondani, nekik nincs itthoni rajongĂłtĂĄboruk. Ezzel azonban el is fogytak a jĂłpontok, pontosan az a nĂŠpsĂŠg, amelyikre senki sem kĂŠpes idĂźlt undor nĂŠlkĂźl gondolni a kĂśrnyĂŠken. Ha most van olyan megrĂśgzĂśtt romĂĄnbarĂĄt a kedves olvasĂłink kĂśzĂśtt, aki felszisszent a bevezetĂľ lĂĄttĂĄn, akkor hadd hĂ­vjuk fel a figyelmĂŠt nĂŠhĂĄny tĂŠnyre, a tĂśbbieknek Ăşgysem kell ĂŠrvelnĂźnk. KĂśvetkezzĂŠk a kibĂľvĂ­tett ismeretanyag a BalkĂĄn legnagyobb putrijĂĄrĂłl, amely csak azĂŠrt nem pĂścegĂśdĂśr, mert a szar itt a fĂśldfelszĂ­nen hĂśmpĂślyĂśg!


EurĂłpa Eric CartmanjĂŠvel nem lehet elnĂŠzĂľ az ember, mĂŠg egy icipicit sem. RomĂĄnia pontosan akkora ĂľskĂścsĂśg, mint Colorado-i alteregĂłja, ĂŠs az egĂŠszsĂŠgesnĂŠl tĂśbbszĂśrĂśsre dagadĂĄsĂĄt is ugyanĂşgy egy hĂ­mnĂľs, mindenkivel ĂśsszefekvĂľ idiĂłta kurvĂĄnak kĂśszĂśnheti - igen kedves frankofĂłn barĂĄtaink, a kedvenceitekre (franciĂĄk) cĂŠlzunk.

Az Ăśsszes keleti nĂŠpre jellemzĂľ, hogy eredetĂŠt megprĂłbĂĄlja valami sĂźletlen mĂ­toszhalmazba csomagolni -termĂŠszetesen a mi szĂ­riuszi-sumer-hĂşsvĂŠt-szigeti mĂşltunk nem tartozik ebbe a kategĂłriĂĄba. Az olĂĄh nĂŠp valami beazonosĂ­thatatlan, genetikailag is kamionsofĂľrnek teremtett balkĂĄni ĂľscsordĂĄbĂłl ered. EzekrĂľl csak annyit tudunk, hogy gyanĂşs szexuĂĄlis viszonyba keveredtek a rĂłmaiakkal azon hegyek kĂśzĂśtt, amelyek mĂŠg ma sem alkalmasak egyĂŠbre, minthogy otthont adjanak AlbĂĄniĂĄnak. Ez, a kultĂşrĂĄt mĂĄr szĂĄrmazĂĄsĂĄbĂłl fakadĂłan is kizĂĄrĂł munkanĂŠlkĂźliegylet aztĂĄn olyan balkĂĄni kecskeĂśsvĂŠnyeken csĂ­rĂĄzott ki, amelyeken ma jĂłrĂŠszt mĂĄs helyi hordĂĄk legeltetnek. TulajdonkĂŠppen mĂŠg dicsĂŠretre mĂŠltĂł is lenne a tĂŠny, hogy egy csapat ambiciĂłzus, szĂľrĂśs ĂştonĂĄllĂł kezdeni akar magĂĄval valamit, ĂŠs elvonul fĂśldet mĂťvelni a termĂŠkeny alfĂśldekre, de itt ugye nem ez a helyzet. EgyrĂŠszt Ăľk a KĂĄrpĂĄtok megmĂĄszĂĄsĂĄval kezdtĂŠk a letelepedĂŠst, mĂĄsrĂŠszt a HavasalfĂśldre ĂŠs MoldvĂĄba telepedett falkĂĄk sem jĂśttek zavarba a csipkĂŠzett ormok ĂŠs a szĂťk hĂĄgĂłk hiĂĄnyĂĄtĂłl; ĂŠletvitelĂźkĂśn mit sem vĂĄltoztatva nagyjĂĄbĂłl olyan ĂĄllamalakulatokat hoztak lĂŠtre, amilyeneket manapsĂĄg SzomĂĄlia vagy AfganisztĂĄn kĂźlĂśnĂśsen kilĂĄtĂĄstalan rĂŠszein talĂĄlunk. A legĂşjabb francia kutatĂĄsok valĂłszĂ­nĂťsĂ­tik, hogy a romĂĄnok termelĂŠst, ĂŠpĂ­tkezĂŠst ĂŠs bĂĄrmifĂŠle kulturĂĄlis alkotĂłtevĂŠkenysĂŠget elutasĂ­tĂł ĂŠletmĂłdja antropolĂłgiai okokra vezethetĂľ vissza. A talpukon ugyanis olyan elkĂŠpesztĂľ Ăźtemben serken a szĂľr, hogy ĂĄllandĂłan sziklĂĄkon kell mĂĄszniuk a koptatĂĄs vĂŠgett. Ha ezt elmulasztanĂĄk, akkor rĂśvid idĂľn belĂźl ugyanolyan ĂĄttekinthetetlen, rĂźhes-csimbĂłkos szĂľrhalmazba borulna az altestĂźk is, mint a felsĂľ rĂŠsz.

Útközben és az új otthonukban persze magukba szívtak valamit minden olyan népelembõl, amelyektõl egy józan európai ember semmi mást nem akar, mint elõttük lenni a FIFA világranglistán. Nem mernénk kijelenteni, hogy az akkoriban még a felegyenedés elõtt álló, négykézláb öldöklõ szerbek és a mosdatlan oroszok bármit is javítottak volna az oláhok siralmas összképén, ez az egész inkább csak még egyet csavarintott az amúgy sem elhanyagolható mértékû korcsosuláson. Az újkorban tömegével felbukkanó cigányok sehol a világon nem találtak ilyen otthonosan meleg és büdös dagonyázóhelyet, és szintén hozzátették a magukét a román etnogenezishez. Komolyan nem értjük, hogy erre az albán-olasz-szláv-cigány frigyre Alfred Rosenberg hogy nem nyalta meg mind a tíz ujját. Egyúttal szeretnénk figyelmeztetni a mûvelt világot, hogy mi szabadulhat rá, ha az Olaszországban tömegével napot lopó albánok egyszer úgy istenigazából elkeverednek a helyi olaszokkal, és csatlakoznak az ott dolgozó ukrán kurvák meg a Rómából kiebrudalt cigányok. A H1N1 és a H5N1 vírusok találkozásának veszélye az eredeti influenzával kutya fasza ehhez a mutációhoz képest; mindössze ennyi elég ugyanis ahhoz, hogy kapjunk egy nagyobb falka középkori románt, aminél tényleg nem tudunk szörnyûbbet elképzelni.

A rendkĂ­vĂźl keveredĂŠkeny olĂĄhok a RegĂĄtban Ăľket megelĂľzĂľ, szurtos kunokkal - akik minden visszataszĂ­tĂłsĂĄguk ellenĂŠre legalĂĄbb tanĂşsĂĄgot tettek nĂŠmi civilizĂĄciĂłs szintrĂľl - mĂŠg vĂŠletlenĂźl sem kerĂźltek kapcsolatba. Az ĂĄllamszervezĂŠs Ă­gy azĂłta sem tartozik a romĂĄn nĂŠp kompetenciĂĄi kĂśzĂŠ. Hogy mĂŠgis lett egy ilyen tĂĄkolmĂĄnyuk, az is csak a nĂŠmeteknek kĂśszĂśnhetĂľ, hiszen a kĂśrnyĂŠken fellelhetĂľ mĂĄsik kultĂşrnĂŠp szĂĄmĂĄra tĂśkĂŠletesen megfelelt, hogy a romĂĄn lĂŠt csĂşcsĂĄt, a kecskĂŠken elkĂśvetett szaporodĂĄsi kĂ­sĂŠrlet jelentette. A rĂłmaiaktĂłl is csak a hĂľbĂślgĂŠst ĂŠs a mĂ­toszkĂśltĂŠst tanultĂĄk el. A minket gyalĂĄzĂł rĂśpiratok terjesztĂŠsĂŠn ĂŠs a valaha volt legkĂĄrtĂŠkonyabb "mĂťvĂŠszeti" ĂĄg, a dadaizmus kiĂśtlĂŠsĂŠn kĂ­vĂźl tĂŠnyleg alkalmatlanok bĂĄrmifĂŠle szellemi teljesĂ­tmĂŠnyre. HabĂĄr tulajdonkĂŠppen a dadaizmus sem az ĂśvĂŠk, hiszen Tristan Tzara is azok kĂśzĂźl jĂśn, akiknek nem mondjuk ki a nevĂŠt, mert az MesterhĂĄzy AttilĂĄba ĂźtkĂśzĂľ cselekedet lenne. Az Ăşj "mĂťvĂŠszi" csoport ĂŠs stĂ­lus megszervezĂŠse a jiddis kĂŠpessĂŠgeket dicsĂŠri, a romĂĄn kĂśzeg csak annyit tett hozzĂĄ, hogy a dadaizmus kĂŠptelen volt eljutni oda, hogy Ăźzenetet is kĂśzvetĂ­tsen. Ami pedig a magyarellenes propagandĂĄt illeti, azt nem is kĂśvethette el mĂĄs, mint a magyar emlĂľkĂśn felnĂľtt erdĂŠlyi romĂĄnsĂĄg, hiszen a KĂĄrpĂĄtok innensĂľ oldalĂĄn mĂĄr 1945 elĂľtt is lĂŠteztek iskolĂĄk, ahol a betĂťvetĂŠs tudomĂĄnyĂĄval kiemeltĂŠk a romĂĄn gĂśdĂślyĂŠket az ĂĄllati sorbĂłl. Csakis ez a szellemi lemaradĂĄs okozhatja, hogy mĂŠg a kikupĂĄltnak szĂĄmĂ­tĂł romĂĄnok is erĂľsebben hisznek a dĂĄkoromĂĄn mesĂŠben, mint az ortodox zsidĂłk abban, hogy nem a MegvĂĄltĂłt ĂśltĂŠk meg. Most nem szeretnĂŠnk itt elĂľadni az elterjedt mesĂŠt a dĂĄkĂłromĂĄn elmĂŠletrĂľl, meg a farkas faszĂĄrĂłl, ugyanis az - bĂĄrmennyire is imponĂĄl a magyar olvasĂłkĂśzĂśnsĂŠgnek, sajnos pont olyan alaptalan legenda, mint a holland nemzet lĂŠtezĂŠse. Az igazsĂĄg ezzel szemben az, hogyha maradtak is DaciĂĄban latinok, akkor Ăľk - amellett, hogy a RĂłmai Birodalom limesen kĂ­vĂźl rekedt ĂŠlhĂźlyĂŠi voltak - elĂľbb a szarmatĂĄk, majd sorban a gĂłtok, hunok, gepidĂĄk, avarok, bolgĂĄrok, s vĂŠgĂźl a magyarok faszĂĄt szoptĂĄk, ĂŠs amelyikĂźk mĂŠg ezek utĂĄn is tudta mozgatni a szĂĄjĂĄt, az el volt foglalva a magyar fĂśldesura felĂŠ intĂŠzett "Igen uram!"-okkal, ĂŠs kisebb gondja is nagyobb volt annĂĄl, minthogy romĂĄn legyen.

A VaskapunĂĄl 800 ĂŠve a kecskĂŠikkel ĂĄtĂşsztatĂł olĂĄhok mĂŠg a szlovĂĄkoknĂĄl is nagyobb mĂĄzliba csĂśppentek, hiszen nekik mĂŠg csak lopniuk vagy elkĂŠrniĂźk sem kellett a terĂźletet, egyszerĂťen Ăźresen talĂĄltĂĄk. Ha a mongolok tudtĂĄk volna, hogy mit szabadĂ­tanak rĂĄ a vilĂĄgra a gerinctelen, girhes dĂśrgĂślĂľzĂŠstĂľl a Tisza-ciĂĄnozĂĄsig, biztosan nagyvonalĂşan ĂĄtsiklottak volna a kunok elkergetĂŠse / kiirtĂĄsa fĂślĂśtt. A romĂĄnok rĂŠgi ĂĄlma, hogy EurĂłpa Ăľket is EurĂłpĂĄnak tekintse, ĂĄm nyugati pĂŠldakĂŠpei sosem tartottĂĄk tĂśbbnek lĂĄncos kutyĂĄnĂĄl, amit inkĂĄbb hagynak garĂĄzdĂĄlkodni a kĂśrnyĂŠken, mintsem hozzĂĄ kelljen ĂŠrniĂźk, valami ĂŠlethosszig tartĂł, visszataszĂ­tĂł betegsĂŠg elkapĂĄsĂĄt kockĂĄztatva ezzel. SajĂĄt kirĂĄlyuk sosem volt, ami a fĂśldrĂŠsz ezen szegletĂŠn nem szĂĄmĂ­t kĂźlĂśnĂśsebb meglepetĂŠsnek. TalĂĄn maguk is tisztĂĄban voltak azzal, hogy a tĂśbbmilliĂł olĂĄh kĂśzĂśtt egy sem akad, aki kĂŠpes lenne akĂĄr egy balkĂĄni kirĂĄlyhoz mĂŠltĂłan viselkedni. VĂŠgĂźl importĂĄltĂĄk egy nĂŠmet herceg fiĂĄt, amiben nem lehet nem ĂŠszrevenni, hogy egyetlen igazi kirĂĄlyi csalĂĄd sem akadt, amely elkĂźldte volna a fiĂĄt erre a lepratelepre.

Az egészséges embernek a burkolat nélküli utcán kacskaringózó húgylé jut eszébe, ha a Románia szót hallja, egy átlagosnak pedig Drakula (a név magyar jelentése: gyíkürülék). Õ az egyetlen világszerte ismert "hõsük" a régmúltból, akinek emiatt megszavazzuk az "említésre méltó" minõsítést. Vlad Tepest a mi Mátyás királyunk akkor csukatta le, amikor kedve szottyant hozzá. Hiába nõtt fel sokat látott katonaapa mellett az igazságos király, azért az õ gyomra sem volt felkészülve mindenre, így a legjobb megoldás volt hûsöltetni egy kicsit ezt az elszabadult csúszómászót. Itt szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy mindenkivel tudassuk: Mátyás királyban egy csepp román vér sem csörgedezett. Uralkodását és életét a határozott, elvhû fellépés, mûvészetértés és -pártolás, valamint humanizmus jellemezte, ez pedig több, mint bizonyíték az elõbbi állításunk mögött. Magyarként viszont mindenképpen a románok behódolása jeleként értékelhetjük, hogy Kolozsvár fõterét egy ízig-vérig magyar király szobra díszíti, amelyet a mi szépséges királyi székesfõvárosunk színei ölelnek körül minden oldalról. Azt kell mondjuk, meglepõen hibátlan kompozíció; nyilván román felkérésre dolgozó külföldi értelmiségi elemeknek köszönhetjük a kivitelezését.

E kis kitÊrþ utån tÊrjßnk vissza Drakula grófhoz, aki a budai vårbÜrtÜn vendÊgszeretþ lÊgkÜre hatåsåra hamar belåtta, hogy hol a helye egy olåhnak. Ha Vlad Tepes ma Êlne, szembe kÊne nÊznie a Nagy-Romånia Pårt minden frusztrålt hÜrgÊsÊvel, ugyanis a magyarok legodaadóbb szÜvetsÊgesÊvÊ vålt... EgÊszen addig, amíg meg nem Êrkezett hozzå egy pår tíz fþs tÜrÜk elþþrs, amely ha elvileg nem is hódoltatta meg HavasalfÜldet, a gyakorlatban mÊgiscsak ez tÜrtÊnt. S ezzel elÊrkeztßnk ahhoz a sajåtossåghoz, ami egy romånt romånnå tesz (leszåmítva persze a testßkÜn vastag rÊtegben åporodó koszt). Az Êvek múlåsåval kßlÜnleges erÊnyre tettek szert, ugyanis legendås harcosokkå cseperedtek, akiknek a båtorsågåt csak a hÝsÊge múlja felßl. MÊg Hunyadi Jånos balkåni hadjåratåban tÜrtÊnt, hogy a nagy hþs - elþvigyåzatlanul - lelkesnek mutatkozó szerb Ês romån segÊdcsapatokat is magåhoz fogadott. Amikor feltÝnt a låthatåron a tÜbbszÜrÜs túlerþben levþ, åm vitÊzsÊgben a magyartól messze elmaradó oszmån sereg, mi tiszta szívÝ szittyåk termÊszetesen gondolkodås nÊlkßl nekikrontottunk. Szerb szÜvetsÊgeseink jobbnak låttåk þsi harcmodorukkal megpróbålkozni, Ês meg sem ålltak az elsþ hegycsúcsukig, hogy aztån pusztító kþzuhataggal csapjanak le a pogåny szamarakra Ês ÜszvÊrekre. Kedves romån baråtaink viszont egyenesen a csata "hevÊben" tornåztåk åt magukat a måsik oldalra, ami szåmukra mår akkor is egyszerÝ rutinfeladatnak szåmított. Na tÊnyleg nem akarjuk þket båntani, hiszen a hódoltsåg alatt lubickoltak csak igazån. Átlagosan Êvente legalåbb kÊtszer årultåk el a Szultånt, hogy amikor az a kis maroknyi oszmån martalóc megÊrkezik szånalmas porfÊszkßkbe, ismÊt hÝsÊgeskßt tehessenek. A kÜvetkezþ Êvszåzadok a szokåsos monoton lapítåssal Ês årmånykodåssal teltek. Vajdåik kímÊletlenßl csaptak le minden olyan ellenfÊlre, amely mår legalåbb Üt Êve hadat viselt Ês vårosaiban kizårólag nþk, gyerekek Ês aggastyånok tartózkodtak.

A modern korok és a nemzetté válás sokat lendítettek ezen a rothadó trágyarakáson. A Balkán pitiáner kis zsarolója az idõk folyamán nemes diplomatává szelídült. Aligha túlzás kijelenteni, hogy ez volt Románia igazi aranykora. Talán még Trebitsch-Lincoln - az egykori paksi James Bond - is elborzadt volna azon, hogy lehet egyszerre elárulni és átverni néhány év alatt minden népet, a Volgától a Pireneusokig, Bukarestnek azonban ez láthatóan semmiféle gondot és lelkifurdalást nem okozott. Össze sem bírjuk számolni, hányszor kapituláltak, álltak át vagy egyszerûen csak hagyták cserben "szövetségeseiket" ebben a pergõ évszázadban. Ha valaki olyan szerencsétlen, hogy román ismerõsökkel verte meg a sors keze, az kérdezze meg nyugodtan, valószínûleg büszkén és hangosan válaszolnak majd egy háromjegyû számot. Nem feledkezhetünk meg a másik román nemzeti hõsrõl, a magyar olvasók kedvencérõl, Nicolae Ceauºescuról sem, akit a Nyugat a két lábon járó gerincként ünnepelt, mert nem hódolt be a Szovjetuniónak, és nem vonult be Csehszlovákiába. Mi viszont csak annyit tartunk fontosnak elmondani róla, hogy ez nem hõsi ellenállás volt, csak nem nagyon jutott volna pénze a hadsereg elvárt felszerelésére, mert az államvagyont a prosperitás érdekében aranykilincsekbe és -csapokba fektette, amelyeket a palotájában helyezett biztonságba. Ez a hõs államférfi aztán olyan krokodilkönnyekkel kísérte le a saját kivégzését, mint nálunk Martinovics Ignácon kívül senki. Martinovics Ignác fõfoglalkozása egyébként köztudottan a fû alatti szervezkedés, valamint szövetségesei elárulása volt, így döbbenetesen sok a hasonlósága a román kultúrkörrel.

A Magyar Ember õszintén fájlalja a földet, amit a románok eloroztak tõlünk, majd a tõlük telhetõ legnagyobb visszamaradottságot felvonultatva lezüllesztették. Ez azonban távol van a teljes igazságtól. A románok nem csak ezt lopták el, és züllesztették le. Újabb örök sebet ütött volna rajtunk, ha az emlékezetes pálinkavitában nem az igazság gyõz, és rátették volna a szõrös kezüket egyik legnagyobb nemzeti büszkeségünkre. A pálinka cégértõl való megfosztásunk olyan mértékû veszteség lett volna számunkra, mintha a románoktól elvennénk az árulás és cserbenhagyás fogalmait. A köztudat román nyomornak tartja a puliszkát, amiben a köztudatnak részben igaza is van. Mindenki abból fõz amije van ugyebár, ezért a román túróval és a településén terjengõ szarszaggal fogyasztja, és ez tényleg román nyomor. Eme igénytelen román ellenben azt hiszi, hogy az ugyanezen ételt kiváló szalonnapörccel, emberi körülmények között, széken ülve, asztalnál, tányérból, evõeszközzel fogyasztó székely vette át tõle; de azért senkinek se legyen kétsége az átadás irányáról egy olyan dolog esetében amit az európai székelyek és a balkáni románok is magukénak tekintenek!

Mi is unjuk mĂĄr ezt a szerencsĂŠtlent, de a birtoklĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠnĂŠl ismĂŠt csak vissza kell utalnunk Drakula legendĂĄjĂĄra. A puliszka mellett ugyanis mĂŠg a legnagyobb romĂĄn sztĂĄr is magyar. Senki a vilĂĄgon nem volt olyan kĂŠpzett mĂťdrakula, mint a mi Lugosi BĂŠlĂĄnk, aki a romĂĄn legendĂĄn gazdagodott meg. AzĂŠrt valljuk be, nekĂźnk is kellemetlen lett volna, ha Franco Nero ÁrpĂĄd vezĂŠr bĂľrĂŠvel tĂśrt volna vilĂĄghĂ­rre! TermĂŠszetesen az sem vĂŠletlen, hogy a romĂĄnok ikonja ĂĄrnyĂŠkban settenkedĂľ vĂŠrszĂ­vĂłkĂŠnt kapaszkodott meg a vilĂĄg tudatĂĄban, mintegy lekĂŠpezve ezzel a teljes nĂŠpet. Adja hĂĄt magĂĄt a megoldĂĄs a szĂ­vbe dĂśfĂśtt karĂłval, csak itt a gond, hogy nem talĂĄljuk a szĂ­vet. Bukarest lenne a legkĂŠzenfekvĂľbb vĂĄlasz, de ez a lecsĂşszott PĂĄrizs-utóÊrzĂŠs minden, csak nem szĂ­v. LeginkĂĄbb talĂĄn jelenkorunk NĂĄpolyĂĄhoz hasonlĂ­thatĂł, azzal a kĂźlĂśnbsĂŠggel, hogy NĂĄpoly esetĂŠben legalĂĄbb a vĂĄros mellett gĂľzĂślgĂľ hegy igazi. A Bukarestet szegĂŠlyezĂľ gĂľzĂślgĂľ hegy viszont szintĂŠn szemĂŠtbĂľl kĂŠszĂźlt, rĂĄadĂĄsul laknak is benne. Nem is tudunk mĂĄst kiemelni innen, mint a hĂ­res ĂĄtĂĄllĂĄsĂ­vet, amely egy Ăľsi dĂĄkoromĂĄn jelkĂŠp. A pĂĄrizsi rokonĂĄtĂłl jelentĂŠsben kĂźlĂśnbĂśzĂľ ĂŠpĂ­tmĂŠny azt szimbolizĂĄlja, hogy a hĂĄborĂşt az egyik oldalon kezdik, ez az egyik lĂĄb, majd ezt kĂśveti az simĂĄn Ă­velt ĂĄtcsusszanĂĄs a mĂĄsik oldalra – a mĂĄsik lĂĄb. HĂ­ressĂŠgkĂŠnt megemlĂ­thetjĂźk mĂŠg az orszĂĄgos AIDS-kĂśzpontot. NahĂĄt, ezt mĂŠg nem is mondtuk? RomĂĄnia a vĂŠn kontinens KĂśzĂŠp-afrikai KĂśztĂĄrsasĂĄga. A kĂźlĂśnbsĂŠg, hogy itt nem a vallĂĄsi kĂŠpzetek jĂĄtszanak alĂĄ az AIDS rekordterjedĂŠsĂŠnek, hanem a legendĂĄs romĂĄn egĂŠszsĂŠgĂźgy, amely nem ad olyan aprĂłsĂĄgokra, mint a tĂť fertĂľtlenĂ­tĂŠse kĂŠt hasznĂĄlat kĂśzĂśtt. Ennek kĂśszĂśnhetĂľ, hogy a HIV-fertĂľzĂśttek szĂĄma szakadatlan versenyben van a nagyvĂĄrosok kĂśzpontjaiban a szotyihĂŠjhalmok kĂśzĂśtt tĂĄplĂĄlĂŠkot keresĂľ kĂłborkutyĂĄkĂŠval. A magyarokkal szembeni gyĂťlĂśletĂźket ĂŠs kĂŠnyszeredett versengĂŠsĂźket egyszer s mindenkorra lezĂĄrhatjuk egy egyszerĂť tĂŠnnyel. A romĂĄnokban ĂŠlĂŠnken ĂŠl a Budapest utĂĄni szellemi ĂŠs fizikai vĂĄgyakozĂĄs, mi viszont csak mondĂłkĂĄkban jĂĄtszadozunk el Bukarest pusztulĂĄsĂĄnak gondolatĂĄval, de valĂłjĂĄban eszĂźnk ĂĄgĂĄban sem lenne energiĂĄt fordĂ­tani arra, hogy azt a szarkupacot mĂŠg szĂŠt is gĂĄnyoljuk. Minek?!

SzĂłltunk mĂĄr a romĂĄn tĂśrtĂŠnelemrĂľl, gasztronĂłmiĂĄrĂłl, ĂŠletkĂśrĂźlmĂŠnyekrĂľl, de egy fontos tĂŠnyezĂľ eddig kimaradt. RomĂĄnia nagyon bĂźszke a sportjĂĄra, az olimpiai mozgalom kiemelkedĂľ tagjĂĄnak ĂŠrzi magĂĄt. TermĂŠszetesen magyar hatĂĄs nĂŠlkĂźl a sport szĂł szĂĄmukra mĂŠg ma is kizĂĄrĂłlag az ellensĂŠg arcvonalĂĄhoz ĂĄtszaladĂĄst, ĂŠs amĂśgĂŠ bebĂşjĂĄst jelentenĂŠ. Nem is ragoznĂĄnk ezt sokĂĄig, KĂĄrolyi BĂŠla, BĂślĂśni LĂĄszlĂł, Selymes Tibor ĂŠs SzabĂł Gabriella neve ĂŠppen elĂŠg lesz a "romĂĄn" sport jellemzĂŠsĂŠre, ĂŠs akkor a Nadia Comaneci szĂĄrmazĂĄsa kĂśrĂźli mendemondĂĄkrĂłl mĂŠg tapintatosan hallgatunk is. Van viszont nekik egy igazĂĄn sajĂĄtjuk, Hagi, a KĂĄrpĂĄtok MaradonĂĄja. HabĂĄr annyi kĂśze van a KĂĄrpĂĄtokhoz, mint olaszoknak a szuronyrohamhoz, az isteni DiegĂłt azĂŠrt minden tovĂĄbbi nĂŠlkĂźl meghagyjuk pĂŠldakĂŠphasonlatnak, hiszen rĂłla mĂĄr elmondtuk a fontos tudnivalĂłkat. A narkĂł pedig egyĂŠbkĂŠnt sem ĂĄll tĂĄvol a romĂĄn focitĂłl, elĂŠg ha arra az Adrian Mutura gondolunk, akit mĂĄr EurĂłpa jĂłpĂĄr valamire valĂł csapatĂĄbĂłl hazĂĄig rugdostak a tĂťivel egyĂźtt.

A Balkán igazi specialitása azon kívül, hogy 10 kecske nagyobb érték, mint egy 7-es BMW könnyûfém felnikkel, egyértelmûen a mozaikosodás, amit ókor-középkoros névbûvészkedéssel húznak alá. A Moldva-Moldova kettõsség talán még a szlovákok és szlovének megkülönböztetésénél is nagyobb erõfeszítésre késztetné a világot, ha egyáltalán érdekelne valakit. Elõbbiek neve és kinézete is teljesen egyforma, csak nem tudjuk eldönteni, hogy a hipotetikusan belakott holdbéli tájra emlékeztet jobban, vagy egy olyan putrira, amit már a többi cigány is kirabolt. A legszebb az egészben viszont mégiscsak az a köztük húzódó határ, amit géppuskások õriznek, nehogy a két oldalán élõ, vízum nélküli románok átkelhessenek rajta. Kicsi Én összerúgta a port Dr. Genyával, bezárkózott a szobájába, és egyre éhesebb, ettõl pedig tovább nõ a haragja. A magunk részérõl alig várjuk, hogy ezt a többi területükön is eljátsszák.

ForrĂĄs: http://gyuloltellensegeink.blog.hu/20.../a_romanok

SZM - kÜsz, hogy megtalåltad Ês lekÜzÜlted ezt a gyÜngyszemet!s_7 

http://www.youtube.com/watch?v=h-CHqM...-CHqM8zXlY