Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A romániai lakosság véleménye a romákról
A romániai lakosság 2/3-a szerint a romák körében elterjedtebb a bûnözés, mint a románok körében. 36% szerint a romák túlnyomó többsége bûnözõ és börtönben volna a helye, 56% viszont ezzel ellentétesen nyilatkozott. A Pro Democratia Egyesület által bemutatott közvélemény-kutatásról a kronika.ro számolt be.
A romániai lakosság kétharmada úgy véli, az országban létezik cigányprobléma. A megkérdezettek 11 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a romák lopnak, 6 százalék szerint lusták, további 6 százalék úgy vélekedett, hogy a cigány közösség tagjai nem integrálódtak be a társadalomba, 5 százalék szerint pedig a romák túlságosan sokan vannak - olvasható a kronika.ro hírpotálon.
Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe elõször, amikor a „román” kifejezést hallják, 15 százalék úgy válaszolt, hogy a „nyomorúság”, illetve a „szegénység” szavak ötlenek eszébe, míg 9 százalék azt mondta, hogy az elsõ szó, ami eszébe jut, az az „otthon”, a „Románia”, illetve a „hazám”.
Amikor a kutatók ugyanezt megkérdezték a „roma” kifejezéssel kapcsolatban, 18 százalék mondta azt, hogy a „cigány”, míg 15 százalék, hogy a „lopás”, illetve a „tolvajlás” szó ugrik be.
A megkérdezettek 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy látásból ismer romákat, 63 százalék mondta, azt, hogy élnek romák a lakása környékén, 52 százaléknak volt vagy van roma munkatársa, 50 százaléknak van olyan román szomszédja, akivel köszönõ viszonyban van, 23 százalék állította, hogy néha kér segítséget a roma etnikumhoz tartozóktól, míg 10 százalék válaszolta azt, hogy van roma származású rokona.
Az interjúalanyok 64 százaléka egyetértett azzal, hogy romák éljenek Romániában, 60 százalék egyetértett azzal, hogy romák éljenek vele egy településen, 54 százalék belegyezett volna abba, hogy a gyerekének vagy az unokájának roma padtársa legyen, 49 százalékuknak nem lenne az ellen kifogása, hogy roma szomszédja legyen, 43 százalék barátkozni is hajlandó lenne romákkal, míg 28 százaléknak az ellen sem lenne kifogása, hogy roma családtagja legyen.
A válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakóhelye környékén jó a viszony a románok és a romák között, 23 százalék szerint nem törõdnek egymással a két közösség tagjai, míg 12 százalék konfliktusos viszonyról számolt be.
49 százalék úgy vélekedett, hogy a romáknak fenn kell tartani helyeket a középiskolákban, további 48 százalék szerint pedig a felsõoktatásban is szükség van erre. 68 százalék értett egyet azzal, hogy a roma gyerekek együtt tanuljanak a többi nemzetiséghez tartozó gyerekekkel, 49 százalék egyetért a vegyes házassággal romák és nem romák között, 39 százalék pedig egyetértett azzal, hogy ott, ahol nagy számban élnek romák, a rendõrség foglalkoztasson a lehetõ legnagyobb számban roma munkatársakat.
A megkérdezettek 61 százaléka egyetértett azzal, hogy a román állam támogassa a roma kulturális szervezeteket, 60 százalék azzal is egyetértett, hogy az identitásuk erõsítését szolgáló tevékenységeket is finanszírozza, 59 százalék pedig kívánatosnak tartaná, ha a román állam támogatná egy országos, illetve egy nemzetközi romaszervezet kiépítését.
68 százalék szerint a romák körében elterjedtebb a bûnözés, mint a románok körében. 36 százalék szerint a romák túlnyomó többsége bûnözõ és börtönben volna a helye, 56 százalék viszont ezzel ellentétesen nyilatkozott.
A felmérés során azt is vizsgálták, hogy a „roma” vagy a „cigány” kifejezést használják inkább a megkérdezettek: 78 százalék azt válaszolta, hogy inkább az utóbbit.
A kutatás eredményei szerint a románok 36 százaléka vélekedik úgy, hogy a romák a jövõben fenyegetéssé válhatnak az ország számára. 22 százalék szerint a romák veszéllyé válhatnak abban a negyedben, ahol õk is élnek, míg 20 százalék attól tart, hogy a családja biztonságát is fenyegethetik.
A megkérdezettek azzal kapcsolatosan, hogy egy roma követhet-e el pozitív cselekedetet, 88 százalékban válaszoltak úgy, hogy ez kivételes esetnek számítana. 89 százalék úgy vélekedett, hogy az effajta jó cselekedetekrõl gyakrabban kellene beszámolnia a médiának.
Mirel Palada, a felmérést végzõ társaság képviselõje kifejtette: egy év leforgása alatt azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy romák éljenek Romániában, 85 százalékról 64 százalékra csökkent.
A romákkal kapcsolatos sztereotípiák vizsgálatát célzó felmérést 2012. december 14. és 18. között végezték egy 1004 fõs országos reprezentatív mintán. A mérés hibahatára +/- 3,1 százalék.
Link
A romániai lakosság kétharmada úgy véli, az országban létezik cigányprobléma. A megkérdezettek 11 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a romák lopnak, 6 százalék szerint lusták, további 6 százalék úgy vélekedett, hogy a cigány közösség tagjai nem integrálódtak be a társadalomba, 5 százalék szerint pedig a romák túlságosan sokan vannak - olvasható a kronika.ro hírpotálon.
Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe elõször, amikor a „román” kifejezést hallják, 15 százalék úgy válaszolt, hogy a „nyomorúság”, illetve a „szegénység” szavak ötlenek eszébe, míg 9 százalék azt mondta, hogy az elsõ szó, ami eszébe jut, az az „otthon”, a „Románia”, illetve a „hazám”.
Amikor a kutatók ugyanezt megkérdezték a „roma” kifejezéssel kapcsolatban, 18 százalék mondta azt, hogy a „cigány”, míg 15 százalék, hogy a „lopás”, illetve a „tolvajlás” szó ugrik be.
A megkérdezettek 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy látásból ismer romákat, 63 százalék mondta, azt, hogy élnek romák a lakása környékén, 52 százaléknak volt vagy van roma munkatársa, 50 százaléknak van olyan román szomszédja, akivel köszönõ viszonyban van, 23 százalék állította, hogy néha kér segítséget a roma etnikumhoz tartozóktól, míg 10 százalék válaszolta azt, hogy van roma származású rokona.
Az interjúalanyok 64 százaléka egyetértett azzal, hogy romák éljenek Romániában, 60 százalék egyetértett azzal, hogy romák éljenek vele egy településen, 54 százalék belegyezett volna abba, hogy a gyerekének vagy az unokájának roma padtársa legyen, 49 százalékuknak nem lenne az ellen kifogása, hogy roma szomszédja legyen, 43 százalék barátkozni is hajlandó lenne romákkal, míg 28 százaléknak az ellen sem lenne kifogása, hogy roma családtagja legyen.
A válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakóhelye környékén jó a viszony a románok és a romák között, 23 százalék szerint nem törõdnek egymással a két közösség tagjai, míg 12 százalék konfliktusos viszonyról számolt be.
49 százalék úgy vélekedett, hogy a romáknak fenn kell tartani helyeket a középiskolákban, további 48 százalék szerint pedig a felsõoktatásban is szükség van erre. 68 százalék értett egyet azzal, hogy a roma gyerekek együtt tanuljanak a többi nemzetiséghez tartozó gyerekekkel, 49 százalék egyetért a vegyes házassággal romák és nem romák között, 39 százalék pedig egyetértett azzal, hogy ott, ahol nagy számban élnek romák, a rendõrség foglalkoztasson a lehetõ legnagyobb számban roma munkatársakat.
A megkérdezettek 61 százaléka egyetértett azzal, hogy a román állam támogassa a roma kulturális szervezeteket, 60 százalék azzal is egyetértett, hogy az identitásuk erõsítését szolgáló tevékenységeket is finanszírozza, 59 százalék pedig kívánatosnak tartaná, ha a román állam támogatná egy országos, illetve egy nemzetközi romaszervezet kiépítését.
68 százalék szerint a romák körében elterjedtebb a bûnözés, mint a románok körében. 36 százalék szerint a romák túlnyomó többsége bûnözõ és börtönben volna a helye, 56 százalék viszont ezzel ellentétesen nyilatkozott.
A felmérés során azt is vizsgálták, hogy a „roma” vagy a „cigány” kifejezést használják inkább a megkérdezettek: 78 százalék azt válaszolta, hogy inkább az utóbbit.
A kutatás eredményei szerint a románok 36 százaléka vélekedik úgy, hogy a romák a jövõben fenyegetéssé válhatnak az ország számára. 22 százalék szerint a romák veszéllyé válhatnak abban a negyedben, ahol õk is élnek, míg 20 százalék attól tart, hogy a családja biztonságát is fenyegethetik.
A megkérdezettek azzal kapcsolatosan, hogy egy roma követhet-e el pozitív cselekedetet, 88 százalékban válaszoltak úgy, hogy ez kivételes esetnek számítana. 89 százalék úgy vélekedett, hogy az effajta jó cselekedetekrõl gyakrabban kellene beszámolnia a médiának.
Mirel Palada, a felmérést végzõ társaság képviselõje kifejtette: egy év leforgása alatt azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy romák éljenek Romániában, 85 százalékról 64 százalékra csökkent.
A romákkal kapcsolatos sztereotípiák vizsgálatát célzó felmérést 2012. december 14. és 18. között végezték egy 1004 fõs országos reprezentatív mintán. A mérés hibahatára +/- 3,1 százalék.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
GERRY
- 2013. February 14. 07:30:17
#2 |
tiszazugi
- 2013. February 14. 08:07:43
#3 |
postaimre
- 2013. February 14. 09:25:07
#4 |
mormota1968
- 2013. February 15. 19:19:59
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.