Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon



Európában és Amerikában is a részvényesek növekvõ elégedetlenségétõl voltak hangosak az elmúlt hetek, az egyik leginkább támadott ágazat kétségkívül a pénzügyi szektor, ahol arra is volt példa, hogy a vezérigazgató az erõsödõ nyomás hatására bejelentette lemondását. Az alábbiakban részvényesi aktivitást, mint jelenséget vettük szemügyre, külön bemutatva a közelmúlt leghíresebb példáit, valamint a részvényesi aktivitás növekedésének a vállalatértékre gyakorolt hatását.

Részvényesi aktivitás

A részvényesi aktivitás alatt azt a jelenséget értjük, amikor a vállalat részvényesei megpróbálják a tulajdonosi jogaikat érvényesíteni annak érdekében, hogy befolyásolják az adott cég mûködését, üzletpolitikáját, vagy csupán hogy hangot adjanak véleményüknek. A részvényesi aktivitás meglehetõsen széles spektrumot fed le, ebbe a körbe tartozik többek között a közgyûléseken való szavazás, a vállalatvezetõkkel folytatott privát vagy nyilvános kommunikáció, sajtókampányok, blogok, más részvényesekkel folytatott nyilvános kommunikáció, rendkívüli közgyûlések összehívásának kezdeményezése, a menedzsment egyes tagjainak, vagy az egész testületnek a leváltása érdekében folytatott cselekedetek.

A részvényesi aktivitás kifejtéséhez nem szükség többségi, de még csak jelentõs részesedés sem az adott vállalatban. Az aktivista részvényesek jellemzõen alig pár százalékot birtokolnak a megtámadott társaságban, a lényeg csupán az, hogy határozott elképzelésekkel rendelkezzenek arra vonatkozóan, hogy min kellene változtatni az adott vállalatnál. Az aktivista részvényesek próbálkozásai természetesen nem mindig hozzák a kívánt eredményt. Elõfordulhat, hogy nem találnak támogatókra a többi részvényes között, de arra is vannak példák, amikor a közgyûlésen a vállalatvezetés képes megvédeni magát.

Hasznos-e a részvényesi aktivitás? Ennek kapcsán jelenleg is megoszlanak a szakértõi vélemények, egyesek szerint bár nem minden akció hasznos, vannak olyanok, melyek hosszú távon értéket teremtenek. Ide sorolják általában az üzleti stratégiákba, a vállalatok mindennapi mûködésébe való beleszólást, míg általánosságban a vezetõi kompenzációt feszegetõ kérdések jellemzõen nem növelik a részvényesi értéket. A részvényesi aktivitás ellenzõi pedig legtöbbször azzal érvelnek, hogy ez a rövid távú értékmaximalizálást helyezi elõtérbe, így a hosszú távú gazdasági fejlõdésre nézve negatív hatása van. Emellett azt is meg szokták említeni, hogy az aktivista részvényesek nincsenek tekintettel szociális szempontokra: az általuk végrehajtott racionalizáció, az üzletágak eladása, a cégek feldarabolása munkahelyek megszûnésével jár együtt.

A részvényesi aktivitás kapcsán fontos felhívni a figyelmet az egyes országok törvényi szabályozásának különbözõségére. Amerika és Európa között az egyik legfõbb eltérés e tekintetben, hogy amíg a tengerentúlon a közgyûlésen elfogadott javaslatok nem kötelezõ érvényûek, addig Nagy-Britanniában és a kontinentális Európa legtöbb országában ezek jogerõsek. Az egyes európai országok jogi rendelkezései ugyan lehetõvé teszik, hogy a kisrészvényesek részt vegyenek a közgyûléseken és ott javaslatokat tegyenek, a szabályozás jóval szigorúbb, mint az Egyesült Államokban.

Kulcsszerepben a hedge fundok

A részvényesi aktivitásban a kezdeményezõ szerepet az esetek túlnyomó többségében a hedge fundok játsszák, ennek fõ oka, hogy ezek a befektetõk a kimagasló hozammal kecsegtetõ lehetõségek után kutatnak, magas kockázatviselési hajlandósággal rendelkeznek, a kezüket pedig nem kötik olyan szigorú szabályok, mint általánosságban a befektetési alapokét. Általában a hedge fundok néhány százaléknyi részesedést szereznek a kiszemelt vállalatban, de sok esetben a részvényesek egy csoportját is képesek meggyõzni, és maguk mellé állítani. Mely vállalatok lesznek célpontok? Több tanulmány is született a témában, mely arra a következtetésre jutott, hogy a fedezeti alapok azokat a cégeket "támadják meg", melyek értéket képviselnek, csak ez a piaci árfolyamban valami oknál fogva nem tükrözõdik. Fontos szempont, hogy a társaság mûködési szinten is pozitív CF termelõ képességgel rendelkezzen. A hedge fundok jellemzõen kisebb cégekbe vásárolják be magukat, ami nem meglepõ, hiszen a blue chipekben egy néhány százalékos részvénypakett megvétele is komoly költségekkel járhat. További lényeges szempont a vásárlásoknál a megfelelõ likviditás, azok a vállalatok, melyek részvényei kellõen likvidek, jóval nagyobb eséllyel lesznek az aktivista hedge fundok célpontjai.

Példák a közelmúltból

Ahogy fentebb már említettük, az elmúlt hetekben a pénzügyi szektor vonta magára leginkább a figyelmet, a részvényesek ugyanis több banki felsõvezetõ kompenzációja ellen is szót emeltek a szokásos éves rendes közgyûléseken.

Aviva

Az Aviva vezérigazgatója, Andrew Moss az egyik legutóbbi áldozata a részvényesek növekvõ aktivitásának, akik a cég éves rendes közgyûlésén úgy döntöttek, hogy nem indokolt a válság elõtti javadalmazási szintek fenntartása a top menedzsment körében, ezt ugyanis a részvények teljesítménye nem támasztja alá. A második legnagyobb brit biztosítótárság árfolyama a tavalyi évben mintegy 25%-ot zuhant, a részvényesek pedig leszavazták a vezérigazgató 5%-os fizetésemelésére vonatkozó javaslatot. A növekvõ részvényesi elégedetlenség pedig végül oda vezetett, hogy a napokban Moss bejelentette, azonnali hatállyal távozik vezérigazgatói székébõl.

Barclays

Bob Dimond, a Barclays vezetõje is kivívta a részvényesek haragját a vállalat legutóbbi közgyûlésén, méghozzá olyannyira, hogy beszédét többször is félbe kellett szakítania az elégedetlen tulajdonosok közbeszólásai következtében. A harag itt sem alaptalan, hiszen a vezérigazgató 17,7 millió fontos éves javadalmazása mellett a részvényesek az osztalékfizetés csökkenésével, valamint a részvényárfolyam gyenge teljesítményével szembesülnek. A Barclays vezetõsége egyébként saját maga is bevallotta, hogy a 2011-es évben elért 6,6%-os saját tõke arányos nyereség (ROE) elfogadhatatlan, pláne úgy, hogy a kitûzött cél 13% volt. Mindezek hatására a menedzsment által javasoltnál jóval keményebb bónusz kondíciókat kényszerítettek a Barclays vezérigazgatójára és pénzügyi igazgatójára a részvényesek. Diamond így a következõ három évben 2,7 millió fontnak megfelelõ bónuszt kaphat, amennyiben a bank tõkearányos megtérülése meghaladja a tõkeköltséget. Amennyiben nem, évente 450 ezer fonttól eshet el a bankvezér.

Citigroup

Hasonló eset történt a közelmúltban a Citigroupnál is. A részvényesek elutasították a bank igazgatósága által összeállított kompenzációs csomagot, mely többek között Vikram Pandit vezérigazgató 2011-es fizetését is emelte volna, mégpedig az egy évvel korábbi 1 dollárról 14,9 millió dollárra. A részvényesek tehát a tervet megvétózták, szavazatuk azonban nem kötelezi a bankot, és mivel a vezetõk már megkapták a nekik megítélt összeget, nem kötelesek azt visszautalni sem a bank számára. Az eset miatt azonban arra kényszerülhet a Citigroup, hogy radikálisan felülvizsgálja javadalmazási gyakorlatát, és a Barclayshez hasonlóan a bank teljesítményéhez kössék a bankvezetõk fizetését.

Royal Bank of Scotland

A Royal Bank of Scotland, melynek a társaság 2008-as kormányzati megmentését követõen 83%-ban az adófizetõk a tulajdonosai, nagy port kavart, amikor a vezérigazgató Stephen Hestert 1 millió font értékû részvénybónusszal kívánta jutalmazni. Az ügy komoly sajtónyilvánosságot kapott, és a részvényesektõl több, ideges hangvételû levél is érkezett, melynek következtében végül a vezetõ bejelentette, a 2011-es vonatkozóan lemond a felajánlott részvénybónuszról, és beéri 1,2 millió fontos fizetésével.

Chesapeake Energy

Nemcsak a pénzügyi szektorban találhatunk példákat a növekvõ részvényesi aktivitásra. A Chesapeake Energy legnagyobb részvényese, a Southeastern Asset Management is megelégelte, hogy a Chesapeake részvényeinek árfolyama a tavalyi évben hatalmas zuhanást produkált, így májusban levelet írt a szabályozó hatóságoknak, melyben kifejtette, hogy "státuszát" aktivista befektetõre változtatta, jelezve azt, hogy ezentúl jobban bele kíván szólni a vállalati stratégiába. A napokban a Southeastern Asset Management a vezérigazgatónak is írt egy levelet, melyben arra próbálta rábírni, hogy fontolja meg a vállalat esetleges eladását.

Árfolyamhatás - Megéri harcolni?

A részvényesi aktivitás témakörében eddig nem született túl sok elemzés, mi az Erasmus University Rotterdam (EUR) 2007-es évi kutatását vettük alapul, mely az egyik legátfogóbb. A tanulmány 188 hedge fund esetében vizsgálta meg a részvényesi aktivitásnak a célvállalatok részvényárfolyamára gyakorolt hatását 2000-2007 között, Európa és Észak-Amerika esetében. Az eredmények meggyõzõek, ugyanis azt mutatják, hogy a piaci hozamhoz képest rövid és középtávon is jelentõsebb átlagos többlethozam figyelhetõ meg a célvállalatok esetében. Vagyis a részvényesi aktivitás a vizsgált idõszak alatt értéket tudott teremteni.

Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon

A részvényárfolyamokra gyakorolt hatás azonban nagyban függ attól, hogy a részvényesi beavatkozás sikeres volt-e, vagy sem. Azokban az esetekben, amikor az aktivista részvényesek céljai teljes egészében, vagy legalább részben teljesültek, jelentõsebb pozitív átlagos többlethozam volt megfigyelhetõ, míg a sikertelen kimenetelek esetén a széles piachoz képest alulteljesítés mutatkozott.

Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon

A tanulmány azt is megnézte, hogy különbözõ aktivista stratégiák esetében milyen a részvényárfolyamokra gyakorolt hatás, ebbõl az derül ki, hogy valamennyi vizsgált idõtávon a vezetõségbeli személyi változtatásokra irányuló beavatkozások találtak a leginkább pozitív fogadtatásra a piacon, ezekben az esetekben volt a legmagasabb a részvénypiaci többlethozam.

Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon

Konklúzió

Az idei közgyûlési szezon egyértelmûen a részvényesi aktivitás felerõsödését mutatja Európában és Észak-Amerikában egyaránt, ami persze nem meglepõ, a vállalatok tulajdonosai ugyanis láthatóan megelégelték a gyenge részvénypiaci teljesítményt és az ezzel együtt járó, helyenként továbbra is kiugrónak számító vezetõi kompenzációkat. Bár a piaci szakértõk egy része a részvényesi aktivitás vállalatértékre gyakorolt hatását elhanyagolhatónak véli (mivel a javaslatok meglehetõsen kis százaléka kerül csak a közgyûléseken elfogadásra), több tanulmány is jelentõsebb részvénypiaci többlethozamot mutatott ki a részvényesek aktivizálódása körüli, és az azt követõ idõszakokban.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Perje - 2012. May 16. 21:34:52
Bilderbörg tanácskozás május 30-jún. 3-ig Amerikában, szigorú biztonsági intézkedések mellett, a nato csúcs után.
http://www.veteranstoday.com/2012/05/...ilderberg/
#2 | Zea - 2012. May 17. 13:07:01
A részvények is csak olyan átlátszatlan banki pénzmozgatások mint az uzsorakamatok.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték