Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon
Európában és Amerikában is a részvényesek növekvõ elégedetlenségétõl voltak hangosak az elmúlt hetek, az egyik leginkább támadott ágazat kétségkívül a pénzügyi szektor, ahol arra is volt példa, hogy a vezérigazgató az erõsödõ nyomás hatására bejelentette lemondását. Az alábbiakban részvényesi aktivitást, mint jelenséget vettük szemügyre, külön bemutatva a közelmúlt leghíresebb példáit, valamint a részvényesi aktivitás növekedésének a vállalatértékre gyakorolt hatását.
Részvényesi aktivitás
A részvényesi aktivitás alatt azt a jelenséget értjük, amikor a vállalat részvényesei megpróbálják a tulajdonosi jogaikat érvényesíteni annak érdekében, hogy befolyásolják az adott cég mûködését, üzletpolitikáját, vagy csupán hogy hangot adjanak véleményüknek. A részvényesi aktivitás meglehetõsen széles spektrumot fed le, ebbe a körbe tartozik többek között a közgyûléseken való szavazás, a vállalatvezetõkkel folytatott privát vagy nyilvános kommunikáció, sajtókampányok, blogok, más részvényesekkel folytatott nyilvános kommunikáció, rendkívüli közgyûlések összehívásának kezdeményezése, a menedzsment egyes tagjainak, vagy az egész testületnek a leváltása érdekében folytatott cselekedetek.
A részvényesi aktivitás kifejtéséhez nem szükség többségi, de még csak jelentõs részesedés sem az adott vállalatban. Az aktivista részvényesek jellemzõen alig pár százalékot birtokolnak a megtámadott társaságban, a lényeg csupán az, hogy határozott elképzelésekkel rendelkezzenek arra vonatkozóan, hogy min kellene változtatni az adott vállalatnál. Az aktivista részvényesek próbálkozásai természetesen nem mindig hozzák a kívánt eredményt. Elõfordulhat, hogy nem találnak támogatókra a többi részvényes között, de arra is vannak példák, amikor a közgyûlésen a vállalatvezetés képes megvédeni magát.
Hasznos-e a részvényesi aktivitás? Ennek kapcsán jelenleg is megoszlanak a szakértõi vélemények, egyesek szerint bár nem minden akció hasznos, vannak olyanok, melyek hosszú távon értéket teremtenek. Ide sorolják általában az üzleti stratégiákba, a vállalatok mindennapi mûködésébe való beleszólást, míg általánosságban a vezetõi kompenzációt feszegetõ kérdések jellemzõen nem növelik a részvényesi értéket. A részvényesi aktivitás ellenzõi pedig legtöbbször azzal érvelnek, hogy ez a rövid távú értékmaximalizálást helyezi elõtérbe, így a hosszú távú gazdasági fejlõdésre nézve negatív hatása van. Emellett azt is meg szokták említeni, hogy az aktivista részvényesek nincsenek tekintettel szociális szempontokra: az általuk végrehajtott racionalizáció, az üzletágak eladása, a cégek feldarabolása munkahelyek megszûnésével jár együtt.
A részvényesi aktivitás kapcsán fontos felhívni a figyelmet az egyes országok törvényi szabályozásának különbözõségére. Amerika és Európa között az egyik legfõbb eltérés e tekintetben, hogy amíg a tengerentúlon a közgyûlésen elfogadott javaslatok nem kötelezõ érvényûek, addig Nagy-Britanniában és a kontinentális Európa legtöbb országában ezek jogerõsek. Az egyes európai országok jogi rendelkezései ugyan lehetõvé teszik, hogy a kisrészvényesek részt vegyenek a közgyûléseken és ott javaslatokat tegyenek, a szabályozás jóval szigorúbb, mint az Egyesült Államokban.
Kulcsszerepben a hedge fundok
A részvényesi aktivitásban a kezdeményezõ szerepet az esetek túlnyomó többségében a hedge fundok játsszák, ennek fõ oka, hogy ezek a befektetõk a kimagasló hozammal kecsegtetõ lehetõségek után kutatnak, magas kockázatviselési hajlandósággal rendelkeznek, a kezüket pedig nem kötik olyan szigorú szabályok, mint általánosságban a befektetési alapokét. Általában a hedge fundok néhány százaléknyi részesedést szereznek a kiszemelt vállalatban, de sok esetben a részvényesek egy csoportját is képesek meggyõzni, és maguk mellé állítani. Mely vállalatok lesznek célpontok? Több tanulmány is született a témában, mely arra a következtetésre jutott, hogy a fedezeti alapok azokat a cégeket "támadják meg", melyek értéket képviselnek, csak ez a piaci árfolyamban valami oknál fogva nem tükrözõdik. Fontos szempont, hogy a társaság mûködési szinten is pozitív CF termelõ képességgel rendelkezzen. A hedge fundok jellemzõen kisebb cégekbe vásárolják be magukat, ami nem meglepõ, hiszen a blue chipekben egy néhány százalékos részvénypakett megvétele is komoly költségekkel járhat. További lényeges szempont a vásárlásoknál a megfelelõ likviditás, azok a vállalatok, melyek részvényei kellõen likvidek, jóval nagyobb eséllyel lesznek az aktivista hedge fundok célpontjai.
Példák a közelmúltból
Ahogy fentebb már említettük, az elmúlt hetekben a pénzügyi szektor vonta magára leginkább a figyelmet, a részvényesek ugyanis több banki felsõvezetõ kompenzációja ellen is szót emeltek a szokásos éves rendes közgyûléseken.
Aviva
Az Aviva vezérigazgatója, Andrew Moss az egyik legutóbbi áldozata a részvényesek növekvõ aktivitásának, akik a cég éves rendes közgyûlésén úgy döntöttek, hogy nem indokolt a válság elõtti javadalmazási szintek fenntartása a top menedzsment körében, ezt ugyanis a részvények teljesítménye nem támasztja alá. A második legnagyobb brit biztosítótárság árfolyama a tavalyi évben mintegy 25%-ot zuhant, a részvényesek pedig leszavazták a vezérigazgató 5%-os fizetésemelésére vonatkozó javaslatot. A növekvõ részvényesi elégedetlenség pedig végül oda vezetett, hogy a napokban Moss bejelentette, azonnali hatállyal távozik vezérigazgatói székébõl.
Barclays
Bob Dimond, a Barclays vezetõje is kivívta a részvényesek haragját a vállalat legutóbbi közgyûlésén, méghozzá olyannyira, hogy beszédét többször is félbe kellett szakítania az elégedetlen tulajdonosok közbeszólásai következtében. A harag itt sem alaptalan, hiszen a vezérigazgató 17,7 millió fontos éves javadalmazása mellett a részvényesek az osztalékfizetés csökkenésével, valamint a részvényárfolyam gyenge teljesítményével szembesülnek. A Barclays vezetõsége egyébként saját maga is bevallotta, hogy a 2011-es évben elért 6,6%-os saját tõke arányos nyereség (ROE) elfogadhatatlan, pláne úgy, hogy a kitûzött cél 13% volt. Mindezek hatására a menedzsment által javasoltnál jóval keményebb bónusz kondíciókat kényszerítettek a Barclays vezérigazgatójára és pénzügyi igazgatójára a részvényesek. Diamond így a következõ három évben 2,7 millió fontnak megfelelõ bónuszt kaphat, amennyiben a bank tõkearányos megtérülése meghaladja a tõkeköltséget. Amennyiben nem, évente 450 ezer fonttól eshet el a bankvezér.
Citigroup
Hasonló eset történt a közelmúltban a Citigroupnál is. A részvényesek elutasították a bank igazgatósága által összeállított kompenzációs csomagot, mely többek között Vikram Pandit vezérigazgató 2011-es fizetését is emelte volna, mégpedig az egy évvel korábbi 1 dollárról 14,9 millió dollárra. A részvényesek tehát a tervet megvétózták, szavazatuk azonban nem kötelezi a bankot, és mivel a vezetõk már megkapták a nekik megítélt összeget, nem kötelesek azt visszautalni sem a bank számára. Az eset miatt azonban arra kényszerülhet a Citigroup, hogy radikálisan felülvizsgálja javadalmazási gyakorlatát, és a Barclayshez hasonlóan a bank teljesítményéhez kössék a bankvezetõk fizetését.
Royal Bank of Scotland
A Royal Bank of Scotland, melynek a társaság 2008-as kormányzati megmentését követõen 83%-ban az adófizetõk a tulajdonosai, nagy port kavart, amikor a vezérigazgató Stephen Hestert 1 millió font értékû részvénybónusszal kívánta jutalmazni. Az ügy komoly sajtónyilvánosságot kapott, és a részvényesektõl több, ideges hangvételû levél is érkezett, melynek következtében végül a vezetõ bejelentette, a 2011-es vonatkozóan lemond a felajánlott részvénybónuszról, és beéri 1,2 millió fontos fizetésével.
Chesapeake Energy
Nemcsak a pénzügyi szektorban találhatunk példákat a növekvõ részvényesi aktivitásra. A Chesapeake Energy legnagyobb részvényese, a Southeastern Asset Management is megelégelte, hogy a Chesapeake részvényeinek árfolyama a tavalyi évben hatalmas zuhanást produkált, így májusban levelet írt a szabályozó hatóságoknak, melyben kifejtette, hogy "státuszát" aktivista befektetõre változtatta, jelezve azt, hogy ezentúl jobban bele kíván szólni a vállalati stratégiába. A napokban a Southeastern Asset Management a vezérigazgatónak is írt egy levelet, melyben arra próbálta rábírni, hogy fontolja meg a vállalat esetleges eladását.
Árfolyamhatás - Megéri harcolni?
A részvényesi aktivitás témakörében eddig nem született túl sok elemzés, mi az Erasmus University Rotterdam (EUR) 2007-es évi kutatását vettük alapul, mely az egyik legátfogóbb. A tanulmány 188 hedge fund esetében vizsgálta meg a részvényesi aktivitásnak a célvállalatok részvényárfolyamára gyakorolt hatását 2000-2007 között, Európa és Észak-Amerika esetében. Az eredmények meggyõzõek, ugyanis azt mutatják, hogy a piaci hozamhoz képest rövid és középtávon is jelentõsebb átlagos többlethozam figyelhetõ meg a célvállalatok esetében. Vagyis a részvényesi aktivitás a vizsgált idõszak alatt értéket tudott teremteni.
Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon
A részvényárfolyamokra gyakorolt hatás azonban nagyban függ attól, hogy a részvényesi beavatkozás sikeres volt-e, vagy sem. Azokban az esetekben, amikor az aktivista részvényesek céljai teljes egészében, vagy legalább részben teljesültek, jelentõsebb pozitív átlagos többlethozam volt megfigyelhetõ, míg a sikertelen kimenetelek esetén a széles piachoz képest alulteljesítés mutatkozott.
Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon
A tanulmány azt is megnézte, hogy különbözõ aktivista stratégiák esetében milyen a részvényárfolyamokra gyakorolt hatás, ebbõl az derül ki, hogy valamennyi vizsgált idõtávon a vezetõségbeli személyi változtatásokra irányuló beavatkozások találtak a leginkább pozitív fogadtatásra a piacon, ezekben az esetekben volt a legmagasabb a részvénypiaci többlethozam.
Betelt a pohár - Részvényesi lázadás söpört végig a fél világon
Konklúzió
Az idei közgyûlési szezon egyértelmûen a részvényesi aktivitás felerõsödését mutatja Európában és Észak-Amerikában egyaránt, ami persze nem meglepõ, a vállalatok tulajdonosai ugyanis láthatóan megelégelték a gyenge részvénypiaci teljesítményt és az ezzel együtt járó, helyenként továbbra is kiugrónak számító vezetõi kompenzációkat. Bár a piaci szakértõk egy része a részvényesi aktivitás vállalatértékre gyakorolt hatását elhanyagolhatónak véli (mivel a javaslatok meglehetõsen kis százaléka kerül csak a közgyûléseken elfogadásra), több tanulmány is jelentõsebb részvénypiaci többlethozamot mutatott ki a részvényesek aktivizálódása körüli, és az azt követõ idõszakokban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. May 16. 21:34:52
#2 |
Zea
- 2012. May 17. 13:07:01
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.