Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A valaha volt legnagyobb biznisz körvonalazódik
Ezt nevezhetjük "kármentesítésnek" is. Ezek szerint "új" alakulatok kezdenek el szerepelni a palettán, így a "régiekre" már nem lesz szükség. Bizony van még itt tisztázandó kérdés. Történelmi jelentõségû megállapodásra készül az Európai Unió és az Egyesült Államok. A világgazdaság teljesítményének mintegy felét produkáló két blokk szabadkereskedelmi megállapodást hozna tetõ alá. A politikusok és a szakértõk több tíz milliárd eurós GDP-növekménnyel számolnak. A megállapodásban ugyanakkor sok a buktató, gyors lezárásra nem számíthatunk.
Szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokba kezd az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU). A júniusban induló egyeztetések, ha sikerrel járnak, a világ két legnagyobb gazdasági blokkját hozhatják még közelebb egymáshoz: az 500 milliós európai és a 315 milliós amerikai piac közti kereskedelem bõvülése a várakozások szerint euró-, illetve dollármilliárdokat adhat hozzá az országok gazdasági teljesítményéhez. A létrejövõ megállapodás a legambíciózusabb lenne a Világkereskedelmi Szervezet 1995-ös létrehozása óta. A megegyezéshez vezetõ út – melyet 2014-re le is szeretnének zárni a felek – ugyanakkor ezernyi aknával van teli.
Obama egyik fõ célkitûzése a megállapodás
"A jövõbeli kereskedelmi megállapodás a világ két legfontosabb gazdasági ereje között teljesen újraírja majd a játékszabályokat, komoly mértékben fellendíti majd az Atlanti-óceán mindkét partjának gazdaságait" – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán Brüsszelben, miután Barack Obama amerikai elnök State of the Union évértékelõ beszédében bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek az EU-val egy szabadkereskedelmi megállapodás tetõ alá hozásáról. Az amerikai elnök szerint a fair és szabad kereskedelem jól fizetõ amerikai álláshelyek millióit fogja támogatni.
Van Rompuy, Obama és Barroso - elõre a történelmi megállapodásért
Fotó: AFP / Mandel Ngan
Ezzel Obama arra célzott, hogy az amerikai kormány az export bõvülésével igyekszik magasabb béreket kínáló feldolgozóipari álláshelyeket létrehozni – több mint egy évtizedes, a szektorban tapasztalható csökkenés után. A csak Transatlantic Trade and Investment Partnership-nek nevezett szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) a második Obama-adminisztráció programjának egyik központi eleme is lenne, és ez illeszkedne más országokkal, döntõen a csendes-óceáni térségben elhelyezkedõekkel kötendõ hasonló szabadkereskedelmi egyezmények sorába. Obama emellett a szabadkereskedelmi megállapodással az üzleti körök kedvére is szeretne tenni, akik eddig kevésbé támogatták gazdasági törekvéseit. Fontos szempont, hogy egyes amerikai szakszervezetek is támogatják a megállapodást.
Az USA mellett az EU is hasonló cipõben jár, a jelenleg még 27, de júliustól Horvátországgal együtt 28 tagúra bõvülõ európai blokk is egyre több országgal igyekszik ilyen megállapodásokat kötni. A legnagyobb ilyen megállapodás jelenleg Dél-Koreával van függõben – itt már csak ratifikálni kell az összes résztvevõ államnak a megállapodást –, de az EU Kanadával is tárgyal egy hasonlóról. Az Európai Parlament (EP) szerint a Kanadával kötendõ megállapodás 20 százalékkal pörgethetné fel a két ország közti kereskedelmet, és 80 ezer új európai álláshelyet hozhatna létre. Az Egyesült Államokkal kötendõ megállapodás ennél nagyságrenddel magasabb szintet lõne be.
Elõnyök mindenhol?
Az USA-val létrejövõ megállapodás az EB szerint az európai oldalon 0,5 százalékot, az amerikai oldalon pedig 0,4-et fog hozzátenni az éves GDP-növekedéshez 2027-ig. Ez azt jelenti, hogy az FTA-val az EU gazdaságának teljesítménye éves szinten 86, míg az USA-é 65 milliárddal lehet nagyobb. A tárgyalásokon a felek arra fognak törekedni, hogy a már most is alacsony – mintegy 4 százalékos – vámokat lebontsák, a szolgáltató szektor minél több területét (pl. közlekedés) nyissák meg a másik fél elõtt. Az EB emellett azt is el akarja érni, hogy az Atlanti-óceán másik partján is ugyanolyan feltételekkel indulhassanak az európai cégek a közbeszerzéseken, mint amerikai társaik. Emellett a szabályozások, például az autóipar területén a környezetvédelemre és biztonságra vonatkozó klauzulák vagy az eltérõ élelmiszeripari szabályok, harmonizálását is el szeretné érni a két fél, csak hogy a fontosabbakat említsük.
Közgazdászok szerint a megállapodás arra is ösztönözheti az EU gazdaságait, hogy igyekezzenek rugalmasabb gazdasági, befektetési és munkaerõpiaci döntéseket hozni – amelyeket mindeddig politikai megfontolásokból nem tettek meg. A megállapodás emellett lökést adhatna mindkét blokk gyatra gazdasági növekedésének is, mivel a 2007-2008 óta tartó gazdasági válságot gyakorlatilag még egyik nagy gazdaság sem tudta kiheverni.
Mi is az a szabadkereskedelmi megállapodás?
A szabadkereskedelmi megállapodás egy olyan egyezményt jelent, mely megszünteti a vámokat, importkvótákat, és az egymás között kereskedett termékek és szolgáltatások közti preferenciákat. A szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok egy szabadkereskedelmi övezetet alkothatnak, ugyanakkor nincs meghatározott közös külsõ vámtarifájuk, vagyis az övezeten kívüli országokkal eltérõ vámokat és kvótákat alkalmaznak. Ezt a gazdaságintegrációs formát döntõen akkor választják az országok, ha gazdaságaik kiegészítik egymást. Ha egymásnak versenyt támasztanak, akkor nem valószínû, hogy lennének ösztönzõk az FTA-ra, vagy csak bizonyos termékek és szolgáltatások kereskedelmét liberalizálják.
És hogy miért is "kapott rá" ennyire mind az USA, mind az EU szabadkereskedelmi megállapodások tetõ alá hozására? A WTO Doha-fordulójának – mely a kereskedelmi korlátozások további globális leépítését szorgalmazta volna – elakadása felélesztette a kétoldalú megállapodások iránti igényeket. A két nagy gazdasági blokk így a WTO keretein kívül kezdte el keresni a megoldásokat, és jutottak el odáig, hogy egyre inkább a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások – országonként eltérõ tartalommal – válnak meghatározóvá, ilyen irányban keresik a bõvülés lehetõségét az érintett országok.
A WTO szerint, ha ezen az úton megyünk tovább, akkor az FTA-k olyan hálójába jutunk, amely – bár lebontja a vámokat –, a szabályozások kibogozhatatlan rendszerét hozza létre, ami hátráltatni fogja a világkereskedelem fejlõdését. Más vélemények szerint az EU-USA megállapodás, mivel a két ország közti kereskedelem a világkereskedelem harmadát felöleli, tulajdonképpen kizárja a többieket a egyezkedésbõl, miközben csak azokról a kérdésekrõl állapodnak meg, melyek esetében szinte nincs súrlódás. A problémásabb pontokat (pl. mezõgazdaság) és a kapcsolódó feszültségeket pedig a szõnyeg alá söprik. A WTO reformja nélkül így a szabadkereskedelmi megállapodások "spagettis tálja" jöhet létre egyesek szerint.
A megállapodás ugyanakkor erõsíthetné az EU és az USA közötti stratégiai kötelékeket, a szorosabb együttmûködés pedig több más területre is kiterjedhetne, mint például a védelmi szektor. Az amerikai kormányzat már jó ideje aggodalmát fejezi ki, hogy az európai államokban az elmúlt évek sorozatos költségvetési megszorításai következtében folyamatosan csökkennek a honvédelemre költött pénzek. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre nagyobb súly helyezõdik az Egyesült Államokra, amely viszont szintén komoly államadóssággal küzd.
Nem lesz könnyû menet
Az nem várható, hogy a megállapodás gyorsan és egyszerûen fog létrejönni. Ahogy Karel de Gucht, az EB kereskedelmi biztosa mondta, "az érett gyümölcsök egyáltalán nem karnyújtásnyira vannak tõlünk". A legnagyobb a nézeteltérés az EU és az USA között a mezõgazdaság kérdésben van, még akkor is, hogy a gazdáknak nyújtott, politikailag érzékeny támogatásokat a tárgyalások nem érintik. Az amerikaik már jó ideje rossz szemmel nézik az EU korlátozásait az Egyesült Államokból származó genetikailag módosított (GMO) összetevõkbõl elõállított élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban. Emellett a növekedési hormonokkal hizlalt amerikai hústermékek is zavarják az EU-t. Barroso kijelentette, hogy a fogyasztók egészsége területén az EU nem hajlandó kompromisszumokat kötni. Ron Kirk, az USA kereskedelmi képviselõje szerint azonban "minden az asztalon van, legyen az GMO vagy más egyéb téma".
Több tíz milliárdnyi eurós pluszt hozhat mindkét gazdaságnak a megállapodás
Fotó: AFP / Kisbenedek Attila
Egy másik érzékeny téma lehet az európai Airbusnak és az amerikai Boeingnek nyújtott állami támogatások kérdése, mely a WTO legnagyobb és leghosszabb idõre visszanyúló vitája. Minden bizonnyal ez a problémás ügy most sem oldódik majd meg, ugyanakkor a tárgyalások segíthetnek az ezen a téren eddig eléggé ellenséges hangulat oldásában.
Mit profitálhat mindebbõl Magyarország?
Az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás részletei egyelõre nincsenek kidolgozva, az ugyanakkor már körvonalazódni látszik, hogy mely ágazatok lehetnének a növekvõ kereskedelem nyertesei. Értelemszerûen az exportra termelõ ágazatok, elsõsorban talán a magyar feldolgozóipar is a megállapodás nyertese lehetne. A jármûipar, gépgyártás és gyógyszeripar területén európai, sok esetben globális szinten, már most is vannak versenyképes magyar vállalatok. Ha ezek meg tudnák ragadni a liberalizáció adta lehetõséget és tovább tudnák versenyképességüket növelni, akkor hazánkban is találkozhatnánk kézzelfogható eredményekkel.
Az agrártermékek esetében ugyanakkor nem valószínû, hogy a magyar mezõgazdaság – sem a görög, vagy a spanyol például – jelenleg fel tudja venni a versenyt a nagyüzemi méretekben, olcsón termelõ amerikaival. Ebben a tekintetben még komoly egyeztetések várhatóak, hogy mely területeken és milyen mértékû lesz a liberalizáció, mivel az EU-n belül az erõs agrárszektorral rendelkezõ országoknak nem érdeke, hogy az olcsó amerikai mezõgazdasági termékek letarolják az öreg kontinens piacát. A GMO-termékek esetén is komoly csata várható, mivel hazánk – és más EU-tagállamok, pl. Ausztria, Bulgária – területén nem lehet genetikailag módosított növényeket termeszteni, forgalmazni, így az ebben a szegmensben piacvezetõnek számító Egyesült Államokkal konfliktusos tárgyalásokra lehet számítani. A magyar agrárszektornak a minõségi termékek, és nem a tömegáruk exportja területén lehet keresnivalója egy ilyen megállapodásban.
Ezekkel az országokkal van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-nak
Brüsszel több mint 80 országgal folytat(ott) tárgyalásokat szabadkereskedelmi megállapodásokról, jelenleg 29 van érvényben. A már meglévõek: Albánia, Algéria, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Chile, Kolumbia, Horvátország, Egyiptom, Faroer-szigetek, Izland, Izrael, Jordánia, Libanon, Liechtenstein, Macedónia, Mexikó, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Palesztin Hatóság, Peru, San Marino, Szerbia, Dél-Afrika, Svájc, Tunézia, Törökország (vámunió, pár szektor, pl. agrár, kivételével). Aláírt, de még függõben lévõ FTA-k: Ukrajna, Kamerun, CARIFORUM országok (pl. Belize, Barbados), Dél-Kora (még nem ratifikált), Közép-Amerikai Közös Piac országai (pl. Honduras, Panama), Elefántcsontpart. A tárgyalás, vagy megfontolás alatt lévõ megállapodások: India, Japán, Oroszország, Kanada, Mercosur-államok (pl. Brazília, Argentína), ASEAN-országok (pl. Thaiföld, Indonézia), GCC-országok (pl. Szaúd-Arábia, Omán). A fentiekbõl is látható, hogy az EU igyekszik a lehetõ legtöbb állammal FTA-kat tetõ alá hozni, így beigazolódni látszik az az álláspont, mely szerint a WTO helyett egyre inkább a kétoldalú, és nem a globális megállapodások játszanak szerepet. Sõt, az is látszik, hogy ezeket a megállapodásokat nem két ország, hanem két integrált, vagy integrálódó országcsoport köti meg egymással.
Link
Szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokba kezd az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU). A júniusban induló egyeztetések, ha sikerrel járnak, a világ két legnagyobb gazdasági blokkját hozhatják még közelebb egymáshoz: az 500 milliós európai és a 315 milliós amerikai piac közti kereskedelem bõvülése a várakozások szerint euró-, illetve dollármilliárdokat adhat hozzá az országok gazdasági teljesítményéhez. A létrejövõ megállapodás a legambíciózusabb lenne a Világkereskedelmi Szervezet 1995-ös létrehozása óta. A megegyezéshez vezetõ út – melyet 2014-re le is szeretnének zárni a felek – ugyanakkor ezernyi aknával van teli.
Obama egyik fõ célkitûzése a megállapodás
"A jövõbeli kereskedelmi megállapodás a világ két legfontosabb gazdasági ereje között teljesen újraírja majd a játékszabályokat, komoly mértékben fellendíti majd az Atlanti-óceán mindkét partjának gazdaságait" – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán Brüsszelben, miután Barack Obama amerikai elnök State of the Union évértékelõ beszédében bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek az EU-val egy szabadkereskedelmi megállapodás tetõ alá hozásáról. Az amerikai elnök szerint a fair és szabad kereskedelem jól fizetõ amerikai álláshelyek millióit fogja támogatni.
Van Rompuy, Obama és Barroso - elõre a történelmi megállapodásért
Fotó: AFP / Mandel Ngan
Ezzel Obama arra célzott, hogy az amerikai kormány az export bõvülésével igyekszik magasabb béreket kínáló feldolgozóipari álláshelyeket létrehozni – több mint egy évtizedes, a szektorban tapasztalható csökkenés után. A csak Transatlantic Trade and Investment Partnership-nek nevezett szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) a második Obama-adminisztráció programjának egyik központi eleme is lenne, és ez illeszkedne más országokkal, döntõen a csendes-óceáni térségben elhelyezkedõekkel kötendõ hasonló szabadkereskedelmi egyezmények sorába. Obama emellett a szabadkereskedelmi megállapodással az üzleti körök kedvére is szeretne tenni, akik eddig kevésbé támogatták gazdasági törekvéseit. Fontos szempont, hogy egyes amerikai szakszervezetek is támogatják a megállapodást.
Az USA mellett az EU is hasonló cipõben jár, a jelenleg még 27, de júliustól Horvátországgal együtt 28 tagúra bõvülõ európai blokk is egyre több országgal igyekszik ilyen megállapodásokat kötni. A legnagyobb ilyen megállapodás jelenleg Dél-Koreával van függõben – itt már csak ratifikálni kell az összes résztvevõ államnak a megállapodást –, de az EU Kanadával is tárgyal egy hasonlóról. Az Európai Parlament (EP) szerint a Kanadával kötendõ megállapodás 20 százalékkal pörgethetné fel a két ország közti kereskedelmet, és 80 ezer új európai álláshelyet hozhatna létre. Az Egyesült Államokkal kötendõ megállapodás ennél nagyságrenddel magasabb szintet lõne be.
Elõnyök mindenhol?
Az USA-val létrejövõ megállapodás az EB szerint az európai oldalon 0,5 százalékot, az amerikai oldalon pedig 0,4-et fog hozzátenni az éves GDP-növekedéshez 2027-ig. Ez azt jelenti, hogy az FTA-val az EU gazdaságának teljesítménye éves szinten 86, míg az USA-é 65 milliárddal lehet nagyobb. A tárgyalásokon a felek arra fognak törekedni, hogy a már most is alacsony – mintegy 4 százalékos – vámokat lebontsák, a szolgáltató szektor minél több területét (pl. közlekedés) nyissák meg a másik fél elõtt. Az EB emellett azt is el akarja érni, hogy az Atlanti-óceán másik partján is ugyanolyan feltételekkel indulhassanak az európai cégek a közbeszerzéseken, mint amerikai társaik. Emellett a szabályozások, például az autóipar területén a környezetvédelemre és biztonságra vonatkozó klauzulák vagy az eltérõ élelmiszeripari szabályok, harmonizálását is el szeretné érni a két fél, csak hogy a fontosabbakat említsük.
Közgazdászok szerint a megállapodás arra is ösztönözheti az EU gazdaságait, hogy igyekezzenek rugalmasabb gazdasági, befektetési és munkaerõpiaci döntéseket hozni – amelyeket mindeddig politikai megfontolásokból nem tettek meg. A megállapodás emellett lökést adhatna mindkét blokk gyatra gazdasági növekedésének is, mivel a 2007-2008 óta tartó gazdasági válságot gyakorlatilag még egyik nagy gazdaság sem tudta kiheverni.
Mi is az a szabadkereskedelmi megállapodás?
A szabadkereskedelmi megállapodás egy olyan egyezményt jelent, mely megszünteti a vámokat, importkvótákat, és az egymás között kereskedett termékek és szolgáltatások közti preferenciákat. A szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok egy szabadkereskedelmi övezetet alkothatnak, ugyanakkor nincs meghatározott közös külsõ vámtarifájuk, vagyis az övezeten kívüli országokkal eltérõ vámokat és kvótákat alkalmaznak. Ezt a gazdaságintegrációs formát döntõen akkor választják az országok, ha gazdaságaik kiegészítik egymást. Ha egymásnak versenyt támasztanak, akkor nem valószínû, hogy lennének ösztönzõk az FTA-ra, vagy csak bizonyos termékek és szolgáltatások kereskedelmét liberalizálják.
És hogy miért is "kapott rá" ennyire mind az USA, mind az EU szabadkereskedelmi megállapodások tetõ alá hozására? A WTO Doha-fordulójának – mely a kereskedelmi korlátozások további globális leépítését szorgalmazta volna – elakadása felélesztette a kétoldalú megállapodások iránti igényeket. A két nagy gazdasági blokk így a WTO keretein kívül kezdte el keresni a megoldásokat, és jutottak el odáig, hogy egyre inkább a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások – országonként eltérõ tartalommal – válnak meghatározóvá, ilyen irányban keresik a bõvülés lehetõségét az érintett országok.
A WTO szerint, ha ezen az úton megyünk tovább, akkor az FTA-k olyan hálójába jutunk, amely – bár lebontja a vámokat –, a szabályozások kibogozhatatlan rendszerét hozza létre, ami hátráltatni fogja a világkereskedelem fejlõdését. Más vélemények szerint az EU-USA megállapodás, mivel a két ország közti kereskedelem a világkereskedelem harmadát felöleli, tulajdonképpen kizárja a többieket a egyezkedésbõl, miközben csak azokról a kérdésekrõl állapodnak meg, melyek esetében szinte nincs súrlódás. A problémásabb pontokat (pl. mezõgazdaság) és a kapcsolódó feszültségeket pedig a szõnyeg alá söprik. A WTO reformja nélkül így a szabadkereskedelmi megállapodások "spagettis tálja" jöhet létre egyesek szerint.
A megállapodás ugyanakkor erõsíthetné az EU és az USA közötti stratégiai kötelékeket, a szorosabb együttmûködés pedig több más területre is kiterjedhetne, mint például a védelmi szektor. Az amerikai kormányzat már jó ideje aggodalmát fejezi ki, hogy az európai államokban az elmúlt évek sorozatos költségvetési megszorításai következtében folyamatosan csökkennek a honvédelemre költött pénzek. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre nagyobb súly helyezõdik az Egyesült Államokra, amely viszont szintén komoly államadóssággal küzd.
Nem lesz könnyû menet
Az nem várható, hogy a megállapodás gyorsan és egyszerûen fog létrejönni. Ahogy Karel de Gucht, az EB kereskedelmi biztosa mondta, "az érett gyümölcsök egyáltalán nem karnyújtásnyira vannak tõlünk". A legnagyobb a nézeteltérés az EU és az USA között a mezõgazdaság kérdésben van, még akkor is, hogy a gazdáknak nyújtott, politikailag érzékeny támogatásokat a tárgyalások nem érintik. Az amerikaik már jó ideje rossz szemmel nézik az EU korlátozásait az Egyesült Államokból származó genetikailag módosított (GMO) összetevõkbõl elõállított élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban. Emellett a növekedési hormonokkal hizlalt amerikai hústermékek is zavarják az EU-t. Barroso kijelentette, hogy a fogyasztók egészsége területén az EU nem hajlandó kompromisszumokat kötni. Ron Kirk, az USA kereskedelmi képviselõje szerint azonban "minden az asztalon van, legyen az GMO vagy más egyéb téma".
Több tíz milliárdnyi eurós pluszt hozhat mindkét gazdaságnak a megállapodás
Fotó: AFP / Kisbenedek Attila
Egy másik érzékeny téma lehet az európai Airbusnak és az amerikai Boeingnek nyújtott állami támogatások kérdése, mely a WTO legnagyobb és leghosszabb idõre visszanyúló vitája. Minden bizonnyal ez a problémás ügy most sem oldódik majd meg, ugyanakkor a tárgyalások segíthetnek az ezen a téren eddig eléggé ellenséges hangulat oldásában.
Mit profitálhat mindebbõl Magyarország?
Az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás részletei egyelõre nincsenek kidolgozva, az ugyanakkor már körvonalazódni látszik, hogy mely ágazatok lehetnének a növekvõ kereskedelem nyertesei. Értelemszerûen az exportra termelõ ágazatok, elsõsorban talán a magyar feldolgozóipar is a megállapodás nyertese lehetne. A jármûipar, gépgyártás és gyógyszeripar területén európai, sok esetben globális szinten, már most is vannak versenyképes magyar vállalatok. Ha ezek meg tudnák ragadni a liberalizáció adta lehetõséget és tovább tudnák versenyképességüket növelni, akkor hazánkban is találkozhatnánk kézzelfogható eredményekkel.
Az agrártermékek esetében ugyanakkor nem valószínû, hogy a magyar mezõgazdaság – sem a görög, vagy a spanyol például – jelenleg fel tudja venni a versenyt a nagyüzemi méretekben, olcsón termelõ amerikaival. Ebben a tekintetben még komoly egyeztetések várhatóak, hogy mely területeken és milyen mértékû lesz a liberalizáció, mivel az EU-n belül az erõs agrárszektorral rendelkezõ országoknak nem érdeke, hogy az olcsó amerikai mezõgazdasági termékek letarolják az öreg kontinens piacát. A GMO-termékek esetén is komoly csata várható, mivel hazánk – és más EU-tagállamok, pl. Ausztria, Bulgária – területén nem lehet genetikailag módosított növényeket termeszteni, forgalmazni, így az ebben a szegmensben piacvezetõnek számító Egyesült Államokkal konfliktusos tárgyalásokra lehet számítani. A magyar agrárszektornak a minõségi termékek, és nem a tömegáruk exportja területén lehet keresnivalója egy ilyen megállapodásban.
Ezekkel az országokkal van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-nak
Brüsszel több mint 80 országgal folytat(ott) tárgyalásokat szabadkereskedelmi megállapodásokról, jelenleg 29 van érvényben. A már meglévõek: Albánia, Algéria, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Chile, Kolumbia, Horvátország, Egyiptom, Faroer-szigetek, Izland, Izrael, Jordánia, Libanon, Liechtenstein, Macedónia, Mexikó, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Palesztin Hatóság, Peru, San Marino, Szerbia, Dél-Afrika, Svájc, Tunézia, Törökország (vámunió, pár szektor, pl. agrár, kivételével). Aláírt, de még függõben lévõ FTA-k: Ukrajna, Kamerun, CARIFORUM országok (pl. Belize, Barbados), Dél-Kora (még nem ratifikált), Közép-Amerikai Közös Piac országai (pl. Honduras, Panama), Elefántcsontpart. A tárgyalás, vagy megfontolás alatt lévõ megállapodások: India, Japán, Oroszország, Kanada, Mercosur-államok (pl. Brazília, Argentína), ASEAN-országok (pl. Thaiföld, Indonézia), GCC-országok (pl. Szaúd-Arábia, Omán). A fentiekbõl is látható, hogy az EU igyekszik a lehetõ legtöbb állammal FTA-kat tetõ alá hozni, így beigazolódni látszik az az álláspont, mely szerint a WTO helyett egyre inkább a kétoldalú, és nem a globális megállapodások játszanak szerepet. Sõt, az is látszik, hogy ezeket a megállapodásokat nem két ország, hanem két integrált, vagy integrálódó országcsoport köti meg egymással.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2013. February 17. 10:03:01
#2 |
torokgyik
- 2013. February 17. 11:05:10
#3 |
postaimre
- 2013. February 17. 11:11:07
#4 |
Perje
- 2013. February 17. 13:07:49
#5 |
9323
- 2013. February 17. 15:54:27
#6 |
keepfargo
- 2013. February 17. 17:30:22
#7 |
Perje
- 2013. February 18. 19:21:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.