Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az USA borítja a svájci offshore-tabut
Hmmm...Lázár..Lázár..., ja már emlékszem. Te Lázár, hol van Rabcsák svájci bankkontójának a kócsa. Úgy hírlik te jársz rá, no meg még a beavatottak a rabbinátusból. Szolgálattal leegyeztettél, vagy ezért vagy te a szolgálat? Mossad rendezi?
Adatok a hírszerzéstõl, USA-nyomás: Új fegyver Lázárék kezében
Egy napokban megkötött új egyezmény értelében minden amerikai állampolgár és állandó lakos svájci bankbetétjét automatikusan jelenteni kell az Egyesült Államok adóhivatalának, ha azon több mint 50 ezer dollár van. A lépést mindkét fél történelminek nevezete igaz, más oknál fogva; az amerikaiak kulcsfontosságúnak tartják, hogy leszámoljanak adócsalóikkal, méghozzá abban az országban, ahol feltehetõen a legtöbb van belõlük. A svájciak pedig szomorúan vették tudomásul, hogy a hajdan híres banki titoktartásuk lassan a múlté.
Az új egyezmény szerint amennyiben a bank elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, súlyos pénzbírságot kell fizetnie. Az egyezmény 2014-tõl lép életbe.
Az Obama-kormány a 2010-ben a Kongresszus által megszavazott külföldi bankszámlák adóegyezményének törvényét (FACTA) minél elõbb és minél hatékonyabban akarja végrehajtani. Ennek értelmében ötven országgal áll jogi kapcsolatban, hogy a svájci egyezményhez hasonló eredményeket érjen el. Most véglegesítik a szerzõdéseket Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Japánnal, Kanadával, Dániával, Finnországgal, Írországgal, Mexikóval, Hollandiával, Norvégiával.
A második csoportba tartozó országokkal pedig aktív tárgyalásokat folytatnak az amerikaiak. Ide tartozik Magyarország is, többek között a Kajmán-szigetek, Ciprus, Észtország, Izrael, Szingapúr, Szlovákia társaságában.
A politikailag megosztott Amerikában az ellenzék is támogatja a kormány külföldi adóbehajtó tevékenységét. A közvélemény is mellette áll, mert igazságtalannak érzi, hogy míg a középosztálynak otthon minden centrõl el kell számolnia, addig a tehetõsek mindig találnak kibúvót. Csak tavaly 40 milliárd dolláros veszteséget okozott az amerikai adóhivatalnak a külföldön történõ adócsalás.
A partner országok közül nem mindenki lelkes. A kanadai pénzügyminiszter szerint a törvény eltúlzott, beavatkozik más országok belügyeibe, személyiségi jogokat sért.
Az izraeli központi bank elnöke ellen tavaly hazájában petíciót nyújtottak be a legfelsõbb bíróságon, amiért nem is próbálta megakadályozni az amerikai egyezményt. Ahelyett, hogy saját országához lenne lojális, más ország törvényei szerint cselekszik, más ország pénzügyi érdekeit tartja szem elõtt - írták a tiltakozók.
Néhány héttel ezelõtt lapunk megírta: egyes elemzõk a svájci banktitok elleni támadásként értékelték, hogy a kormány minden magyar adóoptimalizáló magánszemély és cég nevét kikérné az alpesi országtól. Pedig a „befenyítés" épphogy a hazai felsõ elitnek szól, és az állam magabiztosságát csak fokozza, hogy a hírszerzés kezében máris vannak terhelõ adatsorok.
A The Observer brit hetilap tavaly nyári cikke szerint a legnagyobb offshore-vesztesek listáján Magyarország a 13. helyen áll; honfitársaink az elmúlt évtizedekben mintegy 242 milliárd dollárt menekítettek ki a közteherviselés alól. Már-már kínos tehát, hogy a 2012 végével zárult, tízszázalékos utólagos adófizetéssel járó offshore-amnesztia novemberig mindössze 67 milliárd forintot csábított haza a nagyvilágból.
Link
Adatok a hírszerzéstõl, USA-nyomás: Új fegyver Lázárék kezében
Egy napokban megkötött új egyezmény értelében minden amerikai állampolgár és állandó lakos svájci bankbetétjét automatikusan jelenteni kell az Egyesült Államok adóhivatalának, ha azon több mint 50 ezer dollár van. A lépést mindkét fél történelminek nevezete igaz, más oknál fogva; az amerikaiak kulcsfontosságúnak tartják, hogy leszámoljanak adócsalóikkal, méghozzá abban az országban, ahol feltehetõen a legtöbb van belõlük. A svájciak pedig szomorúan vették tudomásul, hogy a hajdan híres banki titoktartásuk lassan a múlté.
Az új egyezmény szerint amennyiben a bank elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, súlyos pénzbírságot kell fizetnie. Az egyezmény 2014-tõl lép életbe.
Az Obama-kormány a 2010-ben a Kongresszus által megszavazott külföldi bankszámlák adóegyezményének törvényét (FACTA) minél elõbb és minél hatékonyabban akarja végrehajtani. Ennek értelmében ötven országgal áll jogi kapcsolatban, hogy a svájci egyezményhez hasonló eredményeket érjen el. Most véglegesítik a szerzõdéseket Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Japánnal, Kanadával, Dániával, Finnországgal, Írországgal, Mexikóval, Hollandiával, Norvégiával.
A második csoportba tartozó országokkal pedig aktív tárgyalásokat folytatnak az amerikaiak. Ide tartozik Magyarország is, többek között a Kajmán-szigetek, Ciprus, Észtország, Izrael, Szingapúr, Szlovákia társaságában.
A politikailag megosztott Amerikában az ellenzék is támogatja a kormány külföldi adóbehajtó tevékenységét. A közvélemény is mellette áll, mert igazságtalannak érzi, hogy míg a középosztálynak otthon minden centrõl el kell számolnia, addig a tehetõsek mindig találnak kibúvót. Csak tavaly 40 milliárd dolláros veszteséget okozott az amerikai adóhivatalnak a külföldön történõ adócsalás.
A partner országok közül nem mindenki lelkes. A kanadai pénzügyminiszter szerint a törvény eltúlzott, beavatkozik más országok belügyeibe, személyiségi jogokat sért.
Az izraeli központi bank elnöke ellen tavaly hazájában petíciót nyújtottak be a legfelsõbb bíróságon, amiért nem is próbálta megakadályozni az amerikai egyezményt. Ahelyett, hogy saját országához lenne lojális, más ország törvényei szerint cselekszik, más ország pénzügyi érdekeit tartja szem elõtt - írták a tiltakozók.
Néhány héttel ezelõtt lapunk megírta: egyes elemzõk a svájci banktitok elleni támadásként értékelték, hogy a kormány minden magyar adóoptimalizáló magánszemély és cég nevét kikérné az alpesi országtól. Pedig a „befenyítés" épphogy a hazai felsõ elitnek szól, és az állam magabiztosságát csak fokozza, hogy a hírszerzés kezében máris vannak terhelõ adatsorok.
A The Observer brit hetilap tavaly nyári cikke szerint a legnagyobb offshore-vesztesek listáján Magyarország a 13. helyen áll; honfitársaink az elmúlt évtizedekben mintegy 242 milliárd dollárt menekítettek ki a közteherviselés alól. Már-már kínos tehát, hogy a 2012 végével zárult, tízszázalékos utólagos adófizetéssel járó offshore-amnesztia novemberig mindössze 67 milliárd forintot csábított haza a nagyvilágból.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alexandros
- 2013. February 17. 16:52:35
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.