Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A magyarok elmennek, mi meg egymást fogjuk ölni élelemért
Már a közmunkáért járó 47 ezer forintos bér is elérhetetlen álom számos borsodi munkanélkülinek. Az Ózd melletti Farkaslyuk községben a szerencsésebbeknek is csak 1-2 hónapra jut egyszerre közmunka, az év nagy részében sokan ingyen dolgoznak, remélve, hogy ha "bizonyítanak", késõbb jobb eséllyel juthatnak újra közfoglalkoztatáshoz. Reményt a közeli bánya újranyitása jelenthetne, de ehhez többmilliárdos állami támogatásra lenne szükség. Magyarország alulnézetbõl.
„December és március között a legrosszabb a közmunkásoknak, gyakorlatilag meghal a falu. Februárban már senkinek nem jutott munka, a legtöbb közmunkás ingyen dolgozik, hogy lássák a szorgalmát és késõbb jobb eséllyel jusson újra álláshoz” – mutatta be a Farkaslyukon élõ közmunkások helyzetét Harkály Aladár, az Ózd melletti község alpolgármestere. A borsodi faluban közel 270, többségében roma lakos végez közmunkát, egyszerre azonban alig 30 embert tud alkalmazni az önkormányzat. Õket is egyhuzamban legfeljebb 1-2 hónapig veszik fel. A többségnek az év nagy részében be kell érnie a szociális segélyként kapott 28 ezer forinttal. Sokaknál hamarosan lekapcsolhatja a szolgáltató a közmûveket, másoknál már nincs áram és vezetékes víz; van, akit a kilakoltatás fenyeget, és inkább koplal, hogy fizetni tudja a lakáshitelt. „Három napig kibírja az ember evés nélkül, de a negyediken már inkább elmegy lopni” – mondta az egyik általunk megkérdezett közmunkás.
Egyik kollégája szerint alapvetõen jó ötlet a közmunkaprogram, hiszen sokat fejlõdött általa a falu (közmunkások építették a falu vízelvezetõ árkait, felújították a köztereket, utcát söpörnek, középületeket renoválnak), úgy viszont nincs értelme, „ha az önkormányzat is mélyszegénységben él” és nincs kerete a közmunkások fizetésére. Ráadásul a farkaslyuki közmunkásoknak eddig nem volt lehetõségük termelõ, munkahelyteremtõ munkát végezni. Az alpolgármester elmondása szerint korábban pályázatot nyújtottak be, hogy a közmunkások utcai padokat készítsenek, amelyeket más településeknek és magánszemélyeknek adtak volna el, némi bevételre szert téve. Az Ózdon található munkaügyi központ azonban ezt elutasította. Harkály Aladár szerint az MSZP-s vezetésû, de fideszes többségû település a kormányváltás óta „feketelistára” került, szándékosan lehetetlenítik el a fejlesztéseket.
Közmunkanélküliség
A közmunka intézményének egyébként már 2010 elõttrõl vannak hagyományai a településen. 2008-ban a falu pályázatot nyert, amely lehetõvé tette, hogy az önkormányzat gyakorlatilag az összes állástalant foglalkoztassa az akkori szociális segélynél magasabb, átlagosan 60-65 ezres bérért. A mostaniakhoz hasonlóan az akkori közmunkások is infrastrukturális beruházásokban vettek részt, emellett felállt egy a közrendre vigyázó faluõrség is. A kormányváltással ennek a programnak vége szakadt, Farkaslyukon is a Fidesz-kormány országos közmunkaprogramja érvényesült – ez ebben az esetben jóval kevesebb állami támogatást és munkahelyet eredményezett.
„Bármilyen munkát elvégeznénk, nem akarunk segélyért sorban állni. De ez a rendszer annak való, aki lopni, csalni akar, segélybõl élni, nem dolgozni” – mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó közmunkások. Szerintük a faluban nagyon kevesen vannak, akik „csak felvennék a segélyt, elinnák, aztán mennének lopni”, a többség azonban az év nagy részében így is csak a 28 ezres szociális segélyhez jut hozzá. A helyiek között nagyon komoly versengés alakult ki a legalább minimális fizetést jelentõ közmunkás állásokért: vannak, akik az év nagy részében ingyenmunkát vállalnak, hátha több eséllyel kapnak közmunkát, ha elõre bebizonyítják a szorgalmukat. Mások havonta többször elgyalogolnak a 15 kilométer távolságra lévõ ózdi Munkaügyi Központba, munkalehetõségek után érdeklõdve. Az alpolgármester szerint volt, hogy a pozíciókért folyó harc erõszakba torkollott, egyik kollégáját megtámadták, többeket megfenyegettek az állás nélkül maradt közmunkások rokonai.
Nem végeznének illegális munkát
A közmunkás állásokról változó idõközönként a közgyûlés dönt, ekkor határozzák el, ki az az átlagosan 20-30 ember, aki a 270 közmunkás közül 1-2 hónapig dolgozhat, legfeljebb 47 ezer forintért. Az utóbbi idõben viszont a faluban nem volt lehetõség nyolcórás munkát vállalni, így a többség jobb esetben is 35 ezret vihetett haza 6 órai munkáért. Mivel a rendelkezésre álló minimális összeget a lehetõ legtöbb felé kell elosztani, elõfordult, hogy a valamivel magasabb szakmunkásbér helyett csak a segédmunkásoknak járó összeget fizették ki például kõmûvesmunkáért is. A közmunkára kiválasztottaknak „behívót” küldenek, amellyel másnap reggel meg kell jelenniük az önkormányzatnál, ahol rövid munkavédelmi oktatás és alkalmassági vizsgálat után megkapják a szerszámaikat és elkezdhetik a munkát.
Bár az önkormányzat elvileg igyekszik a közmunkabérekre adott állami támogatást egyenlõen elosztani, több általunk is megkérdezett közmunkás állította, hogy a munka kiosztásakor egyesek gyakran elõnyt élveznek: azt, hogy ki juthat munkához az adott idõszakban, a közgyûlési és kisebbségi önkormányzat képviselõi osztják ki, így elõfordul, hogy a fentiek rokonai évente többször jutnak munkához, mint mások. A munkakörülményekre azonban nem volt panasz, sem arra, hogy a közmunkásokat magánterületen dolgoztatták volna – azt mondták, a helyiek „olyanok, hogy el se végeznének ilyen munkát, mert tudják, hogy nem erre szerzõdtek”. Feketemunkát ezzel szemben végeznének, már ha lenne. A környéken gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amely akár ilyen lehetõséget is kínálhatna.
Jövõkép nélkül
„Azt mondták, csak úgy lehet megélni 47 ezer forintból, ha jár mellé két kecske és vetõmag is – utalt Pintér Sándor kijelentésére az egyik közmunkás. – Farkaslyukon viszont semmi ilyesmit nem kaptunk, azt mondták, nem lenne rá igény.” Az önkormányzat korábban pályázott arra, hogy a közmunkásoknak vetõmagot, élõ állatokat adjanak, amelyet elutasítottak arra hivatkozva, hogy a Bükk völgyében fekvõ falu „nem alkalmas mezõgazdasági tevékenységre”. Jövedelem-kiegészítésre a közmunkásoknak így gyakorlatilag semmi lehetõségük nincs. Télen sokan próbálnak a tüzelõvel spórolni úgy, hogy a falu melletti meddõhányón (a bezárt bányából kihordott földrakás) kutatnak szén után – bár ez elvileg tilos, a rendõrök általában nem szólnak rájuk, hiszen rosszabb lenne, ha ehelyett fát lopnának a közeli (már így is részben letarolt) erdõkbõl.
„Magyarországnak vége lesz, ha így haladunk. A magyarok kimennek külföldre, Cigányország lesz helyette, és egymást fogjuk ölni élelemért” – kesergett egyik interjúalanyunk, jól mutatva a helyiek jövõkép nélküliségét. Farkaslyukon gyakorlatilag semmi lehetõség nincs a kiemelkedésre, munkahelyet csak egy kisebb varroda és egy fecskendõgyár jelent, amelyek negyven, illetve harminc embert foglalkoztatnak, a lakosok többsége a közeli városokba, fõként Egerbe és Ózdra jár be dolgozni. A kevés fiatal helyzete szintén kilátástalan – a legközelebbi iskola 15 kilométerre, Ózdon található, buszra viszont keveseknek van pénze, az egyetemi, fõiskolai tanulmányok valamelyik közeli intézményben pedig gyakorlatilag elérhetetlennek tûnnek, amikor a falu elhagyása is luxusnak számít. A községben nincs kultúrház, könyvtár, mozi, egyedül egy kocsma jelenti a szabadidõs lehetõséget – persze ez sem sokat, mert a közmunkások többségének a legalapvetõbb szükségletekre sincs pénze.
Bányanyitásban reménykednek
A helyiek szerint reményt egyedül a szénbánya újraindítása jelenthet. Január 11-én jelképesen újranyitották a rendszerváltás után bezárt szénbánya egyik tárnáját, a napokban elkezdõdött felmérésen azonban kiderült, ezek rosszabb állapotban vannak, mint gondolták. Bár a tárnákat a bánya bezárásakor elvileg lezárták, azokba késõbb mégis betörtek, ellopták a rézdrótokat és más ott hagyott felszereléseket. Sok helyen hiányoznak a sínek, a kitermeléshez szükséges gépeket pedig valószínûleg Magyarországon már nem is lehet legyártani.
A termelés újraindításáról állítólag hazai és kínai befektetõk is érdeklõdnek, helyiek szerint azonban milliárdos állami támogatás nélkül nem oldható meg az újranyitás. Farkaslyuk korábban tipikus bányászváros volt, a helyiek nagy része bányászként dolgozott, ma is láthatók az egykori bányászokat kiszolgáló öltözõk, ebédlõk, amelyeket az önkormányzat újra beindítana, amennyiben ismét elindul a kitermelés. Az esetleges újranyitáshoz nemcsak a bánya felújítására lenne szükség, de a helyiek átképzésére is. Már csak kevesen tudnának bányászként elhelyezkedni azok közül, akik 89 elõtt a tárnákban dolgoztak, a most munkaképes embereket tömegesen kellene kiképezni, ha helyi munkaerõvel indítanák újra a kitermelést. A helyiek ennek ellenére nagy reményeket fûznek a bánya újranyitásához, szerintük a falura „öt éven belül rá se lehetne ismerni”, ha újraindulna a szénbányászat.
Forrás: Link
„December és március között a legrosszabb a közmunkásoknak, gyakorlatilag meghal a falu. Februárban már senkinek nem jutott munka, a legtöbb közmunkás ingyen dolgozik, hogy lássák a szorgalmát és késõbb jobb eséllyel jusson újra álláshoz” – mutatta be a Farkaslyukon élõ közmunkások helyzetét Harkály Aladár, az Ózd melletti község alpolgármestere. A borsodi faluban közel 270, többségében roma lakos végez közmunkát, egyszerre azonban alig 30 embert tud alkalmazni az önkormányzat. Õket is egyhuzamban legfeljebb 1-2 hónapig veszik fel. A többségnek az év nagy részében be kell érnie a szociális segélyként kapott 28 ezer forinttal. Sokaknál hamarosan lekapcsolhatja a szolgáltató a közmûveket, másoknál már nincs áram és vezetékes víz; van, akit a kilakoltatás fenyeget, és inkább koplal, hogy fizetni tudja a lakáshitelt. „Három napig kibírja az ember evés nélkül, de a negyediken már inkább elmegy lopni” – mondta az egyik általunk megkérdezett közmunkás.
Egyik kollégája szerint alapvetõen jó ötlet a közmunkaprogram, hiszen sokat fejlõdött általa a falu (közmunkások építették a falu vízelvezetõ árkait, felújították a köztereket, utcát söpörnek, középületeket renoválnak), úgy viszont nincs értelme, „ha az önkormányzat is mélyszegénységben él” és nincs kerete a közmunkások fizetésére. Ráadásul a farkaslyuki közmunkásoknak eddig nem volt lehetõségük termelõ, munkahelyteremtõ munkát végezni. Az alpolgármester elmondása szerint korábban pályázatot nyújtottak be, hogy a közmunkások utcai padokat készítsenek, amelyeket más településeknek és magánszemélyeknek adtak volna el, némi bevételre szert téve. Az Ózdon található munkaügyi központ azonban ezt elutasította. Harkály Aladár szerint az MSZP-s vezetésû, de fideszes többségû település a kormányváltás óta „feketelistára” került, szándékosan lehetetlenítik el a fejlesztéseket.
Közmunkanélküliség
A közmunka intézményének egyébként már 2010 elõttrõl vannak hagyományai a településen. 2008-ban a falu pályázatot nyert, amely lehetõvé tette, hogy az önkormányzat gyakorlatilag az összes állástalant foglalkoztassa az akkori szociális segélynél magasabb, átlagosan 60-65 ezres bérért. A mostaniakhoz hasonlóan az akkori közmunkások is infrastrukturális beruházásokban vettek részt, emellett felállt egy a közrendre vigyázó faluõrség is. A kormányváltással ennek a programnak vége szakadt, Farkaslyukon is a Fidesz-kormány országos közmunkaprogramja érvényesült – ez ebben az esetben jóval kevesebb állami támogatást és munkahelyet eredményezett.
„Bármilyen munkát elvégeznénk, nem akarunk segélyért sorban állni. De ez a rendszer annak való, aki lopni, csalni akar, segélybõl élni, nem dolgozni” – mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó közmunkások. Szerintük a faluban nagyon kevesen vannak, akik „csak felvennék a segélyt, elinnák, aztán mennének lopni”, a többség azonban az év nagy részében így is csak a 28 ezres szociális segélyhez jut hozzá. A helyiek között nagyon komoly versengés alakult ki a legalább minimális fizetést jelentõ közmunkás állásokért: vannak, akik az év nagy részében ingyenmunkát vállalnak, hátha több eséllyel kapnak közmunkát, ha elõre bebizonyítják a szorgalmukat. Mások havonta többször elgyalogolnak a 15 kilométer távolságra lévõ ózdi Munkaügyi Központba, munkalehetõségek után érdeklõdve. Az alpolgármester szerint volt, hogy a pozíciókért folyó harc erõszakba torkollott, egyik kollégáját megtámadták, többeket megfenyegettek az állás nélkül maradt közmunkások rokonai.
Nem végeznének illegális munkát
A közmunkás állásokról változó idõközönként a közgyûlés dönt, ekkor határozzák el, ki az az átlagosan 20-30 ember, aki a 270 közmunkás közül 1-2 hónapig dolgozhat, legfeljebb 47 ezer forintért. Az utóbbi idõben viszont a faluban nem volt lehetõség nyolcórás munkát vállalni, így a többség jobb esetben is 35 ezret vihetett haza 6 órai munkáért. Mivel a rendelkezésre álló minimális összeget a lehetõ legtöbb felé kell elosztani, elõfordult, hogy a valamivel magasabb szakmunkásbér helyett csak a segédmunkásoknak járó összeget fizették ki például kõmûvesmunkáért is. A közmunkára kiválasztottaknak „behívót” küldenek, amellyel másnap reggel meg kell jelenniük az önkormányzatnál, ahol rövid munkavédelmi oktatás és alkalmassági vizsgálat után megkapják a szerszámaikat és elkezdhetik a munkát.
Bár az önkormányzat elvileg igyekszik a közmunkabérekre adott állami támogatást egyenlõen elosztani, több általunk is megkérdezett közmunkás állította, hogy a munka kiosztásakor egyesek gyakran elõnyt élveznek: azt, hogy ki juthat munkához az adott idõszakban, a közgyûlési és kisebbségi önkormányzat képviselõi osztják ki, így elõfordul, hogy a fentiek rokonai évente többször jutnak munkához, mint mások. A munkakörülményekre azonban nem volt panasz, sem arra, hogy a közmunkásokat magánterületen dolgoztatták volna – azt mondták, a helyiek „olyanok, hogy el se végeznének ilyen munkát, mert tudják, hogy nem erre szerzõdtek”. Feketemunkát ezzel szemben végeznének, már ha lenne. A környéken gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amely akár ilyen lehetõséget is kínálhatna.
Jövõkép nélkül
„Azt mondták, csak úgy lehet megélni 47 ezer forintból, ha jár mellé két kecske és vetõmag is – utalt Pintér Sándor kijelentésére az egyik közmunkás. – Farkaslyukon viszont semmi ilyesmit nem kaptunk, azt mondták, nem lenne rá igény.” Az önkormányzat korábban pályázott arra, hogy a közmunkásoknak vetõmagot, élõ állatokat adjanak, amelyet elutasítottak arra hivatkozva, hogy a Bükk völgyében fekvõ falu „nem alkalmas mezõgazdasági tevékenységre”. Jövedelem-kiegészítésre a közmunkásoknak így gyakorlatilag semmi lehetõségük nincs. Télen sokan próbálnak a tüzelõvel spórolni úgy, hogy a falu melletti meddõhányón (a bezárt bányából kihordott földrakás) kutatnak szén után – bár ez elvileg tilos, a rendõrök általában nem szólnak rájuk, hiszen rosszabb lenne, ha ehelyett fát lopnának a közeli (már így is részben letarolt) erdõkbõl.
„Magyarországnak vége lesz, ha így haladunk. A magyarok kimennek külföldre, Cigányország lesz helyette, és egymást fogjuk ölni élelemért” – kesergett egyik interjúalanyunk, jól mutatva a helyiek jövõkép nélküliségét. Farkaslyukon gyakorlatilag semmi lehetõség nincs a kiemelkedésre, munkahelyet csak egy kisebb varroda és egy fecskendõgyár jelent, amelyek negyven, illetve harminc embert foglalkoztatnak, a lakosok többsége a közeli városokba, fõként Egerbe és Ózdra jár be dolgozni. A kevés fiatal helyzete szintén kilátástalan – a legközelebbi iskola 15 kilométerre, Ózdon található, buszra viszont keveseknek van pénze, az egyetemi, fõiskolai tanulmányok valamelyik közeli intézményben pedig gyakorlatilag elérhetetlennek tûnnek, amikor a falu elhagyása is luxusnak számít. A községben nincs kultúrház, könyvtár, mozi, egyedül egy kocsma jelenti a szabadidõs lehetõséget – persze ez sem sokat, mert a közmunkások többségének a legalapvetõbb szükségletekre sincs pénze.
Bányanyitásban reménykednek
A helyiek szerint reményt egyedül a szénbánya újraindítása jelenthet. Január 11-én jelképesen újranyitották a rendszerváltás után bezárt szénbánya egyik tárnáját, a napokban elkezdõdött felmérésen azonban kiderült, ezek rosszabb állapotban vannak, mint gondolták. Bár a tárnákat a bánya bezárásakor elvileg lezárták, azokba késõbb mégis betörtek, ellopták a rézdrótokat és más ott hagyott felszereléseket. Sok helyen hiányoznak a sínek, a kitermeléshez szükséges gépeket pedig valószínûleg Magyarországon már nem is lehet legyártani.
A termelés újraindításáról állítólag hazai és kínai befektetõk is érdeklõdnek, helyiek szerint azonban milliárdos állami támogatás nélkül nem oldható meg az újranyitás. Farkaslyuk korábban tipikus bányászváros volt, a helyiek nagy része bányászként dolgozott, ma is láthatók az egykori bányászokat kiszolgáló öltözõk, ebédlõk, amelyeket az önkormányzat újra beindítana, amennyiben ismét elindul a kitermelés. Az esetleges újranyitáshoz nemcsak a bánya felújítására lenne szükség, de a helyiek átképzésére is. Már csak kevesen tudnának bányászként elhelyezkedni azok közül, akik 89 elõtt a tárnákban dolgoztak, a most munkaképes embereket tömegesen kellene kiképezni, ha helyi munkaerõvel indítanák újra a kitermelést. A helyiek ennek ellenére nagy reményeket fûznek a bánya újranyitásához, szerintük a falura „öt éven belül rá se lehetne ismerni”, ha újraindulna a szénbányászat.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
bugajakab
- 2013. February 18. 13:17:52
#12 |
Holdas
- 2013. February 18. 13:41:55
#13 |
bugajakab
- 2013. February 18. 14:36:30
#14 |
janipapa
- 2013. February 18. 15:13:43
#15 |
atya
- 2013. February 18. 15:54:03
#16 |
mormota1968
- 2013. February 18. 23:47:29
#17 |
mormota1968
- 2013. February 19. 00:34:41
#18 |
Holdas
- 2013. February 19. 07:41:34
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.