A Magyarok Világszövetsége Petõfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevõi számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektõl sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz ugyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi BARGUZINBAN Petõfi Sándor hamvait találta meg a Morvai Ferenc vezette expedíció, semmilyen kétség nem fér. Ennek ellenkezõjét immár a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania.

Megvannak PetĂľfi SĂĄndor hamvai
BizonyĂ­tĂĄs tizenkĂŠt pontban

1. Petõfi Sándort, a legnagyobb magyar költõt 1849. július 31-én látták utoljára a Segesvár közelében fekvõ Fehéregyháza határában zajló csatában, amelyben a Bem tábornok vezette magyar seregeket az intervenciós cári orosz csapatok legyõzték. A csata másnapján a gyõztesek osztrák segédlettel végigkutatták a több száz holttesttel borított csatateret, halálra keresvén a bécsi udvar egyik az Akasszátok föl a királyokat! címû vers szerzõjét, de nem találták. A csatatéren elesetteket tömegsírba temették. Évszázaddal késõbb, 1956-ban magyar-román történészi-régészi vegyesbizottság feltárta a fehéregyházi tömegsírt, végigvizsgálva a holttesteket. De Petõfi Sándor földi maradványit nem találták. Megállapítható, hogy Petõfi Sándort Fehéregyházán elesni nem látták, holttestét sem akkor, sem késõbb ott meg nem találták. Nem lehet tehát kizárni azt, hogy Petõfi a csatában fogságba esett és elhurcolták.
2. MĂĄra, 2013-ra hitelt ĂŠrdemlĂľen bizonyĂ­tottnak kell tekinteni azt, hogy 1849-ben az orosz cĂĄri csapatok igenis vittek magukkal magyar honvĂŠdeket hadifogsĂĄgba. Ezt a tĂŠnyt nem csak a bĂŠcsi csĂĄszĂĄri kormĂĄny 1849-es, Ferencz JĂłzsef csĂĄszĂĄr ĂĄltal is sajĂĄtkezĂťleg ellenjegyzett jegyzĂľkĂśnyve helyezi kilĂĄtĂĄsba, de bizonyĂ­tjĂĄk OroszorszĂĄgbĂłl hazakerĂźlt elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂşs hadifoglyok vallomĂĄsai, akik SzibĂŠriĂĄban agg magyar honvĂŠdekkel, illetve leszĂĄrmazottaikkal talĂĄlkoztak. Ugyanezt ĂĄllĂ­tjĂĄk magyar hadtĂśrtĂŠnĂŠszek is, mint a mĂĄr elhunyt JĂłzsa Antal, akinek e tĂĄrgyban Glatz Ferenchez, az MTA egykori elnĂśkĂŠhez, 2001. januĂĄr 21-ĂŠn Ă­rt levelĂŠt a mostani ĂŠrtekezleten hoztĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra.
3. 1866-ban, Felix Wiszniewski, Szibériából hazatérõ lengyel számûzött hírt hoz Petõfi Sándorról: közli, hogy ott szerzett információi szerint Szibériában él, hadifogolyként. Levele nyomán Jókai Mór a Vasárnapi Újságban teszi szóvá Petõfi Sándor felkutatásának erkölcsi imperatívuszát.
4. A tĂŠvedĂŠs kockĂĄzata nĂŠlkĂźl lehet ĂĄllĂ­tani, hogy SzibĂŠriĂĄban, a BajkĂĄl-tĂł partjĂĄn fekvĂľ, tĂśbbsĂŠgĂŠben mongol burjĂĄtok lakta Barguzinba, a cĂĄri OroszorszĂĄg veszĂŠlyesnek Ă­tĂŠlt politikai foglyokat internĂĄlt. KĂśzĂśttĂźk volt a dekabrista forradalmĂĄr, M.K. KĂźchelbecker ĂŠs egy tĂĄvoli, eurĂłpai orszĂĄgbĂłl ĂŠrkezĂľ, Alexander Sztyepanovics Petrovics nevĂť Ăľrnagy, aki kĂśltĂľ is volt.
5. Fontos tudnunk, hogy az 1823. januĂĄr 1-ĂŠn szĂźletett PetĂľfi SĂĄndort KiskĂľrĂśsĂśn Alexander Stephanus Petrovics nĂŠven anyakĂśnyveztĂŠk. Ez ma is bĂĄrki ĂĄltal ellenĂľrizhetĂľ tĂŠny.
6. Az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂş sorĂĄn szĂĄmos magyar hadifogoly kerĂźlt SzibĂŠriĂĄba. KĂśztĂźk Svigel Ferenc, aki egy fĂŠnykĂŠpet hozott magĂĄval, amely a barguzini temetĂľben kĂŠszĂźlt. A kereszten Alexander Sztyepanovics Petrovics neve szerepel, Ăľrnagy ĂŠs kĂśltĂľ megjelĂślĂŠssel. A halĂĄl dĂĄtuma 1856. Svigel joggal remĂŠlhette, hogy megdicsþßl hazĂĄjĂĄban, ennek ellenĂŠre megszĂŠgyenĂźlt. A boszorkĂĄnyperrel is felĂŠrĂľ lejĂĄratĂĄs ma is folytatĂłdik– majdnem szĂĄz ĂŠv utĂĄn. Ez a kitĂźntetĂľ figyelem annak kĂśszĂśnhetĂľ, hogy Ăľ nem elĂŠgedett meg azzal, hogy hĂ­rĂŠt hozza a barguzini Petrovics-PetĂľfi sĂ­rnak, hanem fĂŠnykĂŠpet kĂŠszĂ­ttetett rĂłla ĂŠs a bakancs talpĂĄban hazahozta. Nem kegyelmeztek, ĂŠs ma sem kegyelmeznek neki azok, akik abban ĂŠrdekeltek, hogy az egyik legnagyobb magyar az ĂśrĂśk kĂśdben maradjon. De nincs szerencsĂŠjĂźk, mert kĂŠt egymĂĄstĂłl fĂźggetlen orosz, Eliaszov majd Vinokur igazolta Ăľt.
7. Jozef Hallon a Pozsony melletti MalackĂĄrĂłl rukkolt be a k.u.k. hadseregbe ĂŠs kerĂźlt orosz fogsĂĄgba. HazatĂŠrte utĂĄn elmesĂŠlte, hogy Vengerskaja nevĂť falubĂłl, ahol a fogolytĂĄrsaival tartĂłzkodott, gyakran ĂĄtmentek egy kĂśzeli faluba, ahol PetĂľfi sĂ­rja volt. A helyiek elmondtĂĄk, hogy a kĂśltĂľ ott ĂŠlt, ĂŠs annyi ĂŠv elmĂşltĂĄval is tisztelettel beszĂŠltek rĂłla. Malacka – Malacky ma SzlovĂĄkiĂĄhoz tartozik.
8. L. Eliaszov, szovjet nĂŠprajzkutatĂł, egyetemi tanĂĄr 1937-ben Barguzinban folytatott gyĂťjtĂľmunkĂĄja sorĂĄn talĂĄlkozott a Barguzinban eltemetett idegen Ăľrnagy ĂŠs kĂśltĂľ, Alexander Sztyepanovics Petrovics emlĂŠkĂŠvel. AdatkĂśzlĂľi, akik mĂŠg ĂŠletĂŠben talĂĄlkoztak a titokzatos idegennel, beszĂĄmoltak arrĂłl a vallomĂĄsĂĄrĂłl, amit a hozzĂĄ kĂśzel ĂĄllĂłk hĂŠtpecsĂŠtes titokkĂŠnt kezeltĂŠk, ĂŠs csak halĂĄla utĂĄn kĂśzĂśltek: Petrovics egy tĂĄvoli eurĂłpai orszĂĄgbĂłl ĂŠrkezett, ahol egy Franc nevĂť kirĂĄllyal hĂĄborĂşzott. Eliaszov 1970-ben tĂĄjĂŠkoztatta LĂľrincz L. LĂĄszlĂł magyarorszĂĄgi Kelet-kutatĂłt ĂŠs ĂĄtadott neki egy dossziĂŠt a barguzini Petrovics-legendĂĄkrĂłl.
9. BurjĂĄtorszĂĄgban, (Barguzinban) elevenen ĂŠl az idegenbĂľl ĂŠrkezett, titokzatos hadifogoly Ăľrnagy ĂŠs kĂśltĂľ emlĂŠke. FĂŠltve Ăľrzik orosz nyelvĂť verseit. E verseket kĂŠt ĂŠvtizeddel ezelĂľtt eljuttattĂĄk a verstan egyik legnagyobb magyar tudĂłsĂĄhoz, a debreceni egyetem professzorĂĄhoz, az MTA doktorĂĄhoz, Szuromi Lajoshoz, aki tudott oroszul, ĂŠs akinek a felesĂŠge orosz nyelv ĂŠs irodalom tanĂĄr volt. A PetĂľfi teljes kĂśltĂŠszetĂŠt ĂĄtfogĂłan ismerĂľ verstan-professzor elmĂŠlyĂźlt az anyagban ĂŠs a neki ĂĄtadott – Álmok – cĂ­mĂť orosz versnek megtalĂĄlta a pĂĄrjĂĄt PetĂľfi magyar kĂśltĂŠszetĂŠben. CĂ­me: VĂŠres napokrĂłl ĂĄlmodom. A kĂŠt vers Ăźzenete azonos, azonos ritmusuk, ĂŠs PetĂľfi teljes kĂśltĂŠszetĂŠben egyedĂźlĂĄllĂł, azonos stĂ­lusjegyekkel bĂ­rnak. Szuromi Lajos szerint nincs az a hamisĂ­tĂł, aki ezt a nagyfokĂş azonossĂĄgot produkĂĄlni tudta volna. TehĂĄt az orosz nyelvĂť vers szerzĂľje nem lehet mĂĄs, mint maga PetĂľfi SĂĄndor, aki ĂśrĂśk hallgatĂĄsra Ă­tĂŠlten kilĂŠtĂŠt nem fedhette fel, de aki ezzel a verssel Ăźzenhetett a tĂĄvolba, az otthon maradt, ĂŠrtĂľ barĂĄtoknak, JĂłkainak, Aranynak, akik azonnal fel kellett e versben ismerjĂŠk Ăľt. Szuromi Lajos ma mĂĄr nem ĂŠl. PetĂľfi-tanulmĂĄnya lett a veszte. Sorsa igazi magyar sorstragĂŠdia. MindazonĂĄltal tanulmĂĄnya kĂŠt ĂŠvtizede nyilvĂĄnos, ĂŠs mindmĂĄig nem akadt egyetlen magyar irodalmĂĄr, aki annak ĂĄllĂ­tĂĄsait, kĂśvetkeztetĂŠsĂŠt cĂĄfolta volna. Olyanok viszont, akik megerĂľsĂ­tettĂŠk Szuromi Lajos kĂśvetkeztetĂŠsĂŠt, vannak, mint pĂŠldĂĄul dr. KĂşn Ferenc.
10. 1989-ben, egy MoszkvĂĄban ĂŠlĂľ, de gyermekkorĂĄt Barguzinban tĂśltĂľ idĂľs fĂŠrfi, J.D. Vinokur, a Morvai Ferenc vezette expedĂ­ciĂł tagjainak megjelĂśli a barguzini temetĂľben azt a helyet, ahol Ăľ mĂŠg gyermekkorĂĄban lĂĄtta Alexander Sztyepanovics Petrovics sĂ­rjĂĄt. Az expedĂ­ciĂł vezetĂľi mĂĄshol kezdik az ĂĄsatĂĄsokat. 192 nĂŠgyzetmĂŠtert feltĂĄrnak, benne 28 sĂ­rt. A kiĂĄsott tetemek dĂśntĂľ tĂśbbsĂŠgĂźkben mongoloid emberekĂŠ. De elĂľkerĂźl a dekabrista forradalmĂĄr, M.K. KĂźchelbecker ĂŠs kislĂĄnyĂĄnak koporsĂłja is. VĂŠgĂźl – mĂĄsfĂŠl mĂŠterre a Vinokur bĂĄcsi ĂĄltal megjelĂślt helytĂľl –, 170 cm-rel a fĂśld alatt, koporsĂł nĂŠlkĂźl eltemetve, egy 30-35 ĂŠves korĂĄban, vĂŠlhetĂľen 1850-1870 kĂśzĂśtt elhunyt eurĂłpai, kĂŠtsĂŠgtelenĂźl fĂŠrfi tetemĂŠre bukkannak. Mindenki tudja: Alexander Sztyepanovics Petrovics hamvai kerĂźltek elĂľ.
11. A feltĂĄrĂĄst vĂŠgzĂľ nĂŠgy antropolĂłgus – Dr. Kiszely IstvĂĄn, az amerikai Bruce Latimer ĂŠs Clyde Simpson, valamint a szovjet Alekszij Burajev – a legaprĂłlĂŠkosabb embertani vizsgĂĄlatnak vetik alĂĄ a leletet. MegĂĄllapĂ­tjĂĄk, hogy annak valamennyi testmĂŠrete megegyezik PetĂľfi SĂĄndor azon mĂŠreteivel, amelyeket a Budapesten vĂŠgzett elĂľtanulmĂĄnyaik sorĂĄn gyĂťjtĂśttek be. Ezek utĂĄn 1989. jĂşlius 23-ĂĄn jegyzĂľkĂśnyvbe foglaljĂĄk: szakemberekkĂŠnt teljes meggyĂľzĂľdĂŠssel ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a barguzini 7-es sĂ­rbĂłl 1989. jĂşlius 17-ĂŠn PetĂľfi SĂĄndor hamvai kerĂźltek elĂľ!
12. A feltĂĄrt csontvĂĄzon fellelhetĂľk voltak mindazon sajĂĄtossĂĄgok, amelyek PetĂľfi SĂĄndor kĂśzismert embertani jegyei voltak – baloldali kiugrĂł szemfog, enyhĂŠn bicegĂľ jĂĄrĂĄst okozĂł sĂŠrĂźlĂŠs, stb. A kriminalisztikĂĄban, Ăśt jellegzetes embertani jegy egyezĂŠse alapjĂĄn kĂŠtsĂŠget kizĂĄrĂłan bizonyĂ­tottnak tekintik az azonossĂĄgot. PetĂľfi SĂĄndornak ĂŠs a Barguzinban megtalĂĄlt Alexander Sztyepanovics Petrovicsnak huszonegy jellegzetes embertani jegye egyezik. Annak a valĂłszĂ­nĂťsĂŠge, hogy ne a PetĂľfi SĂĄndor hamvait talĂĄltĂĄk volna meg, gyakorlatilag nulla.

Mindent Ăśsszevetve:

Ha Barguzinban, a 7-es sĂ­rbĂłl nem PetĂľfi SĂĄndor hamvai kerĂźltek volna elĂľ, hanem egy zsidĂł nĂľ csontvĂĄza, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia akkor is kĂśszĂśnetet kellett volna mondjon a Morvai Ferenc vezette expedĂ­ciĂł minden tagjĂĄnak, ĂŠs kĂśtelessĂŠge lett volna nagy erĂľkkel folytatni a kutatĂĄst. Hiszen az ismert elĂľzmĂŠnyek utĂĄn ahhoz nem fĂŠrhetett kĂŠtsĂŠg, hogy a Barguzinban ĂŠlt titokzatos idegen Ăľrnagy ĂŠs kĂśltĂľ, Alexander Sztyepanovics Petrovics nem mĂĄs, mint a fehĂŠregyhĂĄzi csatĂĄban eltĂťnt ĂŠs azĂłta sehonnan elĂľ nem kerĂźlt PetĂľfi SĂĄndor, a legnagyobb magyar kĂśltĂľ.
***
NehĂŠz MihĂĄly irodalomkutatĂł Ăśzvegye az ĂŠrtekezleten bejelentette, hogy ĂŠlĂľ kapcsolatban van a Barguzinban hadifogolykĂŠnt 1856-ban elhunyt Alexander Sztyepanovics Petrovics, azaz PetĂľfi SĂĄndor ma is ĂŠlĂľ leszĂĄrmazottaival.
***
A Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia elnĂśkĂŠt mai ĂŠrtekezletĂźnkre meghĂ­vtuk, ĂŠs megkĂŠrtĂźk, hogy tovĂĄbbĂ­tsa meghĂ­vĂĄsunkat az MTA ĂŠrintett szaktudĂłsainak is. Az AkadĂŠmiĂĄt ma sem kĂŠpviselte senki. Ez Ăłhatatlanul lĂŠpĂŠshĂĄtrĂĄnyt jelent az MTA szĂĄmĂĄra, hiszen a fenti, tizenkĂŠt pontban sorolt ĂŠrvek ismeretĂŠben bizonyĂ­tottnak kell tekinteni, hogy a Barguzinban 1856-ban eltemetett, majd 1989-ben megtalĂĄlt Alexander Sztyepanovics Petrovics azonos PetĂľfi SĂĄndorral. TehĂĄt megvannak PetĂľfi hamvai. Ha ebben kĂŠtelkedik, ma mĂĄr az MTA-nak kell bizonyĂ­tania, hogy Barguzinban NEM PetĂľfi SĂĄndor hamvai kerĂźltek elĂľ.

A huszonkĂŠt ĂŠves tĂŠtlensĂŠgnek PetĂľfi SĂĄndor, a legnagyobb magyar kĂśltĂľ fĂśldi maradvĂĄnyainak felkutatĂĄsa ĂźgyĂŠben vĂŠget kell vetni. A rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł bizonyĂ­tĂĄs ĂŠs az a sokmilliĂĄrd forint, amelyet ĂŠvente a magyar adĂłfizetĂľk pĂŠnzĂŠbĂľl tudomĂĄnyos kutatĂĄsra kĂśltenek, kiemelik PetĂľfi SĂĄndor hamvai felkutatĂĄsĂĄnak ĂźgyĂŠt az irodalmi, a tĂśrtĂŠneti, a politikai kĂŠrdĂŠsek sorĂĄbĂłl, ĂŠs szĂĄmon kĂŠrhetĂľ kĂśzjogi ĂźggyĂŠ teszik azt. Hacsak PetĂľfi nem kerĂźlt tiltĂłlistĂĄra. De az idĂľ fogy. VĂŠszesen fogy.

Budapest, 2013. februĂĄr 16-17.