Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orbán titkosrendõrségérõl Ãrt a New York Times
Nagyobb módosÃtó csomagokba rejtett kisebb törvénymódosÃtások révén a magyar kormány az eredetileg a terrorizmus ellen létrehozott TerrorelhárÃtási Központot két év alatt titokban félelmetes, szinte ellenõrzés nélkül mûködõ rendõri-titkosszolgálati szervvé tette.
Orbán titkosrendõrségérõl Ãrt a New York Times
Nagyobb módosÃtó csomagokba rejtett kisebb törvénymódosÃtások révén a magyar kormány az eredetileg a terrorizmus ellen létrehozott TerrorelhárÃtási Központot két év alatt titokban félelmetes, szinte ellenõrzés nélkül mûködõ rendõri-titkosszolgálati szervvé tette.
Nagy hiba lenne komolytalan szervezetnek elkönyvelni a Brad Pitt zombiellenes kamufegyvereinek lefoglalása miatt az egész világon kiröhögött TerrorelhárÃtási Központot – Ãrja a New York Times élményrovatában a Magyarország-szakértõ Kim Lane Scheppele.
A professzor szerint a TEK egyre inkább a miniszterelnök magántitkosszolgálatává válik, ami máris Orwell-i hatalmat birtokol, mivel gyakorlatilag ellenõrzés nélkül hajthat végre titkos megfigyelést és folytathat titkos adatgyûjtést bárki ellen.
A szerzõ megjegyzi, hogy nem Orbáné az egyetlen magyar magánhadsereg, hiszen a Parlament Kövér László házelnök magánmilÃciájának, a Házõrségnek a felállÃtása 2013 január 1-jén kezdte munkáját. Kim Lane Scheppele kiemeli, hogy egész Európában nincs még egy olyan Parlament, amelyik õrségének joga lenne magánszemélyek lakásába behatolni és azt kikutatni.
A cikk további részében a TEK létrehozásának történetével ismerkedhetnek meg az olvasók.
A szöveg végigköveti, hogy Orbán az EU soros elnökségével járó biztonsági feladatokra hivatkozva hogyan alapÃtotta meg a szervezetet 2010 szeptemberében, hogyan nevezte ki az élére személyi testõrét, majd nagy törvénymódosÃtó csomagokba rejtett, szinte észrevétlen módosÃtásokkal hogyan szabták át az eredetileg tisztán terrorelhárÃtás jelszavával létrehozott szervezetet kontroll nélkül mûködõ komplett titkosszolgálattá.
A TEK-et Orbán a neki alárendelt belügyminiszteren keresztül személyesen irányÃthatja. A cikk ezen részei olyan információkat közölnek, amelyeket a tájékozottabb magyar közönség sem igen ismer, mert a vonatkozó törvénymódosÃtásokat – szándékosan – vastag törvénymódosÃtó csomagokban rejtették el.
Scheppele felidézi, hogy lényegében a rendõrségi törvény két módosÃtásával hozták létre a kontroll nélkül mûködõ, félelmetes jogosÃtványokkal bÃró magán kémhadsereget.
Az elsõ kör 2010 decemberében volt, ekkor a rendõrségi törvény módosÃtásával a TEK jogot kapott titkos megfigyelések és adatgyûjtések folytatására. Titokban behatolhatnak a lakásunkba és kikutathatják azt, lehallgathatják az ingatlant és a telefonokat, hang- és képfelvételt készÃthetnek rólunk, kinyithatják a postánkat és behatolhatnak a számÃtógépünkbe. Errõl utólag sem kötelesek tájékoztatni, a megszerzett adatokat pedig bármeddig szabadon kezelhetik.
Scheppele kiemeli, hogy a rendõrség Magyarországon ugyanezeket megteheti, de csakis bÃrói engedéllyel. A TEK-nek viszont nincs szüksége ilyesmire, nekik csak az igazságügy-miniszter engedélye kell az adatgyûjtéshez. Mivel a TEK vezetõje az igazságügy-miniszterrel egy kormányban ülõ belügyminiszter, nincs semmiféle független kontroll az Orbán-titkosszolgálat akciói fölött.
Második körben a 2011. december 30-ai extrém törvénygyártási dömpingben szavaztatott meg a kormány néhány újabb módosÃtást a rendõrségi törvényhez. Az egyik értelmében a TEK a látókörébe került állampolgár bármilyen személyes adatát kikérheti pénzügyi cégektõl, biztosÃtóktól, mobilcégektõl és internetszolgáltatóktól, illetve állami szervektõl.
Igaz ugyan, Ãrja Scheppele, hogy a TEK ezeket az adatokat 2011. december 30-a elõtt is elkérhette, de csakis akkor, ha az ügyben nyomozás folyt és az adatkérést a nyomozást felügyelõ ügyész engedélyezte. De december 30-a óta akkor is megszerezhetik az adatokat, ha nem folyik semmiféle eljárás és ügyészi bólintás sem kell már. Gyakorlatilag bármilyen adatot megszerezhetnek rólunk, mindenfajta engedély nélkül, ráadásul úgy, hogy az adatszolgáltatásra kényszerÃtett magáncég vagy állami szerv el sem árulhatja nekünk, hogy kiadta a titkainkat.
Restaurálták a pártállami helyzetet A cikk emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás után az AlkotmánybÃróság a személyi szám megszüntetésekor kimondta, hogy a kommunista diktatúra egyik alapja volt, hogy az állampolgárokról a tudtuk nélkül gyûjthették össze egy helyre a rájuk vonatkozó személyes adataikat. A Fidesz-kormány pontosan ugyanazt a rendszert teremtette újra, amit az AlkotmánybÃróság annak idején szétzúzott: létrehoztak egy olyan ügynökséget, ami egy helyre gyûjtheti össze az állampolgárokra vonatkozó összes titkos információt.
A szerzõ szerint a zavart csak fokozza, hogy a törvény szerint a TEK egyszerre rendõrség és titkosszolgálat. Rendõri szerepében azokkal szemben léphet fel, akik terrorfenyegetést jelentenek, de joga van a közrend megzavarására alkalmas bûncselekmények, illetve veszélyt jelentõ személyek ügyében is nyomozni.
Szó sincs terrorról Scheppele emlékeztet arra, hogy a TEK emberei kapták el a kulcsi macsetés gyilkost, de április 13-én õk csaptak le 23 drogterjesztõre is. Utóbbi eset arra utalhat, hogy teljesen általános rendõri feladatokat is el akarnak látni.
A TEK egyszerre rendõrség és titkosszolgálat: csak akkor köti bÃrói engedély, ha éppen rendõri szervként cselekszik. Ha viszont éppen titkosszolgálati minõségében akar megfigyelni valakit, már csak a miniszteri bólintásra van szüksége. Scheppele arra is rámutat, hogy a kormány azért szüntette meg az adatvédelmi ombudsman posztját, hogy ne legyen, aki tiltakozik a TEK adathalmozása ellen. A helyette létrehozott hatóság feje politikai kormánykinevezett. Pont ezért indÃtott kötelességszegési eljárást az EU Magyarország ellen az adatvédelem területén is – véli Scheppele.
Forrás: AMERIKAI NÉPSZAVA
Orbán titkosrendõrségérõl Ãrt a New York Times
Nagyobb módosÃtó csomagokba rejtett kisebb törvénymódosÃtások révén a magyar kormány az eredetileg a terrorizmus ellen létrehozott TerrorelhárÃtási Központot két év alatt titokban félelmetes, szinte ellenõrzés nélkül mûködõ rendõri-titkosszolgálati szervvé tette.
Nagy hiba lenne komolytalan szervezetnek elkönyvelni a Brad Pitt zombiellenes kamufegyvereinek lefoglalása miatt az egész világon kiröhögött TerrorelhárÃtási Központot – Ãrja a New York Times élményrovatában a Magyarország-szakértõ Kim Lane Scheppele.
A professzor szerint a TEK egyre inkább a miniszterelnök magántitkosszolgálatává válik, ami máris Orwell-i hatalmat birtokol, mivel gyakorlatilag ellenõrzés nélkül hajthat végre titkos megfigyelést és folytathat titkos adatgyûjtést bárki ellen.
A szerzõ megjegyzi, hogy nem Orbáné az egyetlen magyar magánhadsereg, hiszen a Parlament Kövér László házelnök magánmilÃciájának, a Házõrségnek a felállÃtása 2013 január 1-jén kezdte munkáját. Kim Lane Scheppele kiemeli, hogy egész Európában nincs még egy olyan Parlament, amelyik õrségének joga lenne magánszemélyek lakásába behatolni és azt kikutatni.
A cikk további részében a TEK létrehozásának történetével ismerkedhetnek meg az olvasók.
A szöveg végigköveti, hogy Orbán az EU soros elnökségével járó biztonsági feladatokra hivatkozva hogyan alapÃtotta meg a szervezetet 2010 szeptemberében, hogyan nevezte ki az élére személyi testõrét, majd nagy törvénymódosÃtó csomagokba rejtett, szinte észrevétlen módosÃtásokkal hogyan szabták át az eredetileg tisztán terrorelhárÃtás jelszavával létrehozott szervezetet kontroll nélkül mûködõ komplett titkosszolgálattá.
A TEK-et Orbán a neki alárendelt belügyminiszteren keresztül személyesen irányÃthatja. A cikk ezen részei olyan információkat közölnek, amelyeket a tájékozottabb magyar közönség sem igen ismer, mert a vonatkozó törvénymódosÃtásokat – szándékosan – vastag törvénymódosÃtó csomagokban rejtették el.
Scheppele felidézi, hogy lényegében a rendõrségi törvény két módosÃtásával hozták létre a kontroll nélkül mûködõ, félelmetes jogosÃtványokkal bÃró magán kémhadsereget.
Az elsõ kör 2010 decemberében volt, ekkor a rendõrségi törvény módosÃtásával a TEK jogot kapott titkos megfigyelések és adatgyûjtések folytatására. Titokban behatolhatnak a lakásunkba és kikutathatják azt, lehallgathatják az ingatlant és a telefonokat, hang- és képfelvételt készÃthetnek rólunk, kinyithatják a postánkat és behatolhatnak a számÃtógépünkbe. Errõl utólag sem kötelesek tájékoztatni, a megszerzett adatokat pedig bármeddig szabadon kezelhetik.
Scheppele kiemeli, hogy a rendõrség Magyarországon ugyanezeket megteheti, de csakis bÃrói engedéllyel. A TEK-nek viszont nincs szüksége ilyesmire, nekik csak az igazságügy-miniszter engedélye kell az adatgyûjtéshez. Mivel a TEK vezetõje az igazságügy-miniszterrel egy kormányban ülõ belügyminiszter, nincs semmiféle független kontroll az Orbán-titkosszolgálat akciói fölött.
Második körben a 2011. december 30-ai extrém törvénygyártási dömpingben szavaztatott meg a kormány néhány újabb módosÃtást a rendõrségi törvényhez. Az egyik értelmében a TEK a látókörébe került állampolgár bármilyen személyes adatát kikérheti pénzügyi cégektõl, biztosÃtóktól, mobilcégektõl és internetszolgáltatóktól, illetve állami szervektõl.
Igaz ugyan, Ãrja Scheppele, hogy a TEK ezeket az adatokat 2011. december 30-a elõtt is elkérhette, de csakis akkor, ha az ügyben nyomozás folyt és az adatkérést a nyomozást felügyelõ ügyész engedélyezte. De december 30-a óta akkor is megszerezhetik az adatokat, ha nem folyik semmiféle eljárás és ügyészi bólintás sem kell már. Gyakorlatilag bármilyen adatot megszerezhetnek rólunk, mindenfajta engedély nélkül, ráadásul úgy, hogy az adatszolgáltatásra kényszerÃtett magáncég vagy állami szerv el sem árulhatja nekünk, hogy kiadta a titkainkat.
Restaurálták a pártállami helyzetet A cikk emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás után az AlkotmánybÃróság a személyi szám megszüntetésekor kimondta, hogy a kommunista diktatúra egyik alapja volt, hogy az állampolgárokról a tudtuk nélkül gyûjthették össze egy helyre a rájuk vonatkozó személyes adataikat. A Fidesz-kormány pontosan ugyanazt a rendszert teremtette újra, amit az AlkotmánybÃróság annak idején szétzúzott: létrehoztak egy olyan ügynökséget, ami egy helyre gyûjtheti össze az állampolgárokra vonatkozó összes titkos információt.
A szerzõ szerint a zavart csak fokozza, hogy a törvény szerint a TEK egyszerre rendõrség és titkosszolgálat. Rendõri szerepében azokkal szemben léphet fel, akik terrorfenyegetést jelentenek, de joga van a közrend megzavarására alkalmas bûncselekmények, illetve veszélyt jelentõ személyek ügyében is nyomozni.
Szó sincs terrorról Scheppele emlékeztet arra, hogy a TEK emberei kapták el a kulcsi macsetés gyilkost, de április 13-én õk csaptak le 23 drogterjesztõre is. Utóbbi eset arra utalhat, hogy teljesen általános rendõri feladatokat is el akarnak látni.
A TEK egyszerre rendõrség és titkosszolgálat: csak akkor köti bÃrói engedély, ha éppen rendõri szervként cselekszik. Ha viszont éppen titkosszolgálati minõségében akar megfigyelni valakit, már csak a miniszteri bólintásra van szüksége. Scheppele arra is rámutat, hogy a kormány azért szüntette meg az adatvédelmi ombudsman posztját, hogy ne legyen, aki tiltakozik a TEK adathalmozása ellen. A helyette létrehozott hatóság feje politikai kormánykinevezett. Pont ezért indÃtott kötelességszegési eljárást az EU Magyarország ellen az adatvédelem területén is – véli Scheppele.
Forrás: AMERIKAI NÉPSZAVA
Hozzaszolasok
#1 |
fapipa
- 2013. February 21. 08:48:57
#2 |
miskolcilaci
- 2013. February 21. 09:37:55
#3 |
Perje
- 2013. February 21. 11:00:17
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték