Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zsidók és magyarok
Elég egyértelmû, hogy a zsidó soha nem volt és nem is lesz se magyarrá, se más nemzetivé!
Beszélgetés Zoltai Gusztávval, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezetõ igazgatójával, az Európai Zsidó Kongresszus V. B. tagjával, és Landeszmann György budapesti vezetõ fõrabbival. Az interjú 1992. december 8-án készült a Magyar Izraeliták Országos Képviseletén.
– Sokan sokféleképpen magyarázzák az antiszemitizmust. Önök hogyan értelmezik?
– Z. G.: 600 000 áldozatunk van a zsidóüldözés miatt. Ezért mi is és utódaink is vérünkben hordjuk az ellen az irtózatot, amit úgy hívnak, hogy antiszemitizmus.
– L. Gy.: Az antiszemitizmus ma ugyanolyan erõltetett dolog az antiszemiták részérõl, mint a médiaháború. Fent kell tartani, hogy elvonják a figyelmet a valóságos problémákról.
– Önök szerint van-e antiszemitizmus Magyarországon?
– Z. G.: A köztársasági elnök urat idézem, aki azt mondta: „Van antiszemitizmus Magyarországon, de nem ölt olyan méreteket, ami aggodalomra adhatna okot.”
– Az antiszemitizmus mit támad? Vallást, fajt, etnikumot? A zsidóság minek vallja magát?
– Z. G.: Nagyon nehéz ezt megfogalmazni. Amikor a kisebbségi törvény készült, mi a kormány tudomására hoztuk, hogy a magyarországi zsidóság a világ zsidóságának a tagja. De mivel itt élünk, ezért állampolgári és közjogi helyzetünkön nem kívánunk változtatni, tehát nem akarunk nemzetiség lenni.
– Mi a zsidóság? Vallás, faj vagy etnikum?
– Z. G.: Én erre egy szóval szoktam felelni: életforma.
– Sokszor elhangzik önökkel szemben az a vád, hogy nem akarnak asszimilálódni.
– Z. G.: A vallás és az asszimiláció két külön dolog. Igen, mi valóban az asszimiláció ellen vagyunk, de a vallási asszimilációra értjük ezt. Tehát magyarul; a zsidóság tovább élésének, fennmaradásának az egyetlen eszköze az asszimilációnak ellenállni. A magyar világtól nem kirekesztjük magunkat, hanem mi vallási törvények szerint élünk. Aki valamelyest ismeri a vallást, annak azt a törvényt is ismernie kell, ami így szól: „Dirsu et salom ha ír = keresd annak a népnek a békéjét, ahol élsz”. Az asszimilálódás nem elkülönülést jelent.
– L. Gy.: Gyûlölöm az asszimilációt, én mint fõrabbi. Végre egyszer s mindenkorra le kéne tenni mindenkinek arról, hogy asszimiláció. Senki sem több mint a másik. Miért kéne asszimilálódni? Mert ha azt mondom, hogy asszimiláció, akkor egyértelmû, hogy van egy magasabb rendû valami és ahhoz kell asszimilálódni.
Az miért nem asszimiláció, hogy itt él, itt költi el a pénzét, itt dolgozik bármilyen poszton, akár földmûves, akár egyetemi tanár. Miért kell több?
– Kit tekintenek ma Önök zsidónak?
– L. Gy.: Meg kell hogy mondjam, hogy jóval kevesebbet, mint az antiszemiták.
– Z. G.: Aki anyai ágon zsidónak született és zsidónak vallja magát.
– Hány zsidó él ma Magyarországon?
– L. Gy.: Nem tudjuk, nem tartjuk számon, de több mint amennyit az antiszemiták szeretnének.
– Van arról pontos adatuk, hogy hány zsidó halt meg a II. Világháborúban?
– Z. G.: A történelmi Magyarország területérõl 600 000, európai viszonylatban 6 millió.
– L. Gy.: Gyûlölöm a statisztikát. Teljesen mindegy, hogy 600 000 vagy csak egy.
– A zsidóellenes embereknek nem mindegy, mert õk azt mondják, hogy a zsidók papírokon a II. Világháború óta fokozatosan emelik a zsidóság veszteségének a számát. Azzal vádoljak önöket, hogy ezzel visszaélve tudatosan szítják az emberekben a bûntudatot.
– L. Gy.: Ez nem vád, hanem elmebetegség.
Különben is, kik hurcolták el a magyar zsidókat? A határig a magyar csendõrség és a magyar katonaság vitte el õket leszögezett vagonokban.
– Z. G.: A jeruzsálemi perben – ami Eichmann pere volt – a bíró kérdésére Eichmann ezt válaszolta: „hogy a 600 000 zsidó megsemmisítését nem Endrei és nem Baki, hanem a magyar nép támogatásával tudták csak végrehajtani”.
– L. Gy.: Az egész II. Világháború alatt annyi feljelentést nem kaptak, mint Magyarországról, hogy ez is zsidó, az is zsidó, amaz is zsidó. Ez Eichmann emlékirataiban is megtalálható.
– Z. G.: Vidéken 330 000-nél több olyan ingatlan van, ahonnan kiirtották a zsidókat, és a mai napig a szomszédok használják benne a bútort, a szõnyeget és minden egyebet. Nem németek lakják, hanem magyarok.
– Sokszor elhangzik önökkel szemben, hogy nem ismerik be hibáikat, amiket a történelem folyamán elkövettek. Gondolnak itt pl. a század eleji történelemre – Kun Béla, Szamuely Tibor, Landler Jenõ mûködésére. Õk – köztudottan – zsidók voltak.
– L. Gy.: Hányan politizáltak abban az idõben?
– Sokan. Mégis az történelmi tény, hogy amikor Szamuely végigment a Lenin-fiúkkal a falvakon, ott rettegésben tartották a polgári lakosságot. Útvonalukat akasztott emberek jelezték.
–L. Gy.: Hol? Ez hol van leírva? Honnan veszik ezt?
– Történelmi könyvekben lehet errõl olvasni, mint ahogy lehet az 1945 utáni évekrõl is, amikor Rákosi, Gerõ, Farkas, Vas Zoltán. Révai, Péter Gábor mûködött. Ezektõl a zsidóktól a magyarországi zsidóság miért nem határolódik el?
– L. Gy.: Ez egy elmebetegség. Miért kéne elhatárolódni tõlük? Az inkvizíciótól elhatárolódott már a katolikus egyház? Nem határolódott el. Isten nevében gyilkoltak évszázadokon keresztül. Ki vonja felelõsségre õket?
– Z. G.: Aki isteni törvények ellen vét, a mi vallási törvényeink szerint nem számít zsidónak.
– L. Gy.: Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bõgatya és a fütyülõs barack.
– A mai kormány és a keresztény egyházakat képviselõ fõpapok megkövették a magyar zsidóságot azért, hogy nem tudták megakadályozni a német nacionalisták által elkövetett embertelenségeket. Nem gondolják, hogy ezt a nemes gesztust viszonozni illene?
– L.Gy.: A kormány mikor kért bocsánatot?
– Eszerint a kormány nem kért bocsánatot?
– L. Gy.: A kormány sosem kért bocsánatot. Mikor kért? Szeretném tudni! És hogyha bocsánatot is kért, akkor mi van? Bocsánatkéréstõl nem lehet feltámadni.
– Mit tesznek, illetve mit szándékoznak tenni az antiszemitizmus ellen?
– L. Gy.: Semmit. Abszolúte semmit. Nekünk nem kell védekeznünk. Az antiszemitáknak rossz az antiszemitizmus, nem nekünk. A zsidóság kinõtt abból, hogy behúzódjon a gettóba és állandóan védekezzen. Ez az ország lesz szegényebb, ha nem lesznek zsidók. Nekünk van hova mennünk. Még egyszer nem lesz Auschwitz. Nincs még egy olyan nép, aki 2000 év után saját otthont épít. Mert Izrael állam megépült, van és lesz.
– Ezek szerint önök bármikor készek elmenni Izraelbe, ha a helyzet úgy adódik?
– L. Gy.: Ha a politika vagy a történelem rákényszerít minket, akkor mién ne?
– Z. G.: Izrael állam ezért jött létre. Izrael alapítólevelében benne van, hogy nyitva áll a világ bármelyik zsidósága elõtt, hogy – ha az olyan helyzetbe kerül – Izraelben letelepedhessen.
– Sosem olvastam vagy hallottam zsidó megemlékezések alkalmával, hogy saját áldozataik mellett megemlítették volna a hõsi halált halt magyar katonákat. Miért nem vállalnak sorsközösséget a magyar nép mártírjaival?
– L. Gy.: Nem a magyar nép mártírjai. Sajnálom, hogy felvállalják õket a magyarok.
– A II. Világháborúban elesett katonákat?
– L. Gy.: Igen, mert a II. Világháborúban – ellentétben a mai történelemhamisítással – a fasizmus mellett harcoltak a bolsevizmus ellen, és akkor a fasizmus volt a nagyobb veszély.
– Befejezésképpen egy utolsó kérdést engedjen meg, ami talán békésebb lesz, mint az elõzõek. Közeledik a karácsony, amit világszerte megünnepelnék az emberek. Ki így, ki úgy. Magyarországon egy zsidó ember hogyan éli ezt meg?
– L. Gy.: Sehogyan. Ezt a zsidók nem ülik meg. A zsidó embernek megvannak a saját ünnepei minden évben, minden hónapban és minden héten.
– Ezek szerint nekik ez a nap ugyanúgy telik, mint egy teljesen szürke hétköznap?
– L. Gy.: Így van. Ez nekünk egy teljesen szürke hétköznap.
– Meg karácsonyfát sem állítanak a gyermekeiknek otthonukban?
– L. Gy.: Nagyon merem remélni, hogy nem.
OMÁNYI KÁLLÓ GYÖNGYI
Ez a beszélgetés az Igen címû lap karácsonyi számába készült. Ott nem jelent meg. A résztvevõk hozzájárulásával adjuk közre, mint olyan állásfoglalást, amelyet megszívlelendõnek, vitatandónak, de mindenekelõtt tudomásul veendõnek gondolunk. (A szerk.)
1993. március 8.
Landeszmann fõrabbi sajnálja
(Munkatársunktól)
Élesen bírálta a Heti Magyarország hasábjain tett kijelentéseiért Landeszmann György budapesti fõrabbit Székely Gábor fõpolgármester-helyettes lapunk tegnapi számában. Õ Landeszmann távozását követelte. Feldmayer Péter jogász, a Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke pedig a Magyar Hírlapban kritizálta Landeszmannt. A fõrabbitól azt kérdeztük, miként reagál ezekre a véleményekre.
– Nem tudom, Székely úr kinek a nevében adott nyilatkozatot. Nyilván, mint magánember – de a rádió hullámain. Feldmayer Péter nyilatkozatát annak ellenére tette, hogy, tudta, a március 3-i hitközségi elöljárói értekezleten az a döntés született – egyébként ott sem az ügyben érintett Zoltai Gusztáv, sem én nem szavaztunk –, hogy nekem kell helyretenni, ami helyretételre szorul – hangoztatta a fõrabbi.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint van mit helyre tenni, azt felelte, hogy természetesen van. Idegességében hibásan reagált olyan kérdésekre, amelyeket provokatívnak érzett, például amelyek a zsidóság egészét teszik felelõssé Rákosiért, Szamuelyért. Mint mondotta, inkriminált kijelentését, amely a magyar kultúra lebecsüléseként volt értelmezhetõ, sajnálja. „Megkövetek ezért minden jó érzésû magyar embert” – jelentette ki Landeszmann György; hozzátéve: igazában azt kellett volna kifejtenie, hogy nincsenek tiszta kultúrák, a magyar kultúrkörben annak szerves részeként elevenen élnek arab, zsidó, szláv, sõt török elemek is.
Hozzátette, olyan tanároktól tanult, akiktõl a magyar kultúra tiszteletét sajátíthatta el,
Scheiber Sándor például Arany és Mikszáth egyik legjobb ismerõje volt. Kifejezetten hibájának érzi, hogy miután az Igen címû katolikus hetilap nyilván okkal, nem közölte nyilatkozatát, hozzájárult annak a Heti Magyarországban való publikálásához, olyan címmel, amelyet csúsztatásnak tart.
1993. március 8. hétfõ
Székely Gábor szerint Zoltay és Landeszmann alkalmatlan
(Munkatársainktól)
Székely Gábor, Budapest fõpolgármester-helyettese vasárnap a rádió Gondolat-jel címû mûsorában kijelentette: megítélése szerint Landeszmann György budapesti fõrabbi és Zoltay Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezetõ igazgatója nem alkalmasak arra, hogy a magyarországi zsidóságot „vezessék”.
Székely Gábor lapunk kérdésére elmondta: e nyilatkozatának háttere, hogy a Heti Magyarország február 26-i számában Landeszmann György fõrabbi és Zoltay Gusztáv olyan kijelentéseket tettek, amelyek nem lehetnek azonosak a magyarországi zsidóság nézeteivel. Így például Landeszmann György egy kérdésre azt nyilatkozta: „...Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit (sic!) ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bõgatya és a fütyülõs barack...”
– Én nem hiszem, hogy például Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót nekem kellene a védelmembe venni. Az persze más kérdés, hogy én is úgy vélekedem: a magyar kultúra a zsidó származású magyar mûvészek nélkül szegényebb lenne. A másik: én nem fogadom el azt a nézetet, hogy te magyar vagy, én zsidó. Ez a szemlélet – amely az interjúból egyébként kitetszik – tõlem teljesen idegen. Mi zsidó származású magyarok vagyunk. Nem akarom megbecsülni, vajon hány zsidó származású ember él ma Magyarországon. Abban viszont bizonyos vagyok: többségtik – jóval nagyobb részük – nem ért egyet Landeszmannék érvelésével, az ilyen nézetek ellen tiltakozik – fogalmazott Székely Gábor.
Korábban már mások is tiltakoztak az idézett kijelentés ellen. Singer Ödön óbudai fõrabbi laptársunknak elmondta, hogy a legmélyebben fel volt háborodva a kijelentés hallatán, „hiszen ha nem járunk csukott szemmel, reggelig sorolhatnánk az ellenpéldákat Petõfi Sándortól kezdve Arany Jánoson át Szent-Györgyi Albertig”.
Az interjú a zsidó hitközség vezetõivel eredetileg az Igen címû katolikus lap számára készült még karácsony elõtt. Ott nem jelent meg, a közlést nem vállalták. A Heti Magyarország a résztvevõk hozzájárulásával jelentette meg a beszélgetés szövegét.
Landeszmann György fõrabbi a múlt héten egy laptársunknak nyilatkozva elismerte: néhányszor valóban elragadtatta magát. A fõrabbi szerint a beszélgetés valójában arról folyt, hogy a magyar kultúra a Kárpát-medence népeinek kultúrájából tevõdik össze, szerinte egyértelmû nemzeti kultúráról itt egyik etnikum esetében sem lehet szó.
Landeszmann György végül elismerte: „Elképzelhetõ, hogy, idegességemben itt-ott pontatlanul fogalmaztam”.
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
mormota1968
- 2012. May 17. 22:33:57
#12 |
Perje
- 2012. May 18. 19:15:26
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.