Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Hogyan kell viselkednünk a magyarokkal? Magyarország német szemmel 1944 elején



Tájékoztató a Wehrmacht Magyarországra vezényelt vagy magyar honvédségi személyekkel érintkezõ tagjai részére

1. Magyarország államformája a királyság. A királyi hatalom és szuverenitás azonban nem valamelyik dinasztián, és nem is a mindenkori király vagy régens személyén alapul, hanem a „Szent István-i koronán”. Ez a korona minden magyarnak megkérdõjelezhetetlen szentség, melyhez nem érhet fel a napi politika.
A jelenlegi kormányzó Horthy Miklós tengernagy.
2. Magyarország területe 1938-ban 118 000 négyzetkilométer és lakosainak száma 10 millió volt, ami nagyjából Dél-Németországnak felel meg. A bécsi döntés után az ország területe 168 000 négyzetkilométerre, lakosainak száma pedig kereken 14 millióra nõtt.
3. A nyugati terjeszkedésüket megállító merseburgi (933) és Lech-mezei csaták (955) kellemetlen emlékek a magyaroknak. Európától viszont elvárják, hogy még ma is hálás legyen a törökökkel és tatárokkal folytatott áldozatos harcukért, s ezt minduntalan szóba is hozzák. Ma is a Nyugat elõretolt bástyájának tartják magukat az õket körülvevõ szláv néptörzsekkel szemben.
Nagy becsben tartják az állítólagos hun-magyar rokonságot. Ezért nem tanácsos a bolsevistákat hunoknak nevezni.
Magyarország nem a Balkánhoz, hanem Dél-Európához tartozik.
A magyarság biológiailag gyengének érzi magát. Ebbõl adódik, hogy van némi kisebbrendûségi érzésük, ha nagyhatalom tagjaival érintkeznek. A magyarok ezért nagyon érzékenyek. Mindezt büszkeséggel és hiúsággal kompenzálják.
4. Minden magyar hálás, ha országa szépségét elismerik vagy csodálják, csak észre ne vegyenek ebben túlzott ömlengést vagy leereszkedõ jóindulatot. Bár nem városi nép, nagyon igyekszenek iparosítani. Ezért aztán kedvelik, ha ipari teljesítményeikrõl esik szó, és nem a pusztáról vagy a Csárdáskirálynõrõl.
5. Magyarországon jelentõsek a politikai ellentétek. Az egyik oldalon szociális reformokat követelnek, és jelentõs szerepe van az erõteljes antiszemitizmusnak; a másik oldalon ott vannak az angolbarát körök, akiknek jobban tetszik a demokratikus kormányzási forma, mint a totalitárius vezetés. Ezeknek az ellentéteknek azonban legnagyobbrészt csak a fõvárosban van jelentõsége. A vidéki ember, legyen mégoly kicsi is a portája, úrnak érzi magát. A honvédség politikailag inkább az elsõ csoporthoz húz. Amennyiben a magyarok e belsõ ellentéteikre terelik a szót, akkor célszerûbb, ha elkerüljük az állásfoglalást.
A népi németek jogait szerzõdések biztosítják, de ezeket sokszor nem tartják be. Ha a Volksbund valamelyik túlságosan aktív vezetõje megpróbálna német katonákat bevonni ezekbe a vitákba, akkor ezt vissza kell utasítani.
6. Magyarország a keleti hadjárat elején belépett a háborúba, hogy segítsen megfékezni a vörös veszélyt. Maguk a magyarok nem nagyon vannak tisztában azzal, hol lesz a helyük az új Európában. Ha ez a kérdés szóba kerül, helyénvaló az óvatosság; azt azonban világosan meg kell mondani, hogy a bolsevisták és kapitalista szövetségeseik gyõzelmük esetén kíméletlenül véget vetnének „Szent István országának”.
7. A románokról a magyarok lenézõen nyilatkoznak; ez a lenézés kölcsönös. A Wehrmacht minden tagja juttassa kifejezésre, hogy Románia szintén a Német Birodalom szövetségese, és német katonaként nem kíván ebbe a nagyon sajnálatos vitába belekeveredni.
8. A magyarok büszkék közmondásos lovagiasságukra és katonás múltjukra. Ezért is keserû csapás számukra a Don melletti katonai vereség 1942/43 telén. Ha ezekre a harcokra terelõdik a szó, akkor ugyanolyan bántóan hatna, ha kitérnénk a véleménynyilvánítás elõl, mintha vigasztaló szavakat mondanánk. Tapintatosan ki kell kerülni annak a megvitatását, hogy kit terhel ezért a felelõsség.
9. A magyar ember nagyon vendégszeretõ és rendkívül szeretetreméltó; ez azonban ne vezessen senkit elõvigyázatlan õszinteséghez. Bánjunk csínján az alkohol túlzott élvezetével is. A magyar tisztek tegezõdnek, miközben rangjukon szólítják egymást. Abból azonban, hogy tegezõ viszonyba kerülünk valakivel, még ne következtessünk valamilyen megbonthatatlan barátságra.
10. Magyarországon még ma is egymillió zsidó él, egyedül Budapesten 150 000. Õk a németellenes propaganda legfõbb szócsövei. A Wehrmacht tagjai tegyenek úgy, mintha észre sem vennék ezt a fajt. Ha a beszélgetés a zsidókérdésre terelõdik, akkor legyen teljesen világos a német álláspont: ez a faj határtalanul veszélyes a világra, úgynevezett rendes zsidók pedig nincsenek.
11. E tájékoztatót elolvasás után meg kell semmisíteni.


„Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni.”
Gróf Klebelsberg Kuno (1875. nov. 13. Magyarpécska – 1932. okt. 11. Budapest)

Link

Hozzaszolasok


#1 | mattila - 2013. February 21. 16:47:44
mikor is készült ez az írás? Sem 1875-ben, sem 1932-ben nem készülhetett a 8-as pont miatt, hacsak nem idõutazó az illetõ..
Úgy amúgy a 10. pont gondolom a lényeg.
#2 | gabi - 2013. February 22. 18:03:21
mattila, csak az idézet származik Klebelsberg Kunotól, a Tájékoztató aWehrmachttól:)

De ez a legjobb: legyen teljesen világos a német álláspont: ez a faj határtalanul veszélyes a világra, úgynevezett rendes zsidók pedig nincsenek.
Tehát már akkor 1 millió zsidó élt az országban, - ennek talán fele kivándorolt Amerikába meg Izraelbe -, akkor ma hány zsidó is él Magyarországon, vagyis Hazánkban?
#3 | lapaj55 - 2013. February 24. 02:44:47
Nem mondhatom, hogy e pontok nem kezelnék tapintatosan az akkori magyar szövetségeseket. Nem is tudom, miért fontos a 11-es pont, ami szerint olvasás után meg kell semmisíteni a tájékoztatót?! Hisz nincs benne sem a magyar szövetségesre nézve hátrányos illetve lenézö vélemény, sem pedig katonai titok. Valószinüleg volt megfelelö tájékoztatója a Waffen-SS-nek is, de gondolom, ott más szájízzel nyilatkozhattak a magyarokról. Elvégre a Wehrmacht minden nemzetiszocialista átszövödés ellenére a régi korrekt lovagias alapokon állt nagyban-egészben, és szerintem a tájékoztató rendben is van.
Szerintem a leírt román-magyar viszony nem egészen stimmelhet. Elhiszem, hogy magyar részröl lenézöen nyilatkoztak a románokról, de szerintem ez nem lehetett kölcsönös. Magyar részröl minden ok megvolt a lenézésre, mert hisz mit is mutathatnak fel a romunyok?? Semmi történelmük nincs, semmi tudományos teljesítményük nincs, semmilyen katonai hírnevük nincs, semmilyen ismertebb uralkodójuk nincs. Akire nagyon büszkék, az csak egy rohadt gyáva kukac, aki abban kéjelgett, hogy védtelen hadifoglyokat embertelen gyalázatos módon kivégzett (Vlad Tepes "Dracula" és a karóba-húzás). Szerintem persze hogy igaz, hogy a románok is negatívan vélekedhettek a magyarokról, csakhogy ott semmilyen lenézésröl nem lehet beszélni. Legalábbis akkor nem, ha valaki valamicskét hallott a történelmi tényekröl. Szerintem részükröl inkább féltékenységröl (a magyarok fényes múltja, nagyszerü királyaik, nagyszerü müvészeik és tudósaik miatt), félelemröl (hogy kidobják öket Erdélyböl) és irígységröl lehetett szó.
Ami szintén meglepett, hogy mennyi zsidó élt még akkoriban Magyarországon! Hisz a lakosság 1/10-e ezek szerint zsidó volt. Szintén meglepö, hogy a Wehrmacht arra intette katonáit, hogy Magyarországon vegyék "levegönek" a zsidókat, mintha ott se lennének. Na persze, nem akartak a szövetséges lábára lépni. Ugyancsak meglepett, hogy még a Volksbund aktivistái iránt is visszafogottságot parancsoltak.
Nem hinném, hogy a NATO irányából létezne egy hasonlóan pozitív hangvitelü viselkedési kódex a magyarok iránt.. De persze a mai "magyarság" elkeserítö nagy része már semmiben sem hasonlít ahhoz a lakossághoz, amely még 1944-ben ott élt. OK, kivétel a zsidók.. Ök bizonyára kevésbé változtak meg; csakhogy mostanság már nem kell meghúzódniuk, hanem nyiltan pöffeszkedhetnek mint az ország korlátlan urai, akik nem csak maguk közt, hanem egyre inkább a tv-ben, sajtóban, internetben nyíltan gyalázhatják gazdanépüket és kifigurázhatják a magyarok legszentebb nemzeti értéket (korona, himnusz, stB)
#4 | Kedvesi - 2013. February 26. 08:16:09
Ezek a csunya nácickok tuttak valamit, fõleg a 10-ik pontban!

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték