Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Svédország erõsebb Európát szorgalmaz
Svédország a világ harmadik legnagyobb donorjaként és az EU negyedik legbefolyásosabb külpolitikai szereplõjeként tovább növelné szerepét a világban, s egyben erõsebb, együttmûködõbb EU-t szorgalmaz - hangzott el a svéd parlament legutóbbi külügyi vitanapján.
A svéd parlament, a Riksdag, múlt szerdán tartotta éves külpolitikai vitanapját. Svédország, Európa Külügyi Tanácsa éves jelentése szerint az EU tagállamok közül a negyedik legbefolyásosabb külpolitikával rendelkezik, a három nagy szereplõvel (Nagy-Britannia, és Franciaország Németország) majdnem egy kategóriában. Az ország kiemelkedõen aktív többek közt az emberi jogok tiszteletben tartásának szorgalmazásában Kínában, a közel-keleti és észak-afrikai országok pénzügyi támogatásában.
A jelenlegi svéd külügyminiszter, Carl Bildt, Condoleezza Rice-szal, 2006-ban. A hivatalos nyilatkozat szerint erõteljesen támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokat
A gyûlés a jelenlegi külügyminiszter beszédével kezdõdött. Eszerint Svédország nagyobb hangsúlyt fektetne többek közt a szomszédos országokkal való gazdasági, katonai, kommunikációs és szállítási együttmûködésre egy új, prosperáló kor édekében, utalva a valahai Hanza-szövetségre.
A miniszter erõsítené a skandináv államok katonai együttmûködését és sürgõsségi készenléti képességeit is. Finnországgal együtt, Norvégia vezetése alatt az ország légiereje segédkezni fog Izland légterének feügyeletében, és emelett gyakoriak a légvédelmi gyakorlatok a többi skandináv állammal.
Nézzen körbe Stockholmban!
A miniszterelnök kijelenttette: az ország aktív tagja szeretne lenni egy erõs, egységes és nyitott Európának, amely ,,nem ér véget az Európai Unió határainál". Ezen kívül az EU-ban történõ együttmûködés arra a megértésre kell épüljön, hogy nemzetállamaink sok, a globalizáció korában jelentkezõ problémával nem tudnak egyedül megbírkózni. A miniszter szerint ez az együttmûködés, miközben a világ egyre kisebb lesz, mindannyiunkat nagyobbá tehet. Ennek érdekében Svédország, Olaszországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal karöltve kezdeményezi, hogy vezetõ európai agytrösztök 2013-ban fogalmazzák meg az Európai Globális Stratégiát.
Szeretnék mindemellett, hogy az EU továbbra is támogatást nyújtson a fejlõdéshez, új intézetet hozzon létre a béke fenntartásáért, és tovább fejlessze a létezõ válságkezelõ intézeteket.
Az EU-bõvítésrõl
Az új európai csatlakozókról isszületett nyilatkozat a politikai vitanapon: az EU kapui nyitottak kell maradjanak minden, a csatlakozási feltételeket teljesítõ demokrácia számára, különös figyelemmel kísérve az emberi jogok kérdését. Svédország Izland csatlakozását - mint egy újabb skandináv társ belépésést - örömmel várja, Horvátország júliusi csatlakozását ugyancsak jó szemmel nézi, reménykedve, hogy a környezõ országokra is serkentõ hatást fog gyakorolni a lépés. Montenegrót a szervezett bûnözés visszaszorítására ösztönözi a miniszterelnök, Szerbia és Koszovó kezdõdõ párbeszédét támogatja, de mindkettõtõl többet vár el. Macedóniának a belsõ stabilitásra kell odafigyelnie, és a névkérdés rendezését is szükségesnek látja a másképp kiérdemelt tárgyalási folyamat megkezdésére. Stockholm Boszniát és Albániát nagyobb politikai felelõsségtudatra inti, kiemelték továbbá Törökország növekvõ fontosságú partnerségét, egészséges modernizációs folyamatát és a kurdok ügyében tett lépéseket.
Keleti Partnerség
Lengyelország kezdeményezésére, melybe bekapcsolódott Svédország is, ezen a projekten keresztül az EU Moldovát, Fehéroroszországot, Grúziát, Azerbajdzsánt, Ukrajnát és Örményországot igyekszik fokozatosan felkészíteni a csatlakozásra, szabadkereskedemi, vízumi, energiabiztonsági szerzõdésekkel, és igyekszik segíteni az országok demokratikus és gazdasági fejlõdését. Az EU közel 600 millió eurót fektet a projektbe, emellett Svédország még 70 milliót.
Kelet-Európa ügyében - amelyben Svédország és Lengyelország élenjárók - Moldova dicséretet kapott a haladásáért, míg Ukrajna elmarasztalást a stagnálásért, Fehéroroszország pedig a növekvõ elszigetelõdéséért. Grúzia esetében a reformtörekvéseknek tovább kell folytatódniuk, míg Örményország és Azerbajdzsán romló kapcsolata aggodalomra ad okot.
Bildt egyébként az "arab tavaszra" is kitért, miszerit örül a változásnak, de úgy látja, túlságosan is lelassultak a béketárgyalások, és bizonyos országok, mint Egyiptom és Szíria még meg kell találják a saját útjaikat - midezt fegyverek nélkül. A külügyiniszter szerint különösen így van ez Szíria esetében, ahol jóval nehezebb is politikai megoldást találni, mégis erre kell törekednie az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Stockholm részérõl pénzügyi támogatás is várható a háború áldozatai számára, az eddigi, 2012-es 250 millió svéd korona (mintegy 30 millió euró) mellé idén 150 millió (18 millió euró) koronát ígérnek. Viszont a segítség nem naivitásra épül - cserébe elõrelépést várnak a nõk és kisebbségek jogainak tiszteletben tartásában. A szociáldemokrata Ahlin Urban felszólalásában egyébként a palesztin állam elismerését és az ENSZ-szel való szorosabb együttmûködést szorgalmazza.
Carl Bildt értékelte továbbá, hogy Barack Obama amerikai államelnök az EU és USA gazdasági együttmûködésérõl reménykeltõen nyilatkozott. ,,Az Egyesült Államok az Európai Unió fõ stratégiai partnere. Sok értékünk és érdekünk közös, és együttes súlyunk jelentõs. Az EU és az USA együtt a világ GDP-jének felét teszi ki" - fejtette ki a svéd diplomácia vezetõje.
Aggodalom Oroszország miatt
Bildt Oroszországgal is közelebbi együttmõködést szeretne látni, ugyanakkor aggódását fejezti ki amiatt, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása romlik, a civil szféra zsugorodik és a vezetõk az orosz társadalom helyett az orosz haderõt modernizálják.
Kínáról is hasonló nyilatkozat született: az ázsiai nagyhatalom világban betöltött növekvõ vilszerepével arányosan szeretnék látni Kína felelõsségvállalását is a globális ügyekben. Svédország és az EU a többi BRIC-országgal, azaz Indiával és Brazíliával, de a Dél-Afrikai Köztársasággal és Japánnal is szeretne stratégiai, politikai és gazdasági együttmûködést teremteni.
Idén tavasszal a kormány megvitatja hozzáállását az afganisztáni helyzethez. A békés társadalmi és gazdasági fejlõdés támogatására az elkövetkezõ tíz évben 8,5 milliárd koronát (egymilliárd euró) utalnak ki.
Új Afrika-potenciál
Afrika fejlõdését, ha lassúnak is, de növekvõnek ítéli a svéd kormány. Szomáliában politikai változást, Nigériában gazdasági fejlõdést észlelnek. Sok országban láthatóak lépések a nyitottabb társadalmi berendezkedésre, miközben felismerik a komoly problémákat.
A parlament szavaz, 2009
Svédország Maliban a légiszállításban nyújtott segítséget, és részt vesz az EU projektjében, amelyben Mali fegyveres erõinek kiképzését biztosítják. De Kelet-Kongó és a Nagy Tavak környékének helyzete sem hagyható figyelmen kívül. A konfliktusok ellenére viszont ne feledkezzünk meg a jó irányba tett lépésekrõl és az új Afrika potenciáljáról - hangsúlyozta Bildt.
Svédország aktív segítségérõl biztosítja az esetlegesen katasztrófa sújtotta vagy megtámadott EU tagországokat és skandináv államokat, de elvárja az ország irányába történõ hasonló hozzáállást. Az EU biztonságáért mindenkinek tennie kell. Az ENSZ, EU és NATO közbelépésekre is hasonlóan támogató reakció várható az ország részérõl.
Svédország a szegénység leküzdésébõl is igyekszik kivenni részét, szem elõtt tartva, hogy a segélyek önmagukra nem menthetik meg a világot, többek közt például a civil szféra megerõsítése is szükséges a valós eredményekhez.
Bildt hangsúlyozta: továbbra is nagy fontossággal bír a klímaváltozás kérdése, a nemek egyenlõsége, az emberi jogok, az esélyegyenlõség, a vallás-, sajtó- és véleményszabadság, az internet szabadsága, ezek a problémák nem felejtõdtek el.
Az internettel kapcsolatban továbbá a nyilatkozat szerint 2013-ban szeretnék látni, hogy az EU a hirdetett értékeire kidolgozott közös kiberbiztonsági stratégiát is kidolgoz. Májusban az ország konferenciát szervez az internet szabadságáról.
Nézegessen képeket a 2010-es svéd kampányról!
Bírálták az észak-koreai atomkísérleteket: az országnak le kel állnia az atomprogramjával és a ballisztikus rakéták fejlesztésével. Észak-Koreától és Irántól több együttmûködést várnak el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. A két problémás országon kívül világszerte kevesebb nukleáris fegyvert szeretnének látni.
A miniszter kijelentése szerint, bár a régióban sok a lehetõség, a nehézségek leküzdéséhez Svédországnak és a világnak egy erõs, nyitott és egységes Európára van szüksége, amely kiáll a békéért és a szabadságért.
Felszólalásában Julia Kronlid, a Svéd Demokratáktól, ,,EU-barát szendergéssel" vádolja az országot. Véleménye szerint a svédeket is megilletné a jog, hogy a britekhez hasonlóan EU tagságukról véleményt nyilvánítsanak. Emellett sajnálatosnak tartja, hogy a palesztin állam elismerését szorgalmazzák. Bildt, a Svéd Demokratáknak intézett válaszában azzal vádolta a pártot, hogy szeretnék ,,Svédországot a világon kívül, és a világot Svédországon kívül tartani".
A Liberális párt is véleményt nyilvánított az elhangzottakkal kapcsolatban: azt szeretnék, ha több pénzt fordítanának a védelemre, és az ország belépne a NATO-ba, amit a párt már évek óta kitartóan szorgalmaz.
Link
A svéd parlament, a Riksdag, múlt szerdán tartotta éves külpolitikai vitanapját. Svédország, Európa Külügyi Tanácsa éves jelentése szerint az EU tagállamok közül a negyedik legbefolyásosabb külpolitikával rendelkezik, a három nagy szereplõvel (Nagy-Britannia, és Franciaország Németország) majdnem egy kategóriában. Az ország kiemelkedõen aktív többek közt az emberi jogok tiszteletben tartásának szorgalmazásában Kínában, a közel-keleti és észak-afrikai országok pénzügyi támogatásában.
A jelenlegi svéd külügyminiszter, Carl Bildt, Condoleezza Rice-szal, 2006-ban. A hivatalos nyilatkozat szerint erõteljesen támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokat
A gyûlés a jelenlegi külügyminiszter beszédével kezdõdött. Eszerint Svédország nagyobb hangsúlyt fektetne többek közt a szomszédos országokkal való gazdasági, katonai, kommunikációs és szállítási együttmûködésre egy új, prosperáló kor édekében, utalva a valahai Hanza-szövetségre.
A miniszter erõsítené a skandináv államok katonai együttmûködését és sürgõsségi készenléti képességeit is. Finnországgal együtt, Norvégia vezetése alatt az ország légiereje segédkezni fog Izland légterének feügyeletében, és emelett gyakoriak a légvédelmi gyakorlatok a többi skandináv állammal.
Nézzen körbe Stockholmban!
A miniszterelnök kijelenttette: az ország aktív tagja szeretne lenni egy erõs, egységes és nyitott Európának, amely ,,nem ér véget az Európai Unió határainál". Ezen kívül az EU-ban történõ együttmûködés arra a megértésre kell épüljön, hogy nemzetállamaink sok, a globalizáció korában jelentkezõ problémával nem tudnak egyedül megbírkózni. A miniszter szerint ez az együttmûködés, miközben a világ egyre kisebb lesz, mindannyiunkat nagyobbá tehet. Ennek érdekében Svédország, Olaszországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal karöltve kezdeményezi, hogy vezetõ európai agytrösztök 2013-ban fogalmazzák meg az Európai Globális Stratégiát.
Szeretnék mindemellett, hogy az EU továbbra is támogatást nyújtson a fejlõdéshez, új intézetet hozzon létre a béke fenntartásáért, és tovább fejlessze a létezõ válságkezelõ intézeteket.
Az EU-bõvítésrõl
Az új európai csatlakozókról isszületett nyilatkozat a politikai vitanapon: az EU kapui nyitottak kell maradjanak minden, a csatlakozási feltételeket teljesítõ demokrácia számára, különös figyelemmel kísérve az emberi jogok kérdését. Svédország Izland csatlakozását - mint egy újabb skandináv társ belépésést - örömmel várja, Horvátország júliusi csatlakozását ugyancsak jó szemmel nézi, reménykedve, hogy a környezõ országokra is serkentõ hatást fog gyakorolni a lépés. Montenegrót a szervezett bûnözés visszaszorítására ösztönözi a miniszterelnök, Szerbia és Koszovó kezdõdõ párbeszédét támogatja, de mindkettõtõl többet vár el. Macedóniának a belsõ stabilitásra kell odafigyelnie, és a névkérdés rendezését is szükségesnek látja a másképp kiérdemelt tárgyalási folyamat megkezdésére. Stockholm Boszniát és Albániát nagyobb politikai felelõsségtudatra inti, kiemelték továbbá Törökország növekvõ fontosságú partnerségét, egészséges modernizációs folyamatát és a kurdok ügyében tett lépéseket.
Keleti Partnerség
Lengyelország kezdeményezésére, melybe bekapcsolódott Svédország is, ezen a projekten keresztül az EU Moldovát, Fehéroroszországot, Grúziát, Azerbajdzsánt, Ukrajnát és Örményországot igyekszik fokozatosan felkészíteni a csatlakozásra, szabadkereskedemi, vízumi, energiabiztonsági szerzõdésekkel, és igyekszik segíteni az országok demokratikus és gazdasági fejlõdését. Az EU közel 600 millió eurót fektet a projektbe, emellett Svédország még 70 milliót.
Kelet-Európa ügyében - amelyben Svédország és Lengyelország élenjárók - Moldova dicséretet kapott a haladásáért, míg Ukrajna elmarasztalást a stagnálásért, Fehéroroszország pedig a növekvõ elszigetelõdéséért. Grúzia esetében a reformtörekvéseknek tovább kell folytatódniuk, míg Örményország és Azerbajdzsán romló kapcsolata aggodalomra ad okot.
Bildt egyébként az "arab tavaszra" is kitért, miszerit örül a változásnak, de úgy látja, túlságosan is lelassultak a béketárgyalások, és bizonyos országok, mint Egyiptom és Szíria még meg kell találják a saját útjaikat - midezt fegyverek nélkül. A külügyiniszter szerint különösen így van ez Szíria esetében, ahol jóval nehezebb is politikai megoldást találni, mégis erre kell törekednie az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Stockholm részérõl pénzügyi támogatás is várható a háború áldozatai számára, az eddigi, 2012-es 250 millió svéd korona (mintegy 30 millió euró) mellé idén 150 millió (18 millió euró) koronát ígérnek. Viszont a segítség nem naivitásra épül - cserébe elõrelépést várnak a nõk és kisebbségek jogainak tiszteletben tartásában. A szociáldemokrata Ahlin Urban felszólalásában egyébként a palesztin állam elismerését és az ENSZ-szel való szorosabb együttmûködést szorgalmazza.
Carl Bildt értékelte továbbá, hogy Barack Obama amerikai államelnök az EU és USA gazdasági együttmûködésérõl reménykeltõen nyilatkozott. ,,Az Egyesült Államok az Európai Unió fõ stratégiai partnere. Sok értékünk és érdekünk közös, és együttes súlyunk jelentõs. Az EU és az USA együtt a világ GDP-jének felét teszi ki" - fejtette ki a svéd diplomácia vezetõje.
Aggodalom Oroszország miatt
Bildt Oroszországgal is közelebbi együttmõködést szeretne látni, ugyanakkor aggódását fejezti ki amiatt, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása romlik, a civil szféra zsugorodik és a vezetõk az orosz társadalom helyett az orosz haderõt modernizálják.
Kínáról is hasonló nyilatkozat született: az ázsiai nagyhatalom világban betöltött növekvõ vilszerepével arányosan szeretnék látni Kína felelõsségvállalását is a globális ügyekben. Svédország és az EU a többi BRIC-országgal, azaz Indiával és Brazíliával, de a Dél-Afrikai Köztársasággal és Japánnal is szeretne stratégiai, politikai és gazdasági együttmûködést teremteni.
Idén tavasszal a kormány megvitatja hozzáállását az afganisztáni helyzethez. A békés társadalmi és gazdasági fejlõdés támogatására az elkövetkezõ tíz évben 8,5 milliárd koronát (egymilliárd euró) utalnak ki.
Új Afrika-potenciál
Afrika fejlõdését, ha lassúnak is, de növekvõnek ítéli a svéd kormány. Szomáliában politikai változást, Nigériában gazdasági fejlõdést észlelnek. Sok országban láthatóak lépések a nyitottabb társadalmi berendezkedésre, miközben felismerik a komoly problémákat.
A parlament szavaz, 2009
Svédország Maliban a légiszállításban nyújtott segítséget, és részt vesz az EU projektjében, amelyben Mali fegyveres erõinek kiképzését biztosítják. De Kelet-Kongó és a Nagy Tavak környékének helyzete sem hagyható figyelmen kívül. A konfliktusok ellenére viszont ne feledkezzünk meg a jó irányba tett lépésekrõl és az új Afrika potenciáljáról - hangsúlyozta Bildt.
Svédország aktív segítségérõl biztosítja az esetlegesen katasztrófa sújtotta vagy megtámadott EU tagországokat és skandináv államokat, de elvárja az ország irányába történõ hasonló hozzáállást. Az EU biztonságáért mindenkinek tennie kell. Az ENSZ, EU és NATO közbelépésekre is hasonlóan támogató reakció várható az ország részérõl.
Svédország a szegénység leküzdésébõl is igyekszik kivenni részét, szem elõtt tartva, hogy a segélyek önmagukra nem menthetik meg a világot, többek közt például a civil szféra megerõsítése is szükséges a valós eredményekhez.
Bildt hangsúlyozta: továbbra is nagy fontossággal bír a klímaváltozás kérdése, a nemek egyenlõsége, az emberi jogok, az esélyegyenlõség, a vallás-, sajtó- és véleményszabadság, az internet szabadsága, ezek a problémák nem felejtõdtek el.
Az internettel kapcsolatban továbbá a nyilatkozat szerint 2013-ban szeretnék látni, hogy az EU a hirdetett értékeire kidolgozott közös kiberbiztonsági stratégiát is kidolgoz. Májusban az ország konferenciát szervez az internet szabadságáról.
Nézegessen képeket a 2010-es svéd kampányról!
Bírálták az észak-koreai atomkísérleteket: az országnak le kel állnia az atomprogramjával és a ballisztikus rakéták fejlesztésével. Észak-Koreától és Irántól több együttmûködést várnak el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. A két problémás országon kívül világszerte kevesebb nukleáris fegyvert szeretnének látni.
A miniszter kijelentése szerint, bár a régióban sok a lehetõség, a nehézségek leküzdéséhez Svédországnak és a világnak egy erõs, nyitott és egységes Európára van szüksége, amely kiáll a békéért és a szabadságért.
Felszólalásában Julia Kronlid, a Svéd Demokratáktól, ,,EU-barát szendergéssel" vádolja az országot. Véleménye szerint a svédeket is megilletné a jog, hogy a britekhez hasonlóan EU tagságukról véleményt nyilvánítsanak. Emellett sajnálatosnak tartja, hogy a palesztin állam elismerését szorgalmazzák. Bildt, a Svéd Demokratáknak intézett válaszában azzal vádolta a pártot, hogy szeretnék ,,Svédországot a világon kívül, és a világot Svédországon kívül tartani".
A Liberális párt is véleményt nyilvánított az elhangzottakkal kapcsolatban: azt szeretnék, ha több pénzt fordítanának a védelemre, és az ország belépne a NATO-ba, amit a párt már évek óta kitartóan szorgalmaz.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.