Rákosfalva nálunk is van, sõt patak is! Nem tudom észlelték-e már? Ennyi hirtelen-észleõt egy kupacban! Vége a lapításnak, most már a pekingi vezetés is elismerte, hogy az eszetlen iparosítás okozta ellenõrizetlen környezetvédelem "rákos falvak" tucatjait hozta létre és a fõvárost fojtogató szmog miatt pedig egy kínai ingatlan milliárdos kezdeményez levegõtisztasági törvényt.

Már Mao Ce-tung idejében sem ment erõszak nélkül a "Nagy Ugrás" névre keresztelt erõltetett iparosítás, amikor a falvakban, szedett-vedett módon összerakott házi vaskohókban kellett a helyieknek "jó minõségû" vasat önteni, hiszen Kína gyorsan akart a vas és acél országává válni. Az utolsó 20 évben ugyan tovább vitték az iparosítást és mindent alárendeltek az építési láznak, de rájöttek, hogy a folyamat nem tartható fenn a végtelenségig. Az eszetlen módon hajszolt modernizálásnak meg lettek a súlyos következményei. Csak a legutóbbi idõkben vált hangsúlyossá a környezetvédelem, hiszen az uniós és az amerikai elõírásokat a megrendelõk a helyszínen ellenõrizték, annak hiányában nem kezdtek bele a termelésbe. A voluntarista gondolkodásmódot azonban nehéz átállítani.

Lehajtott fejjel, de beismerték

Az elmúlt években a mérgezõ és veszélyes vegyi szennyezés számos környezeti katasztrófához vezetett, és komoly egészségügyi és társadalmi problémákat okozott, köztük "rákos falvak" kialakulását - ismerte be a kínai környezetvédelmi minisztérium. Ez az elsõ alkalom, hogy a pekingi vezetés elismerte a jelenség létezését, a környezetvédõ aktivisták korábban évekig hiába kampányoltak ez ügyben az interneten.
Utcarészlet
Utcarészlet Fotó: Siklós Lili

A gyûjtõfogalom többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvõ településeket takar, amelyek lakói a létesítmények károsanyag-kibocsátása következtében betegszenek meg. De ahogy azt a BBC is bemutatta, igen gyakran a fertõzött települések a fémbányák környékén találhatók, ahol az elszennyezõdött talajvízbe nehézfémek kerültek. A minisztérium most részletes listát is közölt a "rákos falvakról". Eszerint ezekbõl több mint harminc ilyen van ma Kínában, túlnyomó részük a keleti és középsõ tartományokban.



A környezetet nem lehet büntetlenül gyilkolni

A most futó XII. kínai ötéves tervben például már jelentõs forrásokat biztosítanak a környezetvédelemre. Sõt, a keleti fejlett régiók mögött a következõ években tervezett újabb gazdasági övezetekben már csak úgy engednek ipari tevékenységet indítani, hogy szigorú elõírásoknak kell megfelelni. Errõl egyébként a Privátbankárnak adott interjúban beszélt a ChinaCham magyar elnöke.

A környezetvédelmi tárcának is van egy ötéves terve, méghozzá a környezetre ártalmas vegyi anyagok jelentette veszélyek megelõzésére és szabályozására. A központi tanulmány szerint jelenleg mintegy 40 ezer vegyi anyag van használatban Kínában, köztük olyanok is, amelyeket a fejlett országok már rég kivontak a forgalomból. Ezek közül legalább háromezer mérgezõ vagy szennyezõ, a vezetés elsõ körben 58 elõállítását és használatát tiltaná be. Szintén szigorításra szorul a szennyezõ vállalatok ellenõrzése és a környezetvédelmi szabályok betartásának felügyelete. Az egészségügyi minisztérium február eleji statisztikái szerint a rák jelenleg vezetõ halálok Kínában, a betegség 2,7 millió ember halálát okozza évente, és minden évben több mint hárommillió új rákos megbetegedést regisztrálnak.
Strandolók a Sárga-tengerben
Strandolók a Sárga-tengernél Fotó: Siklós Lili

A szmogra már a kínai milliárdosok is ugranak

Nemrégiben lepte be a negyedik szmoghullám a kínai fõvárost, amelynek lakói közül tízezrek szorgalmaztak egy levegõtisztasági törvény elfogadását. Érdekes módon a civil kezdeményezést Pan Si-ji, a közismert kínai ingatlanfejlesztõ cég, a China Soho milliárdos elnöke indította el Sina mikroblogján. A pekingi fõvárosi közgyûlés képviselõjeként törvényjavaslatot akart benyújtani az ügyben, blogján három órán belül 25 ezer támogatóra talált.

Nagyon gázos ez a szmog

A Pekinget fojtogató szmogról azt mondják "soha nem látott méreteket" öltött, a látótávolság 500 méter alá csökkent, az épületek tetejét közelrõl sem látni, az embereknek csípi a szemét és megfájdítja a torkát a rossz levegõ. Az egyik belvárosi gyermekkórházban ebben a hónapban minden korábbinál több, mintegy 9 ezer kis beteget regisztráltak, többségüket influenzával, légúti megbetegedések tüneteivel, tüdõgyulladással, légcsõgyulladással és hörghuruttal, valamint asztmatikus tünetekkel. Több elemzés is napvilágot látott, hogy a szmog mekkora költségekkel terheli, az amúgy sem túl jól ellátott kínai egészségügyet.

A járókelõk nagy része már korábban beszerezte és viseli a szájmaszkot, de a média figyelmeztetett, hogy a finom por legkisebb szemcséitõl többségük nem véd meg. Ezért van az, hogy egyesek már gázmaszkot és komolyabb légzésvédõt használnak. A szakemberek továbbra is a károsanyag-kibocsátást, tehát az autókat és a környezõ üzemeket, valamint a poroló építkezéseket teszik felelõssé a helyzetért, továbbá Peking földrajzi fekvését. A környezõ hegyek ugyanis télen - erõs szél híján - megfogják a szennyezett levegõt. Sokan állítják, hogy a két legnagyobb olajvállalat elavult technológiával dolgozik, termékeik sokkalta szennyezõbbek, mint a nyugati szabvány.

Angliában is így kezdõdött, csak 60 évvel korábban

A kínai médiában és az interneten szinte állandó téma lett a fõvárosiak panasza és kiútkeresõ ötletelése. Jó néhányan úgy vélik, ha Pan benyújtja helyi törvényjavaslatát, abban mindenképpen szerepelnie kell, hogy a vészhelyzetekben autómentes napokat kell tartani, javítani kell az üzemanyagok minõségén, és korlátozni az ipari gázkibocsátást.

A Hszinhua hírügynökség emlékeztet ara, hogy 1952 decemberében Nagy Britanniában öt nap sûrû szmog ezrek halálát okozta, és néhány évvel késõbb, 1956-ban a britek meghozták a saját levegõtisztasági törvényüket (Clean Air Act). Korlátozták a háztartási füst kibocsátását, ösztönözték az átállást az elektromos fûtési rendszerre, füstmentes zónákat alakítottak ki. A második levegõtisztasági törvényt 1968-ban fogadták el Londonban, amivel az ipari szennyezést igyekeztek csökkenteni.
Link