Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Purim
Ne feledjétek, a gyilkos zsidó éppen ma ünnepli a népirtását! Akit érdekel a valódi történet, at Dúcz László Istennek háttal mûvét ajánlom.
Purim egynapos ünnepe ádár 14. napján van, ebben az évben február 24-én (23-a estétõl). Arról emlékezünk meg ezen az ünnepen, hogy a perzsa uralom alatt élõ zsidó közösség, amelynek kiirtására Hámán gonosz tervet szõtt, megmenekült. Ezt a polgári idõszámítás kezdete elõtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg.
Eszter könyve, új magyar fordítás
Naftali Kraus: Eszter könyve Midrás magyarázatokkal A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi:
Purim: csoda vagy politika?
Purim - Hayim Halevi Donin kalauza
Herman Wouk: Karneválünnep
Igyál – A sárga földig
Nográdi Bálint írása
Oberlander Báruch rabbi:
– Hová szökik a szökõév?
– Ámálék és Hámán - az Örökkévaló
– Szellem és anyag: ellentétek?
I. M. Lau, Izrael országos fõrabbija:
– Ádár hónap
– Purim - A sorsvetés ünnepe Hogyan lett a barátfülébõl hámántáska?
Hámántáska recept Kihagyhatatlan!
Efraim Osri: A purimi étkezés micvájának teljesítése levessel
Naftali Kraus: Purim a chászid legenda tükrében
Miért nem részegesek a zsidók?
Link: Purim in English
A Purim név a "sorsvetést" jelentõ pur szóból ered, mert Hámán így választotta ki az idõpontot, amikor rá akarta szabadítani hordáit a zsidókra, hogy kiirtsa õket.
Az évszázadok folyamán még sok uralkodó akadt, akinek országában zsidók éltek, és meg akarta valósítani Hámán aljas tervét. A diaszpóra számos országában a helyi uralkodó kénye-kedvétõl függõ zsidók bizonytalan sorsát foglalja magába Purim története. Ez a történet, amelyben az események váratlan fordulata folytán az elnyomó fegyvere visszafelé sült el, s így a zsidó közösség képes volt megvédeni magát az erõszak ellen, évszázadokon át a reménység és bátorítás zsarátnokaként izzott az elnyomott és meggyötört zsidóság lelkében.
Eszter böjtje
Purim ünnepének elõestéjén, ádár 13-án a perzsiai zsidók engedélyt kaptak a királytól, hogy harcba szálljanak Hámán ellenük törõ erõivel. Imádkozással és böjttel küzdöttek. Ennek emlékére szokás minden év ádár 13-án böjtöt tartani. A böjt napkelte elõtt kezdõdik, és napnyugta után 35 perccel ér véget.
Négy micvá Purimra
A purimi szertartás alapja Eszter könyvének alábbi részlete:
"Mordecháj leírta mindezeket az eseményeket. Majd leveleket küldött... a zsidóknak... és kötelezõvé tette számukra, hogy tartsák meg ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját... Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. A zsidók megfogadták, hogy ... sem õk, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot* a kapott írás szerint és az elõírt idõben minden esztendõben..." (Eszter 9:20-23., 27.)
Bár semmi nem tiltja, hogy Purimkor dolgozzunk, mégis méltóbb az ünnephez, ha nem a szokásos munkánkat végezzük, hanem illõ módon megszenteljük a napot.
*Mivel Susánban, a perzsa birodalom fõvárosában ádár 15-én tartották az ünnepet, azokban a városokban, amelyek Susánhoz hasonlóan "Józsué napjai óta" fallal voltak körülkerítve, egy nappal késõbb, ádár 15-én ünnepeltek. Ezt a napot Susán Purimnak hívják. Jeruzsálemben ádár 15-én tartják Purim ünnepét.
1. A Megilá felolvasása
Az ünnep megtartásának legjellemzõbb vonása, hogy Purim elõestéjén a zsinagógában meghallgatjuk az Eszter-tekercs, közismertebb nevén a Megilá felolvasását. A következõ reggelen, Purim napján, a sáchrit istentiszteleten is felolvassák a Megilát. Mind a férfiak, mind a nõk kötelesek meghallgatni a Megilá felolvasását. A gyerekek is menjenek el a templomba, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget. Szokás zajongani, kereplõt csörgetni, valahányszor Hámán nevét említik felolvasás közben. Ez abból a bibliai utasításból ered, hogy "töröltessék ki Ámálék neve", aki az egyiptomi kivonulás után a zsidók elsõ számú ellenségének számított. (Hámán Ámálék családjából származott.)
2. A "sláchmónesz"
Purim fontos eleme az egység és a barátság, amely lehetõvé tette a csoda megtörténtét, s erre való emlékezésül ételajándékokat szokás küldeni a barátoknak és rokonoknak. Ezt a parancsolatot teljesítendõ mindenkinek legalább kétféle, elkészített ételt kell küldenie legalább egy embernek. Az ajándékot egy harmadik személlyel kell elküldeni, mivel a Megilá misloách mánotról, "ajándék küldésérõl" beszél. Ezt héberül slách mánotnak - közismerten sláchmónesznak - hívják.
3. Adomány a szegényeknek
A szûkölködõkkel való törõdés egész évben kötelességük a zsidóknak. Mégis különösen Purimkor fontos, hogy hozzásegítsük a szükséget szenvedõket saját ünnepük megüléséhez, ezzel is kinyilvánítva, hogy egy nép vagyunk, amelyet közös kötelék fûz össze. Még a szegénynek - aki maga is rászorul az adományra - is kell adnia. Mordecháj és Eszter rendelte el, hogy így ünnepeljük Purimot. A parancsolatot akkor teljesítjük, ha legalább két szûkölködõnek adományozunk. Maimonides törvényei szerint a szegényeknek küldendõ ajándék parancsolatának teljesítésére több figyelmet kell fordítani, mint Purim összes többi parancsolatára együttvéve. A kicsi gyerekeket is meg kell tanítani e parancsolat teljesítésére.
4. Az ünnepi étkezés
Purim megünneplésének negyedik parancsolata: "enni, inni, vigadni". Purim napján családi ünnepi vacsorát kell tartani. Ezt a szeudát délután kezdik, és késõ estig folytatják.Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás szokásos korlátozását szabad felrúgni. "Addig kell inni, amíg nem tudunk különbséget tenni "az átkozott Hámán" és "az áldott Mordecháj" között" - mondják a bölcsek (Megilá 7b.).
Szokás Purimkor maskarába bújni, álarcot és jelmezt viselni. Ennek több magyarázata van. Az egyik azon a tényen alapul, hogy az Örökkévaló neve egyetlenegyszer sem szerepel a Megilában. A több szálon futó történet részleteiben mégis összetéveszthetetlenül felismerhetõ az isteni Gondviselés keze. Ha közelebbrõl megvizsgáljuk az eseményeket, többnyire felfedezhetjük, hogy minden "véletlent", minden, látszólag jelentéktelen történést a Mindenható keze rendezett el. Az álarc azt a módot fejezi ki, ahogyan az Örökkévaló részt vett Purim eseményeiben: jelen volt, de nem lehetett tisztán felismerni, mintha álarcot viselt volna.
Link
Purim egynapos ünnepe ádár 14. napján van, ebben az évben február 24-én (23-a estétõl). Arról emlékezünk meg ezen az ünnepen, hogy a perzsa uralom alatt élõ zsidó közösség, amelynek kiirtására Hámán gonosz tervet szõtt, megmenekült. Ezt a polgári idõszámítás kezdete elõtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg.
Eszter könyve, új magyar fordítás
Naftali Kraus: Eszter könyve Midrás magyarázatokkal A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi:
Purim: csoda vagy politika?
Purim - Hayim Halevi Donin kalauza
Herman Wouk: Karneválünnep
Igyál – A sárga földig
Nográdi Bálint írása
Oberlander Báruch rabbi:
– Hová szökik a szökõév?
– Ámálék és Hámán - az Örökkévaló
– Szellem és anyag: ellentétek?
I. M. Lau, Izrael országos fõrabbija:
– Ádár hónap
– Purim - A sorsvetés ünnepe Hogyan lett a barátfülébõl hámántáska?
Hámántáska recept Kihagyhatatlan!
Efraim Osri: A purimi étkezés micvájának teljesítése levessel
Naftali Kraus: Purim a chászid legenda tükrében
Miért nem részegesek a zsidók?
Link: Purim in English
A Purim név a "sorsvetést" jelentõ pur szóból ered, mert Hámán így választotta ki az idõpontot, amikor rá akarta szabadítani hordáit a zsidókra, hogy kiirtsa õket.
Az évszázadok folyamán még sok uralkodó akadt, akinek országában zsidók éltek, és meg akarta valósítani Hámán aljas tervét. A diaszpóra számos országában a helyi uralkodó kénye-kedvétõl függõ zsidók bizonytalan sorsát foglalja magába Purim története. Ez a történet, amelyben az események váratlan fordulata folytán az elnyomó fegyvere visszafelé sült el, s így a zsidó közösség képes volt megvédeni magát az erõszak ellen, évszázadokon át a reménység és bátorítás zsarátnokaként izzott az elnyomott és meggyötört zsidóság lelkében.
Eszter böjtje
Purim ünnepének elõestéjén, ádár 13-án a perzsiai zsidók engedélyt kaptak a királytól, hogy harcba szálljanak Hámán ellenük törõ erõivel. Imádkozással és böjttel küzdöttek. Ennek emlékére szokás minden év ádár 13-án böjtöt tartani. A böjt napkelte elõtt kezdõdik, és napnyugta után 35 perccel ér véget.
Négy micvá Purimra
A purimi szertartás alapja Eszter könyvének alábbi részlete:
"Mordecháj leírta mindezeket az eseményeket. Majd leveleket küldött... a zsidóknak... és kötelezõvé tette számukra, hogy tartsák meg ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját... Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. A zsidók megfogadták, hogy ... sem õk, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot* a kapott írás szerint és az elõírt idõben minden esztendõben..." (Eszter 9:20-23., 27.)
Bár semmi nem tiltja, hogy Purimkor dolgozzunk, mégis méltóbb az ünnephez, ha nem a szokásos munkánkat végezzük, hanem illõ módon megszenteljük a napot.
*Mivel Susánban, a perzsa birodalom fõvárosában ádár 15-én tartották az ünnepet, azokban a városokban, amelyek Susánhoz hasonlóan "Józsué napjai óta" fallal voltak körülkerítve, egy nappal késõbb, ádár 15-én ünnepeltek. Ezt a napot Susán Purimnak hívják. Jeruzsálemben ádár 15-én tartják Purim ünnepét.
1. A Megilá felolvasása
Az ünnep megtartásának legjellemzõbb vonása, hogy Purim elõestéjén a zsinagógában meghallgatjuk az Eszter-tekercs, közismertebb nevén a Megilá felolvasását. A következõ reggelen, Purim napján, a sáchrit istentiszteleten is felolvassák a Megilát. Mind a férfiak, mind a nõk kötelesek meghallgatni a Megilá felolvasását. A gyerekek is menjenek el a templomba, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget. Szokás zajongani, kereplõt csörgetni, valahányszor Hámán nevét említik felolvasás közben. Ez abból a bibliai utasításból ered, hogy "töröltessék ki Ámálék neve", aki az egyiptomi kivonulás után a zsidók elsõ számú ellenségének számított. (Hámán Ámálék családjából származott.)
2. A "sláchmónesz"
Purim fontos eleme az egység és a barátság, amely lehetõvé tette a csoda megtörténtét, s erre való emlékezésül ételajándékokat szokás küldeni a barátoknak és rokonoknak. Ezt a parancsolatot teljesítendõ mindenkinek legalább kétféle, elkészített ételt kell küldenie legalább egy embernek. Az ajándékot egy harmadik személlyel kell elküldeni, mivel a Megilá misloách mánotról, "ajándék küldésérõl" beszél. Ezt héberül slách mánotnak - közismerten sláchmónesznak - hívják.
3. Adomány a szegényeknek
A szûkölködõkkel való törõdés egész évben kötelességük a zsidóknak. Mégis különösen Purimkor fontos, hogy hozzásegítsük a szükséget szenvedõket saját ünnepük megüléséhez, ezzel is kinyilvánítva, hogy egy nép vagyunk, amelyet közös kötelék fûz össze. Még a szegénynek - aki maga is rászorul az adományra - is kell adnia. Mordecháj és Eszter rendelte el, hogy így ünnepeljük Purimot. A parancsolatot akkor teljesítjük, ha legalább két szûkölködõnek adományozunk. Maimonides törvényei szerint a szegényeknek küldendõ ajándék parancsolatának teljesítésére több figyelmet kell fordítani, mint Purim összes többi parancsolatára együttvéve. A kicsi gyerekeket is meg kell tanítani e parancsolat teljesítésére.
4. Az ünnepi étkezés
Purim megünneplésének negyedik parancsolata: "enni, inni, vigadni". Purim napján családi ünnepi vacsorát kell tartani. Ezt a szeudát délután kezdik, és késõ estig folytatják.Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás szokásos korlátozását szabad felrúgni. "Addig kell inni, amíg nem tudunk különbséget tenni "az átkozott Hámán" és "az áldott Mordecháj" között" - mondják a bölcsek (Megilá 7b.).
Szokás Purimkor maskarába bújni, álarcot és jelmezt viselni. Ennek több magyarázata van. Az egyik azon a tényen alapul, hogy az Örökkévaló neve egyetlenegyszer sem szerepel a Megilában. A több szálon futó történet részleteiben mégis összetéveszthetetlenül felismerhetõ az isteni Gondviselés keze. Ha közelebbrõl megvizsgáljuk az eseményeket, többnyire felfedezhetjük, hogy minden "véletlent", minden, látszólag jelentéktelen történést a Mindenható keze rendezett el. Az álarc azt a módot fejezi ki, ahogyan az Örökkévaló részt vett Purim eseményeiben: jelen volt, de nem lehetett tisztán felismerni, mintha álarcot viselt volna.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. February 24. 10:57:05
#2 |
postaimre
- 2013. February 24. 11:24:35
#3 |
Perje
- 2013. February 24. 11:49:46
#4 |
Kore
- 2013. February 24. 12:17:14
#5 |
kukackac
- 2013. February 24. 12:36:16
#6 |
guzsaly
- 2013. February 24. 13:13:15
#7 |
guzsaly
- 2013. February 24. 13:15:26
#8 |
Alexandros
- 2013. February 24. 16:06:54
#9 |
gladiator07
- 2013. February 24. 18:42:39
#10 |
Nergal
- 2013. February 24. 19:00:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.