Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hatályon kívül az alkotmányosság
Ez a húszéves alkotmányos fejlõdés, jogi kultúránk felszámolása - értékelte lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus a kormánypártok legújabb terveit. Az Országgyûlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége ugyanis törölné azt a passzust az általuk beadott alkotmánymódosításból, mely szerint az Ab nem hivatkozhat az alaptörvény hatályba lépése elõtti határozataira. A vonatkozó mondatok úgy írnák át, hogy "az alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik." Mindez annak helyébe lép lép majd, hogy "Az Alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozat és annak indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehetõ figyelembe." Ez önmagában is elég durva jogkörkorlátozás lett volna, de most úgy, ahogy van hatályon kívül helyezik az összes Ab-döntést.
Noha a passzust azzal is kiegészítenék, hogy "e rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat", Fleck világossá tette: enélkül akár azonnal lehetõség nyílna például a halálbüntetésre. De még a jogviszonyok visszamenõleges megváltoztatását korlátozó kitétellel együtt is egyértelmûen újabb szigorításról van szó, amely jogforrásként megszünteti az eddigi Ab-határozatokat, azaz felszámolja a láthatatlan alkotmányt: 20 éves jogi fejlõdése tûnik a semmibe - fogalmazott. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az Ab munkáját nehezítik meg ezzel, sõt, a testület - amennyiben nem pártkatonák alkotnák - könnyedén túllendülhetne a csapáson, s az alaptörvény alapján levezethetné korábbi határozatai iránymutatását. Fleck szerint inkább az indítványozók és a bíróságok kerülnek kellemetlen helyzetbe, hiszen utóbbiak például egy-egy, a szólásszabadsághoz, illetve annak sérelméhez kapcsolódó perben már nem hivatkozhatnak az arányosságot alkotmányjogi szempontból értelmezõ Ab-határozatra. Így a bíróságok kénytelenek lesznek maguk levezetni az alaptörvénybõl ezt, ki tudja, milyen sikerrel, milyen egységesen, s mennyi idõ alatt - sorolta Fleck.
"Jogász-szempontból ez az alkotmányos fejlõdés totális felszámolása, ám miután az elmúlt 20 év jogkiterjesztõ fejlõdés volt, ez a lépés állampolgári jogok megvonását is jelenti, méghozzá egyetlen tollvonással" - összegezte Fleck, aki "finoman szólva is" cinikusnak nevezte a Papcsák Ferenc fideszes levezetõ alelnök által jegyzett javaslat - helyesírási és fogalmazásbeli hibáktól hemzsegõ - indoklását. Eszerint ugyanis "e módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetõséget, hogy az Ab az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor valamely korábbi határozatával megegyezõ következtetésre jusson. Ahogyan azt a lehetõséget is biztosítja, hogy az alaptörvény egészének kontextusában a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. E rendelkezés tehát nem korlátozza, hanem éppen ellenkezõleg, kiszélesíti teszi az Ab szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében - olvasható az indoklásban.
Noha az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén a Fidesz-KDNP-n kívül jelen voltak jobbikos, független és szocialista képviselõk is, az MSZP nem vesz részt az alaptörvény-módosítás tárgyalásában, így arról sem volt tudomásuk, hogy miféle javaslatot tett ahhoz a Fidesz. A bizottság ma ismét ülésezik, napirendjén pedig szerepel ez a téma, így könnyen elõfordulhat, hogy mára is tartogatnak valamilyen javaslatot. Tegnap este Lázár János már elõállt eggyel: az alaptörvény módosítást kiegészítené azzal, hogy az országgyûlési és az EP-választást megelõzõ kampányidõszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé.
Gátlástalanul csúsztatott az MTI
"A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehetõ figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat." Ezzel a durva hazugsággal adott hírt az MTI az Ab jogköreit nem csupán korlátozó, de az utóbbi 20 év határozatait hatályon kívül helyezõ tervekrõl.
Sõt, a hírügynökség azzal is valótlanságot állított, hogy "a módosító javaslat büntetõeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfõbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességû bíróságtól eltérõ, azonos hatáskörû bíróság elõtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben." Ezzel szemben a javaslat úgy szól: "Az ésszerû határidõn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a legfõbb ügyész sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben az általános illetékességû bíróságtól eltérõ, azonos hatáskörû bíróság elõtti vádemelésre adhat utasítást". Vagyis éppen megadná ezt a jogot a legfõbb ügyésznek. Ez egyébként már az eredeti módosító csomagban is szerepelt.
Biró Marianna / Népszava
Link
Noha a passzust azzal is kiegészítenék, hogy "e rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat", Fleck világossá tette: enélkül akár azonnal lehetõség nyílna például a halálbüntetésre. De még a jogviszonyok visszamenõleges megváltoztatását korlátozó kitétellel együtt is egyértelmûen újabb szigorításról van szó, amely jogforrásként megszünteti az eddigi Ab-határozatokat, azaz felszámolja a láthatatlan alkotmányt: 20 éves jogi fejlõdése tûnik a semmibe - fogalmazott. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az Ab munkáját nehezítik meg ezzel, sõt, a testület - amennyiben nem pártkatonák alkotnák - könnyedén túllendülhetne a csapáson, s az alaptörvény alapján levezethetné korábbi határozatai iránymutatását. Fleck szerint inkább az indítványozók és a bíróságok kerülnek kellemetlen helyzetbe, hiszen utóbbiak például egy-egy, a szólásszabadsághoz, illetve annak sérelméhez kapcsolódó perben már nem hivatkozhatnak az arányosságot alkotmányjogi szempontból értelmezõ Ab-határozatra. Így a bíróságok kénytelenek lesznek maguk levezetni az alaptörvénybõl ezt, ki tudja, milyen sikerrel, milyen egységesen, s mennyi idõ alatt - sorolta Fleck.
"Jogász-szempontból ez az alkotmányos fejlõdés totális felszámolása, ám miután az elmúlt 20 év jogkiterjesztõ fejlõdés volt, ez a lépés állampolgári jogok megvonását is jelenti, méghozzá egyetlen tollvonással" - összegezte Fleck, aki "finoman szólva is" cinikusnak nevezte a Papcsák Ferenc fideszes levezetõ alelnök által jegyzett javaslat - helyesírási és fogalmazásbeli hibáktól hemzsegõ - indoklását. Eszerint ugyanis "e módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetõséget, hogy az Ab az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor valamely korábbi határozatával megegyezõ következtetésre jusson. Ahogyan azt a lehetõséget is biztosítja, hogy az alaptörvény egészének kontextusában a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. E rendelkezés tehát nem korlátozza, hanem éppen ellenkezõleg, kiszélesíti teszi az Ab szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében - olvasható az indoklásban.
Noha az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén a Fidesz-KDNP-n kívül jelen voltak jobbikos, független és szocialista képviselõk is, az MSZP nem vesz részt az alaptörvény-módosítás tárgyalásában, így arról sem volt tudomásuk, hogy miféle javaslatot tett ahhoz a Fidesz. A bizottság ma ismét ülésezik, napirendjén pedig szerepel ez a téma, így könnyen elõfordulhat, hogy mára is tartogatnak valamilyen javaslatot. Tegnap este Lázár János már elõállt eggyel: az alaptörvény módosítást kiegészítené azzal, hogy az országgyûlési és az EP-választást megelõzõ kampányidõszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé.
Gátlástalanul csúsztatott az MTI
"A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehetõ figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat." Ezzel a durva hazugsággal adott hírt az MTI az Ab jogköreit nem csupán korlátozó, de az utóbbi 20 év határozatait hatályon kívül helyezõ tervekrõl.
Sõt, a hírügynökség azzal is valótlanságot állított, hogy "a módosító javaslat büntetõeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfõbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességû bíróságtól eltérõ, azonos hatáskörû bíróság elõtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben." Ezzel szemben a javaslat úgy szól: "Az ésszerû határidõn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a legfõbb ügyész sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben az általános illetékességû bíróságtól eltérõ, azonos hatáskörû bíróság elõtti vádemelésre adhat utasítást". Vagyis éppen megadná ezt a jogot a legfõbb ügyésznek. Ez egyébként már az eredeti módosító csomagban is szerepelt.
Biró Marianna / Népszava
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Holdas
- 2013. February 26. 14:01:25
#2 |
szabir
- 2013. February 26. 15:40:08
#3 |
anzsi a macska hala
- 2013. February 26. 16:12:04
#4 |
atya
- 2013. February 26. 17:04:12
#5 |
Alexandros
- 2013. February 26. 18:15:20
#6 |
anzsi a macska hala
- 2013. February 26. 19:04:04
#7 |
Gutai Zub
- 2013. February 27. 08:03:36
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.