Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Eddig ismeretlen civilizációra bukkantak


Õs-holokauszt-tûlélõ lovas-zsidó? Menórával nyilaz és tóratekrcs a buzi-gánya..., de még a lovakon a kipa van. Az Arab-félszigeten végzett ásatásokon új bizonyítékokat találtak egy korábban ismeretlen civilizáció létezésére. A több ezer évvel ezelõtti civilizáció fontos kérdéseket válaszolhat meg az emberi evolúcióval és az állattartással kapcsolatban.

Több száz kõdarabra bukkantak a Szaúd-Arábiában lévõ Al Magar régióban. Többek között kõeszközöket, nyílhegyeket és mindenféle állatszobrokat találtak, köztük bárány-, kecske- és struccszobrokat. A legérdekesebb lelet azonban egy lóhoz hasonlító állat volt.

Az Arab-félsziget kietlen tájait egykor buja növényzet is boríthattaFotó: Matjaz Krivic / Europress / Getty

A szaúdi turisztikai és régészeti bizottság vezetõje azt állítja, hogy a radiokarbonos vizsgálat kilencezer évesre becsüli a leletek korát. A felfedezés azért fontos, mert azt mutatja, hogy a terület fontos civilizációs központ volt egykor. Egy fejlett, kora kõkorszaki, lovakat tartó civilizáció szülõhelye lehet a terület.

A lószobor hatalmas, több mint 135 kilogrammot nyom, látni rajta a ló fejét, pofáját és a különbözõ testrészeket. Az ásatásokon találtak kisebb lószobrokat is, amelyekre a szerszámokat is véstek, mindez azt jelzi, hogy háziasították a lovakat. A régészek eddig úgy gondolták, hogy a lovakat nagyjából hatezer évvel ezelõtt domesztikálták Kazahsztánban. Az új bizonyítékok alapján most arra gyanakszanak, hogy több helyen, közel azonos idõben kezdõdhetett az állatok háziasítása.

A terület nem volt mindig ilyen száraz, évezredekkel ezelõtt valószínûleg csapadékosabb és füvesebb volt az Arab-félsziget ezen része. Ez kedvez a lótartásnak is, a szavannához hasonló környezet kiváló terület volt az állatoknak. A területen nemcsak ez a civilizáció élt, találtak ötvenezer éves kõeszközöket is, ez azt jelenti, hogy a hely barátságos volt az embereknek.
Link
-> postaimre - 2013. February 26. 14:37 · 4 hozzaszolas · 1532 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | Nergal - 2013. February 27. 08:50:04
Már csak azt kellene megfejteni, hogy melyik nép is lehetett az.. s_3 s_c Hol találták? "Al Magar"? Most hirtelen nem jut eszembe, hogy ez mire is emlékeztet /még ha esetleg újabb keletû is az elnevezés../ :D 
#2 | Advaita - 2013. February 27. 13:38:54
Már csak azt kell kitalálni, mikor változott az akkori éghajlat a mostani száraz, forró, kietlenre, és akkor megvan a semmik eredete is. Észak felõl, Eurázsia felõl nem jöttek, Afrika felõl sem. Ha 9000 évvel ezelõtt ott lótartás volt, akkor az akkori népesség mûveltségében valószínû nem sokban különbözhetett a fentebbi, Kaszpi környéki lótartó népességtõl. Akkoriban szakadt át a Boszporusz és alakult ki a Fekete-tenger, úgyogy lehetett bõven népmozgás dél felé egészen le odáig.

Mikor pedig jött a végleges szárazság, a többség feljött északabbra, a maradék pedig áttért a lóról a kecskére, elfelejtett mindent, amit addig tudott, elvesztette a kapcsolatot a távozókkal, és elszigetelõdve semmi lett belõle. Aztán 3-4 ezer évvel ezelõtt elõbújtak onnan, és elkezdtek õk is észak felé terjeszkedni.

Az eredeti angol cikk kétszer hosszabb, és még azt is írják benne, hogy az arab lovakat világszerte tenyésztik, ámde a terület "lovas" hagyományai távolabbra nyúlnak vissza. Ez a megállapítás nem igaz, de önfényezésnek megfelelõ, mert arab lovakról csak a 600 utáni arab terjeszkedéstõl beszélhetünk lótartásra megfelelõ területen. A köztes idõben legfeljebb csak a kecsét ülhették meg.
#3 | 9323 - 2013. February 27. 16:10:39
Remélem, hamarosan írásjegyeket is találnak, ami számunkra olvasható, de jobb lenne a képírás, vagy állatküzdelmeket ábrázoló szobrok.
Akkor ki kell mennünk oda, és el kell venni azt, ami a miénk !
#4 | lapaj55 - 2013. February 27. 23:22:15
Érdekes, érdekes.. Persze nekünk nagyon szemet szúr annak a tájnak a neve: 'Al Magar'. Annyi biztos, hogy az arabban az 'al' a határozott névelöt jelöli, tehát ugyanaz mint a német 'der, die, das', az angol 'the', a spanyol 'el, la', az olasz 'il, la'. Tehát magyarúl egyszerüen 'a/az'. Most érdekes lenne tudni, hogy az arabok hogyan is ejtik ki azt a szót, amit a hagyományosan angol nyelvszabályok alapján latinosított változatban 'Magar'-nak írnak. Magyar szövegekben általában a magyar szabályok alapján írják le az idegenszerü írásrendszerekböl eredö szavakat (tehát japán, kínai, arab, perzsa stB), de példáúl a németben átveszik a szavak angolos átírását (és amint tudjuk, az angol egy rendkívül lebutított nyelv, amelynek nincsenek eszközei, hogy a helyes kiejtést ábrázolják). Tehát lehet (ezt valamilyen arab egyetemista biztosan tudná), hogy a 'Magar'-ban a 'g' tulajdonképpen 'dzs'-ként ejtendö, azaz 'Madzsar'. Épp úgy, amint pl. a törökök is Madzsarisztán-nak nevezik Magyarországot. De amint hallottam, maguk a palócok is 'mádzsár'-nak ejtik ki a szót.. Tehát eme elmélkedés szerint ama Arab Félszigeti táj ill. helység neve 'A Magyar' lenne.. Az pedig bizonyára nem ok nélkül lenne így elnevezve.. Mint mondjuk, Tatárlaka vagy Kúnfalva vagy Ráckeve..

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték