Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Már megint itt van egy hatalmas lyuk
Na gyerekek, ez a 200 milliárd az, amit majd a banki adósoknak nem kell befizetni és a lyuk be is lesz tömve. Erre terveztek, de hogy melyik adósnak nem kell fizetni és melyiknek igen, azt õk mondják meg.
Az idei költségvetés már eleve csak a tartalékok zárolásával lenne tartható, a növekedést ugyanis megint túltervezték, mutatott rá az Európai Bizottság jelentése is a magyar elemzõk által már hónapok óta hangoztatott veszélyekre. Ha ezen felül még a pénztárgépek bekötésébõl és az útdíjból várt bevételek is elmaradnak, újabb kiigazításokra lehet szükség. A mozgástér szûk, de Varga Mihály szerint mindenképpen tartani fogjuk a költségvetési hiánycélt. Ha tényleg tartják, idén sem a pedagógus-életpálya modell bevezetésére, sem a belebegtetett tizenharmadik havi nyugdíjra nem lesz mozgástér, ez lényegében nyilvánvaló.
Kapcsolódó
Bár a gazdasági minisztérium vezetõi már többször hangsúlyozták, az adórendszer elnyerte végleges formáját, és több új, kiigazító intézkedésre nem lesz szükség, az Európai Bizottság múlt heti jelentésével ismét kétségessé vált, hogy az ígéret mennyire tartható.
A bizottság számításai szerint ugyanis Magyarország recesszióban marad idén, így államháztartási hiánya 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3,4 százaléka lesz, ami pedig túl nagy ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyan az Európai Bizottság még nem vett figyelembe minden konszolidációs lépést, ezzel együtt is borítékolható, hogy nehezen kerülhetõ el az újabb kiigazító csomag tavasszal, az intézkedéseket várhatóan a konvergenciaprogram részeként ismertetik majd. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelõjében úgy vélte, nem kell foglalkozni az unió jóslataival, azok sosem jók, és az NGM szerint is tévednek Brüsszelben.
A gazdaság rosszabbul teljesít
Az Európai Unió és a magyar kormány feltevése az idei évvel kapcsolatban három lényeges ponton különbözik. Míg Magyarország 1 százalékos növekedéssel számol, addig a bizottság 0,1 százalékos visszaesést valószínûsít. Emellett, szemben a kormánnyal, Brüsszelben nem hisznek abban, hogy sikerül már idén 95 milliárd forintot beszedni a pénztárgépek NAV-való való összekötésébõl, sem abban, hogy befolyhat 75 milliárd az e-útdíjból. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta pénteken, a jelentés publikálása után: látják, hogy a magyar kormány már tett lépéseket, de továbbiak, fõleg struktuális intézkedések kellenek.
Mivel a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésérõl Brüsszel dönt, és nem a magyar kormány, az NGM számítása és véleménye ebbõl a szempontból másodlagos. Várhatóan újabb intézkedések kellenek, az elemzõk szerint összesen akár 200-300 milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet.
Korábban a Költségvetési Tanács (KT) és a Költségvetési Felelõsség Intézet Budapest (KFIB) is úgy kalkulált, 2013-ban már eleve csak a tartalékok teljes zárolásával teljesülhet az egyenlegcél. A KFIB számításai szerint a három százalékot már alapesetben is csak úgy lehetne elérni, hogy a költségvetési törvénybe betervezett tartalékból 350 milliárd forintot nem költenek el. Ahhoz, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos cél, további 90 milliárd forint tartalékzárolás lenne szükséges, ami már 40 milliárd forint értékben az általános tartalék zárolását is szükségessé teszi.
Az ezen felül elmaradó, félreszámolt adóbevételek további kockázatot jelentenek. A KFIB durván 230 milliárdos kockázatot sorolt fel, Németh Dávid, az ING elemzõje múlt héten 150-200 milliárd forintos kiigazítási igényrõl beszélt, Árokszállási Zoltán, az Erste elemzõje úgy vélte, a konvergenciaprogramban akár 300 milliárdos kiigazítást is bejelenthetnek.
Ha minden kötél szakad
Bár Giró-Szász András kormányszóvivõ hétfõn úgy még vélte: „kifejezetten pozitív üzenete van a piac felé is az Európai Bizottság Magyarországról szóló téli jelentésének”, a kormány következõ pénzügyminiszterének várt Varga Mihály már az újabb kiigazítás lehetõségét is felvetette. Varga hangsúlyozta, a magyar kormány elkötelezett a hiánycél tartása érdekében, ha a kockázatok valóban fenyegetik a hiánycél teljesülését, akkor az erre a célra képzett bõséges tartalékokat használja fel a kormány.
Szerinte a második lépés az útdíj és a online pénztárgépek bevezetésének csúszása által jelentett költségvetési kockázatok kezelése. Már született két olyan kormánydöntés, ami ezt a munkát gyorsítja fel, ha ez sem lesz elég, akkor további lépésekre lesz szükség, mondta. Az Európai Bizottság múlt héten konkrétan úgy fogalmazott: várja, hogy a kormány a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt.
Orbán Viktor miniszterelnök kevésbé volt megengedõ, a Hír tv hétfõi mûsorában azt mondta, szerinte a költségvetés jó, a bizottság elõrejelzése sem ad okot arra, hogy a kormány azon változtasson. Úgy vélte, hogy a korábbi hasonló, Brüsszellel folytatott viták eddig mindig Magyarország sikerével zárultak, mindig kiderült, hogy „mi innen kicsit jobban látjuk a helyzetet”. Szerinte ha idén hozzányúlnak a költségvetéshez, az inkább jó hír lesz majd, úgy vélte: meg kell nézni fél év múlva, hogy hogyan teljesít a gazdaság, „jó esély van arra, hogy a pedagógus-életpálya modellt is be tudjuk vezetni.”
Az eddigi viták egyébként valójában nem Magyarország sikerével zárultak, Matolcsy György éppen azért jelentett be tavaly egymás után három megszorító csomagot, és vezetett be új adókat év közben, mert kiderült, nem fenntartható a költségvetési pálya, és szerettünk volna megfelelni a brüsszeli elvárásnak. Orbán a végén már azt kérte az Európai Uniótól, "mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elõ fogjuk teremteni.”
Pénztárgép és e-útdíj
Október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentették be, hogy a kormány az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol, mivel a kiskereskedelmi pénztárgépek és az adóhivatal között online kapcsolatot alakítanak ki. A késõbb megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetésiegyenleg-javító hatással, és 17 milliárd forint kiadással számolt. A bevezetés márciusban lett volna, ezt egy határozattal végül úgy módosították, hogy június 30-ig nem szankcionálják, ha valaki hagyományos gépet használ. Ha nyár végére, õszre beindul a rendszer, számítások szerint az is legfeljebb 50 milliárdos bevételt hozhat a konyhára, a betervezett 95 milliárd valószínûleg eleve túlzó volt.
A másik projekt, ami rosszul áll, az az elektronikus útdíjrendszer bevezetése, a 2012 tavaszán közzétett második Széll-terv – majd az alapján a 2013-as költségvetés is – idén júliusi indulással, és már az idei második félévre 75 milliárdos költségvetési bevétellel számolt. A rendszer kiépítésére tavaly szeptemberben írtak ki közbeszerzést, az azonban négy hónap után lényegében eredménytelenül zárult, miután a gyõztes visszalépett, másodikat pedig nem hirdettek ki.
Az útdíjrendszer kiépítésével kapcsolatban pénteken jelent meg a legújabb kormányhatározat, eszerint a rendszer kiépítését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. koordinálja. A mostani határozat szól a közbeszerzési kötelezettségrõl a szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére, de ez már minõsített eljárás lesz. A költségvetés szempontjából egyébként a legrosszabb az lenne, ha idén ugyan sikerülne kiépíteni a rendszert, a beruházás költségeit idén ki kellene fizetni, de bevétel már csak a jövõ évben keletkezne. Ez nagyjából 96 milliárdos egyenlegrontást jelentene az elfogadott idei költségvetéshez képest.
Orbán Viktor hétfõn a Hír tv-ben egyébként azt mondta, az online pénztárgépeket és az útdíjrendszert is az eredetieg tervezett idõpontban be fogják vezetni.
Sok a kockázat, kevés a lehetõség
Az online pénztárgépen és az útdíjrendszeren kívül még számos kisebb-nagyobb kockázat akad a költségvetésben, ezekrõl itt olvashat részletesebben. Hogy idén sem a pedagógus-életpálya modell bevezetésére, sem a belebegtetett tizenharmadik havi nyugdíjra nem lesz mozgástér, az lényegében nyilvánvaló – ráadásul közben az agrártárca ismét elõhozta az élelmiszerek áfájának csökkentését –, a kérdés sokkal inkább az, hogy milyen új, fenntartható intézkedéseket jelenthet be a kormány a tavaszi konvergenciaprogramban, amivel Brüsszel is meggyõzhetõ.
Az újabb kiigazításokban a kormányzati mozgástér már rendkívül szûk. A forgalmi típusú adókban így is rekorderek vagyunk, a személyi jövedelemadó emelése, a nyugdíjak szent tehénnek számítanak, az adóemelés vagy nyugdíjcsökkentés alighanem politikai öngyilkosság lenne. A vagyoni típusú adók bevezetését korábban kizárta a kormány. A kiadások további csökkentése, a szociális támogatások szûkítése terén pedig máris kérdéses, hogyan teljesíti a kormány a kitûzött számokat.
Legvalószínûbb kockázatok az elfogadott költségvetésben
Kockázat Kiesés
Nem lesz e-útdíj 96 milliárd forint
Nem lesz online pénztárgép 95 milliárd forint
Minimálbér átvállalása 10 milliárd forint
Felsõoktatás plusz forrás 30 milliárd forint
Alacsonyabb növekedés 80 milliárd forint
Jövedéki adóemelés 2 milliárd forint
Bürokráciacsökkentés 15 milliárd forint
Szerencsejáték 20 milliárd forint
Önkormányzati adósságátvállalás 30 milliárd forint
Nyugdíjplafon eltörlése 22 milliárd forint
Uniós társfinanszírozás növelése 55 milliárd forint
Államkincstár tranzakciós illetéke 40 milliárd forint
Összesen 495 milliárd forint
Százmilliárdok, de honnan?
A közelmúlt gyakorlata azt mutatta, hogy a kormány a költségvetési egyenleget fõleg a bevételekkel szereti javítani. Ezeken belül rendszerint olyan adóemelésekkel játszik szívesen, amelyek kereslete kevésbé rugalmas – vagyis az adó könnyen emelhetõ a fogyasztás érdemi visszaesése nélkül –, illetve olyanokkal, amelyek a kormány szerint társadalmilag káros tevékenységeket érintenek.
Így nagyon is könnyen elképzelhetõ a jövedéki adó további emelése, vagy egyes fogyasztási adók emelése, kiterjesztése. Bár sokkal nehezebben képzelhetõ el, hogy a kormány meglépne egy újabb áfaemelést, a hírek szerint már az elõzõ csomagok idején is felmerült ennek a lehetõsége. Ha a 27 százalékos kulcs 28-ra menne fel, az máris durván 150 milliárdot hozhatna a konyhára. Kiadási oldalon felmerülhet még a gyógyszerkassza további kurtítása, a büdzsé ugyan eleve 55 milliárd forinttal szûkösebb a tavalyi, 276 milliárd forintos tervnél, még így is több mint 60 milliárddal több pénzt fordítanak rá, mint amennyit a legutóbbi Széll Kálmán tervben erre a célra szántak.
06
Matolcsy György és meredeken emelkedõ grafikonok az elsõ Széll Kálmán terv bejelentésén 2011-ben.Fotó: Huszti István / Index
A kormány ezen kívül szívesen fordul a távközlési, bank- és energiaszektorhoz is, ha pénzre van szüksége. A szektorális különadókat az idei költségvetés már állandó teherként építette be, és noha a vállalatok átlagon felüli adóztatása már így is visszafogja a gazdasági növekedést, Orbán Viktor és Matolcsy György végül tavaly év végén is a cégek terheinek emelésével próbálta helyrebillenteni a költségvetést.
Kérdéses azonban, hogy egy, a vállalatokat terhelõ újabb csomagot Brüsszel hogyan fogadna; mint írtuk, a múlt héten jelezték, kimondottan strukturális jellegû átalakításokat várnak a kormánytól. Ha azt látják, hogy a magyar gazdasági vezetés az eddigi recept szerint próbálja meg tartani a hiánycélt, várhatóan nem sietnek majd Magyarországot kiengedni az eljárás alól.
Felállni a szégyenpadról
Korábban Szûcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetõje arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság legkésõbb az áprilisi elõrejelzéseket követõen tesz javaslatot, hogy megszûnjön-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, a végsõ döntést az eljárás esetleges felfüggesztésérõl május-júniusban hozhatja meg a tanács. Korábbi példák azt mutatják, a bizottság a döntését a várt idõpontnál elõbb és késõbb is bejelentheti, sõt akár el is halaszthatják a végleges döntést.
A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés mindeddig az Orbán-kormány gazdaságpolitikai prioritásai között szerepelt, így arcvesztés nélkül nehéz lenne errõl letenni, most pedig, hogy erre reális esélyünk nyílt, feladni sem lenne érdemes. Pedig a tét egyelõre úgy tûnik, kisebb, mint tavaly, amikor az uniós támogatások százmilliárdjainak elvonásától kellett félni, Brüsszel jelenleg hasonló szankciót nem helyezett kilátásba. A magyar kormány részérõl a legfõbb indok arra, hogy az eljárás megszûnjön az lehet, hogy lazuljon az Európai Bizottság ellenõrzése a magyar költségvetés felett, és – ahogyan a kormány képviselõi fogalmaznak – növekedjen a magyar gazdaságpolitika mozgástere.
Link
Az idei költségvetés már eleve csak a tartalékok zárolásával lenne tartható, a növekedést ugyanis megint túltervezték, mutatott rá az Európai Bizottság jelentése is a magyar elemzõk által már hónapok óta hangoztatott veszélyekre. Ha ezen felül még a pénztárgépek bekötésébõl és az útdíjból várt bevételek is elmaradnak, újabb kiigazításokra lehet szükség. A mozgástér szûk, de Varga Mihály szerint mindenképpen tartani fogjuk a költségvetési hiánycélt. Ha tényleg tartják, idén sem a pedagógus-életpálya modell bevezetésére, sem a belebegtetett tizenharmadik havi nyugdíjra nem lesz mozgástér, ez lényegében nyilvánvaló.
Kapcsolódó
Bár a gazdasági minisztérium vezetõi már többször hangsúlyozták, az adórendszer elnyerte végleges formáját, és több új, kiigazító intézkedésre nem lesz szükség, az Európai Bizottság múlt heti jelentésével ismét kétségessé vált, hogy az ígéret mennyire tartható.
A bizottság számításai szerint ugyanis Magyarország recesszióban marad idén, így államháztartási hiánya 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3,4 százaléka lesz, ami pedig túl nagy ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyan az Európai Bizottság még nem vett figyelembe minden konszolidációs lépést, ezzel együtt is borítékolható, hogy nehezen kerülhetõ el az újabb kiigazító csomag tavasszal, az intézkedéseket várhatóan a konvergenciaprogram részeként ismertetik majd. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelõjében úgy vélte, nem kell foglalkozni az unió jóslataival, azok sosem jók, és az NGM szerint is tévednek Brüsszelben.
A gazdaság rosszabbul teljesít
Az Európai Unió és a magyar kormány feltevése az idei évvel kapcsolatban három lényeges ponton különbözik. Míg Magyarország 1 százalékos növekedéssel számol, addig a bizottság 0,1 százalékos visszaesést valószínûsít. Emellett, szemben a kormánnyal, Brüsszelben nem hisznek abban, hogy sikerül már idén 95 milliárd forintot beszedni a pénztárgépek NAV-való való összekötésébõl, sem abban, hogy befolyhat 75 milliárd az e-útdíjból. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta pénteken, a jelentés publikálása után: látják, hogy a magyar kormány már tett lépéseket, de továbbiak, fõleg struktuális intézkedések kellenek.
Mivel a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésérõl Brüsszel dönt, és nem a magyar kormány, az NGM számítása és véleménye ebbõl a szempontból másodlagos. Várhatóan újabb intézkedések kellenek, az elemzõk szerint összesen akár 200-300 milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet.
Korábban a Költségvetési Tanács (KT) és a Költségvetési Felelõsség Intézet Budapest (KFIB) is úgy kalkulált, 2013-ban már eleve csak a tartalékok teljes zárolásával teljesülhet az egyenlegcél. A KFIB számításai szerint a három százalékot már alapesetben is csak úgy lehetne elérni, hogy a költségvetési törvénybe betervezett tartalékból 350 milliárd forintot nem költenek el. Ahhoz, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos cél, további 90 milliárd forint tartalékzárolás lenne szükséges, ami már 40 milliárd forint értékben az általános tartalék zárolását is szükségessé teszi.
Az ezen felül elmaradó, félreszámolt adóbevételek további kockázatot jelentenek. A KFIB durván 230 milliárdos kockázatot sorolt fel, Németh Dávid, az ING elemzõje múlt héten 150-200 milliárd forintos kiigazítási igényrõl beszélt, Árokszállási Zoltán, az Erste elemzõje úgy vélte, a konvergenciaprogramban akár 300 milliárdos kiigazítást is bejelenthetnek.
Ha minden kötél szakad
Bár Giró-Szász András kormányszóvivõ hétfõn úgy még vélte: „kifejezetten pozitív üzenete van a piac felé is az Európai Bizottság Magyarországról szóló téli jelentésének”, a kormány következõ pénzügyminiszterének várt Varga Mihály már az újabb kiigazítás lehetõségét is felvetette. Varga hangsúlyozta, a magyar kormány elkötelezett a hiánycél tartása érdekében, ha a kockázatok valóban fenyegetik a hiánycél teljesülését, akkor az erre a célra képzett bõséges tartalékokat használja fel a kormány.
Szerinte a második lépés az útdíj és a online pénztárgépek bevezetésének csúszása által jelentett költségvetési kockázatok kezelése. Már született két olyan kormánydöntés, ami ezt a munkát gyorsítja fel, ha ez sem lesz elég, akkor további lépésekre lesz szükség, mondta. Az Európai Bizottság múlt héten konkrétan úgy fogalmazott: várja, hogy a kormány a konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt.
Orbán Viktor miniszterelnök kevésbé volt megengedõ, a Hír tv hétfõi mûsorában azt mondta, szerinte a költségvetés jó, a bizottság elõrejelzése sem ad okot arra, hogy a kormány azon változtasson. Úgy vélte, hogy a korábbi hasonló, Brüsszellel folytatott viták eddig mindig Magyarország sikerével zárultak, mindig kiderült, hogy „mi innen kicsit jobban látjuk a helyzetet”. Szerinte ha idén hozzányúlnak a költségvetéshez, az inkább jó hír lesz majd, úgy vélte: meg kell nézni fél év múlva, hogy hogyan teljesít a gazdaság, „jó esély van arra, hogy a pedagógus-életpálya modellt is be tudjuk vezetni.”
Az eddigi viták egyébként valójában nem Magyarország sikerével zárultak, Matolcsy György éppen azért jelentett be tavaly egymás után három megszorító csomagot, és vezetett be új adókat év közben, mert kiderült, nem fenntartható a költségvetési pálya, és szerettünk volna megfelelni a brüsszeli elvárásnak. Orbán a végén már azt kérte az Európai Uniótól, "mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elõ fogjuk teremteni.”
Pénztárgép és e-útdíj
Október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentették be, hogy a kormány az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol, mivel a kiskereskedelmi pénztárgépek és az adóhivatal között online kapcsolatot alakítanak ki. A késõbb megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetésiegyenleg-javító hatással, és 17 milliárd forint kiadással számolt. A bevezetés márciusban lett volna, ezt egy határozattal végül úgy módosították, hogy június 30-ig nem szankcionálják, ha valaki hagyományos gépet használ. Ha nyár végére, õszre beindul a rendszer, számítások szerint az is legfeljebb 50 milliárdos bevételt hozhat a konyhára, a betervezett 95 milliárd valószínûleg eleve túlzó volt.
A másik projekt, ami rosszul áll, az az elektronikus útdíjrendszer bevezetése, a 2012 tavaszán közzétett második Széll-terv – majd az alapján a 2013-as költségvetés is – idén júliusi indulással, és már az idei második félévre 75 milliárdos költségvetési bevétellel számolt. A rendszer kiépítésére tavaly szeptemberben írtak ki közbeszerzést, az azonban négy hónap után lényegében eredménytelenül zárult, miután a gyõztes visszalépett, másodikat pedig nem hirdettek ki.
Az útdíjrendszer kiépítésével kapcsolatban pénteken jelent meg a legújabb kormányhatározat, eszerint a rendszer kiépítését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. koordinálja. A mostani határozat szól a közbeszerzési kötelezettségrõl a szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére, de ez már minõsített eljárás lesz. A költségvetés szempontjából egyébként a legrosszabb az lenne, ha idén ugyan sikerülne kiépíteni a rendszert, a beruházás költségeit idén ki kellene fizetni, de bevétel már csak a jövõ évben keletkezne. Ez nagyjából 96 milliárdos egyenlegrontást jelentene az elfogadott idei költségvetéshez képest.
Orbán Viktor hétfõn a Hír tv-ben egyébként azt mondta, az online pénztárgépeket és az útdíjrendszert is az eredetieg tervezett idõpontban be fogják vezetni.
Sok a kockázat, kevés a lehetõség
Az online pénztárgépen és az útdíjrendszeren kívül még számos kisebb-nagyobb kockázat akad a költségvetésben, ezekrõl itt olvashat részletesebben. Hogy idén sem a pedagógus-életpálya modell bevezetésére, sem a belebegtetett tizenharmadik havi nyugdíjra nem lesz mozgástér, az lényegében nyilvánvaló – ráadásul közben az agrártárca ismét elõhozta az élelmiszerek áfájának csökkentését –, a kérdés sokkal inkább az, hogy milyen új, fenntartható intézkedéseket jelenthet be a kormány a tavaszi konvergenciaprogramban, amivel Brüsszel is meggyõzhetõ.
Az újabb kiigazításokban a kormányzati mozgástér már rendkívül szûk. A forgalmi típusú adókban így is rekorderek vagyunk, a személyi jövedelemadó emelése, a nyugdíjak szent tehénnek számítanak, az adóemelés vagy nyugdíjcsökkentés alighanem politikai öngyilkosság lenne. A vagyoni típusú adók bevezetését korábban kizárta a kormány. A kiadások további csökkentése, a szociális támogatások szûkítése terén pedig máris kérdéses, hogyan teljesíti a kormány a kitûzött számokat.
Legvalószínûbb kockázatok az elfogadott költségvetésben
Kockázat Kiesés
Nem lesz e-útdíj 96 milliárd forint
Nem lesz online pénztárgép 95 milliárd forint
Minimálbér átvállalása 10 milliárd forint
Felsõoktatás plusz forrás 30 milliárd forint
Alacsonyabb növekedés 80 milliárd forint
Jövedéki adóemelés 2 milliárd forint
Bürokráciacsökkentés 15 milliárd forint
Szerencsejáték 20 milliárd forint
Önkormányzati adósságátvállalás 30 milliárd forint
Nyugdíjplafon eltörlése 22 milliárd forint
Uniós társfinanszírozás növelése 55 milliárd forint
Államkincstár tranzakciós illetéke 40 milliárd forint
Összesen 495 milliárd forint
Százmilliárdok, de honnan?
A közelmúlt gyakorlata azt mutatta, hogy a kormány a költségvetési egyenleget fõleg a bevételekkel szereti javítani. Ezeken belül rendszerint olyan adóemelésekkel játszik szívesen, amelyek kereslete kevésbé rugalmas – vagyis az adó könnyen emelhetõ a fogyasztás érdemi visszaesése nélkül –, illetve olyanokkal, amelyek a kormány szerint társadalmilag káros tevékenységeket érintenek.
Így nagyon is könnyen elképzelhetõ a jövedéki adó további emelése, vagy egyes fogyasztási adók emelése, kiterjesztése. Bár sokkal nehezebben képzelhetõ el, hogy a kormány meglépne egy újabb áfaemelést, a hírek szerint már az elõzõ csomagok idején is felmerült ennek a lehetõsége. Ha a 27 százalékos kulcs 28-ra menne fel, az máris durván 150 milliárdot hozhatna a konyhára. Kiadási oldalon felmerülhet még a gyógyszerkassza további kurtítása, a büdzsé ugyan eleve 55 milliárd forinttal szûkösebb a tavalyi, 276 milliárd forintos tervnél, még így is több mint 60 milliárddal több pénzt fordítanak rá, mint amennyit a legutóbbi Széll Kálmán tervben erre a célra szántak.
06
Matolcsy György és meredeken emelkedõ grafikonok az elsõ Széll Kálmán terv bejelentésén 2011-ben.Fotó: Huszti István / Index
A kormány ezen kívül szívesen fordul a távközlési, bank- és energiaszektorhoz is, ha pénzre van szüksége. A szektorális különadókat az idei költségvetés már állandó teherként építette be, és noha a vállalatok átlagon felüli adóztatása már így is visszafogja a gazdasági növekedést, Orbán Viktor és Matolcsy György végül tavaly év végén is a cégek terheinek emelésével próbálta helyrebillenteni a költségvetést.
Kérdéses azonban, hogy egy, a vállalatokat terhelõ újabb csomagot Brüsszel hogyan fogadna; mint írtuk, a múlt héten jelezték, kimondottan strukturális jellegû átalakításokat várnak a kormánytól. Ha azt látják, hogy a magyar gazdasági vezetés az eddigi recept szerint próbálja meg tartani a hiánycélt, várhatóan nem sietnek majd Magyarországot kiengedni az eljárás alól.
Felállni a szégyenpadról
Korábban Szûcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetõje arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság legkésõbb az áprilisi elõrejelzéseket követõen tesz javaslatot, hogy megszûnjön-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, a végsõ döntést az eljárás esetleges felfüggesztésérõl május-júniusban hozhatja meg a tanács. Korábbi példák azt mutatják, a bizottság a döntését a várt idõpontnál elõbb és késõbb is bejelentheti, sõt akár el is halaszthatják a végleges döntést.
A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés mindeddig az Orbán-kormány gazdaságpolitikai prioritásai között szerepelt, így arcvesztés nélkül nehéz lenne errõl letenni, most pedig, hogy erre reális esélyünk nyílt, feladni sem lenne érdemes. Pedig a tét egyelõre úgy tûnik, kisebb, mint tavaly, amikor az uniós támogatások százmilliárdjainak elvonásától kellett félni, Brüsszel jelenleg hasonló szankciót nem helyezett kilátásba. A magyar kormány részérõl a legfõbb indok arra, hogy az eljárás megszûnjön az lehet, hogy lazuljon az Európai Bizottság ellenõrzése a magyar költségvetés felett, és – ahogyan a kormány képviselõi fogalmaznak – növekedjen a magyar gazdaságpolitika mozgástere.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.