Szerkesztõségünk szerette volna megtudni, mi az a stratégiai együttmûködés a kormány és különbözõ cégek között. Sok mindent sikerült megtudnunk a stratégiai együttmûködésrõl, de hogy mi az, arra nem kaptunk választ a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

Az elmúlt hetekben a kormány számos jelentõs nemzetközi céggel között úgynevezett stratégiai együttmûködési megállapodást. Mint arról beszámoltunk, eddig a Coca-Colával, a Richter Gedeon Nyrt.-vel, az Alcoa-Köfém Kft.-vel, a Daimler AG-vel, a Magyar Suzuki Zrt.-vel, a Hankook Tire Kft.-vel, a Microsoft Magyarország Kft.-vel, a GE Hungary Kft-vel, a Stadler Trains Magyarország Vasúti Szolgáltató Kft.-vel, a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel, az IBM Magyarország Kft.-vel, a Tata Consultancy Services Magyarországi Fióktelepével valamint a Jabil Circuit Magyarország Kft.-vel, múlt hétfõn pedig a Nokia Siemensszel született ilyen megállapodás.


A Hankookkal is megköttetett (fotó: kormany.hu)


Kíváncsiak voltunk, mit jelent az, hogy „stratégiai együttmûködési megállapodás”. A kormány honlapján sikerült megtalálnunk a kormány és a General Electric között 2012. december 10-én született stratégiai együttmûködési megállapodást. A link alatt egyebek közt a következõ olvasható:

Készségesek

„A GE kifejezi azt a készségét, hogy kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet végezzen magyarországi üzletágaiban, amelybe középiskolákat és egyetemeket is bevon. A magyar kormány kész arra, hogy ezt az aktivitást a rendelkezésre álló eszközökkel ösztönözze.

A magyar kormány ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a GOP keretében biztosítandó K+F+I ernyõprojektre vonatkozó pályázati lehetõségekre, amelyek a GE kutatási és fejlesztési tevékenységéhez is megpályázhatóak.

A magyar kormány kifejezi azon szándékát, hogy a képzési támogatások rendszerét átláthatóbbá és bürokráciamentesebbé tegye. A magyar kormány a képzési támogatás szabályozásának megújítása érdekében üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek e törekvésekkel összhangban állnak.”

A GE részvétele a közéletben

A magyar kormány üdvözli a GE részvételét Budapest, Nagykanizsa, Veresegyház Oroszlány, Ózd, Kisvárda, Zalaegerszeg, Fót, Tatabánya, Budaörs és Hajdúböszörmény városok és környékeik közéletében, és kész annak különbözõ formáit támogatni. Ez az aktivitás kiterjed az oktatásra, a kulturális és sportéletre, a szociális ügyekre és az egészségügyre.”

Ettõl még mindig nem lettünk okosabbak, így a legutóbbi megállapodás két aláírójához, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Nokia Siemenshez fordultunk. Az atv.hu leginkább arra volt kíváncsi, hogy mit jelent a „stratégiai partnerség”, vagy „stratégiai együttmûködés” kifejezés.

Megkeresésünkre ezzel kapcsolatban Müllerné Csorba Viktóriától, a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófõnökétõl írásban a következõ válasz érkezett:

„A kormány olyan termelõ-, illetve szolgáltató tevékenységet folytató nagyvállalatokkal köt stratégiai együttmûködési megállapodásokat, amelyek a magyar gazdaság teljesítményéhez jelentõs mértékben hozzájárulnak, a magyarországi export területén jelentõs szerepet töltenek be, jelentõs magyarországi bázissal rendelkeznek, a hazai GDP-hez és foglalkoztatás-bõvüléshez jelentõs mértékben hozzájárulnak, valamint magyarországi telephelyeiket fejleszteni kívánják.

Célok és tervek

A nagyvállalatokkal eddig kötött és a jövõben kötendõ stratégiai partneri megállapodások célja a vállalat magyarországi termelésének illetve szolgáltatásának bõvítése, a hazai beszállítói együttmûködés szélesítése, valamint a foglalkoztatás emelése. A stratégiai megállapodások további célja a nagyvállalatok tartós magyarországi beruházásainak biztosítása a hazai tevékenységük bõvítésének elõsegítése érdekében, valamint a nagyvállalatok szerepvállalásának megerõsítése a versenyképesség növelését célzó kormányzati gazdaságpolitika megvalósításában. A megállapodásokban fontos szerepet kapott a beszállítások területén folytatandó együttmûködés fejlesztése, a hazánkban elõállított termékek exportja, az új munkahelyek létesítése, valamint az új beruházások megvalósítása Magyarországon.


"Dokumentumcsere" a Richterrel


A kormány tervei szerint a nagyvállalatokkal kötött és a következõ hónapokban kötendõ stratégiai megállapodások hozzájárulnak hazánk versenyképességének, ezáltal a magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez. A kölcsönös bizalom révén javul a befektetõi környezet, új munkahelyek jönnek létre, valamint bõvül a hazai kutatás-fejlesztési aktivitás és a beszállítói lehetõségek a hazai kis- és középvállalkozások számára.”

Mi az, hogy bürokráciamentesebb?

A december 10-én a General Electrickel kötött megállapodást elolvasva néhány dolog nem volt teljesen világos számunkra. Például kíváncsiak voltunk arra, mit takar a következõ kitétel: „a magyar kormány kifejezi azon szándékát, hogy a képzési támogatások rendszerét átláthatóbbá és bürokráciamentesebbé tegye”. Azt is megkérdeztük az NGM sajtófõnökétõl, hogy a megállapodás aláírása óta eltelt közel két hónapban ennek jegyében tett-e valamit a minisztérium és mit, ha igen. Átláthatóbb és bürokráciamentesebb-e azóta a képzési rendszer? – érdeklõdtünk.


Stratégiai megállapodás a Suzukival


„A 149/2012 (VII. 6.) Kormányrendelet a bürokráciacsökkentés jegyében született, a képzési támogatás igénybevétele sokkal átláthatóbb, egyszerûbb és bürokráciamentesebb lett, mint korábban volt. A stratégiai megállapodásban foglaltaknak megfelelõen a kormány továbbra is nyitott arra, hogy a tapasztalatok függvényében, a vállalatok javaslatait figyelembe véve – amennyiben szükséges – további módosításokat hajtson végre az egyszerûsítés érdekében” – reagált kérdésünkre Müllerné Csorba Viktória.

Konkrét jelentése nincs

A múlt hétfõi szerzõdés másik aláírója, a Nokia Siemens szintén írásban felelt kérdéseinkre.

1., Kérem, hogy röviden mutassa be a kormány és a Nokia Siemens stratégiai partnerségi megállapodását!

A Magyar Kormány és a Nokia Siemens Networks Kft. által megkötött stratégiai megállapodásnak alapvetõen három célja van:

- a Nokia Siemens Networks hosszú távú hazai jelenlétét támogató párbeszéd megteremtése
- a vállalat magyarországi tevékenysége bõvítésének elõsegítése
- a magyar gazdaság teljesítményének és nemzetközi versenyképességének növelése.

A szerzõdés ezenkívül különbözõ pontokat tartalmaz pl. a vállalat magyarországi tevékenységére, az innovációra és kutatás-fejlesztésre, a képzési együttmûködés fejlesztésére és a képzési támogatásokra, a beszállítások területén való együttmûködésre, Magyarország versenyképességének erõsítésére.

2., A megállapodás milyen elõnyökkel jár a Nokia Siemens Networks számára?

A megállapodás nyomán a stratégiai párbeszédet elõsegítõ közös munkacsoport alakul az NGM és a Nokia Siemens Networks képviselõivel, lehetõséget biztosítva a közvetlen és rendszeres kommunikációra, teret adva pl. bizonyos jogszabályok elõzetes véleményezésére, az innováció terén elérhetõ uniós és hazai források áttekintésére, vagy a jövõbeni fejlesztési tervek átbeszélésére.

3., A „stratégiai megállapodás” terminus technicusnak van-e valamilyen konkrét jelentése?

A „stratégiai megállapodás” kifejezésnek jelen esetben nincsen konkrét jelentése, olvasatunkban a felek közötti hosszú távú együttmûködési szándékot hangsúlyozza ki.

Tesco, IBM, Mercedes

Saját cégeikre vonatkoztatva, de egyébként ugyanezeket a kérdéseket küldtük el három, korábban a magyar kormánnyal ugyancsak stratégiai magállapodást kötött cégnek. A Tescótól Varró Balázs kommunikációs vezetõ azt írta:

„A Magyar Kormány és a Tesco közötti stratégiai megállapodás célja, hogy meghatározza, milyen területeken mûködik együtt a jövõben a két fél. A magyar beszállítói jelenlét növelése, a magyar termékek külpiacokra való eljuttatása mellett a megállapodás érinti a képzési együttmûködés területét is. A megállapodás értelmében a két fél rendszeres szakmai párbeszédet folytat, illetve értékeli a közösen kitûzött célok megvalósulását.”

Csillag: retró

Sikerült viszont utolérnünk Csillag István volt gazdasági és közlekedési minisztert. A Medgyessy-kormányba az SZDSZ által delegált, de pártonkívüli egykori gazdaságpolitikus azt atv.hu-val közölte: normális kapitalista viszonyok között nem szokás, hogy a kormány vállalatokkal kössön szerzõdést, hacsak az egyik nem szállít a másiknak valamit. Hozzátette: legutóbb a hatvanas évek Franciaországában volt ilyenre példa a fejlett kapitalizmusban.


Stratégiai megállapodás után: Orbán az új Mercedest is kipróbálhatta


Akkor elõfordult, hogy egy adott kormány egy konkrét cél – például a száj- és körömfájás elleni szérum kifejlesztése – érdekében kötött különleges megállapodást. Manapság legfeljebb akkor kerül sor az Európai Unió (EU) illetve egyik tagállamának kormánya és egy cég között ilyen szerzõdés aláírására, ha az adott cég például letelepszik, de akkor is szigorúan az EU versenysemlegességi keretrendszerén belül lehet szerzõdést kötni. Egy ilyen megállapodás meg kell, hogy feleljen a brüsszeli versenyigazgatóság elveinek, és nyilvánosnak kell lennie. Csillag hozzátette: annak idején „adminisztratív szerzõdéseknek” hívták ezeket.

A magyar kormánynak a különbözõ cégekkel kötött stratégiai együttmûködési megállapodásai a volt miniszter szerint „általános jókívánságok”, EU-jogszabályt ugyanakkor nem sértenek. Csillag István lapunknak azt mondta: a Magyarországon mûködõ külföldi cégek „kedvezõtlennek tartják a gazdaságpolitikai klímát és az újrabefektetés arányát mérsékelték”. A kormány az ennek a mérséklésnek a nyomán kialakult pénzügyi-gazdasági károkat kívánja enyhíteni. Szeretné a cégeket visszatartani a profitkivonástól vagy a kapacitáscsökkentéstõl.

A szakember egyúttal arra hívta fel a figyelmet, miszerint a szerzõdésekbõl nem olvasható ki, hogy mi a cégek által nyújtott szolgáltatás és mi a kormány ellenszolgáltatása.

A tõke központi bizottsága

Abból a feltételezésbõl kiindulva, hogy egy autógyár vagy egy bevásárlóközpont-lánc könnyebben tud kimenni az országból, mint például egy gáz- vagy egy villanyszolgáltató, mert utóbbiak a földalatti csöveket bajosan vihetik magukkal, azt kérdeztük Csillagtól: lehet-e, hogy épp azért az elõbbiekkel ír alá stratégiai partnerségi megállapodást a kormány, mert ezek könnyebben kimennek az országból, a volt gazdaságpolitikus egy plasztikus példával válaszolt: „A gáz- vagy villanyszolgáltatók el tudják adni a részesedésüket egy orosznak vagy egy arabnak. Ha az ukrán maffia odaköltözik mellém, eladom a házam, legfeljebb a piaci ár alatt” – fogalmazott.


Orbán Viktor a Coca-Cola gyárában


„A kormány minden céggel megpróbál stratégiai megállapodást kötni, de nem minden cég hajlandó erre” – tette hozzá interjúalanyunk. Közölte: ez általában attól függ, hogy tervez-e az adott cég további magyarországi fejlesztéseket.

„A tõke központi bizottsága mindig egységesen dönt egy adott országról, legyenek a központi bizottság tagjai angolok, németek vagy franciát” – idézte zárásként saját bon mot-ját Csillag István.
Link