Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Petõfit szavalókkal szemben is fel lehet majd lépni
Gyerekek, szavazzátok csak meg, vagy nem. Teljesen mindegy.
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság arra szólítja fel az országgyûlési képviselõket, hogy ne szavazzák meg a negyedik alaptörvény-módosítást. Majtényi László és Kádár András Kristóf nyílt levele szerint az alaptörvény-módosítás a képviselõkre is rendkívül kedvezõtlen következményekkel járhat.
A jogvédõk szerint a módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselõk sem kívánhatnak. "Ha a benyújtott Alaptörvény-módosítást megszavazzák, azzal végképp és visszafordíthatatlanul megfosztják az Alaptörvényt azoktól a jellemzõktõl, amelyek alapján arra még alkotmányként lehet tekinteni" - olvasható a levélben.
Majtényi László és Kádár András Kristóf szerint a módosítás a kormányzat politikai akaratának megálljt parancsoló alapjogi rendelkezéseket számos kivételszabállyal egészíti ki. Ennek következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértõ cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet.
A levél szerint a módosítással újabb támadást intéznek az Alaptörvény rendelkezéseinek kikényszerítéséért felelõs intézmények ellen: egyrészrõl tovább szûkítik az Alkotmánybíróság a közpénzekkel összefüggõ törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, másrészrõl megszüntetik az alkotmányjogi kontinuitást az 1989 és 2011 közötti alkotmányfejlõdés idõszakával, és eltörölnek minden olyan alkotmányossági követelményt, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányos átalakulást megtestesítõ 1989. évi alkotmányra alapított.
A jogvédõk szerint a kilátásba helyezett módosítással a szó szoros értelmében vett aktuálpolitikai alkotmányozás történik. Emellett a késõbbi mindenfajta alkotmánymódosítási igényeknek is megágyaznak azzal, hogy kizárják, hogy az Alkotmánybíróság a jövõben tartalmi alkotmányossági kontroll alá vonja az Alaptörvény a mostanihoz hasonló célú módosításait.
DSZZS20121217001
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A levélben ezután néhány példát említenek arra, hogy a módosítás után milyen képtelen élethelyzetek élveznék az Alaptörvény védelmét. Egy jövõbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhetne. A levél szerint alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petõfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztõkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg így az alkotmányos fellépés lehetõségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petõfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály).
"Az Önöket a hatalomban követõ, esetleg a hatalomba az elmúlt évtizedekbõl visszatérõ politikai erõ megfelelõ többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni" - olvasható a levelélben. Ugyancsak felhívják a képviselõk figyelmét arra, hogy egy késõbbi hatalom szabadon folytathat a választások elõtt kormánypropagandát minden platformon, de az akkor ellenzékbe kerülõknek csak a közmédiában lesz rendkívül szûk lehetõségük ellenkampányt folytatni.
A módosítás ugyancsak lehetõvé tenné, hogy az árva gyermek és az õt nevelõ nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet. Megjegyzik azt is, hogy a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsõoktatás nemzetközi hírnevét.
A levél szerint a nagyhatalmú bírósági igazgatási csúcsszerv élére a képviselõkkel nem szimpatizáló bíró is megválasztható lesz majd Handó Tünde esetleges lemondása után, "aki neadjisten az Önök által biztosított önkényeskedési lehetõségekkel élhet megfelelõ kontroll nélkül". Levelükben azt is írják, hogy "amikor majd Önök keverednek jogvitába az állammal, és esetleg már nem az Önök politikai pártja van hatalmon, hanem a hasonló többséggel bíró politikai ellenlábasaik, egy politikai ellenfeleikkel szoros viszonyt ápoló jövõbeli OBH-elnök jelölhet ki bíróságot a vita eldöntésére".
Február 27-én hozták nyilvánosságra Szabó Máté ombudsman Áder Jánoshoz címzett nyílt levelét. Ebben az alapvetõ jogok biztosa az alaptörvény negyedik módosítása aláírásának megfontolására kéri a köztársasági elnököt. Szabó Máté a levélben azt írta: ha az országgyûlés által még tárgyalt elõterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegébõl. "Ez az állapot az államszervezet demokratikus mûködésének egyensúlyát veszélyeztetheti" - írta Szabó Máté.
Az államfõt ugyanakkor az Alaptörvény negyedik kiegészítése olyan dilemma elé állítja, amire nincs jó megoldás. Alá kellene írnia az alkotmánysértõ Alaptörvény- módosítást, mert ez van az Alaptörvényben. Mégsem írhatja alá, mert õrködnie kéne az államszervezet demokratikus mûködése felett.
Link
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság arra szólítja fel az országgyûlési képviselõket, hogy ne szavazzák meg a negyedik alaptörvény-módosítást. Majtényi László és Kádár András Kristóf nyílt levele szerint az alaptörvény-módosítás a képviselõkre is rendkívül kedvezõtlen következményekkel járhat.
A jogvédõk szerint a módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselõk sem kívánhatnak. "Ha a benyújtott Alaptörvény-módosítást megszavazzák, azzal végképp és visszafordíthatatlanul megfosztják az Alaptörvényt azoktól a jellemzõktõl, amelyek alapján arra még alkotmányként lehet tekinteni" - olvasható a levélben.
Majtényi László és Kádár András Kristóf szerint a módosítás a kormányzat politikai akaratának megálljt parancsoló alapjogi rendelkezéseket számos kivételszabállyal egészíti ki. Ennek következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértõ cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet.
A levél szerint a módosítással újabb támadást intéznek az Alaptörvény rendelkezéseinek kikényszerítéséért felelõs intézmények ellen: egyrészrõl tovább szûkítik az Alkotmánybíróság a közpénzekkel összefüggõ törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, másrészrõl megszüntetik az alkotmányjogi kontinuitást az 1989 és 2011 közötti alkotmányfejlõdés idõszakával, és eltörölnek minden olyan alkotmányossági követelményt, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányos átalakulást megtestesítõ 1989. évi alkotmányra alapított.
A jogvédõk szerint a kilátásba helyezett módosítással a szó szoros értelmében vett aktuálpolitikai alkotmányozás történik. Emellett a késõbbi mindenfajta alkotmánymódosítási igényeknek is megágyaznak azzal, hogy kizárják, hogy az Alkotmánybíróság a jövõben tartalmi alkotmányossági kontroll alá vonja az Alaptörvény a mostanihoz hasonló célú módosításait.
DSZZS20121217001
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A levélben ezután néhány példát említenek arra, hogy a módosítás után milyen képtelen élethelyzetek élveznék az Alaptörvény védelmét. Egy jövõbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhetne. A levél szerint alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petõfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztõkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg így az alkotmányos fellépés lehetõségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petõfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály).
"Az Önöket a hatalomban követõ, esetleg a hatalomba az elmúlt évtizedekbõl visszatérõ politikai erõ megfelelõ többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni" - olvasható a levelélben. Ugyancsak felhívják a képviselõk figyelmét arra, hogy egy késõbbi hatalom szabadon folytathat a választások elõtt kormánypropagandát minden platformon, de az akkor ellenzékbe kerülõknek csak a közmédiában lesz rendkívül szûk lehetõségük ellenkampányt folytatni.
A módosítás ugyancsak lehetõvé tenné, hogy az árva gyermek és az õt nevelõ nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet. Megjegyzik azt is, hogy a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsõoktatás nemzetközi hírnevét.
A levél szerint a nagyhatalmú bírósági igazgatási csúcsszerv élére a képviselõkkel nem szimpatizáló bíró is megválasztható lesz majd Handó Tünde esetleges lemondása után, "aki neadjisten az Önök által biztosított önkényeskedési lehetõségekkel élhet megfelelõ kontroll nélkül". Levelükben azt is írják, hogy "amikor majd Önök keverednek jogvitába az állammal, és esetleg már nem az Önök politikai pártja van hatalmon, hanem a hasonló többséggel bíró politikai ellenlábasaik, egy politikai ellenfeleikkel szoros viszonyt ápoló jövõbeli OBH-elnök jelölhet ki bíróságot a vita eldöntésére".
Február 27-én hozták nyilvánosságra Szabó Máté ombudsman Áder Jánoshoz címzett nyílt levelét. Ebben az alapvetõ jogok biztosa az alaptörvény negyedik módosítása aláírásának megfontolására kéri a köztársasági elnököt. Szabó Máté a levélben azt írta: ha az országgyûlés által még tárgyalt elõterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegébõl. "Ez az állapot az államszervezet demokratikus mûködésének egyensúlyát veszélyeztetheti" - írta Szabó Máté.
Az államfõt ugyanakkor az Alaptörvény negyedik kiegészítése olyan dilemma elé állítja, amire nincs jó megoldás. Alá kellene írnia az alkotmánysértõ Alaptörvény- módosítást, mert ez van az Alaptörvényben. Mégsem írhatja alá, mert õrködnie kéne az államszervezet demokratikus mûködése felett.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
skhyta
- 2013. March 02. 11:00:27
#2 |
9323
- 2013. March 02. 11:18:10
#3 |
kukackac
- 2013. March 02. 19:47:48
#4 |
Kedvesi
- 2013. March 03. 08:33:59
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.