Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hétköznapi tudomány
Bio, öko, paleo, vegyszermentes, adalék mentes, Magyar, nemzeti, õsi, elfeledett, tiltott, eltitkolt, hihetetlen és egyéb hívószavak fogyókúrázóknak, betegeknek méregtelenítõknek….
De nézz kicsit a dolgok mögé! Vajon tényleg egészséges minden ami természetes? Vajon az öko tényleg annyira egészséges-e, és mi a helyzet a csodálatos fogyasztó szerekkel, a több ezer éve Kínában, Egyiptomban stb. helyeken használatos csodaszerek tényleg hatékonyak-e? Mi a helyzet a kerek erdõn túl, az üveghegyen túl, ott a hol a kurta farkú kismalac túr vagy még azon is túl élõ, termõ csak igen kis mértékben fellelhetõ és csak hipermodern technológiával elõállítható csodaszerekkel?
Mindenre én sem tudom a választ, de gondolkozni talán még tudok… Talán másnak sem túl megerõltetõ ez a kérés! Adott egy csodaszer (rákra, fogyókúrára, lúgosításra meg a jó ég tudja még mire) amit a Kínaiak már több mint 5.000 éve használnak….. Hát.. ez csodálatos nem? Vagy talán annyira mégsem? Az 5.000 évvel ezelõtti kicikínai találkozott-e E betûs adalékokkal? Magába szívta-e az ólmozott benzin csodálatos gõzét? Ivott-e annyi mesterséges ízesítésû energia italt, kólát, alkoholt?Tehát érte-e õt annyi stressz, méreg mint korunk emberét?
Vajon a Nílus mentén öntözéses földmûveléssel foglakozó egyiptomi kis krapekok tudták-e azt hogy a Nílus hordaléka tele van ásványokkal, melyet a növények hasznosítottak, így téve egészségesebbé nyomelemekben, vitaminokban gazdagabbá a termést? A válasz valószínûleg nem!
Vajon fogyókúráztak-e, méregtelenítettek-e a régi korok emberei? Vagy szimplán mértékletességet tartottak? Vagy egyszerûen érvényesült a “néha a kevesebb több” örök érvényû megállapítás?
Mielõtt a válaszokra kitérnék, szeretném közölni, hogy amit írok, több éves kutatómunka eredménye, de mivel jómagam is emberbõl vagyok, fenntartom magamnak a tévedés jogát!
No csapjunk is a lovak közé!
A mai mezõgazdaság nem más, mint ipari méretekben a fogyasztók számára élelmiszereket elõállító valami. Élelmiszer ipar… Már maga a szó is jelentéssel bír… lehet ízlelgetni, kimondani a szót… élelmiszer IPAR!
Ne legyen kétsége senkinek afelõl hogy az ipar elsõdleges szempontja a profit! Hogy valósul meg ez a mezõgazdaságban? Az alapvetõ élelmiszerek árát 2 fõ dolog határozza meg. Hogy mi a hozzá adott érték, azt csak az elvárt profit mennyisége határozza meg. Az árképzés a felhasznált alapanyagok, a humán erõforrás (még a szótól is irtózom!) ráfordításából alakul. Mint tudjuk a humanoidok vegetatív szinten léteznek…de ez egy késõbbi témám lesz…
Maradjunk az élelmiszer iparnál! Adott területen a terméshozam az ami befolyásolja a profitot. A terméshozam módosításával nõhet a profit. Hogyan érhetõ ez el? Termõ, termesztõ és tenyésztõ felület növelésével (ez korlátozottan áll rendelkezésünkre) vagy esetleg génmódosítással!? Mert ugye az a kukorica ami csak 10tonna/hektár hozammal termeszthetõ, nem biztos hogy “gazdaságos”. Az hogy egészséges-e, arról nem beszélünk, az nem sikk, azt az egységsugarú állampolgárnak nem kell tudnia. Ha az élelem, akarom mondani élelmiszer urambocsá’ egészségtelen, rákot okoz vagy szimplán csak kóros túlsúlyhoz vezet, már nem az elõállító felelõssége! Viszont itt lép a képbe ártunk, és ormányunk.. aki ezen dolgok összehangolására lenne hivatott. Ha egészségtelen termék jelenik meg a piacon, vagy a termék alapvetõ kritériumoknak sem felel meg, és bizonyítottan egészség károsító, vagy egyenesen egészség romboló hatása van, a terméket azonnal kivonassa a forgalomból, a gyártót és forgalmazót karóba húzassa nyilvánosan délben a fõtéren! Persze mi, a fogyasztók megelégednénk azzal is, ha a gyártó tevékenységét azonnal felfüggesztenék, kitiltanák országunkból, a terméket megsemmisítenék… Mintha a fogyasztók memória zavarban szenvednének, és nem gondolkoznának…
Aszondja hogy: Kalocsai fûszerpaprika botrány… lássuk mit mond rá a nagytezsvír a gugli…
Volt itt már ólommal, afta toxinnal fertõzött fûszerpaprika is, mely késõbb megnyugtatóan bizonyítva lett, hogy nem a Magyar beszállítók hanem (tessenek fogózkodni) a brazil, igen a brazil termelõk paprikája volt fertõzött. Mindez a Kiváló Magyar Árú, Magyar Termék meg az Öreg Isten sem tudja már miféle Hungarikum és Népnemzeti köntösbe bújtatott.
Mintha az elmúlt pár évtizedben nem lenne fontos, hogy az állampolgár megérje a nyugdíjas kort…
Kissé elkanyarodtam a témától :) . Tehát térjünk vissza a terméshozam növeléséhez. A felület már tovább nem növelhetõ, így olyan vetõmagvakra van szükség, melyek nagyobb terméshozammal kecsegtetnek. Ezt régen a háziasszonyok egyszerû megfigyeléses és saját tapasztalatokat felvonultató technológiát alkalmazva valósították meg. Persze a kontyos rádió azaz a szájhagyomány útján terjedõ tapasztalatok is mérvadóvá váltak. Juliska néni a piaci kofa portékája szebb nagyobb és kívánatosabb volt a JóskaPistáénál. Eladhatóbb volt, hisz vonzotta a vevõket a termék. Ekkor lépett színre Ángyomasszony aki 007-es ügynököt megszégyenítõ technikával látott neki az ipari kémkedésnek, a vallatásnak… Hogyér aggya? Hunnet van palánta? Mivel trágyáz? Hogy kõ locsolni? Állott vagy friss kútvízbûl kõ locsolni? stb..stb. Ángyomasszony a felvértezett tudással diadalittasan vonult haza, és már útközben terveket szövögetett.. termésátlagot becsült, receptek futottak le elõtte, dunsztos üvegeket látott… mire hazaért kész volt a költségvetés.
Nos ez régen tényleg így mûködött, és amit fontos kiemelni: mûködött!
Ma ehelyett a Monsanto (monsanto-mons, mint monster azaz szörny!) GMO azaz génmódosított, többnyire az emberi fogyasztásra alkalmatlan vetõmagvai uralják a piacot! A legtöbb országban, de az egész EU területén tiltva vannak ezek a vetõmagvak, de kis hazánkban természetesen kaphatóak. A vállalat után érdemes utána olvasni honnan is indultak, kik is õk valójában.
Tehát génmódosított élelmiszereket fogyasztunk, és fogalmunk sincs azok hosszú távon az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól.
Persze ha most leírom, hogy a klórt, amit ma már az ivóvizünk ? tisztítására, fertõtlenítésére használunk, nemrégiben (II. világháborúban) harci gázként vetettek be…Vagy a higany, amit gyermekeink szervezetébe oltásként kerül be, holott köztudottan veszélyes méreg…
Nos ezeket a témákat mindenképp szeretném bõvebben kifejteni, ez a cikk csak arra próbál rávilágítani, hogy mielõtt mindent elhiszünk, legyünk már végre tisztában a tényekkel!
Ki akarok térni a lúgosításra mint olyanra, a gyors fogyásra, a nyomelemek vitaminok fontosságára és azok hiányára. Pár tény ízelítõnek:
A legnagyobb mértékû ásványi anyag csökkenést elszenvedett élelmiszerek; (mg/100g)
Nátrium: futóbab 6,5-rõl szinte a nullára (majdnem 100%-os csökkenés)
Kálium: spenót (fõtt) 490-rõl 230-ra ( 53%-os csökkenés) burgonya 568-ról 360-ra ( 36%-os csökkenés)
Foszfor: spenót (fõtt) 93-ról 28-ra ( 70%-os csökkenés) burgonya 0,15-rõl 0,08-ra ( 47%-os csökkenés)
Kalcium: brokkoli fõtt 160-ról 40-re ( 75%-os csökkenés) újhagyma 135-rõl 35-re ( 74%-os csökkenés)
Magnézium: sárgarépa 12-rõl 3-ra ( 75%-os csökkenés)
Vas: spenót (fõtt) 4-rõl 1,6-ra ( 60%-os csökkenés) sárgarépa 0,35-rõl 0,1-re ( 71%-os csökkenés)
Réz: spenót (fõtt) 0,26-ról 0,01 re ( 96%-os csökkenés)
De nézz kicsit a dolgok mögé! Vajon tényleg egészséges minden ami természetes? Vajon az öko tényleg annyira egészséges-e, és mi a helyzet a csodálatos fogyasztó szerekkel, a több ezer éve Kínában, Egyiptomban stb. helyeken használatos csodaszerek tényleg hatékonyak-e? Mi a helyzet a kerek erdõn túl, az üveghegyen túl, ott a hol a kurta farkú kismalac túr vagy még azon is túl élõ, termõ csak igen kis mértékben fellelhetõ és csak hipermodern technológiával elõállítható csodaszerekkel?
Mindenre én sem tudom a választ, de gondolkozni talán még tudok… Talán másnak sem túl megerõltetõ ez a kérés! Adott egy csodaszer (rákra, fogyókúrára, lúgosításra meg a jó ég tudja még mire) amit a Kínaiak már több mint 5.000 éve használnak….. Hát.. ez csodálatos nem? Vagy talán annyira mégsem? Az 5.000 évvel ezelõtti kicikínai találkozott-e E betûs adalékokkal? Magába szívta-e az ólmozott benzin csodálatos gõzét? Ivott-e annyi mesterséges ízesítésû energia italt, kólát, alkoholt?Tehát érte-e õt annyi stressz, méreg mint korunk emberét?
Vajon a Nílus mentén öntözéses földmûveléssel foglakozó egyiptomi kis krapekok tudták-e azt hogy a Nílus hordaléka tele van ásványokkal, melyet a növények hasznosítottak, így téve egészségesebbé nyomelemekben, vitaminokban gazdagabbá a termést? A válasz valószínûleg nem!
Vajon fogyókúráztak-e, méregtelenítettek-e a régi korok emberei? Vagy szimplán mértékletességet tartottak? Vagy egyszerûen érvényesült a “néha a kevesebb több” örök érvényû megállapítás?
Mielõtt a válaszokra kitérnék, szeretném közölni, hogy amit írok, több éves kutatómunka eredménye, de mivel jómagam is emberbõl vagyok, fenntartom magamnak a tévedés jogát!
No csapjunk is a lovak közé!
A mai mezõgazdaság nem más, mint ipari méretekben a fogyasztók számára élelmiszereket elõállító valami. Élelmiszer ipar… Már maga a szó is jelentéssel bír… lehet ízlelgetni, kimondani a szót… élelmiszer IPAR!
Ne legyen kétsége senkinek afelõl hogy az ipar elsõdleges szempontja a profit! Hogy valósul meg ez a mezõgazdaságban? Az alapvetõ élelmiszerek árát 2 fõ dolog határozza meg. Hogy mi a hozzá adott érték, azt csak az elvárt profit mennyisége határozza meg. Az árképzés a felhasznált alapanyagok, a humán erõforrás (még a szótól is irtózom!) ráfordításából alakul. Mint tudjuk a humanoidok vegetatív szinten léteznek…de ez egy késõbbi témám lesz…
Maradjunk az élelmiszer iparnál! Adott területen a terméshozam az ami befolyásolja a profitot. A terméshozam módosításával nõhet a profit. Hogyan érhetõ ez el? Termõ, termesztõ és tenyésztõ felület növelésével (ez korlátozottan áll rendelkezésünkre) vagy esetleg génmódosítással!? Mert ugye az a kukorica ami csak 10tonna/hektár hozammal termeszthetõ, nem biztos hogy “gazdaságos”. Az hogy egészséges-e, arról nem beszélünk, az nem sikk, azt az egységsugarú állampolgárnak nem kell tudnia. Ha az élelem, akarom mondani élelmiszer urambocsá’ egészségtelen, rákot okoz vagy szimplán csak kóros túlsúlyhoz vezet, már nem az elõállító felelõssége! Viszont itt lép a képbe ártunk, és ormányunk.. aki ezen dolgok összehangolására lenne hivatott. Ha egészségtelen termék jelenik meg a piacon, vagy a termék alapvetõ kritériumoknak sem felel meg, és bizonyítottan egészség károsító, vagy egyenesen egészség romboló hatása van, a terméket azonnal kivonassa a forgalomból, a gyártót és forgalmazót karóba húzassa nyilvánosan délben a fõtéren! Persze mi, a fogyasztók megelégednénk azzal is, ha a gyártó tevékenységét azonnal felfüggesztenék, kitiltanák országunkból, a terméket megsemmisítenék… Mintha a fogyasztók memória zavarban szenvednének, és nem gondolkoznának…
Aszondja hogy: Kalocsai fûszerpaprika botrány… lássuk mit mond rá a nagytezsvír a gugli…
Volt itt már ólommal, afta toxinnal fertõzött fûszerpaprika is, mely késõbb megnyugtatóan bizonyítva lett, hogy nem a Magyar beszállítók hanem (tessenek fogózkodni) a brazil, igen a brazil termelõk paprikája volt fertõzött. Mindez a Kiváló Magyar Árú, Magyar Termék meg az Öreg Isten sem tudja már miféle Hungarikum és Népnemzeti köntösbe bújtatott.
Mintha az elmúlt pár évtizedben nem lenne fontos, hogy az állampolgár megérje a nyugdíjas kort…
Kissé elkanyarodtam a témától :) . Tehát térjünk vissza a terméshozam növeléséhez. A felület már tovább nem növelhetõ, így olyan vetõmagvakra van szükség, melyek nagyobb terméshozammal kecsegtetnek. Ezt régen a háziasszonyok egyszerû megfigyeléses és saját tapasztalatokat felvonultató technológiát alkalmazva valósították meg. Persze a kontyos rádió azaz a szájhagyomány útján terjedõ tapasztalatok is mérvadóvá váltak. Juliska néni a piaci kofa portékája szebb nagyobb és kívánatosabb volt a JóskaPistáénál. Eladhatóbb volt, hisz vonzotta a vevõket a termék. Ekkor lépett színre Ángyomasszony aki 007-es ügynököt megszégyenítõ technikával látott neki az ipari kémkedésnek, a vallatásnak… Hogyér aggya? Hunnet van palánta? Mivel trágyáz? Hogy kõ locsolni? Állott vagy friss kútvízbûl kõ locsolni? stb..stb. Ángyomasszony a felvértezett tudással diadalittasan vonult haza, és már útközben terveket szövögetett.. termésátlagot becsült, receptek futottak le elõtte, dunsztos üvegeket látott… mire hazaért kész volt a költségvetés.
Nos ez régen tényleg így mûködött, és amit fontos kiemelni: mûködött!
Ma ehelyett a Monsanto (monsanto-mons, mint monster azaz szörny!) GMO azaz génmódosított, többnyire az emberi fogyasztásra alkalmatlan vetõmagvai uralják a piacot! A legtöbb országban, de az egész EU területén tiltva vannak ezek a vetõmagvak, de kis hazánkban természetesen kaphatóak. A vállalat után érdemes utána olvasni honnan is indultak, kik is õk valójában.
Tehát génmódosított élelmiszereket fogyasztunk, és fogalmunk sincs azok hosszú távon az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól.
Persze ha most leírom, hogy a klórt, amit ma már az ivóvizünk ? tisztítására, fertõtlenítésére használunk, nemrégiben (II. világháborúban) harci gázként vetettek be…Vagy a higany, amit gyermekeink szervezetébe oltásként kerül be, holott köztudottan veszélyes méreg…
Nos ezeket a témákat mindenképp szeretném bõvebben kifejteni, ez a cikk csak arra próbál rávilágítani, hogy mielõtt mindent elhiszünk, legyünk már végre tisztában a tényekkel!
Ki akarok térni a lúgosításra mint olyanra, a gyors fogyásra, a nyomelemek vitaminok fontosságára és azok hiányára. Pár tény ízelítõnek:
A legnagyobb mértékû ásványi anyag csökkenést elszenvedett élelmiszerek; (mg/100g)
Nátrium: futóbab 6,5-rõl szinte a nullára (majdnem 100%-os csökkenés)
Kálium: spenót (fõtt) 490-rõl 230-ra ( 53%-os csökkenés) burgonya 568-ról 360-ra ( 36%-os csökkenés)
Foszfor: spenót (fõtt) 93-ról 28-ra ( 70%-os csökkenés) burgonya 0,15-rõl 0,08-ra ( 47%-os csökkenés)
Kalcium: brokkoli fõtt 160-ról 40-re ( 75%-os csökkenés) újhagyma 135-rõl 35-re ( 74%-os csökkenés)
Magnézium: sárgarépa 12-rõl 3-ra ( 75%-os csökkenés)
Vas: spenót (fõtt) 4-rõl 1,6-ra ( 60%-os csökkenés) sárgarépa 0,35-rõl 0,1-re ( 71%-os csökkenés)
Réz: spenót (fõtt) 0,26-ról 0,01 re ( 96%-os csökkenés)
Hozzaszolasok
#1 |
manga
- 2013. March 02. 11:09:07
#2 |
gabi
- 2013. March 02. 11:50:07
#3 |
Perje
- 2013. March 02. 15:50:24
#4 |
Entheo Mitiok
- 2013. March 02. 20:16:07
#5 |
kukackac
- 2013. March 02. 20:23:32
#6 |
gabi
- 2013. March 02. 23:51:27
#7 |
szarmata
- 2013. March 03. 07:26:18
#8 |
szarmata
- 2013. March 04. 09:51:50
#9 |
szarmata
- 2013. March 05. 09:12:08
#10 |
szarmata
- 2013. March 05. 16:54:45
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.