Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A közmédia arculattervezõje: Egy forradalom közepén vagyunk
Magyar szimbólumtalanítás, illetve szimbólumcsere zsidó módra. Forradalom közepe? Agyonlni mind egy szálig demokratikusan! Magyar médium? Hol? Ja, itt olvashatjátok. EZ ITT EGY MENÓRA? Nem is lehet más a "magyar" parlament. Mocskos zsidó banda. 
Kedden bemutatták a közmédia új arculatát, amely péntektõl végérvényesen leváltja a korábbi designt. Vida Zoltán, a tervezõgárda vezetõje a Mandiner.médiának az átalakítással kapcsolatban elmondta: nem csupán külsõségekrõl van szó, hanem a teljes vállalati filozófia reformjáról, amely egy valódi forradalom.
Új arculattal jelentkezik a közmédia az olimpia kezdetére. A rádiós és televíziós csatornák, az MTI, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) egyaránt új logót kap: ezeket kedden, Budapesten, egy különleges sajtótájékoztató keretében ismertették. A hagyományostól eltérõ hangulatú, sejtelmes fények és hangok játékával megrendezett produkció során a meghívottak – így többek között Szalai Annamária és a Kossuth-díjas Ákos is – egy-egy vázából öntöttek aranyhalat az 1-es stúdióban felállított akváriumba. Miután a nézõk tableteket kaptak, amelyen a természetrõl, az aranymetszésrõl és a Fibonacci-számsorról tekinthettek meg egy rövid elõadást, az új logókat Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója mutatta be.
Az új arculaton az elmúlt másfél évben az MTV tízfõs tervezõcsapata dolgozott, akik az egyes mûsorok arculatának kialakításán felül vállalták el ezt a nagyobb volumenû munkát. A Vida Zoltán vezette gárda olyan motívumukat vett alapul a munka során, mint a tûz, a víz, a levegõ és a föld, amelyek jelképrendszerének alapja a kör. „Amikor új szimbólumrendszerünket, képi elrendezésünket, zenénket és közösségi rendszerünket megalkottuk, akkor úgy kerestük az újat, a holnap megoldásait, hogy közben soha sem feledkeztünk meg arról, mi gyökerezik a kultúránkban” – hangsúlyozta Böröcz István a keddi sajtótájékoztatón, hozzátéve: a magyar mellett az európai és az egyetemes kultúra is az új arculat alapját adta. Vida Zoltán az új arculatról a Mandiner.médiának elmondta: az is fontos volt, hogy egy egyszerû, a médiazajból kiemelkedõ, könnyen azonosítható formát találjanak, hiszen az átlagos magyar fiatal ma nem olvas el egy novellát egy logó mellett. A képi elrendezésrõl szólva azt mondta, az aranymetszés õsi arányrendszere alapján készült, a teret a Leonardo által ábrázolt vitruviusi arányok szervezik, de a természetet is segítségül hívták akkor, amikor a Fibonacci-számok alapján rendezték be a képeket.
A közmédia a képek mögött egy filozófiát és egy értékválasztást is képviselni kíván. Vida Zoltán egy mondatban úgy foglalta ezt össze, hogy a közszolgálati média elsõdleges célja mostantól a „nyitás a közösségek felé a közösségi média mentén”. Kifejtette: a közmédia és a közösségi média fogalmának rokonértelmûnek kell lennie. A népszerû közösségi felületek, így a Facebook, a Twitter és a YouTube nem állítanak elõ professzionális tartalmakat, ám hatékonyan terítik azokat. „Nem arról van szó, hogy elkezdjük közösségi csatornákra feltölteni az anyagainkat, mert ennek nem lenne értelme” – szögezte azonban le a tervezõ, hozzátéve: ehelyett a mûsorok szerkesztését gondolják újra.
Az interaktív mûsorok kialakításával kapcsolatban Vida Zoltán azt közölte: ezt nem teszi lehetõvé a mai rendszer, hiszen a közösségi site-ok nyilvános feltüntetése reklámnak minõsülne. Mint mondta, az ilyen jellegû átalakulás egy hosszabb folyamat lesz, a szabványosítás csak most kezdõdött, „egy forradalom közepén tartunk”.
Az új design bemutatóján elhangzott: „egy innovatív megoldással valamennyi nézõ szereplõjévé válhat a mûsoroknak, vagyis a televíziózás közösségi cselekvéssé válik”. A tervezõgárda vezetõje ezzel kapcsolatban elmondta: közönség lehetõséget kap rá, hogy beküldje saját fotóját, nevét, illetve egy helyszínt, amit késõbb egy elõre megadott mûsorban láthat viszont. Vida Zoltán megjegyezte: ez most egy útkeresés, a modern közmédia útját nekik kell kitaposniuk. Arra a kérdésre, hogy a jövõ keresése hogy kapcsolódik össze az õsi motívumok használatával, a tervezõ azt felelte, a tudatalatti adja a kapcsolódási pontot. Kifejtette: az õsi motívumok a kollektív tudatra hatnak.
Az átalakulás ugyanakkor nem csak felszíni, nem csupán a külsõségekben nyilvánul meg, hanem egy komplex rendszerrõl van szó. „A vállalati filozófiát, a kulturális értékválasztást, az indentitást is pontosítottuk általa, és a korábbi elõadásokon, workshopokon már kiderült, hogy a közmédia dolgozói szimpatikusnak találják az új irányt” – mondta Vida. A tízfõs tervezõgárda - Pitz Noémi, Novák Fanni, Nagy Szilárd, Godring István, Groma Dániel, Kaszab László, Bozsár László, Ilos Zoltán, Rucsi Gábor és Vida Zoltán - az új koncepcióval a kollégákat szeretné motiválni, és mint mondták, a cégen belüli visszajelzések többsége pozitív.
Az átalakítás költségeirõl szólva a tervezõgrafikus azt mondta, neki és munkatársainak nem járt külön fizetés vagy juttatás a különleges feladatért. „Mi tulajdonképpen ingyen dolgoztunk” – mondta, hozzátéve, természetesen havi fizetésük mellett. Közölte azt is: becslései szerint, ha külsõ céget bíztak volna meg az új arculat felépítésével, az mintegy 300 millió forintba került volna. Az új rendszer kapcsán felmerült költségeket – a LandArt elemek kialakításától kezdve azok csaknem 32 ezer kilométernyi szállításán át, egészen a festékek megvásárlásáig – Vida Zoltán 30 millió forintosra becsülte. „Egy vállalati rendszer tekintetében ez aprópénz” – jegyezte meg.
Az átalakítás szükségességét Vida Zoltán azzal magyarázta, hogy a közmédia összevonása után a különbözõ múlttal, vállalati kultúrával, identitással rendelkezõ négy médiumot össze kellett hangolni. Mint elmondta, a korábbi logók erre nem voltak alkalmasak, hiszen nem volt bennük egy közös alapmotívum.
Az arculatváltással kapcsolatos reakciókról szólva a tervezési vezetõ azt mondta: hidegre és melegre is számít. „Az a jó, ha vitatkoznak az emberek, mert az azt jelenti, hogy a munkánk érzelmeket vált ki” – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: az online kritikákban sokszor „butaságokat” is írnak. Vida Zoltán tervezõ a Mandiner.médiának adott interjúját így zárta: „a mi szakmánk olyan, mint a karmesetereké; az emberek azt hiszik, csak hadonászni kell, és nem látják, mekkora munka van egy koncert mögött”.
Link
Kedden bemutatták a közmédia új arculatát, amely péntektõl végérvényesen leváltja a korábbi designt. Vida Zoltán, a tervezõgárda vezetõje a Mandiner.médiának az átalakítással kapcsolatban elmondta: nem csupán külsõségekrõl van szó, hanem a teljes vállalati filozófia reformjáról, amely egy valódi forradalom.
Új arculattal jelentkezik a közmédia az olimpia kezdetére. A rádiós és televíziós csatornák, az MTI, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) egyaránt új logót kap: ezeket kedden, Budapesten, egy különleges sajtótájékoztató keretében ismertették. A hagyományostól eltérõ hangulatú, sejtelmes fények és hangok játékával megrendezett produkció során a meghívottak – így többek között Szalai Annamária és a Kossuth-díjas Ákos is – egy-egy vázából öntöttek aranyhalat az 1-es stúdióban felállított akváriumba. Miután a nézõk tableteket kaptak, amelyen a természetrõl, az aranymetszésrõl és a Fibonacci-számsorról tekinthettek meg egy rövid elõadást, az új logókat Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója mutatta be.
Az új arculaton az elmúlt másfél évben az MTV tízfõs tervezõcsapata dolgozott, akik az egyes mûsorok arculatának kialakításán felül vállalták el ezt a nagyobb volumenû munkát. A Vida Zoltán vezette gárda olyan motívumukat vett alapul a munka során, mint a tûz, a víz, a levegõ és a föld, amelyek jelképrendszerének alapja a kör. „Amikor új szimbólumrendszerünket, képi elrendezésünket, zenénket és közösségi rendszerünket megalkottuk, akkor úgy kerestük az újat, a holnap megoldásait, hogy közben soha sem feledkeztünk meg arról, mi gyökerezik a kultúránkban” – hangsúlyozta Böröcz István a keddi sajtótájékoztatón, hozzátéve: a magyar mellett az európai és az egyetemes kultúra is az új arculat alapját adta. Vida Zoltán az új arculatról a Mandiner.médiának elmondta: az is fontos volt, hogy egy egyszerû, a médiazajból kiemelkedõ, könnyen azonosítható formát találjanak, hiszen az átlagos magyar fiatal ma nem olvas el egy novellát egy logó mellett. A képi elrendezésrõl szólva azt mondta, az aranymetszés õsi arányrendszere alapján készült, a teret a Leonardo által ábrázolt vitruviusi arányok szervezik, de a természetet is segítségül hívták akkor, amikor a Fibonacci-számok alapján rendezték be a képeket.
A közmédia a képek mögött egy filozófiát és egy értékválasztást is képviselni kíván. Vida Zoltán egy mondatban úgy foglalta ezt össze, hogy a közszolgálati média elsõdleges célja mostantól a „nyitás a közösségek felé a közösségi média mentén”. Kifejtette: a közmédia és a közösségi média fogalmának rokonértelmûnek kell lennie. A népszerû közösségi felületek, így a Facebook, a Twitter és a YouTube nem állítanak elõ professzionális tartalmakat, ám hatékonyan terítik azokat. „Nem arról van szó, hogy elkezdjük közösségi csatornákra feltölteni az anyagainkat, mert ennek nem lenne értelme” – szögezte azonban le a tervezõ, hozzátéve: ehelyett a mûsorok szerkesztését gondolják újra.
Az interaktív mûsorok kialakításával kapcsolatban Vida Zoltán azt közölte: ezt nem teszi lehetõvé a mai rendszer, hiszen a közösségi site-ok nyilvános feltüntetése reklámnak minõsülne. Mint mondta, az ilyen jellegû átalakulás egy hosszabb folyamat lesz, a szabványosítás csak most kezdõdött, „egy forradalom közepén tartunk”.
Az új design bemutatóján elhangzott: „egy innovatív megoldással valamennyi nézõ szereplõjévé válhat a mûsoroknak, vagyis a televíziózás közösségi cselekvéssé válik”. A tervezõgárda vezetõje ezzel kapcsolatban elmondta: közönség lehetõséget kap rá, hogy beküldje saját fotóját, nevét, illetve egy helyszínt, amit késõbb egy elõre megadott mûsorban láthat viszont. Vida Zoltán megjegyezte: ez most egy útkeresés, a modern közmédia útját nekik kell kitaposniuk. Arra a kérdésre, hogy a jövõ keresése hogy kapcsolódik össze az õsi motívumok használatával, a tervezõ azt felelte, a tudatalatti adja a kapcsolódási pontot. Kifejtette: az õsi motívumok a kollektív tudatra hatnak.
Az átalakulás ugyanakkor nem csak felszíni, nem csupán a külsõségekben nyilvánul meg, hanem egy komplex rendszerrõl van szó. „A vállalati filozófiát, a kulturális értékválasztást, az indentitást is pontosítottuk általa, és a korábbi elõadásokon, workshopokon már kiderült, hogy a közmédia dolgozói szimpatikusnak találják az új irányt” – mondta Vida. A tízfõs tervezõgárda - Pitz Noémi, Novák Fanni, Nagy Szilárd, Godring István, Groma Dániel, Kaszab László, Bozsár László, Ilos Zoltán, Rucsi Gábor és Vida Zoltán - az új koncepcióval a kollégákat szeretné motiválni, és mint mondták, a cégen belüli visszajelzések többsége pozitív.
Az átalakítás költségeirõl szólva a tervezõgrafikus azt mondta, neki és munkatársainak nem járt külön fizetés vagy juttatás a különleges feladatért. „Mi tulajdonképpen ingyen dolgoztunk” – mondta, hozzátéve, természetesen havi fizetésük mellett. Közölte azt is: becslései szerint, ha külsõ céget bíztak volna meg az új arculat felépítésével, az mintegy 300 millió forintba került volna. Az új rendszer kapcsán felmerült költségeket – a LandArt elemek kialakításától kezdve azok csaknem 32 ezer kilométernyi szállításán át, egészen a festékek megvásárlásáig – Vida Zoltán 30 millió forintosra becsülte. „Egy vállalati rendszer tekintetében ez aprópénz” – jegyezte meg.
Az átalakítás szükségességét Vida Zoltán azzal magyarázta, hogy a közmédia összevonása után a különbözõ múlttal, vállalati kultúrával, identitással rendelkezõ négy médiumot össze kellett hangolni. Mint elmondta, a korábbi logók erre nem voltak alkalmasak, hiszen nem volt bennük egy közös alapmotívum.
Az arculatváltással kapcsolatos reakciókról szólva a tervezési vezetõ azt mondta: hidegre és melegre is számít. „Az a jó, ha vitatkoznak az emberek, mert az azt jelenti, hogy a munkánk érzelmeket vált ki” – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: az online kritikákban sokszor „butaságokat” is írnak. Vida Zoltán tervezõ a Mandiner.médiának adott interjúját így zárta: „a mi szakmánk olyan, mint a karmesetereké; az emberek azt hiszik, csak hadonászni kell, és nem látják, mekkora munka van egy koncert mögött”.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
postaimre
- 2013. March 03. 07:44:26
#22 |
Balu
- 2013. March 03. 11:10:26
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.