Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hun-magyar nyelv - Félelmetes.... Áttörés a nyelvészetben!
Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként õrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz
.(?) 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes
a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Szavak:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtõl a kopár szík sarja)
lejtõ = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö.hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére)
erdõs hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepû (v.ö. honfoglalás utáni gyepû rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö.szúr is dõf is)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
õsapa = ise (v.ö. a halotti beszédben:terümtevé miü isemüköt,
Ádámut = teremté õsapánkat Ádámot)
felmenõk = elüd (v.ö. elõd)
úrnõ = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésû szó
módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bû (v.ö. bûbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettõ = keltü
tíz = tíz
tizenkettõ = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élõ, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö.madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tõ (növény töve) = tüvi
fû = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tûrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A fõnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tõ + -ekh. A
mássalhangzóra végzõdõ szavak nál tõ + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végzõdõ szavaknál -t végzõdés;
mássalhangzóra végzõdõ szavaknál -et végzõdés.
A birtokjel: magánhangzóra végzõdõ szavaknál -je végzõdés;
mássalhangzóra végzõdõ szavaknál -é végzõdés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótõ +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tõ + -étül szóvégzõdés.
Birtokos személyragos fõnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel késõbb a mai magyar fülnek egyértelmûen beazonosíthatóak.
A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült.
A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az õstörténet kutatásnak
hatalmas lökést adhat.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekbõl napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag
kizárt a hamisítás lehetõsége.
A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról .
Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is, elõ kell keríteni õket.
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.
És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz
krónika napvilágra hozására kellett, ezért továbbítom.
Források:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Az Iránban nemzeti kincsként õrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz
a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Szavak:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtõl a kopár szík sarja)
lejtõ = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö.hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére)
erdõs hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepû (v.ö. honfoglalás utáni gyepû rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö.szúr is dõf is)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
õsapa = ise (v.ö. a halotti beszédben:terümtevé miü isemüköt,
Ádámut = teremté õsapánkat Ádámot)
felmenõk = elüd (v.ö. elõd)
úrnõ = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésû szó
módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bû (v.ö. bûbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettõ = keltü
tíz = tíz
tizenkettõ = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élõ, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö.madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tõ (növény töve) = tüvi
fû = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tûrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A fõnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tõ + -ekh. A
mássalhangzóra végzõdõ szavak nál tõ + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végzõdõ szavaknál -t végzõdés;
mássalhangzóra végzõdõ szavaknál -et végzõdés.
A birtokjel: magánhangzóra végzõdõ szavaknál -je végzõdés;
mássalhangzóra végzõdõ szavaknál -é végzõdés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótõ +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tõ + -étül szóvégzõdés.
Birtokos személyragos fõnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel késõbb a mai magyar fülnek egyértelmûen beazonosíthatóak.
A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült.
A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az õstörténet kutatásnak
hatalmas lökést adhat.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekbõl napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag
kizárt a hamisítás lehetõsége.
A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról .
Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is, elõ kell keríteni õket.
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.
És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz
krónika napvilágra hozására kellett, ezért továbbítom.
Források:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Hozzaszolasok
#1 |
taskeszi
- 2013. March 03. 09:50:08
#2 |
fefe
- 2013. March 03. 12:16:09
#3 |
szabir
- 2013. March 03. 13:03:09
#4 |
szabir
- 2013. March 03. 13:03:55
#5 |
Alexandros
- 2013. March 03. 15:48:34
#6 |
9323
- 2013. March 04. 18:59:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.