Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vÃzért
Magyarország abban a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vÃzstratégiája szerint akár már húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vÃzhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújÃtsa az elavult vÃzhálózatokat, az árvizek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vÃzért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vÃzhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanÃtani a takarékoskodásra.
"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - Ãrta Kvassay Jenõ "Vizeinkrõl" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vÃzügyi szolgálat megalapÃtójának szavai hamarosan valóra válhatnak, hiszen a kormány kedden bemutatott nemzeti vÃzstratégiájában éppen a vÃz megtartása a legfontosabb cél. A dokumentum apokaliptikus képekkel támasztja alá az új irányt, amely rengeteg pénzt fog felemészteni. A stratégiát megfogalmazó Vidékfejlesztési Minisztérium szerint csak az ország elavult vÃzközmûrendszerének felújÃtására 3000 milliárd forint kellene, de a célként megfogalmazott öntözési kultúra kialakÃtása, a tározók kiépÃtése és a folyó- és állóvizek minõségének radikális feljavÃtása is sokba kerülhet.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
A stratégia rácáfol azokra a közkeletû hiedelmekre, miszerint Magyarországon sok és jó minõségû a vÃz. Valójában a folyók vizeinek csak 8 százaléka, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó állapotot. A kormány a stratégiában nagyon ambÃciózus célt tûz ki: 2015 és 2028 között ezeket az értékeket 100 százalékra szeretnék növelni. Magyarország a bolygó egyik legzártabb medencéjének legmélyebb fekvésû részén fekszik, a vÃz 95 százaléka külföldrõl származik, a Duna, a Tisza, illetve a Dráva medrében van, és átfolyik az országon, a csapadék jelentõs része pedig elpárolog vagy beszivárog a talajba, tehát felelõs vÃzgazdálkodásra van szükség. A tanulmány elismeri, hogy ez nem lesz egyszerû feladat, mert az országban az "állami tulajdonú vÃzgazdálkodási létesÃtmények többsége nem forgalomképes, a hitelfelvételi és koncessziós lehetõségek korlátozottak, a mûvek jelentõs része 100-150 éves".
Ki fizeti ki a vÃz árát?
A tervben ugyan konkrétan nem Ãrták le, de kitûnik belõle, hogy a kormány is arra számÃt: a közmûvek felújÃtásával, a vizek minõségének mesterséges javÃtásával, az öntözéssel, az uniós vonatkozó szabályok végrehajtásával a jövõben jelentõsen nõhet a vÃz ára. "Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezõgazdasági vÃzszolgáltatást fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, ennek érdekében tervezi az azonos módon képzett vÃzszolgáltatási árak bevezetését" - olvasható a stratégiában.
Ezt egyébként az Európai Unió is elvárja az országtól, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben azért, mert nem teljesÃtjük a vÃzügyi irányelv elvárásait. "A VÃz Keretirányelvben megfogalmazott költségmegtérülés elve alapján a vÃzért ott és annyit kellene fizetnünk, amennyibe annak kitermelése, felhasználása és tisztÃtása kerül" - Ãrja a kormány is a stratégiában, és megjegyzi, hogy az emberek most sem a vÃzfelhasználás a valós költségét fizetik, és nem is akarják azt kifizetni. Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormány azt is fontolgatta, hogy magasabb vÃzdÃjakkal ösztönözze az embereket a hatékonyabb vÃzfelhasználásra. A stratégia szerint azonban elvetették ezt az ötletet, mivel már azt Ãrják, hogy úgy kell egyeségesÃteni a vÃzárakat az országban, hogy azok közben ne emelkedjenek. A különbözetet az állam fogja fizetni - Ãrják.
Forrás: MTI/Bugány János
Mad Max az Alföldön
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsõsége az idõjárás, hogy egy éven belül elõfordulhat árvÃz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentõs kihÃvások elé állÃtja, és megnehezÃti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb idõjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vÃzigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakÃtása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetõség lenne, hiszen a rendszer ki van épÃtve.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Egészen rémisztõ képeket is találni a dokumentumban: a jövõben gyakrabban kell szembenéznünk a rendkÃvüli árvÃzzel, belvÃzzel és aszállyal. Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vÃzhiányos területek nagyságát, fõként a nagy folyóktól távol esõ területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vÃzhiány viszont növeli a vÃzkészletekért folyó versengést, konfliktusokat szül, korlátozásokhoz, illetve hatékony ellenõrzés hiányában illegális vÃzhasználatokhoz vezet, ami az utóbbi években egy önmagát rontó folyamatot erõsÃtett fel" - Ãrják.
Az árvÃzi védekezést is újra kell gondolni, mert az utóbbi években - az ezzel foglalkozó szervezet, illetve a védmûvek meggyengülésével - a megelõzés fokozatosan katasztrófakezeléssé alakult át. "Durva becslések szerint tervszerû árvÃzvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarÃtást jelentene az országnak", mÃg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkÃvül drága és kiszámÃthatatlan. A védekezés fontos eleme kell hogy legyen a meder tisztÃtása, kezelése, valamint tározók létesÃtése a problémás helyeken. A tározásra alkalmas, elárasztható földeket aztán tovább kell hasznosÃtani, például olyan növényeket lehet termeszteni rajtuk, amelyek jól tûrik a vizet.
Forrás: MTI/Mészáros János
A bõséges vÃzkincs hamis illúziójába ringatott embereknek meg kell barátkozniuk azzal, hogy a jövõben nem lehet ivóvÃzzel leöblÃteni a vécét, nem is lehet vele locsolni a kertet, és minden lehetséges módon fel kell fogni az esõvizet, hogy hasznosÃtani lehessen. A stratégia szerint az embereknek meg kell barátkozniuk az olyan, most még idegenül csengõ kifejezésekkel, mint a "rainwater harvesting", ami az esõvÃz hasznosÃtását takarja, vagy a vÃz nélkül mûködõ "komposzttoalett", és feltûnik a "szennyvÃzre alapozott energianövény-termesztés" igénye, valamint a hálózati nyomás ésszerû csökkentése is. Az állam is kész megtenni ezen a területen azt, ami rá tartozik, például már felmérték, hogy hova lehetne "törpe vÃzierõmûveket" telepÃteni, és foglalkoznak a szennyvÃziszap hasznosÃtásával is.
http://www.origo.hu/itthon/20130306-teljesen-ujra-kell-gondolni-a-viz-felhasznalasat-magyrorszagon.html
"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - Ãrta Kvassay Jenõ "Vizeinkrõl" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vÃzügyi szolgálat megalapÃtójának szavai hamarosan valóra válhatnak, hiszen a kormány kedden bemutatott nemzeti vÃzstratégiájában éppen a vÃz megtartása a legfontosabb cél. A dokumentum apokaliptikus képekkel támasztja alá az új irányt, amely rengeteg pénzt fog felemészteni. A stratégiát megfogalmazó Vidékfejlesztési Minisztérium szerint csak az ország elavult vÃzközmûrendszerének felújÃtására 3000 milliárd forint kellene, de a célként megfogalmazott öntözési kultúra kialakÃtása, a tározók kiépÃtése és a folyó- és állóvizek minõségének radikális feljavÃtása is sokba kerülhet.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
A stratégia rácáfol azokra a közkeletû hiedelmekre, miszerint Magyarországon sok és jó minõségû a vÃz. Valójában a folyók vizeinek csak 8 százaléka, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó állapotot. A kormány a stratégiában nagyon ambÃciózus célt tûz ki: 2015 és 2028 között ezeket az értékeket 100 százalékra szeretnék növelni. Magyarország a bolygó egyik legzártabb medencéjének legmélyebb fekvésû részén fekszik, a vÃz 95 százaléka külföldrõl származik, a Duna, a Tisza, illetve a Dráva medrében van, és átfolyik az országon, a csapadék jelentõs része pedig elpárolog vagy beszivárog a talajba, tehát felelõs vÃzgazdálkodásra van szükség. A tanulmány elismeri, hogy ez nem lesz egyszerû feladat, mert az országban az "állami tulajdonú vÃzgazdálkodási létesÃtmények többsége nem forgalomképes, a hitelfelvételi és koncessziós lehetõségek korlátozottak, a mûvek jelentõs része 100-150 éves".
Ki fizeti ki a vÃz árát?
A tervben ugyan konkrétan nem Ãrták le, de kitûnik belõle, hogy a kormány is arra számÃt: a közmûvek felújÃtásával, a vizek minõségének mesterséges javÃtásával, az öntözéssel, az uniós vonatkozó szabályok végrehajtásával a jövõben jelentõsen nõhet a vÃz ára. "Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezõgazdasági vÃzszolgáltatást fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, ennek érdekében tervezi az azonos módon képzett vÃzszolgáltatási árak bevezetését" - olvasható a stratégiában.
Ezt egyébként az Európai Unió is elvárja az országtól, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben azért, mert nem teljesÃtjük a vÃzügyi irányelv elvárásait. "A VÃz Keretirányelvben megfogalmazott költségmegtérülés elve alapján a vÃzért ott és annyit kellene fizetnünk, amennyibe annak kitermelése, felhasználása és tisztÃtása kerül" - Ãrja a kormány is a stratégiában, és megjegyzi, hogy az emberek most sem a vÃzfelhasználás a valós költségét fizetik, és nem is akarják azt kifizetni. Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormány azt is fontolgatta, hogy magasabb vÃzdÃjakkal ösztönözze az embereket a hatékonyabb vÃzfelhasználásra. A stratégia szerint azonban elvetették ezt az ötletet, mivel már azt Ãrják, hogy úgy kell egyeségesÃteni a vÃzárakat az országban, hogy azok közben ne emelkedjenek. A különbözetet az állam fogja fizetni - Ãrják.
Forrás: MTI/Bugány János
Mad Max az Alföldön
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsõsége az idõjárás, hogy egy éven belül elõfordulhat árvÃz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentõs kihÃvások elé állÃtja, és megnehezÃti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb idõjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vÃzigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakÃtása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetõség lenne, hiszen a rendszer ki van épÃtve.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Egészen rémisztõ képeket is találni a dokumentumban: a jövõben gyakrabban kell szembenéznünk a rendkÃvüli árvÃzzel, belvÃzzel és aszállyal. Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vÃzhiányos területek nagyságát, fõként a nagy folyóktól távol esõ területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vÃzhiány viszont növeli a vÃzkészletekért folyó versengést, konfliktusokat szül, korlátozásokhoz, illetve hatékony ellenõrzés hiányában illegális vÃzhasználatokhoz vezet, ami az utóbbi években egy önmagát rontó folyamatot erõsÃtett fel" - Ãrják.
Az árvÃzi védekezést is újra kell gondolni, mert az utóbbi években - az ezzel foglalkozó szervezet, illetve a védmûvek meggyengülésével - a megelõzés fokozatosan katasztrófakezeléssé alakult át. "Durva becslések szerint tervszerû árvÃzvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarÃtást jelentene az országnak", mÃg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkÃvül drága és kiszámÃthatatlan. A védekezés fontos eleme kell hogy legyen a meder tisztÃtása, kezelése, valamint tározók létesÃtése a problémás helyeken. A tározásra alkalmas, elárasztható földeket aztán tovább kell hasznosÃtani, például olyan növényeket lehet termeszteni rajtuk, amelyek jól tûrik a vizet.
Forrás: MTI/Mészáros János
A bõséges vÃzkincs hamis illúziójába ringatott embereknek meg kell barátkozniuk azzal, hogy a jövõben nem lehet ivóvÃzzel leöblÃteni a vécét, nem is lehet vele locsolni a kertet, és minden lehetséges módon fel kell fogni az esõvizet, hogy hasznosÃtani lehessen. A stratégia szerint az embereknek meg kell barátkozniuk az olyan, most még idegenül csengõ kifejezésekkel, mint a "rainwater harvesting", ami az esõvÃz hasznosÃtását takarja, vagy a vÃz nélkül mûködõ "komposzttoalett", és feltûnik a "szennyvÃzre alapozott energianövény-termesztés" igénye, valamint a hálózati nyomás ésszerû csökkentése is. Az állam is kész megtenni ezen a területen azt, ami rá tartozik, például már felmérték, hogy hova lehetne "törpe vÃzierõmûveket" telepÃteni, és foglalkoznak a szennyvÃziszap hasznosÃtásával is.
http://www.origo.hu/itthon/20130306-teljesen-ujra-kell-gondolni-a-viz-felhasznalasat-magyrorszagon.html
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Entheo Mitiok
- 2013. March 07. 18:03:51
#12 |
hamu
- 2013. March 07. 18:10:45
#13 |
monguzking
- 2013. March 07. 19:08:10
#14 |
postaimre
- 2013. March 07. 19:42:11
#15 |
kukackac
- 2013. March 07. 20:39:01
#16 |
Kedvesi
- 2013. March 07. 21:11:13
#17 |
ssman
- 2013. March 08. 16:29:24
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték