Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vízért


Magyarország abban a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vízstratégiája szerint akár már húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújítsa az elavult vízhálózatokat, az árvizek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vízért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vízhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanítani a takarékoskodásra.

"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenõ "Vizeinkrõl" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak, hiszen a kormány kedden bemutatott nemzeti vízstratégiájában éppen a víz megtartása a legfontosabb cél. A dokumentum apokaliptikus képekkel támasztja alá az új irányt, amely rengeteg pénzt fog felemészteni. A stratégiát megfogalmazó Vidékfejlesztési Minisztérium szerint csak az ország elavult vízközmûrendszerének felújítására 3000 milliárd forint kellene, de a célként megfogalmazott öntözési kultúra kialakítása, a tározók kiépítése és a folyó- és állóvizek minõségének radikális feljavítása is sokba kerülhet.
Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt


A stratégia rácáfol azokra a közkeletû hiedelmekre, miszerint Magyarországon sok és jó minõségû a víz. Valójában a folyók vizeinek csak 8 százaléka, a tavakénak 18 százaléka, a föld alatti vizeink 68 százaléka éri el a jó állapotot. A kormány a stratégiában nagyon ambíciózus célt tûz ki: 2015 és 2028 között ezeket az értékeket 100 százalékra szeretnék növelni. Magyarország a bolygó egyik legzártabb medencéjének legmélyebb fekvésû részén fekszik, a víz 95 százaléka külföldrõl származik, a Duna, a Tisza, illetve a Dráva medrében van, és átfolyik az országon, a csapadék jelentõs része pedig elpárolog vagy beszivárog a talajba, tehát felelõs vízgazdálkodásra van szükség. A tanulmány elismeri, hogy ez nem lesz egyszerû feladat, mert az országban az "állami tulajdonú vízgazdálkodási létesítmények többsége nem forgalomképes, a hitelfelvételi és koncessziós lehetõségek korlátozottak, a mûvek jelentõs része 100-150 éves".

Ki fizeti ki a víz árát?

A tervben ugyan konkrétan nem írták le, de kitûnik belõle, hogy a kormány is arra számít: a közmûvek felújításával, a vizek minõségének mesterséges javításával, az öntözéssel, az uniós vonatkozó szabályok végrehajtásával a jövõben jelentõsen nõhet a víz ára. "Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezõgazdasági vízszolgáltatást fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának szabályozásán keresztül, ennek érdekében tervezi az azonos módon képzett vízszolgáltatási árak bevezetését" - olvasható a stratégiában.

Ezt egyébként az Európai Unió is elvárja az országtól, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben azért, mert nem teljesítjük a vízügyi irányelv elvárásait. "A Víz Keretirányelvben megfogalmazott költségmegtérülés elve alapján a vízért ott és annyit kellene fizetnünk, amennyibe annak kitermelése, felhasználása és tisztítása kerül" - írja a kormány is a stratégiában, és megjegyzi, hogy az emberek most sem a vízfelhasználás a valós költségét fizetik, és nem is akarják azt kifizetni. Mint arról korábban már beszámoltunk, a kormány azt is fontolgatta, hogy magasabb vízdíjakkal ösztönözze az embereket a hatékonyabb vízfelhasználásra. A stratégia szerint azonban elvetették ezt az ötletet, mivel már azt írják, hogy úgy kell egyeségesíteni a vízárakat az országban, hogy azok közben ne emelkedjenek. A különbözetet az állam fogja fizetni - írják.
Forrás: MTI/Bugány János



Mad Max az Alföldön

Magyarországon már napjainkban is annyira szélsõsége az idõjárás, hogy egy éven belül elõfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentõs kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb idõjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakítása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetõség lenne, hiszen a rendszer ki van építve.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Egészen rémisztõ képeket is találni a dokumentumban: a jövõben gyakrabban kell szembenéznünk a rendkívüli árvízzel, belvízzel és aszállyal. Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, fõként a nagy folyóktól távol esõ területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést, konfliktusokat szül, korlátozásokhoz, illetve hatékony ellenõrzés hiányában illegális vízhasználatokhoz vezet, ami az utóbbi években egy önmagát rontó folyamatot erõsített fel" - írják.

Az árvízi védekezést is újra kell gondolni, mert az utóbbi években - az ezzel foglalkozó szervezet, illetve a védmûvek meggyengülésével - a megelõzés fokozatosan katasztrófakezeléssé alakult át. "Durva becslések szerint tervszerû árvízvédelmi fejlesztés 50 év alatt 500-1000 milliárd forint megtakarítást jelentene az országnak", míg az árvizek katasztrófaként való kezelése rendkívül drága és kiszámíthatatlan. A védekezés fontos eleme kell hogy legyen a meder tisztítása, kezelése, valamint tározók létesítése a problémás helyeken. A tározásra alkalmas, elárasztható földeket aztán tovább kell hasznosítani, például olyan növényeket lehet termeszteni rajtuk, amelyek jól tûrik a vizet.
Forrás: MTI/Mészáros János

A bõséges vízkincs hamis illúziójába ringatott embereknek meg kell barátkozniuk azzal, hogy a jövõben nem lehet ivóvízzel leöblíteni a vécét, nem is lehet vele locsolni a kertet, és minden lehetséges módon fel kell fogni az esõvizet, hogy hasznosítani lehessen. A stratégia szerint az embereknek meg kell barátkozniuk az olyan, most még idegenül csengõ kifejezésekkel, mint a "rainwater harvesting", ami az esõvíz hasznosítását takarja, vagy a víz nélkül mûködõ "komposzttoalett", és feltûnik a "szennyvízre alapozott energianövény-termesztés" igénye, valamint a hálózati nyomás ésszerû csökkentése is. Az állam is kész megtenni ezen a területen azt, ami rá tartozik, például már felmérték, hogy hova lehetne "törpe vízierõmûveket" telepíteni, és foglalkoznak a szennyvíziszap hasznosításával is.
http://www.origo.hu/itthon/20130306-teljesen-ujra-kell-gondolni-a-viz-felhasznalasat-magyrorszagon.html

Hozzaszolasok


#11 | Entheo Mitiok - 2013. March 07. 18:03:51
Balu #2-es hozzászólásával értek egyet.
#12 | hamu - 2013. March 07. 18:10:45
Bármely tengerparti ország, mint pl. India, vagy Dánia, ha a paksi atomerõmû teljesítményével csak vizet desztillálna, akkor körülbelül 10,5 Balatonnyi vizet párolna le a tengerbõl, ami fejenként 4 liter ivóvízzel számolva, 7200 000 embernek lenne elegendõ. Vízhiány egyáltalán nincs, csak energiahiány, esetleg.
#13 | monguzking - 2013. March 07. 19:08:10
én s vizprivatizáciot tartom valoszinüleg mert brüsszeli határozat van rola hogy magánkézbe kell adni közmüveket
#14 | postaimre - 2013. March 07. 19:42:11
Gyerekek, nem az a kérdés, hogy van víz vagy nincs, hanem az, hogy STRATÉGIAI jelentõséget kapott és a jelenlegi helyzetben a szétszórt ilyen-olyan vagy 300 "szolgáltató" kezébõl ki kell venni és egy-két "cég" alá, illetve "állami" gondozásba vonni. Nem máról van szó és nem is csak rólunk, de még nem is errõl a rohadt zsidó bandáról....
#15 | kukackac - 2013. March 07. 20:39:01
3.bp.blogspot.com/-s6g7IS6NnKg/UTYwKKC_lKI/AAAAAAAADng/ETKjBU5KhUc/s320/no-water.jpg

Az alábbiakban néhány hihetetlen tényeket globális víz-válság egyre rosszabb napról-napra ...

1. Összesen globális vízfelhasználás megnégyszerezõdött az elmúlt 100 évben, és ez most már gyorsabban növekszik, mint azt valaha is volt korábban.

2. Ma már 1,6 milliárd ember él, hogy a területen a világon, kell tekinteni "víz-feszített", és azt, hogy a kivetített kétharmada a teljes lakosság a világon lesz tapasztalható "víz-feszített" körülmények között 2025-ig.

3. Szerint a USAID, egyharmada az emberek a földön fognak nézõ "súlyos" vagy "krónikus" vízhiány 2025-ig.

4. Egyszer régen, az Aral-tó volt a 4. legnagyobb édesvízi tava az egész világon. Ezen a ponton, akkor kevesebb, mint 10 százaléka a mérete szokott lenni, és ez kivetített hogy ez szárad fel teljesen a 2020-ra.

5. Ha lehet hinni, a víz áramlását mentén a Jordán folyó le, hogy csak 2 százalék a történelmi arány.

6. Azt, hogy elõrejelzések szerint a kereslet a víz Kínában meghaladja a kínálat 25 százalékkal 2030-ra.

7. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, a világ lesz szüksége, legalább 30 százalékkal több friss vizet 2030-ra.

8. Sajnos, ez a becslések szerint körülbelül 40 százaléka a gyermekek élõ Afrikában és Indiában is a növekedés satnya miatt tisztátalan víz és alultápláltság.

9. A 60 millió ember hozzá a város a világon minden évben, a túlnyomó többségük él mélyen elszegényedett területeken, amelyek nem rendelkeznek higiéniai szolgáltatások nélkül.

10. Úgy becsülik, hogy 75 százaléka az összes felszíni víz Indiában erõsen szennyezett, emberi vagy mezõgazdasági hulladék.

11. Sajnos, egyike szerinti ENSZ tanulmány csatornázás , sokkal több embert Indiában férhetnek hozzá a mobiltelefon, mint a WC-vel.

12. Minden 8 másodperc , hogy valahol a világban egy gyermek hal meg ivóvíz szennyezett vizet.

13. Hiánya miatt a víz, Szaúd-Arábia már feladta próbálják búzát és lesz 100 százalékban függ búza behozatalára az év 2016 .

14. Minden év Észak-Kínában, a talajvízszint csökken átlagosan mintegy egy méter miatt súlyos aszály és overpumping, és a mérete a sivatagi nõ megfelelõ terület az állam Rhode Island.

15. Kínában 80 százalék a nagyobb folyók már annyira rettenetesen szennyezett, hogy nem támogatja a vízi élet egyáltalán ezen a ponton.

Tehát van-e remény, hogy a következõ globális vízválság lehet hárítani?

Ha nem, mit tehetünk, hogy készítsen?
#16 | Kedvesi - 2013. March 07. 21:11:13
Megint egy zsidó propaganda a sok közül, hogy látszatát keltsék annak, hogy az ország üres........... közben meg, a Duna alatt még 1x vagy 2x akkora folyó folyik mint a Duna.
#17 | ssman - 2013. March 08. 16:29:24
ja, hazudnak, éjjel, hazudnak nappal....... ez se igaz...

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték